Délmagyarország, 1980. november (70. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-16 / 269. szám

21 Vasárnap, 1980. november 16. Az orvosegyetem kutatószobáiban Gammakamera számítógéppel (A X50 éves rézmetszeten pontosan lemérhető a korabeli orvos tevékenysége. Néhány, ma már primitívnek ható eszköz látható a betegágyon, emellett pusztán személyes tapasztalatára, ismereteire, intuícióira és a beteg kikérdezésére lehetett utalva. Itt kezdődött, s be is fejeződött tevékenysége. A SZOTE Izotópdiagnosztikai Laboratóriumának vizsgálószobájában a korszerű technika szinte minden vívmánya együtt van: különleges műszerek, számítógép, színesen vibráló képernyők, regisztráló berendezések. A modern technika mindennapos a korszerű gyógyításban. Egyet azonban nem nélkülöz. A panasszal jelentkező beteget ma is először meg kell Vizsgálni, ki kell kérdezni, a panaszokat rendszerezni kell Az orvos munkája most is itt kezdődik. Csak a vezérlő gondolat birtokában kérheti a mind gyarapodó új módszerek és eszközök diagnózist és terápiát egyaránt •egftő információit.). — Az utóbbi évtizedekben a természettudományok rohamléptű fejlődésével, a technikai-műszaki -technológiai kultúra qyanpodásóval mind több új módszer, eljárás, eszköz és berendezés segíti a korszerű orvosi diagnosztikát is. Ezek gazdagítják a segédinformációk számát, segítségükkel optimálisabb lehet a terápia. A SZOTE-n 1952. óta folynak nyomielzésre kiválóan alkalmas radioaktív izotópok felhasználásával vizsgálatok. Az Izotópdiagnosztikai Laboratórium vezetője dr. Csernay László egyetemi tanár, akit ennek az új orvostudományi szakágnak gyógyítást segítő eredményeiről, tudományos kutatásaikról és lehetőségeiről kérdezem. — Az utóbbi évtizedekben az űj eszközök és korszerű módszerek elterjedésének következtében az orvosi diagnosztikában a segédinformációk száma legalább egy nagyságrenddel növekedett. Egy részük a klasszikus területeken — például a röntgen- és kémiai laboratóriumi vizsgálatok terén —, ahol tágult a lehetőségek köre és gyarapodott a lehetséges vizsgálatok száma. Másrészt új analitikus szakágak alakultak ki. amelyek alapvető fizikai törvények alapján támaszkodtak a technológiai feilődósre. Ezeknek egyike az izotópdiagnosztika. mely a radioaktív izotópok sajátosságaira épít, arra tudniillik, hogv ezek sugárzását a test felületén is mérni lehet. A kérdés kezdetben az volt, hogvan lehet ezeket a felismert törvényszeniepgeket módszereket bevexe+ni a biológiában. vagy konkrétan a klinikai diagnosztikában. A megoldás Hevessv Gvörgv magyar származású Nohel-díias kutató nevéhez fűződik, akit e tudományág megalapítóiának tekintünk. A fizikai, kémiai, technológiai és műszeres fejlődés egyre több úi eljárás bevezetését tette lehetővé az orvostudományban. A rádiókémia által feltárt úiabb izotópok és izotóppal jelzett vegyületek felismerése — társulva a diagnosztikai műszerek gyors gyarapodásával — bizonyos ielenséffek méréséi és kéni megjelenítését tették lehetővé. A szívkatéterezés, az ultrahangdiagnosztika mindössze negyedszázados módszerek, s ma már nélkülözhetetlenek. De ilven a komputertomográfia, amelv alig náréves múltra tekint vissza Ezek mind olvan segédinformációkkal szoieálnak. ameivek biztosabbá teszik a klinikus döntésképességét. — A belnyónvász. aki eovkor önnön f°lkésziiit*éaére és néhány kezdetleaes eszközre támaszkodhatott. el t.ud-e innzodni az úiabb an"Uttkus szakmák információinak sokaságában, s a beteg vem sínnli-e mea a megszaporodott vizsgálatokat? — A gyarapodó-fejlődő segédtudományoknak pontosan ez a hátulütője. Ha a diagnosztizálók nincsenek tisztában, milyen irányban induljanak el, milyen új információk szükségesek a betegség felismeréséhez, vagy a gyógymód meghatározásához, csak növelik a felesleges vizsgálatok számát. Ennek anyagi kihatásai éppúgy jelentősek, mint ahogy nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt sem, hogy ezek a vizsgálatok újabb és újabb megterheléseket jelentenek a betegeknek. Ez az úgynevezett deffenzív medicina világjelenség, sokan gondolkodnak úgy: „hogy magamat és a beteg (vélt!) érdekét védjem inkább négyszer több vizsgálatot kérek". Pedig, ma már egyre inkább kikristályosodtak ajok a logikai szabályok, amelyek a különböző analitikai szakágak egy-egy elírásának alkalmazását a klipikai kivizsgálás adott pontján indokolttá teszik. Ez a struktúra lényegében a korszerű diagnosztika stratégiáját és taktikáját jelenti. Aki ezt a logikai struktúrát jól ismeri —, túl a ma is fontos intuíción —, az a jó klinikus. Ebben a rendszerben az izotópdiagnosztlka az egyik, pontos információkat szolgáltató szakterület. Egyenrangú a többivel. Az elmúlt 35 évben ez a tudományág megszerezte azokat a fontos pozíciókat, hogy ebben a logikai struktúrában hasznos és nélkülözhetetlen információkkal szolgálhat. — Milyen betegségtípusoknál használhatók az izotópdiagnosztikai módszerek? — Könnyebb lenne azokat fölsorolni, ahol nem. Akár a szerveket, akár a funkciót nézzük. Bizonyos betegségcsoportoknál perdöntő, másutt kiegészítő információkkal szolgál, kevés esetben nem tud újabb adatokkal segíteni. Éppen, mert ilyen sokirányú. válhatott önálló tudományággá az izotópdiagnosztika. Szakmánk úiabb fejlődése a noninvaziv kardiológiai vizsgálatok terén jelent forradalmat. Egy sikeres támadáshoz — köznapi példával élve — ágyúra, töltényre és tüzérre van szükség. Rendelkezünk olyan izotóppal (tálium 201), olyan leképező eszközzel (gammakamera) — a tüzérek mi vagyunk —, amelyek segítségével például képileg meg tudjuk határozni az infarktus helyét és kiterjedését. Vagy: a három fő koronáriából ki tudjuk választani a beszűkültet. ígv jelezhetjük az infarktus előtti állapotot. Aki ezen a szűrőn fönnakad, az veszélyeztetett, kiemelhető, s a koronária-sebész még az infarktus bekövetkezése előtt elvégezheti az életet jelentő operációt. Ha ezt a rendszert egy számítógéppel kapcsoljuk össze és ÉGK-jelekkel vezérelt felvételt készítünk az izotóppal jelzett saját vörösvértestek mozgásáról, megállapíthatjuk a szív bal kamrájának munkateljesítményét. képernyőnkön fölnagyítva megjeleníthetjük a szív bal kamráját és folyamatosan tanulmányozhatjuk a kamrafal mozgását. Egy lezajlott infarktus után ugyanis a kamrafal sérült területe nem, vagy rendhagyó módon mozog. Jelentőségét érzékelteti az a statisztikai adat, mely szerint a halálozások egyharmada érrendszeri megbetegedések következménye. Kell-e indokolni, hogy mennyire előrelendítette ez a módszer az orvostudomány több ágát, hisz kis megterheléssel, relatíve olcsón egyre többet tudunk tenni a napi betegellátásban. A tumordiagnosztikában az áttétek felderítésénél is ieientős a fejlődés, hisz a kimutathatóság alsó hatóra óriásit csökkent. A laboratórium alapításának évében, 1962-ben hit vizsgálatot végeztünk. 1975-ben. 4863-at, tavaiv 8559-et. Az idén — az egész Dél-Magyarországot ellátjuk — október végéig több mint 9 ezret. [Részlet a gammakamera által elvégzett számítógépben tárolt feldolgozott anyagból, az értékelés során a gép és az orvos között lezajlott beszélgetésből. Gép: Jelölje ki a képen az érdeklődésre számot tartó területeket! Orvos: (a klaviatúra segítségével kijelöl egy kör alakú részletet). Gép: Kész! Orvos: (megnyomja az igent jelző I billentyűt). Gép: Ez a háttér? Orvos: (megnyomja az I-jelet.) Gép: Megfelelő? Orvos: (I-t jelez). Gép: (a kijelölt területet a képernyő színes mezején villogó fehér jelekkel bekeretezi) Kíván egy, már kijelölt területet törölni? Orvos: (Igent jélez). Gép: Melyiket? Sorszámot kérek! Orvos: (megnyomja a 2-es gombot). Gép: (bemutatja a kért területet fehéren villogó keretben.) Ezt kívánod? Orvos: (megnyomja az I-billentyűt). Gép: Tényleg törölni akarod? Orvos: Igen. Gép: Te leszel a felelős! Orvos: (az I-jelet. nyomja meg). Gép: (törli a területet)...] — A gyógyító tevékenységhez, a rutinszerű napi betegellátáshoz hogyan kapcsolódik az Izotópdiagnosztikai Laboratórium orvosokból, matematikusokból, fizikusokból álló kutatócsoportjának tudományos munkája? — Éppen a napokban összesítettük az elmúlt öt évben végzett tudományos kutatásaink eredményeit, öt éve a KGST-ben Magyarország nukleáris medicina profiigazdája, a mi intézetünk a számítógépekkel támogatott kutatások központja. Hozzánk szinte hazajárnak a szocialista országok szakemberei. Rendelkezünk az alapvető eszközökkel, a gammakamerával ós hozzákapcsolt kis számítógép-rendszerével. (Csak közbevetőleg jegyzem meg, hogy a Gamma Művek amerikai licenc alapjón gyártja a gammakamerát. Két évvel ezelőtt mindössze három működött, most kilenc, év végéig még ötöt állítanak üzembe, s jövőre előreláthatólag 20 dolgozik az országban. Ez nagyon jelentős szám, ha figyelembe vesszük, hogy a világon mindössze hatezer ilyen készülék van. A hazai gyártás jelentősége fokozottan érzékelhető, ha elmondom, hogy így 80—100 ezer dollár helyett két-három millióért hozzájuthatunk.) Mi 1969. óta foglalkozunk a képfeldolgozás matematikai eljárással való öszszekapcsolásóval. Ezt a lehetőséget az űrkutatás eredményei vetették föl. Az égitestekről készült, a távolság és légköri zavarolt miatt meglehetősen torz és életlen felvételeket digitalizálták, matematikailag javították, élesítették. A matematikai eljárásoknak ezt az osztályozó, válogató, felbontó lehetőségét használtuk fel az izotópdiagnosztikai képeknél is. így született meg a SEGMAS (Szegedi Gammakamera Systém), amely a gammakamerának egy kis számítógéppel" összekapcsolt komplex rendszere. Tavaly kialakítottuk a SEGMAS '80 típust, most dolgozunk aSuper-SEGMAS rendszeren. Ennek lényege a célirányos feldolgozási szisztéma bővítése, az új lehetőségek adaptálása. Nyugaton 14-15 hasonló rendeltetésű rendszert gyártanak. A miénk előnye, hogy míg azok az orvosoktól jelentős számítástechnikai is. mereteket követelnek, addig ez minden matematikai ismeret nélkül használható, kifejezetten orvosbarát. Állandó kapcsolat, párbeszéd létesülhet az orvossal; minden leolvasható a képernyőről; táblákon megjeleníthető a program egy-egy része. A kialakított fastruktúra — az orvosi taktika alapján felépített rendszer — inspirációkat ad a következő lépések megtételére is. Egyegy rekesz tartalmának kicserélésével a rendszer más-más nyelvekre állítható, így az orvos anyanyelvén beszélgethet a géppel. Egy adott szöveg fordítása 20 perc alatt átprogramozható. (A SEGMAS néhánv évvel ezelőtt elnyerte a BNV nagydíját. A rendszer gyártása az elmúlt öt évben 240 milliót hozott az országnak. A szegedi kutatók 1976-ban Los Angelesben egy nemzetközi kéoért.ékelő versenyen a legnagyobb világcégek között a harmadikok lettek. A Gamma Művekkel és a JATE Kibernetikai Laboratóriuma képfeldolgozó csoportjával közösen folyó interdiszciplinális kutatás nagyszerűen ötvözi a tudományos tevékenység, az exportképes gyakorlati alkalmazás és a napi betegellátási munka egymástól elválaszthatatlan oldalait.). TANDI LAJOS Villányi László Ördögszekér Rohanok szüntelen, de hogy melyik virágtól melyik virágig, — nem tudom. Megakadva egy fában, — szétszóródnék. A szél teremt. Függőségem tudata gyűlöletté gubancolódhatna, de szél nélkül hogyan göröghetnék a végtelenbe? Képzelem: töttyedek nyugalomra. Mosolyogni való. A fölöttem keringő bogárraj-kereszten rajzolódik majd: száguldása volt életének műve. Ha véletlenül találkozom egy másik ördögszekérrel? Érzem szagát, lehorzsoljuk egymást, aztán párhuzamosan, majd ellentétesen gurulunk. Viharban megnő erőm. Néha különös állapotba kerülök: lágy fuvallat föld fölé emel. Ilyenkor azt mondom: lányszél volt. Petri Csathó Ferenc In memóriám B. N. L. Csak a tartalma világosodott meg. a terjedelme nem; „ az igazság amit kerestem mozgó világban s hűvös logikában, az igazság csak bennem van jelen: ahhoz tehát, hogy törvényét megértsem, magamat kéli most elfelejtenem. Életrajz a XX. századból Tömegsírba vitte a katonaládát Mai szovjet iparművészet A Szovjet Kultúra Napjai mai szovjet iparművészetet berendezvénysorozat keretében mutató kiállítás, nyílt meg a Műcsarnokban —és Képünkön: Migal Főútvonal tart nyitva november 23-ig — a című munkája. „Megkerült" egy torony A debreceni Nagytemplom részleges felújítási munkálatai során előbukkant a XVI. századi Szent András-templom nyugati tornyának alapja. Felszínre kerültek a XIII. századi templom gótikus kövei is. Az utóbbi hetekben a Nagytemplom falai körül tervszerű régészeti kutatásba kezdtek. Sikerült teljesen kiásni a Szent András-templom mellé épített veres-torony alapját, amely annak idején az I. Rákóczi György Debrecennek adományozott híres nagyharangját tartotta.