Délmagyarország, 1980. október (70. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-19 / 246. szám

Vasárnap, 1980. október 19. 9 Élő nemzetköziség - élő hagyományok HL A XI. Internacionálé és munkásra ozga'munl r i A

nemzetközi munkásmozgalomnak az 1870-es. 1880-as években elért jelentékeny sikerei — az országonként megalakult önálló szocialista pártok és más rftunkásszervezetek kialakulása. a pártok többségében a kispolgári szocializmus háttérbe szorulása, a marxizmus térhódítása — létrehozták egv úi nemzetközi munkásszervezet megalakításának feltételeit. Internacionálé alakítására azonban nem csupán a forradalmi szocialisták törekedtek, hanem a reformisták is. 1833-re végeredményben egy időben hívtak össze nemzetközi kongresszust Párizsban a francia posszibilisták és az angol tradeunionok, illetve a német és francia forradalmi szocialisták. A marxisták által összehívott kongresszuson mintegy 20 ország képviselői voltak jelen. A marxista irányzat vezetőinek Engels mellett August Bebelt, Wilhelm Liebknechtet, Jules Guesde-et és Paul La£argue-ot tekinthetjük. Az alakuló kongresszus Párizsban ülésezett 1889. július 14— 20-a között. A küldöttek elutasították a posszibilisták által összehívott kongresszussal való egyesülést. A háború kérdésében arra a következtetésre iutottak. hogy mivel a háborúk .elválaszthatatlanok a kapitalizmus Tététől, az ellenük való legeredményesebb küzdelem a szocializmusért folytatott harc. Állást foglaltak az állandó hadseregek megszüntetése és a nép általános felfegyverzése mellett. A ielenlevő anarchisták ellenében határozat született. amely hangoztatta a munkásosztály politikai pártja megteremtésének szükségességét és az általános választójog kiharcolásának fontosságát. Heves vita eredményeként végül is elhatározták. hogv a szocialista parlamenti képviselőket felhívják: folytassanak a munkásvédő törvényekért — a 8 órás munka-napért, a 14 éven aluliak munkájának megtiltásáért, a 18 éven aluliak munkaidejének 6 órára való korlátozásáért a természetbeni bérezés megszüntetéséért a nők munkafeltételeinek megkönnyítéséért — SZÍVÓS és következetes harcot A kongresszus a nemzetközi egység és szolidaritás demonstrálására május elsejét nemzetközi munkásünneppé nyilvánította és felszólította a világ proletárjait hogy e napon sztrájkkal. tüntetéssel követeljék jogaikat A magyarországi szociáldemokrata munkások politikai pártja a II. Internacionálé összehívásának az időszakában az Altalános Munkáspárt volt, amely eredményei ellenére nem töltötte be egy igazán forradalmi szocialista vezető erő szerepét, sőt a párt programjai között mindinkább a polgári-tíemokra.ikus követelések kerültek előtérbe. A pártvezetőség ragaszkodott a reakciós államhatalom törvényeinek szigorú megtartásához. s a legalitás megőrzése érdekében háttérbe szorította a forradalmi elveket Mégis, a párt vezetői csatlakoztak a II. Internacionálé mega'akulásának tervéhez, sőt aláírták az alakuló kongresszust összel.ívó okmányt is Mindez ké'ságkívül összefüggött azzal, hogy az internacionalizmus eszrr.ite mély gyökereket eresztelt a magvar munkásosztályban. amelv a eve-gébb nemzete' et elnyom 5, a néoeket megosztó Lu-zsoá nacionalizmussal a proletár internacionalizmust szegezte szembe, mivel osztályhelyzete és ideológiája következtében nem a nemzeti, hanem az osztályszolidaritás vált a politikai eszmélés és szerveződés alapjává. A nacionalizmustól való elhatárolódás másik megkönnyítő mozzanata a monarchia! és hazai munkásság soknemzetiségű iellege. ami a mozgalmi vezető gárda összetételében és politikai vonalvezetésében is tükröződött. Az Általános Munkáspárt csatlakozásában nagv szerepe lehetett Frankéi Leónak is. aki 1889 áprilisában látogatott Magyarországra és igen valószínű, hogy ő világosította fel a párt vezetőit az előkészületekről megállapodva velük abban, hogy a marxista munkáspártok Internacionálájával vállaljanak közösséget A II. Internacionálé összehívása ió alkalom volt arra, hogy a szocialista pártok fokozzák felvilágosító és szervező munkájukat. A kongresszusi küldöttválasztást össze lehetett kötni a szocialista eszmék terjesztésével és az egyes szervezetek közötti kapcsolatok megszilárdításával Az Általános Munkáspárt vezetősége azonban nem élt eléggé a lehetőségekkel. A Népszavában is csupán egy felhívás ielent meg. a vezetőség egv iavaslata. hogy a párt, a szakegyletek, a vidéki városok munkásai közösen delegáljanak küldöttséget a párizsi kongresszusra. De ez az egyetlen körlevél is mozgósította a munkás ellenzéket, amelynek egyik legradikálisabb csoportia, a budapesti cipészszervezet 1889. június 30-ára nyilvános ülést hívott egybe. A jelenlevők Julius Poppol a bécsi cipészsegédek egyletének vezetőiét felkérték a kongresszuson való képviseletükre. Az összeiövetelen először Till József szólalt fel. Rámutatott a magvar munkások tarthatatlan helyzetére, amelyen — úgymond — sem a kormány, sem a törvényhozás segíteni nem akar. A párizsi munkáskongreszszust nagv jelentőségűnek ítélte. Egy Czinder Károly nevű cipész ugyancsak azt hangsúlyozta, hogy „nemzeti alapon mozogva a munkás sorsán segíteni nem lehet, erre nemzetközi szervezkedés szükséges.. A Népszava 1889. július 14-én terjedelmes cikket közölt a II. Internacionálé megalakulásáról. A nemzetközi munkáskongresszus címmel amelyben egyebek között a következőket olvashatjuk: „A munkásosztályok nemzetközi szolidaritására való törekvés már magában véve egy (...) hatalmas lépés, mely sok évtized meddő munkáját szárnyalja túl. Ez a szolidaritás köze1 ebb viszi a népeket egymáshoz és egyesíti őket a mindnyájunk számára alkotandó munka bevégzésére. A nemzetközi munkás-törvénvhozás követelése mintegy hitelesítője a munkásnépek nemzetközi szolidaritásának. A hatalmasoktól függ. hogv a ielenkor legfontosabb , kérdése: a szociális kérdés, miként oldassék meg, Az összes országok munkásai őszintén, szabadon és bátran nyújtanak segítséget a kérdés békés megoldására, dacára annak, hogy békülékeny törekvésükért a reakció folyton re itíszabályozza őket." A párt központi lan iának bizonyos tekintetben pozitív állásfogla'ása is világosan ielzi a vezetés eszmei bizonytalanságát, megalkuvásra való hailamosságát. A „hatalmasokban" és a „békés megegyezés lehetőségében" bízó pártot joggal nevezte az alakuló kongresszus munkáidban a magvar párt küldötteként ugyancsak részt vevő Frankéi Leó „magyar királyi munkáspártnak", s bírálta kongresszusi felszólalásában megalapozottan az ellenzéki beállítottságú Julius Popp cipészmester is, hangoztatva, hogy ,.a magyar munkásmozgalom (...) elvi tekintetben erősen opportunista és kompromisszumra hailó" Ihrlinger Antal pártelnök viszont a magyarországi munkásmozgalom helyzetéről szóló beszámolóiában elhallgatta a kormánnyal és a polgári pártokkal való elvtelen szolidaritást, miközben hamis képet festett a munkásmozgalom helyzetéről. Ihrlinger Antal és lulius Popp hozzászólásai között mutatkozó eltérések felhívták a II. Internacionálé vezérkarának figyelmét az Általános Munkáspárt belső problémáira, s bár a források nem említik, a II. Internacionálé elnöksége feltehetőleg megbízta az osztrák munkáspártot azzal, hogy segítse át a magvarországi munkásmozgalmat e válságon. Az osztrák szocialisták kellő időben nyújtott hathatós segítsége mérföldes eredménnyel járt: a régi vezetőséget eltávolították, s az 1889. szeptember 15-1 pozsonyi értekezlet iránymutatása alapján Engelmann Pál vezetésével megkezdődött a szociáldemokrata tömegpárt kiépítése. Az 1890. december 7—8-án tanácskozó kongresszus — amelyet Engels levélben üdvözölt — a párt nevét Magyarországi Szociáldemokrata Pártra változtatta s elfogadta az Elvi Nyilatkozatot, amely most már félreérthetetlenül kimondta, hogy a mú.nkásosztálv cél'já a tőkés társadalom megszüntetése, a termelőeszközök köztulajdonba vétele, s hangsúlyozta a párt internacionalista iellegét is. Kitűnik tehát, hogv a II. Internacionálé alakuló kongresszusának eseményei rendkívül pozitív hatással voltak a hazai munkásmozgalom további fejlődésére. A magyar szociáldemokrácia ebben a szellemben szervezte tovább a munkásokat, de a történelem később bekövetkező nagy erőpróbájának, az I. világháború tehertételének súlya alatt összeroskadt HEGYI ANDRÁS LcHi Ferenc Szilánkok Ha elindulok, megtalállak még? Jó szóra csókra biztos hailanék és másra is. ha megveted az ágvat Elfáradtam már nem megvek utánad. Asszonyom, én kedvesem, te drága, nézd urad. mert fénvt öltött magára. Ha sietek még elérhetek hozzád? Lenyúzott bőröm szeretőim hozzák. tgv 'áss hát tisztán, ahogy anva szült a mindenréset bennem és az űrt a semmi embert és a nagvszerűet Feszüljön meg és te'támadni küldjed. * Űgv hozzádszoktam, mint a hibáimhoz, mert tévedés, hogv egymásunk vagvunk. Nincs éíszakánk és rvnes már nappalunk és megértem: a m-gánv egyre kínoz. * A ló+ágodtól távol vagvok. a ros«zn~ágod nem ere'zt el Sorsomban nrrir kere-ztbe-> s a szemem tükrét összetörted. E'nvűtted hát nagv jóságomat megtarthatod a rosszaságom. Elvisznek maid feke'e lovak a tavasszal vagv egvik nváron. * A tiszavirág-erdő. amit láttál erósebb vo't az ellövő halálnál. Az a sok lepke nászát e?v7«r é'te. Megtehetnéd te is velem! Miért ne? * Figveli! Amikor senkid nem lesz, se mogorva, se mézes-kedves akkor maid nézzél vissza rám egv sóhajon át e'Mgyott Imán. * Számoltunk el az arcvonásainkkal, a nevetéssel és a haragokkal addia ne vári a szívem holt és nincs dafl Sebekkel jöttél, s jöttem nagyon sokkal Dómján Gábor A vár Beleslklik a Séd vö'gvé^e mint az úszó a medencébe fenvvesekkel ktosao partra házak zö'd lánsia hainalra szik'+k tönpedt táncolása a vidék — feten a távlat kék slokáia mé'tó áges m3"a' magáéba sétáltató csönd képeslapi kép Zalán T-bor Állapot-tanulmány Majd egv asztalhoz ülsz szemközt a mélvségaei Bort i'zol — évjáratát nem ismered és nyelveden az íz: ecet Asztaiod két o'dalán a mélység Kenyeret törsz eloergő morzsáin látod: homok Hátad mögött a mélység Már nem jön el hozzád senki Már hiába várnak Hiába állsz fel végül P

ercekre látjuk őket, ott várnak bennünket az előcsarnokban, elveszik a kabátunkat a ruhatárban, leszakítják a jegyünket, helyre irányitanak a nézőtéren, elemlámpával világítva kalauzolnak a széksorok közé, ha a filmkezdéskor elalszik a villanv. Jegyszedők a moziban. Kiss Latosré tíz éve diteozik a szegedi Vörös Csillag Filmszínházban. Előtte .. — Nem dolgoztam. Mármint. bivata'osan nem. -A Háztartásbeli ... — Rászhen Viram»'. de ön nem-sak a sa'át hri+te+rásonrian dolgoztam. Bejárónő voltam. És mostam is. Másoknak. — Miért cseré't? — Nem cseréltem ép semmit! Délelőtt „bejárás", este mo+i. — Tizenöt perc a beengedés. Mit lát a jegykezelő a közönségből? — Nem csak tömeget. Tiz év alatt rengeteg arcot megjegyez áz ember. — Törzsvendégek? — Ismerősök inkább, akikIsmeretlen ismerősök A mozi nem tévé ről tudjuk, milyen filmeket szeretnek. — A moziban mindenki egyforma. Nem lehet kedves és kevésbé kedves néző. — Az Igaz, de az is. hogy nem mindenkinek örülünk egyformán. — Kinek nem? — Az olyan nézőknek, akik összetévesztik a mozit az otthoni televízióval. — Hogyan kel] ezt érteni? — Ahogy mondom. Nem lehet — vagyis, sajnos le'^et, csak nem illik — úgy beülni a nézőtérre, mintha odahaza, egyedül nézné a tévét. Elterpeszkedik. megjegyzéseket tesz, hangosan beszél tökm^gozik, szemetel. Bár nem hiszem, hogy ezt otthon is így csinálja. — Azt mondja, kifizette a jegy árát ugyanúgy, mint a többi hatszáz néző. — Éppen a többi hatszázra kell tekintettel ienni. A múltkoriban volt így egy anyuka a kisgyerekével Végigszólózta fennhangon az előadást. — Mit tud tenni a jegykezelő? — Rászól — Van foganatja? — Inkább van. mint nincs! Nehogy bántsuk már a közönséget, elvégre mi a nézőkért vagyunk, s különben is a rendesebb, kedvesebb vendég a több. — Hányan tudják a nevét? — Az enyémet? Azt hiszem, nagyon kevesen, de van olvan látogató — természetesen férfi—, aki rendszeresen kezet csókol Amióta a Móra Ferenc Múzeumban a Filmtéka megindult, és a jegyeit árulom, „átjár" oda is. Azt mondja, „drága asszonyom, nekem ugyebár mindig van jegy". — És „ugyebár" van. — Ugyebár van, nem ugyebár, neki sem jobban, mint másnak. Jaj. szegépy. egyetemisták. mindig bajban vagyok velük. — Nem szereti a diákokat? — Dehogynem. A leghálásabb közönség. Csak az a baj. hogv amikor a iegvet árulom, legtöbbjüknek óráia van. aztán. amikor az előadás előtt odaiönnek, nem jut nekik jegy. Százhúsz darabot nem lehet czázötvennek eladni. — Gvermekknrpmhan mindig irigyeltem a jegyszedő nénit. — Miért? — Mert minden filmet megnézhet — Engem nem kell irigyelni. — Nem nézheti? — Nézhetném éppen, de tudja, amióta mozis vagyok, eszem ágában sincs. — Mit csinál előadás alatt? — Subaszőrvegét. IGRICZI ZSIGMOND