Délmagyarország, 1980. október (70. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-07 / 235. szám

8 Kedd, 1980. október f. Hegnyílt a Vásárhelyi rf Oszi Tárlat A hagyományokhoz híven ragyogó őszidőben és soksok érdeklődő jelenlétében nyílt meg vasárnap délben Hódmezővásárhelyen, a Tornyai János Múzeumban a 27 Vásárhelyi Oszi Tárlat. Közel száz művész háromszáz alkotását láthatják a Tornyai Múzeumban és a Medgyessy Teremben az érdeklődők. Vasárnap délben az ünnepélyes megnyitón dr. Dömötör János múzeumigazgató köszöntötte az érdeklődőket, majd dr. Siklós János, a Népszava főszerkesztője mondott tárlatnyitó beszédet Az ünnepélyes megnyitón adták át a Tornyai-plakettet és a munkajutalmakat A Tornyai-plakett idei nyertese Kárpáti Tamás festőművész. Munkajutalmat kapott Kéri László festőművész, Engel Tevan István grafikusművész, Pöspöky István grafikusművész, Kotsis Nagy Margit szobrászművész. Szabó Gábor szobrászművész. Dr. Petrik István, a megyei tanács általános elnökhelyettese adta át az idén első ízben, a Csongrád megyei tanács munkajutalmát Hézső Kárpáti Tamás festőművész átveszi a Tornyai-plakettet dr. Csizmadia Sándornétól, a vásárhelyi tanács elnökétől Ferenc festőművésznek. A Magyar Népköztársaság Művészeti Alapjának munkajutalmát Somos Miklós festő- lat november művész vehette át dr. Bor- hető meg. bély Károly igazgatóhelyettestől. A 27. Vásárhelyi 0»zi Tár23-ig tekintVarró Kálmánra emlékezünk Száz esztendővel ezelőtt, 1880. október 7-én Óbébán született Somogyi Julianna és Varró György uradalmi cselédek gyermekeként Varró Kálmán, a szegedi szocialista szakszervezeti mozgalom egyik következetesen baloldali elkötelezettségű vezetője. Már kisgyermekként gyötrelmes nyomorúság és nélkülözés jutott osztályrészéül, a betevő falatért az egész család munkaerejét az uradalom szolgálatába kellett állítani. Ezek után szinte megváltást jelentett számára, hogy 14 éves korában Kiszomborba mehetett szakmát tanulni Holzmann Péter asztalosmesterhez. A tanoncévek után először Szegedre, majd Budapestre került, ahol Thék Endre gyárában kapott munkát. Húszéves korában, a Népszava rendszeres olvasása nyomán belépett a Budapesti Asztalossegédek Szakegyletébe, ahol nem csupán politikai öntudatra ébredéséhez kapott ösztönzést, de előmozdították szakmai fejlődését is. Hároméves szaktanfolyamra küldték, a Népszínház utcai Technológiai Iskolára. 1904-ben visszatért Szegedre, s először a Lengyelféle bútorgyárban helyezkedett el, majd két hónapig tartó kényszerű katonáskodás után Rainerék bútorüzemébe fogadták fel Azonnal kapcsolatot keresett a szervezett munkásokkal, s a Famunkások Szövetségének helyi csoportjában vállalt különféle feladatokat. Ugyanebben az évben felvételt nyert a Szociáldemokrata Párt soraiba is. 1907-ben a Rainer-gyárban elvbarátaival sztrájkot kezdeményezett, amely hamarosan a város többi faipari üzemére is átterjedt A több napig tartó, nagyszabású munkabeszüntetés jelentős sikerrel zárult. A világháború kitörése után behívták katonának, s a keleti hadszíntérre vezényelték. 1915 márciusában Przemyslnél orosz fogságba esett ahonnan több ezer magyar katonatársával együtt Taskentbe szállították, hadifogolytáborba. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmét követően. Schwarzenberg Ferenc szervezőmunkája nyomán Taskentben is létrejött a Bolsevik Párt Magyar Szekciója, amelynek Varró Kálmán előbb tagja, majd rövid idő után helyi elnöke lett. Mély meggyőződéssel agitált a" szocializmus, az orosz proletórforradalom mellett A magyar hadifoglyokból önvédelmi osztagot hozott létre, amely 1919-ben sikerrel vett részt a taskenti fegyveres ellenforradalmi lázadás leverésében. 1920-21ben a párt Moszkvába küldte hathónapos pártiskolára. Még ebben az évben sikerült hazatérnie Magyarországra. Szegedre érkezésekor rendőrségi idéző várta. Terjedelmes vádiratot nyújtottak át neki, amely tartalmazta szovjet-oroszországi forradalmi működésének főbb mozzanatait. Természetesen szigorú rendőri felügyelet alá helyezték. Mégis, ahol csak tehette elmondta pozitív személyes tapasztalatait az orosz forradalomról, a szovjet rendszerről. 1924-ban gazdag forradalmi múltja elismeréseként Varró Kálmánt a Famunkás Szövetség helyi csoportjának elnökévé választották. 1930ban, a nagy gazdasági válság idején munkahelyéről elbocsátották, s egészen 1939ig nem is tudott elhelyezkedni; alkalmi munkákból élt. A nyomasztó egyéni életkörülmények nem akadályozták meg Varrót osztályharcos közéleti munkája végzésében. Minden energiáját a dolgozók életviszonyai megjavításáért folytatott harc szolgálatába állította. Vezetésével erős, ütőképes, a baloldali szakszervezeti ellenzékhez tartozó csoport jött létre, amely szükség esetén hatékonyan tudott fellépni, sőt más szakszervezeteket is segíteni. 1928 novemberében a fások például jelentős öszszeggel támogatták a kenderfonógyári sztrájkotokat. A közös fellépés érdekében pedig 1930 januárjában kezdeményezői voltak az építő-, vas-, faipari és földmunkásokat tömörítő helyi építőipari munkásblokk bizottság létrehozásának A famunkások székhelye egyébként a Hétvezér utcai Munkásotthonban volt, s működési köre nyolc nagyobb faipari vállalat mintegy 400 munkására, illetve körülbelül 300 kisműhely közel 800 dolgozójára terjedt ki. Az újpesti és rákosoalotai sztrájkok hatására a famunkások Szegeden is nagy arányú bérmozgalmat kezdtek. 1935 júniusában azt követelték a munkaadóktól, hogy az asztalosiparban vezessék be a kollektív szerződést, amely a munkaidőt és a munkabéreket szabályozná. Végül a kormányzat nyomására 1935 novemberében bevezették a heti 48 órás munkaidőt, s 1936 áprilisában kihirdették a legkisebb munkabéreket is, amelyek Szeged mellett Bajára, Békéscsabára, Orosházára és Hódmezővásárhelyre is vonatkoztak. Varró Kálmánt, aki eszmei irányítója, aktív szervezője volt az említett mozgalmaknak is, a rendőrség újólag megfigyelés alá vonta és szüntelenül zaklatta. A felszabadulás után tagja lett az MKP-nek, MDP-nek, Illetve az MSZMP-nek. 1947-ig a Famunkás Szakszervezet szervezőtitkára. 1948-tól nyugdíjba vonulásáig a Szegedi Tudományegyetem asztalosműhelyében dolgozott. Munkásmozgalmi tevékenységéért a Szocialista Hazáért Érdemrenddel tüntették ki. A Munkás—Paraszt Hatalomért Érdemérmet halála után özvegye vette át. Varró Kálmánra, a harcos forradalmárra, a nagyszerű munkásvezetőre, szocialista eszméink fáradhatatlan, áldozatot nem ismerő képviselőjére születésének 100. évfordulóján őszinte tisztelettel, hálával és megbecsüléssel emlékezünk. Dr. Hegyi András * Az MSZMP Szeged városi bizottsága és a Szeged megyei városi tanács Varró Kálmán elvtárs születésének 100. évfordulója alkalmából koszorúzást rendez október 9-én, csütörtökön 11 órakor a Dugonics temetőben. MeteGrológusok tanácskozása Megkezdődött hétfőn a Thermál-szállóban a szocialista országok meteorológiai és hidrometeorológiai szolgálatainak együttműködését irányító igazgatói konferencia ülése. Az ötnapos tanácskozáson Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, az NDK, a Szovjetunió, Kuba, a Koreai NDK, Mongólia és Vietnam is képviselteti magát. Az ülésen foglalkoznak a meteorológiai megfigyelések nemzetközi cseréjével, az adatfeldolgozás, s a műszerek egységesítésével, és szóba kerül a meteorológiának a repülésben, a mezőgazdaságban, a vízgazdálkodásban és a környezetvédelemben betöltött szerepe. Az ülést Czelnai Rudolf, az Országos Meteorológiai Szolgálat elnöke nyitotta meg. (MTI) Bethlen Gáboremlékkiállítás Bethlen Gábor születésének 400. évfordulója alkalmából ma. kedden emlékkiállítás nyílik a Hadtörténeti Múzeumban. Amint Bánkuti Imre, a Magyar Nemzeti Múzeum osztályvezetője hétfőn a sajtó képviselőinek elmondta. a Magyar Nemzeti és "a Hadtörténeti Múzeum, az Országos Levéltár és a Széchenyi Könyvtár gyűjteményében őrzött írásos és tárgyi emlékek kiállítása első ízben ad átfogó képet Bethlen koráról. Bemutatja Erdély legkiemelkedőbb fejedelmét, aki a magyarság történetének egyik legkritikusabb időszakában, a három részre tördelt Magyarországon felismerte a külön álló erdélyi fejedelemség hivatását és lehetőségét: a rendi kiváltságok, a nemesi jogok, a vallásszabadság védelmét, a nemzeti kultúra, a művészetek, iskolák fejlesztését és támogatását a Habsburg-abszolutizmussal szemben. Ismerteti Erdély XVII. századbeli gazdasági, politikai, társadalmi helyzetét, kultúráját is. A kiállított tárgyak között láthatók a fejedelem és második feleségének. Brandenburgi Katalinnak személyes tárgyai, eszközei, amelyek a gyulafehérvári palotában megmaradtak. Helyet kaptak a kamarakiállításon eredeti Iratok, levelek, rendeletek, Bethlen Gáborra vonatkozó európai kiadványok. A tápai búcsú Kétféle vásár Azt hiszem, a baldachinos Kérdés: ki mit lovagol nálatl tárgyak mintha gy5zfranciaágy jött legmesszebb- meg, s valójában mire van nének a hivalkodó, csicsás ről. Hogy a legnehezebb útja kereslet? Jó pár éve a tápai lim-lomon. Vagy: csak hiszvolt, amíg a Fejér megyei Vál községből megérkezett a tápai búcsú színhelyére, ahhoz nem fér kétség. Két darabban utazott, két személykocsi tetején; jókor reggel egy terebélyes fa alatt találta magát, összerakták megint, s koloniál pompájában. zöld selyem kárpitjával ott kellette magát egész nap. Negyvenezerért A népek csodálkozva állták körül. Magam: elképedtem. Milyen lakásba fér be manapság egy franciaágy baldachinnal? Negyvenezerért? „Már elkelt" — közölte KUkucska László, váli' fafaragó mester, a „divatos darab" készítője. No nem itt, Tápén, hanem már az útja előtt. Ide csak bemutatkozni hozták, a népművészeti vásár portékáit zsürizők és a búcsújáró nagyközönség szeme elé. Hátha akad újabb megrendelő. „Tetszik tudni, a bolti koloniálok nem felelnek meg mindenkinek. Az pozdorja. Ez meg valódi, tölgyfa". * A tekintélyes bútordarab mindenesetre egyedülálló látványossága volt a vasárnapi tápai búcsúnak. Ügy értem: a környezetében rengeteg volt ugyan a nem kevéssé érdekes-látványos dolog, de csupa „apróság". Mézeskalácshuszárok (a Debrecenből érkezettek tetszettek leginkább), csűcsös kancsók, szűrrátétes terítők, csont- és ékkődíszek, bolondos, tetszetős, gyerek-öröme textilbábúk. kerámiatárgyak. A vásárszélen. szerénykedve, Kalkán Mátyásnak, a népművészet mesterének fantasztikus busó álarcai. Csak őt hívták a búcsúra, pedig Mohácson rengeteg az álarckészítő. „Meglovagolják a farsangi nagy keresletet, mindenfélét fabrikálnak. Mi kitartunk a régi, az eredeti mellett" búcsú ls olyasféle volt, mint a többi, a búcsúfia-kínálat, a látnivaló, a szórakozás szempontjából. A műanyag virágoktól minden szentek aranykeretes képein át az országházzal díszes előszobafogasig az összes giccs kipakoltatott a standokon. Népművelőknek támadt egy ötletük, hogy „meglovagolják" a falu ünnepigényét. a búcsújárók vásárlókedvét, szórakozásvágyát. Három vagy négy éve, emlékszem, még látványos konkurrenciaharc dúlt a népművészek és a glccsáí-usok között. Az egyik sátorban csodaszép fazekasmunkát kínáltak, a másikban óriás fakanalakat, falvédőfeliratokkal. A mostani, a vasárnapi már két vásár volt. Kétféle. A tér egyik felén csoportosultak a népművészek, kismesterek, a máslkon, elkülönülten, a giccsipar. Ügy néztem, az előbbi lakkban több volt a kíváncsiskodó. Remélhetni, hogy a vásárló ls. Múlnak az évek, s mintha az ízléses búcsúfia iránt egyre nagyobb lenne a kereslet. A szép formájú, nemes anyagú dísz- és haszszük, mert akarjuk? * A gyerekek mindenesetre mindenáron dorombot akartak. Meg Vitéz Lászlót, újra és újra. Kemény Henrik egyszemélyes bábszínháza stílszerű és fergeteges sikerű produkció volt a vásár közepén. Miként kétféle volt a vásár, kétféle a mutatvány. És megint úgy tünt, Vitéz László dacolni képes a forgók, óriáskerekek, céllövöldék vonzásával. * „Ünneplünk. Megfér sok ember, sokféle dolog együtt" — mondta az Idős bácsi, helybéli, aki szőlőt árult a törökmézes pult meg az óriáskerék között, a forgalmas átjáróban. A céllövőidében, dolognélküliségben az erősítő elé költözött a puskatöltögető fiatalember és jókedvűen táncolt a diszkózenére. Egy fiatalasszony a fekete cserepeket kereste, útbaigazították, a Fazekasék kiállítása a tanácsházán. A ronda szőrkutyát megvették a szipogó kisfiúnak, ne fájjon a szíve érte. S. E. Tápai asszonyok felvonulása Múzeumi hónap 1980 Természettudományos hét Az elmúlt évi programhoz hasonlóan a szegedi Móra Ferenc Múzeum a múzeumi és műemléki hónapot négy profilhétre bontotta. Az első hét a természettudományok jegyében zajlik. Ennek keretében tegnap előadást tartottak a Fehér-tóról, ma. kedden délután 5 órakor Gaskó Béla muzeológus Bogarak és bogarasok címmel tart diaképekkel illusztrált előadást a díszteremben. A programhoz kapcsolódva levetítik a Hogyan élnek a méhek és Az élet a lucernásban -ímű filmeket. Október 9-én és 10-én gyerekcsoportok részére kirándulást szerveznek Zsombóra és DorozsmaNagyszékre. A természetrajzi szertár ritkaságai nyílnak meg az érdeklődők előtt szombaton fél 11-kor. A múzeum előcsarnokában a havonta jelentkező Üj szerzeményeink című sorozat keretében egy csongrádi hajóhúzó hámot mutatnak be. Nagy László felvételei Az Astra-bábegyüttes műsora