Délmagyarország, 1980. október (70. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-30 / 255. szám

Csütörtök, 1980. október 30. 3 November 7. alkalmából Baráfságvonatok Négyszáz szovjet fiatal érkezett szerdán Barátságvonattal hazánkba. A Na_jy Októberi Szocialista Forradalom közelgő 63. évfordulója alkalmából valamennyien az Expressz Ifjúsági és Diák Utazási Iroda vendégei, ukrajnai ipari élmunkások. A programjuk szerint november 10-ig tartózkodnak hazánkban: megismerkednek Budapest, Debrecen, Kőszeg, Nyíregyháza és más városok nevezetességeivel; részt vesznek a november 7-i ünnepségeken, barátsági nagygyűléseken. Az Expressz ugyancsak november 7-e alkalmából többszáz magyar fiatal részvételével indít Barátságvonatot a Szovjetunióba. Utasai ellátogatnak Kijevbe, Leningrádba és Moszkvába, együtt ünnepelnek a szovjet fiatalokkal, városnézésen, kirándulásokon vesznek részt, színházi előadásokat, múzeumokat és képtárakat tekintenek meg. (MTI) Kazinczyemlékülés Kazinczy és kortársai címmel emlékülést rendezett szerdán a bölcsészettudományi kar tanácstermében az Eötvös Lóránd Tudományegyetem felvilágosodás- és reformkori magvar irodalomtörténeti tanszéke és a Magyar Irodalomtörténeti Társaság. Az ülésen jeles irodalomtörténészek tartottak előadásokat. amelyekben Kazinczy kapcsolatait elemezték kortársaihoz. (MTI) Tagfelvétel a pártba Gyufagyári tapasztalatok A pártcsoportok szerepe A pártalapszervezet jó vezetése, az igazán kollektív munka tükröződik a pártépítésben is. Erről beszélgettünk Domonkos Lászlóval, a Gyufaipari Vállalat szegedi üzeme pártalapszervezetének titkárával, aki főművezető, és választott tisztségét 1975-től tölti be, illetve az idei választáson ismét bizalmat kapott, és egy híjával a 9 tagú vezetőség is. — Alapszervezetünk létszáma — mondotta — jelenleg 60, üzemünk dolgozóinak 22,6 százaléka. Az elmúlt öt esztendőben 14 új párttaggal gyarapodtunk. Az újonnan felvettek kivétel nélkül fizikai dolgozók. Átlagéletkoruk 31 év, s közöttük a nők száma nyolc. Ezt az arányt megfelelőnek tartjuk, és a pártépítés eddigi ütemét is. Évente hárman-négyen kérik felvételüket a pártba, és jó felkészítésük alapján mindanynyiukra biztosan számíthatunk. — Vagyis kiválasztásuk alapos. Ezt milyen módszerrel gyakorolják? — Hét pártcsoportunk van, és felelősségben felnőttek odáig, hogy ezt a tevékenységet teljesen rájuk bíztuk, hiszen munkaterületükön ők ismerik a legjobban azt, akit majd a vezetőség figyelmébe ajánlanak a pártépítésben. Ök tudják, hogy a felvételét kérőnek milyen a viszonya a munkához, az üzem dolgaihoz, munkatársaihoz. A kiválasztás hosszabb folyamat, amely idő alatt megítélhető a pártba jelentkező politikai, társadalmi, gazdasági aktivitása. A jelentkezés, az ajánlás mellett lényeges, hogy ki milyen megbízatásnak tett eleget. Kivétel nélkül kapnak feladatot vagy a szakszervezetben, a KISZ-ben, szocialista brigádban, a munkásőrségben. Egyre több nálunk az önként jelentkezés a pártba, és ez önkontroll is. Két munkásőrünk, Simon József és Katona Imre — mindketten harminc éven aluliak — például így kérték felvételüket. — Ezek szerint a konzultánsnak nem sok a dolga a felkészítésben. — Ezt a feladatot vezetőségünkből Horváth János kapta, és végzi felelősséggel Felkészíti a jelentkezőket a párt programjából, a szervezeti szabályzatból, és meggyőződik arról, hogy a tudnivalók jelentőségével tisztában vannak-e a felvételt kérők. Az ajánlók — egyike rendszerint a KISZaiapszervezet — szintúgy tisztában vannak a jelentkezők politikai meggyőződésével. Az ajánlók felelőssége nem ér véget a tagfelvétellel, továbbra is figyelemmel kísérik az új párttagok gazdasági, politikai munkáját, emberi magatartását. — Milyen megbízatásokat kapnak az új párttagok? — Ennek eldöntését is rábíztuk a pártcsoportokra, amelyek a megbízatásokat termelési, gazdasági feladatokhoz kötik, a munka minőségéhez, a munkaidő jó kihasználásához, a munkamorálhoz, a ' közösséggel való együttéléshez, és a megbízatások végrehajtását számon is kérik. Lengyel Antal papírtechnikusnak például a papíranyagok fajlagos normájának betartása a pártmegbízatása. Elvárják tőle, hogy e tekintetben ne merüljön fel probléma a gyártásban. — Kell-e tovább fiatalítani alapszervezetük tagságát? — Az a véleményünk, hogy igen, mert az átlagéletkor napjainkban 44 év. A következő esztendőkben sokan mennek el nyugdíjba sorainkból, tehát intenzívebben kell haladnunk a pártépítésben. Az üzem dolgozóinak 70 százaléka nő. Ez az arány alapszervezetünkben 50 százalék, A gyufagyár pártalapszervezete vezetőségének a tekintélye megalapozott A vezetőségből ketten rendelkeznek egyéves, illetve öthónapos pártiskolai végzettséggel, s négyen végezték el a marxizmus—leninizmus középiskola kétéves esti tagozatát. Domonkos László tisztségéhez a stafétabotot Kovács Józseftói, az üzem mai vezetőjétől vette át, aki gyakorlott pártmunkásként 11 évig volt az alapszervezet titkára. Utódja előtt tehát hosszú még az út. hogy utolérje a pártmunkában. A párt- és a gazdasági vezetőség együttes munkáját dicséri a munkahelyi légkör minden tekintetben jó megteremtése. Ebben a gyárban gyakorlatilag nincs fluktuáció. Eseményszámba megy egy-egy kilépés, új dolgozó felvétele. Taggyűlésen évente egyszer napirendre tűzik a munkahelyi légkör elemzését, feltáriák az esetleges zavaró körülményeket, és azok megszüntetésére határozatot hoznak, hogy mit, hogyan tegyen a gazdasági vezetőség, a párttagság, a gyár valamennyi dolgozója. U F. A

professzor szenvedélyesen magyaráz. Feszülten figyelik és a gesztusokból arra lehet következtetni, mindenki egyetért. Senki sem vitatja, a minőségi teljesítményre már jobban figyelő világunkban alaposabbnak, szigorúbbnak és következetesebbnek kell lennie az értékelésnek. Csak körültekintő mérlegeléssel lehet bármilyen értékrendszernek is érvényt szerezni. Hol és mikor kezdjük ezt? A pedagógiát jól ismerő egyetemi tanár szavaiból kiderül, már az iskolában jobban kellene figyelni a teljesítménykülönbségekre. Ugyanis furcsán hangzik: nagyon nehéz megbukni. Előfordul: a lusta vagy buta nebulót azért ..lökik" a felsőbb osztályba, hogy az elégtelenje ne rontsa a statisztikát. hogy a pedagógus jó színben tűnjön fel az igazgató előtt, mert az osztályban nincs rossz tanuló — amiből logikusan lehet arra következtetni, hogy valóban jól dolgozik. És ilyen szent pillanatban megszületik egy olyan gyakorlat, amit hivatalosan így írhatunk körül: megsértettük a munka szerinti elosztás elvét. A rossz diák majd hamar rájön, nem érdemes magát törnie, úgyis átengedik, a produkcióját mindenképpen elfogadják. Egyelőre nem érti az elvet, de amint kilép az élet porondjára. mindenbe gyorsan beletanul. Elég hamar kitapasztalja, hogy a csoportvezető. az osztályvezető, vagy a nagyfőnök sem szigorúbb, mint a tanár néni. Ha megkezdődött ez a bűnös láncreakció, megállítani rendkívül nehéz Tudom, a példa sarkított, de azt hiszem, csak így tanulságos és szemléletes. Az ember esendő, mindig a kényelmesebb megoldást választja. Ki az a bolond, aki egy méter helyett kettőt ugrik, ha nincs rákényszerítve Ha valamit félgőzzel is megcsinálhat. miért izzadjon le? Legföljebb, akkor, ha kénytelen erre. De ki legyen a pálcát törő bíró. ha sem a tanár néni. sem a műhelyfőnök nem vállalkozik szívesen a szerepre? A válasz: a nyolcvanas évek Magyarországa, a felzárkózási igény a legfel lettebb országokhoz Ezért egyre többet olyan fogalmakról beszélünk. mint, a rugalmasság és a kezdeményezőkészség. Olyan vállalatvezetőket, igazgatókat teszünk népszerűvé, akik e kívánalmaknak legiobban megfelelnek. Tanuljuk az úi leckét, és ió lenne elfelejteni a rossz beidegződéseket. Például a csak semmi baj ne legyen mentalitást Kényelmességből, közömbösségből rendkívül gyorsan fészket rak ez a gondolat. Annyiszor rögződött a kép: hosszú értekezletek. kimerítő tanácskozások, alig-alig véleményekkel. És gyakran úgy beszélünk, mint a tribünön ülő semleges néző. aki senkinek sem drukkol, de valahogy elmegy az ideje. Bezzeg négyszemközt a folyosón — gondolatszüret. Miből lehet, a baj? Például olyan jellemzésből, ami így kezdődik: Izgága, mindig más a véleménye, nehezen összeférhető... Lehet ebből egyáltalán baj? Előfordulhat. hogy egy 19 éves. az egyetemi fölvételi előtt álló ifjú véletlenül megtudja, és azt hiszi, a jellemzése az oka a kudarcának. Talán megfogadja, ezentúl semmihez' nem szól hozzá, nehogy más véleményen legyen. Az ilyen embert csak sajnálni lehet. Persze, mindez csak feltételezés. Miért ne kerülne felsőfokú oktatási intézménybe egy olyan if.iú, aki szeret töprengeni. vitázni. Egyetemi oktató ismerősöm nagy előszeretettel foglalkozik az ilyen diákokkal. Mert a „renitensek" többsége jófejű, önálló gondolkodású, és általában sikerrel -ajtóinak az újabb és újabb kapaszkodókon. A professzor inkább azért panaszkodik, mert a jellemzések sablonosak. semmitmondóak, egykaptafára születnek. Nem derül ki. ahány ember, annyi egyéniség. A minősítések talán erre a jeligére születnek: ne legyen senkinek semmi ba ja. Először is az iskolának ... ugyebár (gondolom én!). Nem folytatom a sort. S

az élet végül is mindig bizonyítja, abból van a baj. ha nem merünk értékelni ha megalkuvásból, kényelmességből és közömbösségből nem akarjuk a jót a rossztól, a jobbat a kitűnőtől megkülönböztetni. Kénmutató és hamis az olyan humanitás, amikor nem engedjük a rossz diákot megbukni, és a hibás munkára esetleg iót szavazunk. A kudarc is az élethez tartozik, a lustaság és kényelem sem idegen az embertől. És ne csodálkozzunk azon az igazgatón, aki önszánta be"'1 áll félre, és adia át helyét a rátermettebb nek. nem várva meg. amíg egészségügyi okokra hivatkozva nyugdíjazzák. Meri ilyen is előfordul. A rugalmasságot nehéz pontosan meghatározni. nemcsak a változó feltételekhez való igazodást, hanem önismeretet is jelent. Az önismeretet pedig képességgé kell fejleszteni, mert ez segít a hétköznapi dolgok között az eligazodásban, értékeink meghatározásában. Ilyen készségünket pedig egyre inkább próbára teszi az élet. Halász Miklós Befejezőiek a magyar-jugoszláv postai tárgyalások Hétfőn érkezett Szegedre — Draginja . Milicsevics vezérigazgató vezetésével — a jugoszláv postai közösség delegációja. hogy háromnapos tárgyalássorozaton vizsgálja meg a két ország postaforgalmi és távközlési együttműködésének lehetőségeit. A magyar tárVédüőkségi akciókról Ülést tartott a KlSZ városi bizottsága A Szeged városi KISZ-bizottság tagjai tegnapi értekezletükön megtárgyalták a városban dolgozó KJSZ-szervezetek védnökségj munkájáról szóló jelentést Ezt Farkas László ifjúmunkás-felelős terjesztette elő. A beszámolókhoz kapcsolódva tartalmas vita alakult ki, melynek során a hozzászólók megállapították, hogy a szegedi KISZ-esek komoly munkát végeztek az V. ötéves terv védnökség! akcióban. Ugyanakkor a KTSZvédnökség elvei sem minden üzletükben tisztázottak, ez pedig gátolja a gyakorlati munka sikerét is. Jelentős eltérés mutatkozik az egyes védnökségek színvonala között. A városi KISZ-bizottság ezentúl valamennyi a városban folyó védnökség! akciót figyelemmel kísér, és rendszeresen véleményt mond róluk. A bizottság foglalkozott a szegedi egyetemi- főiskolai KlSZ-szervegetek szakmaitanulmányi munkát segítő tevékenységével. Ki kell dolgozni ennek a munkának a konkrét formáit, a felsőoktatási KISZ-szervezetek feladata pedig ezek végrehajtása. Gyűjtik és viszik gyalópartnerek küldöttségét Tóth Illés posta-vezérigazgató vezette. Mint arról már beszámoltunk, hétfőn plenáris ülésen. kedden szakértői szekcióüléseken beszélték meg a tárgyalópartnerek a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének módjait. Kedden a kábelgyárat. tegnap délelőtt pedig meglátogatták a Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalatot is. A tegnap délelőtti órákban Draginja Milicsevicsesel és Tóth Illéssel hí varaiában tatátkozott Papp Gyula, a városi tanács elnöke. Tájékoztatta a vendégeket Szeged fejlődésének aktuális kérdéseiről, s szólt a határmenti és testvérvárosi kapcsolatok fejlesztési lehetőségeiről, jelentőségéről. melybon a háromnapos szegedi postai eszmecserének is része van. A jugoszláv és magyal postai küldöttségek vezetői tegnap délben a Szegedi Postaigazgatóságon aiótrtdk a kétoldalú együttműködés további útját meghatározó jegyzökönyvet. Ennek főbb megállapításai szerint a postaforgalom gyorsításában. gépesítésében szerzett tapasztalatokat rendszeresen kicserélik, a tranzit távbeszélő forgalomban kölcsönösen segítik egymást a két ország postai szervezetei. A szabadkai és a szegedi postások közötti együttműködés erősítésére közös szakmai. kulturális és sportrendezvényeket szerveznek. Az erről szóló megállapodást is tegnap írta alá az érdekelt igazgatóság, illetve postaközösség két vezetője, a jugoszláv küldöttség tegnap a délutáni órákban elutazott Szegedről. A megyei NEB megíh&sftéiése Becsöngetnek, kopogtatnak a gyerekek, régi újságot, könyveket kérnek, szerte a városban viszik, hordják a begyűjtött papírt. Évente ismétlődő munkáról van szó. értékes a papírhulladék, szívesen veszi át a MÉH az iskolások által összeszedett ..kincset". Viszik batyuban, ládában, kosárban. tolják gyerekkocsiban, húzzák négykerekűn. Ám időnként meghűl a vér a járókelőkben és a járművezetőkben, mert figyelmetlen is a gyereksereg az úttesten. Vigvázzanak jobban magukra, s a járművezetők is legvenek óvatosak, ha találkoznak velük. Képünk a Liliom utcában készült, ahol a Juhász Gyula általános iskola kis diákjai szorgoskodtak. A Csongrád megyei Népi Ellenőrzési Bizottság tegnap. szerdán Szentesen tartotta soros ülését. Délelőtt a Szentesi Baromfifeldolgozo Vailaiat termékeinek gazdaságosságáról, a termékszerkezet korszerűsítéséről adott tájékoztatást Mag Pál igazgató, majd a népi ellenőrök megtárgyalták az e téma vizsgálatára alakult munkabizottság kiegészítő jelentését. A megyei NEB ülése dél utón a szentesi járási hivatal épületében folytatódott. Bornya György, a Szentes járási-városi és Csongrád városi NSü elnöke terjesztette elő a helyi bizottság munkaiát elemző beszámolót. melyet Tihanyi Ernö. a megyei bizottság általános elnökhelyettese egészített ki a felügyeleti vizsgalat megállapításaival. A megyei NEB ülésének résztvevői végül megtárgyalták azt a jelentést. amelyet a közérdekű bejelentésekről szóló törvény végrehajtását vizsgáló munkabizottság készített. 4