Délmagyarország, 1980. október (70. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-30 / 255. szám

4 Csüt8rt3tc, 1980. október 30. 4 • .« Vegyszerkfisérletek Mórahalmon Baktériummal a szövőlepke ellen? ivekkel ezelőtt volt egy tanácskozás Mórahalmon. Szakemberek győzték meg egymást, mennyivel lehet többet termelni, ha okosan használják föl a növényvé­delem kutatóinak eredmé­nyeit. Nagyon panaszkodtak akkor a homoki gazdaságok agronómusai: más természe­tű vegyszerekre lenne szük­sége az itteni mezőgazdaság­nak, meg Is érné a befekte­tést, mert igen nagy érté­kekről van szó, de nem tö­rődik vele senki. Ha Mórahalmon hangzott el a panasz, oda mentünk vissza érdeklődni a napok­ban, változott-e valamit az­óta a vegyszerek körüli bo­nyodalom. A szakszövetke­zetben találtunk egy nö­vényvéd ős üzemmérnököt, azt -hallottuk róla, annyira szereti a szakmáját, minden kísérletre vállalkozik, ha értelmét látja. A neve: Do­bó Ferenc. Dobó Ferenc azt mondja, nem egészen ilyen egyszerű a dolog. A gyárak laborató­riumai valóban pontosan dolgoznak, de a szövetkezet­nek életbevágóan fontos, hogy mindig azt a gyom­irtót, gombák vagy rovarok elleni vegyszert használja, amelyik a legjobb ered­ményt adja, és a lehető leg­olcsóbb. A növényvédős nem ugy kísérletezik a gazdaság­ban, mint a fotós, hogy tesz bele ebből a vegyszerből is egy kicsit, meg abból is. és megvizsgálja, mennyit válto­zik tőle a szemcse vagy a tónus. Kettőt-hármat össze­hasonlít, és jegyezgeti, mi­lyen időben melyik a hasz­nosabb. Kellemetlen betegsége a jonatánalmának, hogy toHo­sodik. Amikor leszedik, még gyönyörű szép, de raktáro­zás közben apró foltok je­lennek meg rajta, és lassan beborítják teljes felületét. Arra való hivatkozással, hogy valaha szép volt, eladni nem lehet a beteg gyümölcsöt. Hazai és külföldi piaca egy­aránt meginog, ha nem vi­gyáznak rá. Létezik két per­mettrágya, az egyik osztrák, a másik magyar. A mező­gazdaság azt használja szí­vesebben. amelyik Jobb, a közgazdász azt ajánlja in­kább, amelyik itthon is elő­állítható. A szakszövetkezet­ben végzett kísérletek azt igazolták, hatásuk szinte egy­forma, nyugodtan használ­hatják az olcsóbbat, a ha­zait. Pályázatot irt ki a Chl­noin. Azt kérte, a szőlőmo­lyok elleni általa gyártott szert hasonlítsák össze kül­földiekkel. Különdíjat ka­pott a mórahalmi növény­védős a pályázaton, mert ar­ra a tapasztalatra jutott, hogy a magyar fajtából ke­vesebb kell. Okos ötlettel álltak elő Jugoszláviában: műtrágyára múlhatatlan szüksége van a mezőgazda­ságnak, de kellemetlen vele­járója, -hogy minél többet használnak föl belőle, annál jobban nő a gaz is. össze­keverték a műtrágyát a gyomirtóval. Egyszerre lehet kiszórni mind a kettőt, gé­pet, üzemanyagot, emberi munkát lehet megtakarítani vele. Első pillanatra úgy tű­nik, hogy az ötlet nagysze­rű. és a kísérletek is ezt iga­zolták. A baj csak az, mond­ja a szakember, hogy a mű­trágya adagolása nem a leg­jobb. A különböző ható­anyagok más-más keverési arányára lenne szükség. Az egyik svájci gyár öt kiló vegyszert küldött kipró­bálásra. Azt állította, azokat a gyomokat ls Irtja a szőlő­ben, amit a többi megha­gyott. de a szólőnek nem árt. Kipróbálták ott, ahol leginkább kellett hadakozni­ok a gaz ellen, kitisztult a szőlő, kérték is nzonnal. hadd vehessenek belőle többet. Svájciak aiánlották a szőlő­peronoszpóra elleni végy-; szert is. Mondhatták volna, köszönjük, nem kérünk be­lőle, mert nekünk is van, és az is jó. Csakhogy a svájci­ról kiderült, hogy három hé­tig védi a szőlőt a peronosz­póra ellen, a hazai hatása viszont rövidebb. Előnye még, hogy akkor is lehet használni, ha törekednek már az esőfelhők, mert har­minc perc alatt fölszívódik a levélen keresztül, és a leg­nagyobb eső se mossa le. A két jó tulajdonság együtt már igen jelentős költsége­ket enged megtakarítani, összesen négyszer kellett permetezniök a nyáron, hogy a legérzékenyebb fajtákat is megvédjék a betegségtől. Ke­vesebb vegyszer kell tehát — környezetszennyeződés! szempontból is nagy az elő­nye —, és kevesebb gép, ke­vesebb ember kevesebb munkával juttatja ki, mégis jobb az eredmény. A sző­lősgazdák általában a meg­előző védekezés hívei: előbb permeteznek, hogy meg ne jelenhessen a kártevő gom­ba. Ez a vegyszer orvosság­nak tekinthető, fölszívódván akkor is gyógyítja a szőlőt, ha már fölütötte a fejét a peronoszpóra. Egy licenc alapján két gyár állít elő Itthon tarack­féléket pusztító gyomirtót. Az egyiknek Glialka, a má­siknak Nitosorg a neve. Ha­tóanyaga mindkettőnek ugyanaz, de a Nitosorg drá­gább és töményebb. Könyv­ből nem lehetne kitalálni, melyiket érdemesebb hasz­nálni, de kísérlettel és pon­tos számítással kiderült, va­lamivel jobban megéri a drágábbat venni, mert azt jobban lehet hígítani, tehát kevesebb kell belőle. Különböző híradásokból is­merős a kutatók törekvése, hogy biológiai módszerrel vé­dekezzenek némely kártevők ellen. Az amerikai szövőlep­kének gyakorlatilag nincsen ellensége hazánkban, szinte minden élőlény undorodik hernyójától, tehát végtelenül szapora. Pár nappal ezelőtt még látni lehetett házak fa­lán is, hogyan igyekeznek téli menedéket keresni. Kí­sérletképpen baktériumkeve­réket kapott a mórahalmi szövetkezet. Emberre ártal­matlan ez a baktérium, per­metezés utáni egészségügyi várakozási időre tehát nin­csen szükség, a gyümölcsről egyszerűen le lehet mosni, a szövőlepkét viszont igen ha­tásosan pusztítja. Eddig te­hetetlen volt szinte a gyü­mölcstermelő, mert akkor lepte el a fát a hernyó, ami­kor éppen érett a cseresz­nye, az alma vagy a szilva. Ha a baktériumos permete­zésről nem derülnek ki egyéb káros következmé­nyek, ha nem borítja föl a biológiai egyensúlyt, akkor föltehetően hamarosan hatá­sos védekező szerhez jut hozzá a mezőgazdaság. Elmondva érdekesek a mórahalmi próbálkozások, de van-e kézzel fogható hasz­nuk? Apróra kiszámítanak mindent, és nekik van le­hetőségük először azt vá­lasztani. ami a legjobban megfelel. Nyolc-tíz fajta ku­koricán figyelték például, homoki körülmények között melyik érzékenyebb, és me­lyik viseli el Jobban a íuzá­jl ríumos fertőzést. H. D. Tudnivalók a gyümölcstárolásról Az őszi munkákkal kap­csolatos a Csongrád megyei Növényvédelmi és Agroké­miai Állomás útmutatója, amelyben a gyümölcsszüret utáni teendőkre hívja fel a kiskerttulajdonosok figyel­mét. A tárolásra szánt almát csak száraz, mérsékelten me­leg időben érdemes szedni, mert a naptól túlságosan felmelegedett gyümölcs rö­videbb Ideig áll el. Télire csak a teljesen egészséges, sérüléstől mentes, kocsány­nyal szedett termés rakható el, ezért már szedés közben érdemes kiválogatni. A gombákkal fertőzött (varasodás, monllia), sérült, nyomódott, vagy rágott gyü­mölcsöt ne rakjuk az egész­ségesek közé. A csemegesző­lő jól eltartható, ha laza für­töket tárolunk. Azért ls, mert a tömött fürtök gyor­sabban pomlanak. A sérült, repedezett, vagy beteg bo­gyók könnyen bajt okozhat­nak, mert a raktározás alatt kevésbé állnak ellent a be­tegségeknek. Az elmúlt esztendőkben a boltok százainak redőnyét húzták le végleg. Természe­tesen kis üzletekét, amelyek csekély forgalmat tudtak le­bonyolítani, ezért a Vállalat vagy a szövetkezet számára gazdaságtalan volt a fenntar­tásuk. Csakhogy az odaszo­kott vásárlók hoppon marad­tak, Illetve arra kényszerül­tek, hogy messzebbre utazza­nak egy iskolafüzetért, egy harisnyáért, vagy akár a mindennapi kenyérért, tejért. Miközben a városokban és a nagyobb községekben sor­ra épülnek, nyílnak iparcikk­éé élelmiszer-áruházak, az 1 —2 személyes, kicsiny üzle­tek száma megcsappant. Ho­lott a lakosság ezekre igényt tartana. A kisebb boltokat, vendég­látóhelyeket korábban, hogy kifizetődjenek, „gebinesitet­ték": egyszerűsítették az el­számolási rendszerüket. A gebinek azonban — hivatalos nevén: a szabadkasszás üze­meltetésnek — számos árny­oldala is megmutatkozott az idők folyamán. A leglátvá­nyosabb visszaélésekre a ge­bines vendéglátóhelyek nyúj­tanak példát. Mivel ezekben — a szabadkasszás rendszer­nek megfelelően — az áruval nem kell tételesen elszámol ni, a vezető gyakran úgy nö­veli személyes jövedelmét, hogy „idegen árut" visz be az üzletbe. Idegen árut, vagyis olyat, amilyet a központ tud­ta nélkül, annak megkerülé­sével szerez be. Hogyan lesz ebből busás jövedelem? Ügy, hogy a ge­bines vendéglős ezt az-árut feldolgozza, majd értékesiti, ismét csak a központ tudta nélkül. így azután a haszon egyenesen az ő zsebébe ván­dorolhat. Olyan helyzet áll tehát elő, amelyben a válla­lat vagy a szövetkezet viseli a terheket, fizeti a bért, az energiát, a helyiségbért, az összes üzemelési költséget, míg a haszon a gebinesé. A kis boltok gazdaságta­lanságán, munkaerő-hiányán és a gebin okozta bajokon igyekszik változtatni az a kormányrendelet. amely egyes kiskereskedelmi és ven­déglátóipart üzletek szerződé­ses üzemeltetéséről intézke­dik. Elsősorban azzal a cél­lal, hogy a lakosság vásárlá­si lehetőségeit bővítse, javít­sa. A rendelet lehetőséget nyújt a vállalatoknak, szö­vetkezeteknek, hogy kisebb üzleteiket, vendéglátóhelyei­ket januártól szerződéses rendszerben üzemeltessék. Mit jelent ez közelebbről? A gazdálkodó szervezet szerző­dést köthet az arra vállalko­zó szakképzett alkalmazott­jával, hogy meghatározott díj fizetése ellenében az Illető saját felelősségére és kocká­zatára, önállóan, de a válla­lat nevében vezesse az üzle­tet. Ami haszonra az üzlet szert tesz, azzal — a szerződött díj befizetése után — a boltveze­tő szabadon rendelkezik. Ad­hat belőle például a beosz­tott dolgozóknak, akik egyéb­ként a vállalat, illetve a szö­vetkezet alkalmazottal, és a szakmában szokásos bér elle­nében vcgzik munkájukat. A kormányrendelettel egy­időben jelent meg a belkeres­kedelmi miniszter rendelete egyes állami üzletek bérleté­ről, amely az eddiginél tá­gabb teret ad a magánkeres­kedőknek, hogy üzletet és — az eddigitől eltérően — ven­déglátóhelyet is béreljenek. Módosították a magánkeres­kedelemről szóló rendeletet i». föloldottak több korlátozó in­tézkedést, és további har­minc szakmában adtak lehe­tőséget magánkereskedői te­vékenységre. A rendelkezések sokak ér­deklődését felkeltették. Van­nak, akik azt kérdezik: fel­adjuk a szocialista kereske delem pozícióit? Erről ter­mészetesen szó sincs, hiszen a szerződéses rendszerben működő boltok is szocialista tulajdonban maradnak, nem beszélve arról, hogy az áruk messze túlnyomó többségét továbbra is az ABC és egyéb áruházak juttatják el a la­kossághoz. Mások amiatt ag­gódnak, hogy a szerződések­nél a protekciósok élveznek majd előnyt. Nos, a vállala­tok, szövetkezetek, ha szerző­désbe kívánnak majd adni üzletet, kötelesek ezt a szán­dékokat nyilvánosan meghir­detni, és a szerződést azzal kell megkötniük, aki — köz jegyző jelenlétében — a leg­magasabb díj fizetését vállal­ja. Természetesen, a szerződő boltvezetők jövedelme adó­köteles' Ha a rendelet hatására * mai 11 000 magánkereskedő helyett néhány év múlva, mondjuk, 15 000 maszek bol­tos működik majd az ország­ban, az csak javítja a keres­kedelmet. Ali 000 magánke­reskedő egyébként az egész kiskereskedelmi forgalomnak mindössze egy százalékát bo­nyolítja le. » Érdemesebb tehát azt vizs­gálni, milyen eredmények várhatók az új jogszabályok­tól? A bérleti rendszer, a ma­gánkereskedői tevékenység kiszélesítése javíthat a szak­ma munkaerő-helyzetén: ezek a boltok ugyanis a csa­ládtagok munkájára számit­hatnak. Mind a szerződéses, mind a bérelt, mind a magánüzletek: kisboltok. Olyanok, amelyek hiánya ma még súlyosan érinti egyes városnegyedek, idegenforgalmi területek, községek lakóit. Ha csekély 1s a részesedésük az országos forgalomból, a környék la­kossága számára is fontosak, nélkülözhetetlenek. Azt vár­hatjuk. hogy ezek újra meg­nyílnak, illetve az új formák­ban jobban, rugalmasabban látják el a vásárlóközönséget. Mert az idézett rendelkezé­sek célja ez: a lakosság áru­ellátásának szélesítése, javí­tása. G. 7.s. Élő műemlékek Hazánkban sok famatuzsá­lemet tartanak nyilván, kö­zülük néhány élő műemlék Fejér megyében található. Nagy gonddal óvják őket, legtöbbjüket természetvédel­mi értékké nyilvánították, s némelyikről az emberekéhez hasonló „egészségügyi adat­lapot" is vezetnek, amelyen rögzítik a fa állapotát. Alcsuton, az 1825-ben tele­pített európai hírű arboré­tumban él hazánk legöre­gebb fehér akácfája: kiodva­sodott törzsén már át lehet látni, s ha erős vaspántokkal nem támogatják meg, talán el is pusztult volna. Törzse öt és fél méter kerületű. Ugyan­itt található még egy faritka­ság, az Észak-Amerika nyu­gati részéből származó óriás­tuja. E fának érdekes tulaj­donsága, hogy alsó ágai a földre hajolnak, meggyökere­sednek, s új sudarakat nevel­nek. Egy-egy ..ős" körül az utódok tucatjai bontanak lombot. Az alcsuti „anyafát" már huszonnégy „leszárma­zott", gyermek, unoka, déd­unoka veszi körül ligetszerű­en. Közülük a legidősebb már majdnem utolérte a fa­őst: törzsének körmérete el­érte a két métert. Az arboré­tum közelében, a csapiári erdő szélén él hazánk legna­gyobb libanoni cédrusa. Su­dár törzse huszonhat méter magasra nyúlik, törzsének kerülete háromszázhúsz cen­timéter. Martonvásáron, az MTA Mezőgazdasági Kutatóinté­zetének parkjában több száz éves mocsári ciprus díszlik, ez a fatörzs négyméteres ke­rületű. Polgárdiban is évszá­zadok óta áll ellen az elemek haragjának az ország legna­gyobb mammutfenyöje. Negyven méter magas, s tör­zsének körmérete a talaj­szinten kilenc méter. Szabad­battyánban hasonló méretű platánban gyönyörködhetnek a Cifra-kert látogatói. Dégen pedig a nevelőotthon parkjá­ban egy óriást vén tölgy hív­ja fel magára a figyelmet. Földet érő hatalmas ágai alatt 'negyven gyereknek te­rítenek egy-egy nyári dél­utánon. A Vértes hegyei kö­zött, a Gerencsér vár mellett állnak a hatalmasra nőtt Má tyás-fák. A legenda szerint e tölgyek alatt pihente ki nagy királyunk a vadászat fára­dalmait. Lehet, hogy így tör­tént, lehet, hogy nem, de az bizonyos, hogy a hatalmas fák több száz évesek. A pánti út mentén az úgynevezett Pap-irtás szélén található hazánk legnagyobb molyhos tölgye. Ez a fafajta általában nem nő túlságosan nagyra, ehhez képest a gántl pél­dány valósággal óriás: törzse négy méter kerületű, koroná­jának átmérője 17 méter. A gánti táj jellegzetes kü­lönlegességei a bokorból fává vastagodott, illetve magaso dott galagonyák és cserszö­mörcék. A galagonyafák kör­mérete a 60 centimétert is el­éri, a cserszömörce fák pedig nyolc-kilenc méter magasra nyúlnak. D. E.

Next

/
Oldalképek
Tartalom