Délmagyarország, 1980. október (70. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-30 / 255. szám

4 Csüt8rt3tc, 1980. október 30. 4 • .« Vegyszerkfisérletek Mórahalmon Baktériummal a szövőlepke ellen? ivekkel ezelőtt volt egy tanácskozás Mórahalmon. Szakemberek győzték meg egymást, mennyivel lehet többet termelni, ha okosan használják föl a növényvédelem kutatóinak eredményeit. Nagyon panaszkodtak akkor a homoki gazdaságok agronómusai: más természetű vegyszerekre lenne szüksége az itteni mezőgazdaságnak, meg Is érné a befektetést, mert igen nagy értékekről van szó, de nem törődik vele senki. Ha Mórahalmon hangzott el a panasz, oda mentünk vissza érdeklődni a napokban, változott-e valamit azóta a vegyszerek körüli bonyodalom. A szakszövetkezetben találtunk egy növényvéd ős üzemmérnököt, azt -hallottuk róla, annyira szereti a szakmáját, minden kísérletre vállalkozik, ha értelmét látja. A neve: Dobó Ferenc. Dobó Ferenc azt mondja, nem egészen ilyen egyszerű a dolog. A gyárak laboratóriumai valóban pontosan dolgoznak, de a szövetkezetnek életbevágóan fontos, hogy mindig azt a gyomirtót, gombák vagy rovarok elleni vegyszert használja, amelyik a legjobb eredményt adja, és a lehető legolcsóbb. A növényvédős nem ugy kísérletezik a gazdaságban, mint a fotós, hogy tesz bele ebből a vegyszerből is egy kicsit, meg abból is. és megvizsgálja, mennyit változik tőle a szemcse vagy a tónus. Kettőt-hármat összehasonlít, és jegyezgeti, milyen időben melyik a hasznosabb. Kellemetlen betegsége a jonatánalmának, hogy toHosodik. Amikor leszedik, még gyönyörű szép, de raktározás közben apró foltok jelennek meg rajta, és lassan beborítják teljes felületét. Arra való hivatkozással, hogy valaha szép volt, eladni nem lehet a beteg gyümölcsöt. Hazai és külföldi piaca egyaránt meginog, ha nem vigyáznak rá. Létezik két permettrágya, az egyik osztrák, a másik magyar. A mezőgazdaság azt használja szívesebben. amelyik Jobb, a közgazdász azt ajánlja inkább, amelyik itthon is előállítható. A szakszövetkezetben végzett kísérletek azt igazolták, hatásuk szinte egyforma, nyugodtan használhatják az olcsóbbat, a hazait. Pályázatot irt ki a Chlnoin. Azt kérte, a szőlőmolyok elleni általa gyártott szert hasonlítsák össze külföldiekkel. Különdíjat kapott a mórahalmi növényvédős a pályázaton, mert arra a tapasztalatra jutott, hogy a magyar fajtából kevesebb kell. Okos ötlettel álltak elő Jugoszláviában: műtrágyára múlhatatlan szüksége van a mezőgazdaságnak, de kellemetlen velejárója, -hogy minél többet használnak föl belőle, annál jobban nő a gaz is. összekeverték a műtrágyát a gyomirtóval. Egyszerre lehet kiszórni mind a kettőt, gépet, üzemanyagot, emberi munkát lehet megtakarítani vele. Első pillanatra úgy tűnik, hogy az ötlet nagyszerű. és a kísérletek is ezt igazolták. A baj csak az, mondja a szakember, hogy a műtrágya adagolása nem a legjobb. A különböző hatóanyagok más-más keverési arányára lenne szükség. Az egyik svájci gyár öt kiló vegyszert küldött kipróbálásra. Azt állította, azokat a gyomokat ls Irtja a szőlőben, amit a többi meghagyott. de a szólőnek nem árt. Kipróbálták ott, ahol leginkább kellett hadakozniok a gaz ellen, kitisztult a szőlő, kérték is nzonnal. hadd vehessenek belőle többet. Svájciak aiánlották a szőlőperonoszpóra elleni végy-; szert is. Mondhatták volna, köszönjük, nem kérünk belőle, mert nekünk is van, és az is jó. Csakhogy a svájciról kiderült, hogy három hétig védi a szőlőt a peronoszpóra ellen, a hazai hatása viszont rövidebb. Előnye még, hogy akkor is lehet használni, ha törekednek már az esőfelhők, mert harminc perc alatt fölszívódik a levélen keresztül, és a legnagyobb eső se mossa le. A két jó tulajdonság együtt már igen jelentős költségeket enged megtakarítani, összesen négyszer kellett permetezniök a nyáron, hogy a legérzékenyebb fajtákat is megvédjék a betegségtől. Kevesebb vegyszer kell tehát — környezetszennyeződés! szempontból is nagy az előnye —, és kevesebb gép, kevesebb ember kevesebb munkával juttatja ki, mégis jobb az eredmény. A szőlősgazdák általában a megelőző védekezés hívei: előbb permeteznek, hogy meg ne jelenhessen a kártevő gomba. Ez a vegyszer orvosságnak tekinthető, fölszívódván akkor is gyógyítja a szőlőt, ha már fölütötte a fejét a peronoszpóra. Egy licenc alapján két gyár állít elő Itthon tarackféléket pusztító gyomirtót. Az egyiknek Glialka, a másiknak Nitosorg a neve. Hatóanyaga mindkettőnek ugyanaz, de a Nitosorg drágább és töményebb. Könyvből nem lehetne kitalálni, melyiket érdemesebb használni, de kísérlettel és pontos számítással kiderült, valamivel jobban megéri a drágábbat venni, mert azt jobban lehet hígítani, tehát kevesebb kell belőle. Különböző híradásokból ismerős a kutatók törekvése, hogy biológiai módszerrel védekezzenek némely kártevők ellen. Az amerikai szövőlepkének gyakorlatilag nincsen ellensége hazánkban, szinte minden élőlény undorodik hernyójától, tehát végtelenül szapora. Pár nappal ezelőtt még látni lehetett házak falán is, hogyan igyekeznek téli menedéket keresni. Kísérletképpen baktériumkeveréket kapott a mórahalmi szövetkezet. Emberre ártalmatlan ez a baktérium, permetezés utáni egészségügyi várakozási időre tehát nincsen szükség, a gyümölcsről egyszerűen le lehet mosni, a szövőlepkét viszont igen hatásosan pusztítja. Eddig tehetetlen volt szinte a gyümölcstermelő, mert akkor lepte el a fát a hernyó, amikor éppen érett a cseresznye, az alma vagy a szilva. Ha a baktériumos permetezésről nem derülnek ki egyéb káros következmények, ha nem borítja föl a biológiai egyensúlyt, akkor föltehetően hamarosan hatásos védekező szerhez jut hozzá a mezőgazdaság. Elmondva érdekesek a mórahalmi próbálkozások, de van-e kézzel fogható hasznuk? Apróra kiszámítanak mindent, és nekik van lehetőségük először azt választani. ami a legjobban megfelel. Nyolc-tíz fajta kukoricán figyelték például, homoki körülmények között melyik érzékenyebb, és melyik viseli el Jobban a íuzájl ríumos fertőzést. H. D. Tudnivalók a gyümölcstárolásról Az őszi munkákkal kapcsolatos a Csongrád megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás útmutatója, amelyben a gyümölcsszüret utáni teendőkre hívja fel a kiskerttulajdonosok figyelmét. A tárolásra szánt almát csak száraz, mérsékelten meleg időben érdemes szedni, mert a naptól túlságosan felmelegedett gyümölcs rövidebb Ideig áll el. Télire csak a teljesen egészséges, sérüléstől mentes, kocsánynyal szedett termés rakható el, ezért már szedés közben érdemes kiválogatni. A gombákkal fertőzött (varasodás, monllia), sérült, nyomódott, vagy rágott gyümölcsöt ne rakjuk az egészségesek közé. A csemegeszőlő jól eltartható, ha laza fürtöket tárolunk. Azért ls, mert a tömött fürtök gyorsabban pomlanak. A sérült, repedezett, vagy beteg bogyók könnyen bajt okozhatnak, mert a raktározás alatt kevésbé állnak ellent a betegségeknek. Az elmúlt esztendőkben a boltok százainak redőnyét húzták le végleg. Természetesen kis üzletekét, amelyek csekély forgalmat tudtak lebonyolítani, ezért a Vállalat vagy a szövetkezet számára gazdaságtalan volt a fenntartásuk. Csakhogy az odaszokott vásárlók hoppon maradtak, Illetve arra kényszerültek, hogy messzebbre utazzanak egy iskolafüzetért, egy harisnyáért, vagy akár a mindennapi kenyérért, tejért. Miközben a városokban és a nagyobb községekben sorra épülnek, nyílnak iparcikkéé élelmiszer-áruházak, az 1 —2 személyes, kicsiny üzletek száma megcsappant. Holott a lakosság ezekre igényt tartana. A kisebb boltokat, vendéglátóhelyeket korábban, hogy kifizetődjenek, „gebinesitették": egyszerűsítették az elszámolási rendszerüket. A gebinek azonban — hivatalos nevén: a szabadkasszás üzemeltetésnek — számos árnyoldala is megmutatkozott az idők folyamán. A leglátványosabb visszaélésekre a gebines vendéglátóhelyek nyújtanak példát. Mivel ezekben — a szabadkasszás rendszernek megfelelően — az áruval nem kell tételesen elszámol ni, a vezető gyakran úgy növeli személyes jövedelmét, hogy „idegen árut" visz be az üzletbe. Idegen árut, vagyis olyat, amilyet a központ tudta nélkül, annak megkerülésével szerez be. Hogyan lesz ebből busás jövedelem? Ügy, hogy a gebines vendéglős ezt az-árut feldolgozza, majd értékesiti, ismét csak a központ tudta nélkül. így azután a haszon egyenesen az ő zsebébe vándorolhat. Olyan helyzet áll tehát elő, amelyben a vállalat vagy a szövetkezet viseli a terheket, fizeti a bért, az energiát, a helyiségbért, az összes üzemelési költséget, míg a haszon a gebinesé. A kis boltok gazdaságtalanságán, munkaerő-hiányán és a gebin okozta bajokon igyekszik változtatni az a kormányrendelet. amely egyes kiskereskedelmi és vendéglátóipart üzletek szerződéses üzemeltetéséről intézkedik. Elsősorban azzal a céllal, hogy a lakosság vásárlási lehetőségeit bővítse, javítsa. A rendelet lehetőséget nyújt a vállalatoknak, szövetkezeteknek, hogy kisebb üzleteiket, vendéglátóhelyeiket januártól szerződéses rendszerben üzemeltessék. Mit jelent ez közelebbről? A gazdálkodó szervezet szerződést köthet az arra vállalkozó szakképzett alkalmazottjával, hogy meghatározott díj fizetése ellenében az Illető saját felelősségére és kockázatára, önállóan, de a vállalat nevében vezesse az üzletet. Ami haszonra az üzlet szert tesz, azzal — a szerződött díj befizetése után — a boltvezető szabadon rendelkezik. Adhat belőle például a beosztott dolgozóknak, akik egyébként a vállalat, illetve a szövetkezet alkalmazottal, és a szakmában szokásos bér ellenében vcgzik munkájukat. A kormányrendelettel egyidőben jelent meg a belkereskedelmi miniszter rendelete egyes állami üzletek bérletéről, amely az eddiginél tágabb teret ad a magánkereskedőknek, hogy üzletet és — az eddigitől eltérően — vendéglátóhelyet is béreljenek. Módosították a magánkereskedelemről szóló rendeletet i». föloldottak több korlátozó intézkedést, és további harminc szakmában adtak lehetőséget magánkereskedői tevékenységre. A rendelkezések sokak érdeklődését felkeltették. Vannak, akik azt kérdezik: feladjuk a szocialista kereske delem pozícióit? Erről természetesen szó sincs, hiszen a szerződéses rendszerben működő boltok is szocialista tulajdonban maradnak, nem beszélve arról, hogy az áruk messze túlnyomó többségét továbbra is az ABC és egyéb áruházak juttatják el a lakossághoz. Mások amiatt aggódnak, hogy a szerződéseknél a protekciósok élveznek majd előnyt. Nos, a vállalatok, szövetkezetek, ha szerződésbe kívánnak majd adni üzletet, kötelesek ezt a szándékokat nyilvánosan meghirdetni, és a szerződést azzal kell megkötniük, aki — köz jegyző jelenlétében — a legmagasabb díj fizetését vállalja. Természetesen, a szerződő boltvezetők jövedelme adóköteles' Ha a rendelet hatására * mai 11 000 magánkereskedő helyett néhány év múlva, mondjuk, 15 000 maszek boltos működik majd az országban, az csak javítja a kereskedelmet. Ali 000 magánkereskedő egyébként az egész kiskereskedelmi forgalomnak mindössze egy százalékát bonyolítja le. » Érdemesebb tehát azt vizsgálni, milyen eredmények várhatók az új jogszabályoktól? A bérleti rendszer, a magánkereskedői tevékenység kiszélesítése javíthat a szakma munkaerő-helyzetén: ezek a boltok ugyanis a családtagok munkájára számithatnak. Mind a szerződéses, mind a bérelt, mind a magánüzletek: kisboltok. Olyanok, amelyek hiánya ma még súlyosan érinti egyes városnegyedek, idegenforgalmi területek, községek lakóit. Ha csekély 1s a részesedésük az országos forgalomból, a környék lakossága számára is fontosak, nélkülözhetetlenek. Azt várhatjuk. hogy ezek újra megnyílnak, illetve az új formákban jobban, rugalmasabban látják el a vásárlóközönséget. Mert az idézett rendelkezések célja ez: a lakosság áruellátásának szélesítése, javítása. G. 7.s. Élő műemlékek Hazánkban sok famatuzsálemet tartanak nyilván, közülük néhány élő műemlék Fejér megyében található. Nagy gonddal óvják őket, legtöbbjüket természetvédelmi értékké nyilvánították, s némelyikről az emberekéhez hasonló „egészségügyi adatlapot" is vezetnek, amelyen rögzítik a fa állapotát. Alcsuton, az 1825-ben telepített európai hírű arborétumban él hazánk legöregebb fehér akácfája: kiodvasodott törzsén már át lehet látni, s ha erős vaspántokkal nem támogatják meg, talán el is pusztult volna. Törzse öt és fél méter kerületű. Ugyanitt található még egy faritkaság, az Észak-Amerika nyugati részéből származó óriástuja. E fának érdekes tulajdonsága, hogy alsó ágai a földre hajolnak, meggyökeresednek, s új sudarakat nevelnek. Egy-egy ..ős" körül az utódok tucatjai bontanak lombot. Az alcsuti „anyafát" már huszonnégy „leszármazott", gyermek, unoka, dédunoka veszi körül ligetszerűen. Közülük a legidősebb már majdnem utolérte a faőst: törzsének körmérete elérte a két métert. Az arborétum közelében, a csapiári erdő szélén él hazánk legnagyobb libanoni cédrusa. Sudár törzse huszonhat méter magasra nyúlik, törzsének kerülete háromszázhúsz centiméter. Martonvásáron, az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézetének parkjában több száz éves mocsári ciprus díszlik, ez a fatörzs négyméteres kerületű. Polgárdiban is évszázadok óta áll ellen az elemek haragjának az ország legnagyobb mammutfenyöje. Negyven méter magas, s törzsének körmérete a talajszinten kilenc méter. Szabadbattyánban hasonló méretű platánban gyönyörködhetnek a Cifra-kert látogatói. Dégen pedig a nevelőotthon parkjában egy óriást vén tölgy hívja fel magára a figyelmet. Földet érő hatalmas ágai alatt 'negyven gyereknek terítenek egy-egy nyári délutánon. A Vértes hegyei között, a Gerencsér vár mellett állnak a hatalmasra nőtt Má tyás-fák. A legenda szerint e tölgyek alatt pihente ki nagy királyunk a vadászat fáradalmait. Lehet, hogy így történt, lehet, hogy nem, de az bizonyos, hogy a hatalmas fák több száz évesek. A pánti út mentén az úgynevezett Pap-irtás szélén található hazánk legnagyobb molyhos tölgye. Ez a fafajta általában nem nő túlságosan nagyra, ehhez képest a gántl példány valósággal óriás: törzse négy méter kerületű, koronájának átmérője 17 méter. A gánti táj jellegzetes különlegességei a bokorból fává vastagodott, illetve magaso dott galagonyák és cserszömörcék. A galagonyafák körmérete a 60 centimétert is eléri, a cserszömörce fák pedig nyolc-kilenc méter magasra nyúlnak. D. E.