Délmagyarország, 1980. október (70. évfolyam, 230-256. szám)
1980-10-23 / 249. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLETEK! 70. évfolyam 249. szám 1980 október 23„ csütörtök Ara: 1,20 forint Október 24—31. Leszerelési hét Az ENSZ leszerelési hetének programjáról tartottak szerdán sajtókonferenciát a Hazafias Népfront Országos Tanácsának székházában az Országos Béketanács leszerelési. valamint tájékoztatási bizottsága és a Magyar ENSZ Társaság képviselői. Az eszmecserén Tolnai László, az OBT leszerelési bizottságának elnöke arról szólt, hogy napjainkban, amikor a békeszerető embereket szerte a földkerekségen aggodalommal töltik el a világpolitika különböző fejleményei, különös jelentősége van az ENSZ leszerelési hetének. amely a nemzetközi szervezet, alapító okmánya ratifikálásának évfordulóján, október 24-én kezdődik. A nemzetközi békemozgalom közelmúltban lezajlott demonstrációján. a szófiai népek világparlamentién elfogadott okmányban a nemzeti békemozgalmak figyelmébe ajánlják azt. az alkalmat, amelyet a leszerelési hét teremt a békéért az orszáeote együttműködéséért küzdő erők számára, hogy megannyi fórumon fellépjenek a nemzetközi feszültség éleződése ellen. Helsinki szellemében munkálkodva, s bizakodva a közelgő madridi konferencia sikerében. Haraszti György professzor, a Magvar ENSZ Társaság főtitkára arról adott, tájékoztatást. hogy az ENSZ 1978-as rendkívüli közgyűlésén elfogadott akcióprogram nyomán milyen lehetőségek kínálkoznak a béke ügyének előmozdítására, a fegyverzetek. fegyveres erők. katonai költségvetések csökkentésére. Az ENSZ leszerelési hetének — október 24-től 31-ig — gazdag a pragramja. Számos üzemben intézményben rendeznek szolidaritási találkozókat gyűléseket. Ezek közül is kiemelkedik az Április 4. Gépipari Művek budafoki gyárában rendezendő munkás békenagygyűlés, s az a leszerelési konferencia, amelyet október 31-én Győrött tartanak. (MTI) Sevrócipők a futószalagon Magyar-svéd építésügyi A megbeszélésekről készített emlékeztető aláírásával szerdán befejeződtek a magyar—svéd építésügyi együttműködési tárgyalasok, amelyet Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter és Birgit Friggebo lakásügyi és várostervezési miniszter vezetésével folytatott a két fél küldöttsége. Megállapították, hogy kedvezően, mindkét ország érdekeinek megfelelően fejj lődik az együttműködés a két ország építésügyi szervezetei és intézményei között. Szükségesnek tartják a kölcsönösen előnyös gazdasági kooperációk kibontakoztatását, a harmadik piaci közös fellépés lehetőségeinek feltárását és kihasználását. A svéd küldöttség szerdán elutazott Budapestről. LázórGyörgy látogatása Hajdú-Bihar megyében Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke szerdán délután Hajdu-Bihar megyébe érkezett.. A kormány elnöke, akit először Sikula György, ' a megyei pártbizottság első titkára és Szabó Imré, a megyei tanács elnöke üdvözölt, felkereste a Magyar Tudományos Akadémia debreceni Atommagkutató Intézetét. Itt dr. Berényi Dénes akadémikus, az intézet igazgatója tájékoztatta a tudományos munkáról, és fejlesztési célkitűzésekről. Elmondotta: A magyar urán felfedezésének jegyében született a debreceni Atomki. Bár alapvető feladata a magfizikai kutatás, ez korántsem jelent bezárkózottságot és elszigetelődést. Az intézet 89 kutatójanak és 24 mérnökének mindennapi közvetlen kapcsolata van orvosokkal, biológusokkal, ipari és mezőgazdasági vezetőkkel, szakemberekkel. Arra törekednek, hogy az elméleti alapkutatásokat a gyakorlatban is kamatoztassák. Ez megmutatkozik a Debreceni Orvostudományi Egyetemen, a gyógyításban, de megbízatásokat vállaltak el többek között az ajkai, ózdi, csepeli, debreceni ipari üzemektől, s a paksi atomerőműtől speciális mérésekre, műszerek készítésére. A Minisztertanács elnökének kérdésére elmondotta, hogy évente több mint száz tudományos dolgozatot jelentetnek meg Rendszeres a kapcsolatuk külföldi intézményekkel. Ezután bemutatták a kormány elnökének a különböző laboratóriumokat és a Van de Graaf gyorsítót. A kutatóintézetben tett látogatás után Lázár György részt vett és felszólalt a megyei pártbizottság székházában tartott aktívaértekezleten. Lázár György Hajdú-Bihar megyei programja csütörtökön folytatódik. Gyorsan, de jó minőségben Jelentés az őszi munkákról A tetemes idöhátrányt feszitett memű munkával igyekeznek megszüntetni a mezőgazdasági üzemek. A szükségszerűen gyorsított tempó azonban nem vezethet minőségromláshoz, ezért fokozott szerepet kapott a szántás-vetés ellenőrzése, és a jól végzett munka jutalmazása. Így tesznek a többi között a Baranya megyei termelőszövetkezetekben es állami gazdaságokban is, ahol az agronómusok a helyszínen tartózkodva, közvetlen irányítással szervezik a munkát, s intézkednek a váratlan esetekben. A jó munka anyagi ösztönzésére beosztásra szólóan állapították meg a prémiumfeltételeket, amelyeknek teljesítését kétszer ellenőrzik: az egyes műveletek elvégzésekor, majd pedig a vetés kezelésekor. Az időjárás kedvezőbbre fordultával mindenütt nyújtott műszakban dolgoznak a vetőbrigádok. Az idő sürget, mert más években ilyentájt a búza háromnegyede földben volt már Baranyában, most éppen fordított az arány: a 60 ezer hektárnyi terület háromnegyed részén még viszsza van a vetés. Ahol lehetséges. éjszaka is vetnék, s a traktorosok kiváló munkájának köszönhető, hogy a tervezett búzaterület 80 százalékán készen a magágy. A Csongrád megyéből érkezett szerdai jelentés szerint a szántóföldek dolgozóinak legalább nyolc napot sikerült lefaragniuk a hűvós nyár okozta háromhetes időhátrányból. Naponta csaknem ötezer hektáron teszik földbe a búzát, s az őszi kalászosoknak kijelölt 98 ezer hektár kétharmadát bevetették. A Bábolnai Iparszerű Kukoricatermelő Közös Vállalat taggazdaságaiban most újabb táblacserékkel gyorsítják a munkát, és a rendszerközpont el szeretné érni, hogy a tervezett 37—34 százaléknál nagyobb arányban készítsék elő szántás nélkül, gyorsabb, energiatakarékosabb műveléssel a talajt. A sok csapadék miatt szerdáig csak 79 ezer" hektáron tud-, ták elvetni az őszi búzát, de a rendszer csaknem 600 vetőgépe elegendő ahhoz, hogy a 180 ezer hektárra tervezett búzavptéssel a hónap vegéig elkészüljenek. A Borsod megyei gazdaságok gépeinek többsége is a jövő évi kenyérnekvalót veti. Napkeltétől napnyugtáig dolgoznak, s a hét közepére a búzavetés-terület mintegy 60 százalékán már földbe került a mag, több mint 30 termelőszövetkezet — elsősorban az abaúji részeken és az edelényi járásban — már befejezte a búza vetését. A mezőgazdasági üzemekből érkezett tájékoztatás szerint gyorsult a szemes kukorica betakarítása is, ütemének azonban határt szab a még mindig magas nedvességtartalom, és a szárítüzemek áteresztő képessége. Csongrádban éjjelnappali műszakban dolgoznak a szárítók, de így van ez az ország más részében is. Gyorsított kukoricabetakarítás jellemzi a Győr-Sopron megyei és a Somogy megyei gazdaságokat, ez utóbbiak a százezer hektárnyi terület 10 százalékáról törték le a termést. A bábolnai rendszerben dolgozó termelőszövetkezetek az idén a 227 ezer hektáron termelt kukorica negyedet kívánták nedvesen, falközi silókban tárolni. Most növelni akarják ezt a mennyiséget, gondot okoz azonban, hogy nincs elegendő megfelelő minőségű fólia. Az ország több részéből jelentették a silókukorica betakarításának befejezését. Pest megyében , a Budapest környéki „tej^yűrút" képező gazdaságok tehenészeteiben már biztonságban van ez a takarmány, s a tapasztalatok szerint rendkívül jó a minősége. Soprontól Egerig, a Mátraaljától a Kiskunságig szüretelik a szokásosnál később beérett szőlőt. Heves megye történelmi borvidékein szerdáig mintegy ötezer hektárról szedték le a termést, s már végeztek a korai szőlőfajták: a közkedvelt medoc, a rizlingszilváni, az oportó szedésével, most a leányka, a saszla és a tramini szüretje van soron. Az Eger— Mátra-vidéki Borgazdasági Kombinát 21 helyen tart fenn feldolgozó üzemet, s ha szükséges, éjszaka is fogadják a szőlőszállítmányokat. Mozgalmasak a kiterjedt kiskunsági szőlökber dolgozók napjai is. A termésnek még mintegy 30—40 százaléka van a tőkéken. A kézi szedőkön kívül 30 szőlőkombájn sietteti a betakarítást. A Dél-alföldi Pince gazdaság 11 ezer hektáros termelési körzetéből — Csongrád, Békés és Szolnok megyéből — érkezett hír szerint már leszüretelték az ezerjót, a kadarkát és az egyéb korai szőlőfajtákat, s a gazdaságok túljutottak a szedés félidején. A szerda hajnalban helyenként jelentkezett őszi fagyok azonban arra késztetik a gazdaságokat, hogy a vastagabb héjú rizlinget és kövidinkát is teljes erővel szüreteljék. A zökkenőmentes felvásárlás érdekében a nagyobb pincészetek szombaton és vasárnap is fogadják a termést. (MTI) 8UB cárjai József Moszkuában Marjai József, a Minisz- utazott. Részt vesz a Költertanács elnökhelyettese, csönös Gazdasági Segítség hazánk állandó KGST-kép- Tanácsa végrehajtó bizottsáviselője szerdán Moszkvába gának 97. ülésén. (MTI) Régi géppark, új szemlélet Minden Ipari vállalat annak tudatában alakítsa termékszerkezetét — írja a XII. kongresszus jegyzőkönyve —, hogy a hazai és a világpiac egyaránt a hatékony munkát, a korszerű, jó minőségű, versenyképes termekeket értékeli megfelelően. Csak az ilyen termelésnek van jövője. — Hogyan válik az írott szóból kézzelfogható valóság? Marincs Ferenc, a szegedi cipőgyár főkönyvelője előveszi a jegyzeteit — Az első háromnegyed évben 572 ezer pár cipót értékesítettünk az exportpiacon. Ebből 75 ezer pár tőkés valutáért kelt eL Év végéig összesen 140 ezer pár kerül ki az Egyesült Államokba, az NSZK-ba és Franciaországba. — Szavaiból úgy veszem lei, ez több a tavalyinál. — Nem is kevéssel. Ügy vált lehetővé, hogy változtattunk a termékszerkezeten. Kecskesevróból állítunk elő jó minőségű, s mint látható konvertálható termékeket. — A termelés mennyisége nőtt-e? — Nem. Mert nem ez volt a célunk, hanem hogy értékesebb munkát végezzünk! — És hogy a munkaigényességet növeljük -n-, teszi hozzá Kocsi* Ferenc, a gyár főmérnöke. — Ha jól értem, korszerűbb technológiát honosítottak meg... — Igen. és méghozzá gépi beruházás nélkül. A sokkal igényesebb termékeknél mégsem csökkent az első osztályú áru részaránya. Sőt egy ezrelékkel jobb is lett. Azt később tudtam meg a cipögyáriaktól, hogy ezen közben négy százalékkal fogyott a létszám, s az árbevétel hozzávetőleg 10 százalékkal növekedett Csodát tettek volna? Feltaláltak volna valami soha nem volt módszert? Sző sincs róla. Egyszerűen arról van szó, hogy vigyáznak a drága alapanyagra, aztán igyekeznek a legújabb divat szerint megformázni — divatcikkről lévén szó, ez nem mellékes —, rendszeresen és szigorúan ellenőrzik a minőséget Szólni kell ezentúl a talán legfontosabb dologról is. A gyár munkásgárdája megértette, hogy miről is van szó. Ha növelni kell a dolNagy Las/.io rclveLclei A minőség ellenőrzése fontos munkafázis lárpiacra kerülő termékek mennyiségét; és növelni kell, mert ez a népgazdaság érdeke, ez csak úgy lehetséges, ha a saját munkahelyén mindenki a maximumot nyújtja. (Meg kell jegyezni, hogy Szeged ipari vállalatai öszszességében 12 százalékkal fokozták tőkés piaci kivitelüket a közelmúltban, tehát a cipőgyári példa nem egyedi.) Kedvezően megítélhető folyamat indult el tehát. A lényege azzal summázható, amit Marincs1 Ferenc mondott beszélgetésünk elején: — Nem a gépeket cseréltük ki, hanem a szemléletünket változtattuk meg. Axiómákhoz nem szokás kommentárt fűzni. Különösebb bizonyítás nélkül el kell fogadnunk, hogy iparunknak mostanság ez a legfontosabb cselekvési szabálya. P. F. * I