Délmagyarország, 1980. szeptember (70. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-21 / 222. szám

Vasárnap, 1980. szeptember 21. 80 Magyar képzőművészek tárlata a Szovjetunióba,i Szeptember 21-én kiállí­tás nyílik Penzában a Bé­kés megyei képznonüvészek alkotásaiból. A 23 művész 80 művét bemutató össze­állítást a napokban küldték ki a Szovjetunióba. A tíz­éves testvérmegyei kapcso­lat kerétében sorra kerülő tárlaton egyebek között Bes­senyei Antal, Koszta Rozá­lia, Ruzicskay György, Sché­ner Mihály festményeit és Mladonyiczky Béla szobrait mutatják be Penzában, majd a megye több városában. (MTI) Milliókat rabló tünemény Közismert az a sejtelme­sen derengő, nyugtalanul vibráló fénytörési jelenség, amelyet nyáron például a felforrósodott autóutak, té­len a tüzes kályhák fölött lehet látni. A melegebb hó­napokban a kőolaj-feldolgo­zók hatalmas tartályai kö­rül is gyakori ez a látvány, a „tünemény" azonban egy­általán nem gyönyörködteti a szakembereket A levegő tánca ugyanis meglehetősen drága mulat­ság az olajfinomítókban: a vibrálás azt jelenti, hogy szökik az üzemanyag a ben­zint és a gázolajat rejtő tartályokból. A sokszor 40 fokra is felmelegedő táro­A közmondás szerint lak­va ismeri meg egymást az ember, így a házassági kap­csolatban is. Amíg az udvar­lás romantikus korszaka tart, az „ünnepi arcát" mutatja mind a két fél. Kedves, vi­dám, vonzó, jól öltözött, jól ápolt. Egyszóval minden le­hetőt elkövetnek, hogy a má­sikat meghódítsák, és ha ez már megtörtént — akkor megtartsák. Az udvarlás kor­szakában nagy összetartó erő az illúzió. A képzelet felru­házza a másikat valós éa nem létezi" kélrPméí tulaj­donságokkal. Olyanná for­málja az illúzió varázsa, amilyennek látni szeretné választottját. De mi történik a házas­ságban? Az idő múlása igen sokszor magával viszi az ideális érzelmi kapcsolathoz szükséges illúziót. Elszürkül az a csodálatos életérzés, amelynek egy egyszerű — de tartalmában az egész életet átfogó — szó a kifejezése: szerelem. Miért múlik el az Illúzió az együttélés során? Mert a házasfelek nem ritka esetben „levetik" ünnepi arcukat és a kulturálatlan magatartá­sukkal megölik a szerelmet ébren tartó illúziót. Ez a ká­ros lélektani motívum töb­bé-kevésbé minden házas­ságban kirajzolódik, erre a házasfelek különböző érzé­kenységgel reagálnak. De egy biztos. Nem szolgálja a há­zasság tartósságát. Nem vállalkozunk arra, hogy u teljesség igényvei hív­juk fel az. illúzióromboló hi­bákra a figyelmet, csak né­hányat említünk: A férjnek a feleséggel szemben talán a leglényegesebb kívánalma, legyen otlhon is mindig csi­nos, jól ápolt, ne veszítse el nőiességét. Ne fásuljon el, ne „fulladjon bele" a hétközna­pok teendőibe, hanem ma­radjon igazi nő, aki meg akarja tartani párját. Ne fe­ledje el, hogy a nő két leg­hatásosabb fegyvere: a simo­gatás és a mosoly. A férjet ne „csak" férjnek tekintse, hanem férfinak. Ne feküd­jön ágyba hajcsavatókkal, zsírosan fénylő arccal vagy a nappali kikészítés marad­ványaival, ameiy eleve el­árulja. hogy este nem vette igénybe a fürdőszobát. Le­gyen a fehérneműje mindig tiszta, ízléses, illatos. A kedvesség, a kedveske­dés is sok házasságban „hi­ánycikk". Pedig áthidalhat idegtépő vitákat. A férj illúzióromboló szo­kásairól is sokat lehetne ír­ni. Néhány: Vasárnap egész nap pizsamában, borotválat­lanul járkál, mert „csak" a v feleség látja. Az ebédnél el­merülten újságot olvas. El­hanyagolja az esti tisztálko­dást a szájápolást. Minden csekély hibáért órákig „mo­rog". Más nőt túlértékel, a feleségét pedig ok nélkül „le­értékeli". Parancsolgat a fe­leségének a „teremtés koro­nája" jogán. Az egymással szembeni tü­relmetlen magatartás is illú­zióromboló. Gondoljunk csak arra, az udvarlás korszaká­ban milyen türelemmel és érdeklődéssel hallgatják egy­más mondanivalóját a sze­relmesek. Jelentősége van minden szónak, színesítik, „ízesítik" kapcsolatukat. Va­jon miért múlik el a házas­ságban egyik vagy másik há­zastársból (vagy mind a ket­tőből) az az igény, hogy a másik dolga iránt őszintén érdeklődjön? Miért? Kedves házastársak! Pró­bálják tehát átmenteni a há­zasságba azt az illúziót, ame­lyet az udvarlás idején táp­láltak egymás iránt és amely egymáshoz vonzotta önöket. Ne rombolják le egymás il­lókban leginkább a benzin gázosodik el, s a légzősze­1 epeken, a zárónyílásokon át keres magának egérutat. Hozzávetőleges számítások szerint egy akkora telepen például, amint a dunai vagy a komáromi kőolaj-feldolgozó tartályparkja, évente több százezer forint értékű üzem­anyag illan el az említeti körülmények között. A szökevény megbéklyó­zásával világszerte foglal­koznak az olajipari szakem­berek, de a többé-kevésbé megfelelő védekezési módok közül még egy sem tökéle­tes. Próbálkoznak úgyneve­zett zuhanyozási eljárással, amelynél porlasztott vízfüg­gönnyel védik a felmelege­déstől a tárolókat. Szelle­mes egy másik megoldás is, ahol a „kutyaharapást sző­rével" elvet alkalmazva ne­héz fajsúlyú gázt szivattyúz­nak a tartály üres, felső légterébe. A nehéz gáz „párnaként" ül a benzin felszínére, s megakadályozza az illékonyabb anyagok pá­rolgását. A műanyagféléket is befogták már a "érieke­zésre. Ennél az eljárásnál levegővel töltött műanyag golyócskáik tömegét úsztat­ják az üzemanyag felületén. A szorosan egybekapcsolódó műanyagláncolat szintén je­lentősen csökkenti a drága üzemanyag elpárolgását. Ezeknél lényegesen olcsóbb védekezési módot választot­tuk és rendszeresítettek a Komáromi Kőolajipari Válla­lat szőnyi telepén; fényvisz­szaverő festékkel vonják be a tartályokat, ami ugyancsak meggátolja az üzemanyag­tárolók..,,,túlságos felmelege­dését, s így csökkenti a pá­rolgásból származó vesztesé­get. Korábban ezüstszínű festéket használtak erre a célra, ez azonban nem bizo­nyult gazdaságosnak, mert a festék egy-két éven belül megkopott s újra kellett is­mételni a sok munkát igény­lő műveletet Ezért újabban az időjárás viszontagságait 5—8 évig is tűrő fehér színű festékkel vonják be az óriás tartályokat. Ez a festék Bemutatókra készül a színház r Ujabb gálaest Szegeden és Budapesten Jön az Újvidéki balett lúzióját, amely sok örömfor rást jelent mind a két fél- 1 úgynevezett öntisztító anya nek, és felvértezi a házassá­got az idő múlásával jelent­kező lehangoló közömbösség ellen. Az illúzió megtartása egyik titka a tartósan jó há­zasságnak ... F. K. gokat tartalmaz, amelyek taszítják a szennyező részecs­kéket, s így a tárolók sokáig fehérek, fényvisszaverőek maradnak. II. E. Az új évadbari Szegeden is tartott már előadást a színház — az opera ját­szotta ifjúsági bérletben Mozart művét, a Szöktetés a szerájbólt —. s javában folynak az első bemutatók előkészületei, a körülmé­nyek miatt csak részben Szegeden. Először fordul elő ugyanis, hogy vendég­premierrel kezdenek: mint ismeretes, a színművészeti főiskola végzős osztálya. Bé­kés András növendékei, osz­Uüyfőnökük rendezésében viszik színre a Kisszínház­ban Goldoni háromfelvo­násos vígjátékát, a Két úr szolgáját. A diákok egyelő­re Pesten próbálnak, s csak hétfőn utaznak Szegedre. A szeptember 26-i premieren megismerkedhetnek a nézők Nemcsák Károllyal, Lesz­nek Tiborral, Horváth Zsu­zsával, Nádházi Péterrel, Sipos Andrással, Fehér An­nával, Bieder Érával, Balikó Tamással, Benedek Gyulá­val, Lipcsei Tiborral. Szal­ma Tamással. Vendégművé­szek adják a „körítést" is hozzá: a díszleteket Cs&nyi Árpád, a jelmezeket Szakács Györgyi . tervezte. a zene Makiári László munkája. Amit viszont Szegeden pró­bálnak: Angyal Mária ren­dezésében, Várady Zoltán vezényletével, Suliivan A mikádó című nagyoperettje — a Zenés színházban: il­letve a két Hamlet. Tom Stoppá dé (Valami bűzlik Dániában) és Ivo Bresané (Paraszt Hamlet) — a Kis­színházban. Az opercttbe­mutató október 11-én, a Hamleteké már október 3­án lesz, s ez utóbbiakat Ruszt József, Seregi Zoltán és Böhm György készíti elő, s föllép bennük Kovács Já­nos, Mentes József, Barta Mária, Deák Éva, Károlyi Anna. Szántó Lajos, Safra­nek Károly. Vass Gábor, Király levente. Ami a be­mutatókat Öleti, októberben még egy lesz, 31-én. a Kis­színházbon. ugyancsak a fő­iskolai végzős osztályé: ez­úttal Ruszt József rendezé­sében az angol romantika halhatatlan költőjének, Shelleynck tragédiáját játsz­szák, A Cencl-házat. E hét végén, szeptember 21-én, Ismét gálaestet tar­tanak a Zenés színházban. A vasárnap este 7-kor kez­dődő programban az opera­énekesek mellett ezúttal a prózai társulat művészei lépPek pódiumra, a közre­működők tehát: Bajtay Horváth Ágota, Barta Má­ria. Bálint Hona. Fekete Gizi, Gregor József. Gyime­si Kálmán, Gyürki István, Juhász József, Kovács Já­nos, Király Levente. Len­gyel Ildikó, Mentes József, Rácz Tibor. Réti Csaba, Vág helyi Gábor, Vámossy Éva, valamint a szegedi szimfonikusok; vezényel Pál Tamás. Kedden Budapestre utazik a színház. Mint ko­rábban beszámoltunk róla, szerződést kötöttek több operai és prózai előadásra a Pataky István Művelődési Házzal, s szeptember 23-án amolyan „beharangozásra" ott is gálaestet rendeznek, délelőtt pedig sajtókonfe­renciát. a fővárosi lapok képviselőinek részvételével. A jövő hét újdonsága még, hogy a kisszínházi premier másnapján, szombaton (és vasárnap is), Szegeden ven­dégszerepel az újvidéki ba­lett. A Zenés színházban este 7-től Tihon Nikolajevics Hrenyikov Szerelemért sze­relmet című kétfelvonásos balettjét mutatják be. mely Shakespeare ismert vígjá­téka. a Sok hűhó semmiért nyomán készült. A jugo­szláv balettművészek elő­adását eredetileg korábbra tervezték, s annak idején Tito elnök halála miatt, ma­radt el. A balett koreográ­fus-rendezője Vera Bokado­ro, a Bolsoj Teatr művésze, az előadást Miodrag Janoski vezényli, s a főbb szerepek­ben Erika Majas-BrziceX, a temesvári Ion Girbát, Bilja­na Maksicot. Rastislav Var­gát és Ion Konsztantint lát­hatjuk. Rásüt a Nap . Míiwészok között, Somogyban A visító fürész óriási sze- fiatal katona, meg a telep letet harap ki a fából. Odébb asszisztense, a szoborparkban fakalapács kopog dallamosan. A Somogy megyei Nagyatád határában vagyunk, az erdő ölelte rét közepén, ahol im­már hatodik nyáron fogad­ják a hazai és a külföldi fá­szobrászokat. A fehérfalú,' piros cserép­tetős alkotóház egyik Hűvös szobájában Vitt Tibor pihen, a társalgóban Várhelyi György mutatja készülő munkája kicsinyített mását, a szerszám- és gépszín félte­tőjének árnyékában Eduardo Haiti Ramon, a fehérhajú, sötétbőrű. kubai szobrász dú­dolva vési az anyagot. Mar­ja-Liisa Makipenttila finn művésznő készülő makettjé­hez alkalmas ágat kutat az egyik bokron. Odébb Rugge­ro Dazzi, Párizsban élő olasz szobrásznak segédkezik négy pedig az egyik helyi gyár munkásai segítenek felállíta­ni Gulyás Gyula frissen el­készült művét. Somogy az ország egyik fá­ban leggazdagabb vidéke, lik. Nos, három hónap alatt két munkai Otthon — ha­sonló intenzitással — egy nagy munka elkészítése leg­alább fci évet igényel. Ugyan­is a művészek az én korom­ban, de idősebb fejjel sin­csenek olyan felszerelés bir­ahol nagy hagyománya van tokában, arnl valójában szük­mm Október Múzeumi hónap Október 3-án, az új salgó­tarjáni múzeum megnyitásá­val veszi kezdetét az Idei múzeumi hónap eseményso­rozata. Az első állandó kiál­lítás a megye munkásmoz­galmának történetével is­merteti meg a látogatókat, Munkásélet Nógrádban a XIX—XX. században cím­mel. Az épületben időszaki kiállítások is rendszeresen helyet kapnak majd. A múzeumi hónap prog­ramjának szervezői arra tö­rekedtek, hogy a muzeológu­sok, a restaurátorok műhely­munkájába nyújtsanak be­pillantást a nagyközönség­nek. Több kiállítás érzékel­teti azokat a rendkívül mun­kaigényes, nagy hozzáértést kívánó feladatokat, amelyek nyomán a régmúlt korok em­lékei végül eredeti szépsé­gükben kerülnek a tárlókba, a kiállítótermek falára. Igya Múzsák kertje közelről cím­mel nyílik bemutató október 16-án a Magyar Nemzeti Ga­lériában, ahol a fővárosi mú­zeumok anyagából láthatók majd restaurált festmények, szobrok, iparművészeti alko­tások, és más tárgyak. Székesfehérvárott a ma­gyar régészet és műtárgyvé­delem tevékenységéről ad körképet a Csók István Kép­tár bemutatója, Miskolcon, a Borsodi Múzeumban pedig a néprajzi emlékek gyűjtésé­nek és megőrzésének sajá­tosságaival ismertetik meg az érdeklődőket. Hasonló tárgyú kiállítás lesz a Pécsi Galé­riában is. Több új kiállítóhely októ­berben nyitja meg kapuit. Szabolcs községben a közel­múltban helyreállított Mud­rány-kúriát október 5-én ve­hetik birtokukba a látoga­tók, az épületben Szabolcs­Szatmár megye történetét és iparművészetét bemutató ál­landó kiállítást rendeznek be. A Fejér megyei Cecén október 11-én tájházat avat­nak, amely a Mezőföld folk­lórjának emlékeit tárja a kö­zönség elé. A Győr-Sopron megyei Lébénymiklóson egy régi parasztházat állítottak a közművelődés szolgálatába: mezőgazdaságtörténeti be­mutatóval várja az érdeklő­dőket. Az eseménysorozat része­ként új állandó kiállítással gazdagodik a Békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum: a II. nemzetiségi néprajzi tu­dományos konferencia idején nyílik meg a „Néprajzi cso­portok Békésben, a XVIII— XIX. században című tárlat. Számos időszaki bemuta­tó is szerepel a programban, így például a Hadtörténeti Múzeum Bethlen Gábor-em­lékkiállítást rendez, a Ter­mészettudományi Múzeum rekonstruált ősállatszobrokat sorakoztat fel a Nemzeti Mú­zeum épületében, a Városli­geti Közlekedési Múzeum pe­dig csehszlovák vendégkiál­lításnak ad otthont, amely a gőzmozdonyok fejlődésének történetét tekinti át. a tölgy, az akác megmunká­lásának. Az 1971-ben varossá nyilvánított Nagyatád veze­tői 1975-ben hívták életre a szobrásztelepet azzal a cél­lal, hogy ott alkalmat te­remtsenek hazai és külföldi műveszek együttes munkájá­ra, mely egyaránt szolgálja az alkotókat és a város szé­pülését, lakóinak esztétikai nevelését. Ma már több mint negyven alkotás áll a szo­borparkban, illetve a város különböző pontjain. Eddig huszonnyolc művész — fele határainkon túlról — fordult meg itt. Az idén nyolcan nyerték el a nagyatádiak meghívását. Közülük Sass Valéria másodszor jár itt. stges ehhez a munkához. Egyszerűen képtelenség több százezer forintoí költeni ge­pekre, eszközóxre. így az­után bekéredzkedünk vala­melyik asztaiosműhelybe, bérbeveszünk vagy kölcsön­kérünk. Itt viszont minden szükséges dolog a kezünk­ügyébe van téve, s ha úgy gondolom, hogy holnap reg­gelre egy dara kell, akkor az biztos, hogy a kért időben előáll. Várhelyi György, aki ed­dig kis méretű érmeket ké­szített, most hatalmas szo­borral birkózik. — Másfél éves szobrász pályafutásom alapján meg­tiszteltetés, hogy meghívtak Beszélgetésünk romantikus Nagyatádra, ahol annyi anya­helyszínen indul. A telepet kettészeli a Rinya egyik holt­ága, amely mellett szívesen hűsölnek a munkában kime­legedett, elfáradt szobrászok. Ennek a patakocskának a hídján szárítkozva mondja a művésznő: — Tavaly lektorátus! pá­lyázatra készítettem egy ját­szóplasztikát. Azóta már áll Csongrádban, de meggyűlt vele a bajom: óriási darab, öt méter hosszú és három méter magas, és bizony nem fért be a műterembe. Idő­sebb kollégáim tanácsára vettem fel a kapcsolatot a nagyatádiakkal, s nekik kö­szönhetem, hogy az elmúlt nyáron nemcsak a szóban­forgó munkámat, hanem még egy másikat is elkészítettem. Az utóbbi egyébként az egyik közeli óvoda udvarán áll, s gyakran láthatom, hogy a gyerekek mennyire kedve­got, lehetőséget kap az em­ber, Hogy bűn lenne nem él­ni vele. Ami pedig a város vendégszeretetét illeti, még talán túlzás is, ahogy szinte dédelgetnek bennünket. Vilt Tibor — kezében egy kötettel — kilép a házból. Az idős művész szavai is Nagyatád dicséretébe tor­kollnak. — Valamiféle szép egysé­get alkot itt a művészet, a természet, a napsütés, a fák. a bokrok, a zöldellő mező, a hűs vizű patak. Mindez kö­zös nevezőre hozza az itt dol­gozókat. A gyönyörű fejű, na­gyon tehetséges kubait, a fával életében először bajló­dó olaszt és bennünket, ha­zaiakat. Az ókori görögök azt mondták, hogy a szobrokat a Nap csinálja. Nagyatádra, erre az alkotó műhelyre rá­süt a Nap... G. J. Alváz, buszokhoz Szigetszentmiklóson, a Cse- sel, az érdekeltség fokozásá pel Autógyár részlegében val> a kooperációs határidők készítik az Ikarus budapesti . . , , , ... és székesfehérvári gyárának betartásával elérték, hogy az autóbuszok alvázait. A ma mar ütemesen szállítják gyárban a munkaszervezés- az alvázakat az Ikarusnak

Next

/
Oldalképek
Tartalom