Délmagyarország, 1980. szeptember (70. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-14 / 216. szám

26 Vasárnap, 1980. szeptember 14. Tanácskozott a megye szervezett dolgozóinak küldöttértekezlete (Folytatás az 1. oldalról.) hangulatú termelési tanácskozások, brigádvezetői és brigádértekezletek. Ennek kettős magyarázatát az SZMT beszámolója abban adta meg, hogy a párt, a tanácsi, a KISZ és a szakszervezeti választások önmagukban is közéletünk pezsdítölnek bizonyultak;ám rámutattak arra Is, hogy a gazdasági gondok megoldásának segítését célzó szándék is sok helyen megszólaltatta a dolgozó embereket. Nem ritkán abban a formában, hogy a munka minősége szerinti bérdifferenciálásról ne csupán beszéljünk, hanem a lehetőségek arányában valósuljon ls meg a szocialista elosztás elVe. Az ifjúsági parlamentekről szólva a beszámolóból az csendült ki, hogy e fórumok Iránt elsősorban a KISZ-en kívüli fiatalok körében csökkent az érdeklődés. Minthogy e fórumok az Ifjúsági törvény követ' kezetes végrehajtásának ellenőrzésére szolgálnak, fontos, hogy az azokon elhangzó javaslatokkal a gazdasági és a szakszervezeti vezetők is törődjenek, a kérdéseket válaszolják meg. Annál is inkább, meri a tapasztalatok szerint mind ritkábban hangzik el irreális, fellegekben járó igényt támasztó fölszólalás. A dolgozó fiatalok nagy többségére az a jehemző, ami az idősebb korosztályra: éretten, a társadalmi lehetőségekről tájékozottan mondanak véleményt mind helyi, mind pedig a lakóterületi kérdésekről. Az érdekvédelmi, érdekképviseleti szerep kiszélesedését jelzi valamennyiünk 6zámára, hogy a társadalom kisebb-nagyobb csoportjai egyre inkább igénylik a szakszervezeti testületektói a lakóterületeken fölmerülő kérdések megválaszolását. A . helyenként nem kielégítő ke. reskedelmi ellátást, az óvodai vagy bölcsődei igény elu. tasítását a dolgozó emberek a bizalmival közlik, és segítséget is gyakran a szakszervezettől várnak. E tények figyelembevételével vált szorosabbá a megye városaiban és a községekben a tanácsokkal való együttműködés. Az SZMT immár hagyományo-. san részt vesz a megye ötéves fejlesztési tervének kidolgozásában és véleményezésében. Ehhez megfelelő alapot ad minden esztendőben a megyei pártbizottság aktuális gazdaságpolitikai és területfejlesztési állásfoglalása. Nem utolsósorban erre támaszkodva került sor a munkáslakás-építési akció kiterjesztésére az elmúlt években. Megyénk városaiban öt év alatt összesen 2271 munkáslakás épült fel a tervezett kétezerrel szemben. Ez fontos sikere a szakszervezeti szervező munkának is. A fejlesztések eredményeként 83-ról 88 százalékra növekedett megyénkben az óvodai ellátottság, az igények mögött azonban még mindig elmarad, elsősorban Szegeden. A" tervezett tantermek építésében mutatkozó lemaradás az általános iskolai tanítást teszi nehezebbé. Meglehetősen zsúfoltak a megve településein az orvosi rendelők is. Mindezeket figyelembe véve az SZMT is azt az álláspotot képviseli, hogy a VI. ötéves terv Idején a megyében rendelkezésre álló fejlesztési lehetőségekből a korábbinál nagyobb hányadot kell e célokra fordítani. A szervezett munkásság az elmúlt időszakban is késznek mutatkozott kommunista műszakok telfesítésére, s bizonyára nem lesz kisebb a társadalmi munkára való készség a következő években sem. Javuló életés munkakörülmények A szakszervezetek megyei tanácsának ötéves munkáról szóló beszámolója e témakörben megállapította: Az életszínvonal és az életkörülmények javítására hozott határozatok többsége a tervidőszakban megvalósult. A foglalkoztatottak átlagkeresete évente hat százalékkal növekedett, eléggé egyenetlen ütemben. A két nagy dolgozó osztály, a munkásság és a parasztság keresete közel azonos ütemben nőtt. Pozitív változás, lTogy az országos bérátlagtól való elmaradás valamelyest mérséklődött. A .társadalmi juttatások a béreknél gyorsabban növekedtek. A kettő együttesen a lakosság pénzbevételének negyvenszázalékos emelkedését biztosította. A reálbér és a reáljövedelem tervezett növekedését azonban — miként országosan gem! — nem sikerült elérni megyénkben. A munkabérek emelkedésében a központi bérintézkedéseknek vólt meghatározó szerepük. Elsősorban a műszakpótlék hatott kedvezően a jövedelmekre, amit jelez, hogy stabilizálódott a délutáni és, az éjszakai műszakot vállalók száma. A munkahelyi bérpolitika kialakításában megfelelő szerepet vállaltak a szakszervezeti testületek, ám az a tény, hogy az életszínvonal alakulását még mindig a társadalmi juttatások befolyásolták Jobban, mint a munka után járó bérek, az egészséges jövedelemdifíérenciálás ma is csupán célkitűzés. A jelenlegi besorolási bérek sem a szakmai képzettség, sem a végzett munka minőségének elismerését nem tükrözik. Betanított és segédmunkások kö-_ zött pedig úgyszólván nincs' is bérkülönbség. A továbbiakban a számvetésből egyértelműen kiderült, hogv a szociális tervezés kötelezővé tétele jelentős mértékben javította a vállalatok ez irányú munkáját, és megkönnyítette a szakszervezeti alapszervezetek tevékenységét is. Gond azonban bőséggel maradt. Ezek közül egy: a vállalatoknál rendelkezésre álló, egy dolgozóra számított jóléti keret óriási különbségeket mutat. A „leggazdagabb" vállalatnál éppen náromezer, a „legszegényebbnél" csak 618 forinttal kalkulálhattak gazdasági és szakszervezeti vezetők, amikor a lehetőségeket számba veszik. Évente nyolcezer dolgozó kap SZOT-beutalót, további tizenhétezer vállalati üdülőben töltheti el szabadsága egy részét. Mégis érvényes a megállapítás: a lehetőségek bővülése nem tudott lépést tartant az Igényekkel. A következő években is javasolják a szakszervezetek a vállalatok anyagi lehetőségeinek koncentrálását közös üdülők létrehozására, valamint azt ís, hogy a SZOT Szegeden építsen gyógyszállót. Az SZMT beszámolójában egyebek mellett az is elhangzott: az utóbbi években a SZOT-üdülőbe beutaltak között egyre kevesebb a kétkezi munkás. Megyénk lakosságának tizennyolc százaléka nyugdíjas. Ez a tény önmagában is magyarázza, hogy a szakszervezetek miért fordítanak oly nagy gondot minden szinten a társadalombiztosítással összefüggő kérdésekre. Általában megállapítható: a társadalombiztosítás fejlesztésében a szakszervezetek növekvő hatékonysággal működnek közre. Miként eddig, a következő években is szorgalmazzák az alacsony nyugdíjak és a több gyermek után. járó családi pótlék emelését, rámutatva arra is, hogy az előrelépéshez dolgozó társadalmunknak kell megteremtenie a lehetőségeket. Az SZMT elnöksége a beszámolási időszak minden évében áttekintette az üzem-egészségügyi heiyzelet, a balesetek alakulását. Ezt indokolta a dolgozó emberek testi épségének, életének megóvása. Az SZMT munkavédelmi felügyelői öt év alatt 3623 vizsgálatot végeztek az üzemekben. Szükség esetén gépeket, sőt üzemrészeket állítottak le, 135 munkahelyi gazdasági vezetőt bírságoltak meg: 51 bűnvádi följelentést tettek súlyos biztonságtechnikai mulasztás miatt. E munkában nagy segítséget kaptak a szakszervezetek a műszaki értelmiségtől Eszmei, politikai, kulturális nevelomunka A SZOT 1977. áprilisi plénumának határozata alapján a megyében dolgozó szakszervezeti tisztségviselők ls mind nagyobb gondot fordítanak a tömegpolitikai nevelőmunkára. Az alapszervezetekben, illetve az SZMT oktatási intézményeiben egyaránt fejlődött az oktatás, és eredményesen járult hozzá a marxizmus—leninizmus eszméinek terjesztéséhez, a párt kongresszusi határozatainak megismertetéséhez, a végrehajtásra való mozgósításhoz. A szocialista életmód terjesztését szorgalmazó propagandájukban azt hangsúlyozzák a szakszervezetek, hogy a társadalom anyagi gazdagodásával arányosan a szellemi, erkölcsi gazdagodásnak ís végbe kell mennie. Az elmúlt években a szegedi Nemzetközi Szakszervezeti Néptáncfesztivál rangos kulturális eseménnyé vált, amely nemcsak az igényes szórakoztatásnak, de az Internacionalizmusra való nevelésnek is hatásos eszköze. Nemzetközi rangúvá fejlődött az ÉDOSZ Szeged Táncegyüttes, valamint a Szakszervezetek Általános Munkáskórusa. A testnevelési és sportmozgalomban is számos sikert értek el a vállalati, munkahelyi és hivatali szaksze vezeti alapszervezetek, az SZMT irányításával. Jelenleg a munkahelyi olimpia megszervezése ad elfoglaltságot a sportaktivistáknak. súlyozva, hogy a magasabb szinten képzett ember hatékonyabban is működteti a termelőeszközöket. Csikós Mihály, az ÉDOSZ megyebizottságának titkára, majd Pásztor Lászlóné, a Minőségi Cipőgyár szakmunkása, üzemi szakszervezeti bizottsági tag következett szólásra ezután. Az előbbi a szakmai szakszervezetek munkájának koordinálásában elért eredményekről beszélt, mint amely a mostanáig funkcionált SZMT-elnökséget is dicséri. A vásárhelyi szakmaközi bizottság vezetője, Jászai Sándorné, a településfejlesztés érdekébpn végzett társadalmi munka megbecsüléséről, ezen belül a szervezett munkások áldozatkészségéről adott számot a küldöttértekezletnek. Slezák Mária, az üllési ÁFÉSZ szb-titkára a szövetkezeti szektorban végzett szakszervezeti munka sajátosságairól, dr. Tóth Károly egyetemi tanár, az egészségügyi dolgozók szakszervezete megyei bizottságának elnöke pedig az üzemorvosi hálózat fejlesztésének szükségességéről számolt be. Egyebek mellett javasolta, hogy a jelenlegi gyakorlattal ellentétben növelni kellene a főfoglalkozású, és csökkenteni a mellékállásban dolgozó üzemorvosok számát. Tovább szélesedett a demokratizmus A Szakszervezetek Országos Tanác.'a nevében, üdvözölté~"á' Tcflldötteflgkezlétet dr. Siklós János.- Rámutatott. hogv a párt és a szakszervezetek kapcsolata a felszabadulást közvetlenül követő, és 1956-os ellenforradalom utáni időszak tapasztalatai alapján vált korrektté, rendezetté. Ennek köszönhető, hogy a 4,2 millió szakszervezeti tag ma önként és szívesen követi a párt útmutatásalt. egész politikáját. A szervezett munkások tudatában vannak, hogy a pártkongresszusokon kijelölt út a fejlett Szocializmus felé vezeti népünket. A továbbiakban arról beszélt, hogy a szakszervezeti mozgalomban a bizalmiak rangjának és hatáskörének növekedése a demokrácia szélesedését, igénylését jelenti. A dolgozó emberek által közvetlenül választott bizalmiak és főbizalmiak a legpontosabb ismerői választóik véleményének, s hogy ezt nem is feledhetik el, arra igen jó biztosíték az a kialakult gyakorlat, amely szerint a bizalmit mindig megkérdezik választóik: miként is foglalt állást az éppen napirenden levő kérdésekben? Ez a közvetlen kapcsolat fedezet arra is, hogy az elkövetkező évtizedben bizonnyal kialakuló új értékrend híven tükrözze a szakszervezeti tagok véleményét. Az üzemi pártbizottságok és a szakszervezeti vezetés közötti kapcsolatrendszerről beszélt a következő fölszólaló, Martonosi Imre. a DÉLÉP pártbizottságának titkára. Juhász Géza. a Szegedi Ruhagyár vezérigazgatója pedig a gazdasági vezetés és a szakszervezeti tisztségviselők munkakapcsolatának alakítási lehetőségeit elemezte. A mezőgazdasági. dolgozók élet- és munkakörülményeinek folyamatos javulásáról a mezőgazdasági Üzemekben a balesetek megelőzését szolgáló intézkedésekről adott számot Sarusi Kiss Mihály, a Pankotai Állami Gazdaság szb-titkára. Eredményeink a szakszervezeti munkát is tükrözi A megyei pártbizottság üdvözletének tolmácsolásával a szakszervezetben dolgozó kommunistáknak és pártonkívülieknek szóló köszönettel kezdte hozzászólását dr. Komócsin Mihály. A továbbiakban- a megyei pártbizottság élső titkára a megye dolgozó társadalma által elért legfontosabb gazdasági eredményekről adott képet. Ennek során említést tett arról, hogv az ötödik ötéves terv legfontosabb célkitűzéseinek megjelölésekor viták folvtak arról, vajon reális feladat-e 25—28 milliárd forintos beruházás megvalósítását, 24 ezer lakás fölépítését a megye társadalma elé állítani? Az élet azóta egyértelmű választ adott e kérdésekre: a beruházások lényegében megvalósultak, a tervezett lakások döntő többsége máris felépült, s * tervből még hónapok vannak hátra. É tiszteletet parancsoló eredmények elérésére a szakszervezetek mindenkor sikerrel mozgósították a szervezett doglozókat. ami annyit jelent. hogy eredményeinkben a legnagyobb tömegszervezet minden tisztségviselőiének és tagjának munkája tükröződik. A ma gondként, társadalmi feszültségként Jelenlevő problémákról ls beszélt dr. Komócsin Mihály. Kifejtette. hogy ezek szóvá tétele kötelességük a szakszervezeti aktivistáknak is: fontos azonban, hogy minden alkalommal mutassák be azt is, mennyit bír a népgazdaság az eddig elért fejlettsége alapján. Erre lehetőséget biztosítanak az üzemi demokrácia fórumai, a termelési tanácskozások, a bizalmi értekezletek, a szocialista brigádokkal folytatott eszmecserék. Börcsökné Bodó Márta kért szót ezután. A Taurus Gumigyár szb-titkára a lakásárak emelkedésének lehetőség szerinti fékezését c^lzó javaslatot is előterjesztett, dr. Petrik István az SZMT és a megyei tanács, 'valamint a szakmaközi bizottságok és a városi tanácsok között kialakult kapcsolatrendszert értékelte, hozzátéve azt is: ez biztosítja a lehetőséget arra. hogy a szakszervezeti szervek részesei legyenek a területfejlesztési mupkának. Jachinek Rudolf, a Szegedi Nemzeti Színház színészrendezője, valamint Huszta Ferenc, a HÖDGÉP szegedi gyárának tmk-lakatosa a maga munkaterületén szerzett tapasztalatokról számolt be a küldöttértekezletnek. Bánfi József, a Szegedi Városgazdálkodási Válhlat szb-titkára. Nemes Magdolna, a Szegedi Textilművek fonónője és Födi Lajos, a Szegedi Postaigazgatóság dolgozója hozzászólásávál zárult le a küldöttértekezlet vitája. További tizenhat küldött Írásban nyújtotta be az előterjesztett dokumentumokat Ifiegészítő jellegű fölszólalóját. A vitában elhangzottakat dr. Ágoston József foglalta össze. Ezt követően sor került a Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsa 65 tagjának titkos szavazással történő megválasztására) II vezető testületek és a tisztségviselők megválasztása Hz előterjesztések vitája A szakszervezeti mozgalom belső életéről, valamint az SZMT vezető, irányító munkájának színvonaláról is tájékoztatást kaptRk a küldöttek a szóbeli kiegészítésből, valamint az írásos referátumból Meghallgatták a számvizsgáló bizottság jelentését a megyei szakszervezeti szervek pénzgazdálkodásáról majd sor került az előterjesztések vitájára, amelyben elsőként kért szót Vóna György, a XI. sz. AFIT autószerelője, szakszervezeti főbizalmi: az előterjesztett dokumentumokat küldött-társainak elfogadásra ajánlotta, majd a bizalmiak megváltozott szerepköréről, s ezzel összefüggésben felelősségük növekedéséről beszél. Dr. Sipos Sándorné. a pedagógus-szakszervezet megyei bizottságának titkára, főiskolai docens a szakmunkásképzés a felnőttoktatás. valamint a tudományos-technikai forradalom társadalmi hatásának szakszervezeti vetületeiről fejtette ki véleményét, hangA leadott szavazatok összeszámlálása alapján az SZMT tug.ia lett: dr. Albert Sándor. Almásy Istvánné. Ábrahám Lajosné, dr. Ágoston József. Balogh Antal. Balogh Sára. Batka Katalin. Bárányi Jánosné. Bányai Sándor. Berta István, dr. Bíró Lajos, Börcsökné Bodó Márta. Börcsök Szilveszter. Csikós Mihály, dr. Dobóczky Károlyné. Fabula Andrásné. Fekete Olga Forráskuti Tibor. dr. Harangozó József, dr. Harmatos József. Hegedűs Sándor. Horváth Antalné. Huszka Laiosné. Jachinek Rudolf. Jakab Ferenc. Joó Irén. Jószai Sándorné. Juhász József. Kada János. Keresztes Mihály. Kertész Margit. Kopasz István. Kopasz Józsefné. Komlósi Jánosné. Korom Anna. Kovács Sándor. Korács Istvánné Kövesdi Gyula. Kulcsár Péter. dr. Lugosi József. Maczelka Józsefné. Mészárosáé Bíró Erzsébet. Ugrai Antalné. dr. Nagy Máté. Oláh Mihálv. Papp Istvánné. Pásztor Lászlóné Polgár Jenfiné. Rattap Margit. Sebők István, Sebők János. Seres Ferenc, Suba Laiosné. Sulyok József. Surányi Róbertné. Szabó Márta. dr. Szabó Rezső. Szántai Irén. Szilvási József. Szögi Béla. Török Sándor Unghváry László. Vígh Imre. Vincze József. Vóna Gvörgv Az SZMT számvizsgáló bizottságának elnökévé a küldöttek Viszkok Lászlónét választották meg. A választásokat kővetően megtartotta első ülését a Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsa. Az ülésen megválasztották a testület elnökségét és tisztségviselőit. Az SZMT elnökévé választották ismételten Oláh Mihály nyugdíjast. Szocialista Hazáért Érdemrend kitüntetettjét. Vezető titkárnak választották újra dr. Ágoston Józsefet. Újraválasztották ismét az SZMT titkárává: dr. Dobóczky Károlynét. Kovács Sándort. Az elnökség tagfai továbbá: dr. Albert Sándor, az OEDSZ megyei bizottságának titkára; dr. Bíró Lajos, a Közalkalmazottak Szakszervezete megyei bizottságának titkára: Börcsökné Bodó Márta a Taurus Gumigyár szb-titkára: Csikós Mihály, az ÉDOSZ megyei bizottságának titkára: Fabula Andrásné. a Pedagógusok Szakszervezete megyei bizottságának titkára; Keresztes Mihály, a Postások területi szakszervezeti bizottságának titkára: Kopasz István, a vasasszakszervezet területi szervezője: Kopasz Józsefné. a KPVDSZ megyei bizottságának titkára: dr. Lugosi József a Vasutasok Szakszervezete területi bizottságának titkára: Pásztor Lászlóné. a Minőségi Cipőgyár munkása, gyári szb-tag: Polgár Jenőné a textiles szakszervezet területi szervezője; Sebők István, az ÉFÉDOSZ megvei bizottságának titkára: Sebők János, a HVDSZ megvei bizottságának titkára: Sulyok József, a MEDOSZ megvei bizottságának titkára. Vóna Gvörgv. a> AFIT autószerelője. föbizalmiT"