Délmagyarország, 1980. szeptember (70. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-14 / 216. szám

27 Vasárnap, 1980. szeptember 14. Milyen lesz Szegeden az Északi körút? ( sj |3Ű\ íp j | (Nagy István — DÉLTERV — rajza) Rajzunkon nem tettunk különbséget Tarján, Rókus és az Északi városrész már elkészült, épülő, s még csak a terveken szereplő építési ütemei között. A Kossuth Lajos sugárúti kereszteződésbe torkolló út a Vásárhelyi Pál utca, a Tarján felőli csatlakozó út pedig a Budapesti körút Egy hónappal ezelőtt a Postaládának címzett levelében arról írt egyik olvasónk, hogy aggódik az Északi kőrútért, azaz: a már elkészült rókusi szakasz láttán úgy véli. túl keskenyre tervezték a harmadik korú tat. „Gondoljanak a kerékpárosokra is, legalább egy-egy kerékpárút ereiéig." A Dél-magyarországi Tervező Vállalat munkatársai segítségével most rajzosszöveges választ adhatunk levélírónknak, s érdeklődő olvasóinknak arra a kérdésre: milyen is lesz Szegeden az Északi körút. Még az ötödik ötéves terv előkészítésekor. 1975-ben elkészült az út kiviteli terve a Kossuth Lajos sugárút és a József Attila sugárút közötti szakasza. (Arról ugyanis csak a távlati közlekedésfejlesztési tervek szólnak, hogy a külső körút elvezet majd egészen a Szabadkai útig.) A Vásárhelyi Pál utca, illetve a Budapesti körút meghosszabbított vonalába elképzelt Északi körútat kétszer három sávosra tervezték — az útburkolati szélességekről tájékoztatást ad vázlatos metszetünk. A magyarázat is leolvasható a rajzról: jelenleg a Kossuth Lajos sugárút és a Csongrádi sugárút között az egyik útpályának valóban nyolc méter széles sávja épül — ennek okát a város jelenlegi anyagi lehetőségeiben kell keresnünk. (E munkálatokkal az Északi városrész második ütemének építését megelőzően haladnak majd tovább a Csongrádi sugárút és a József Attila sugárút között.) A rajzról az is leolvasható. hogy a két útpályát hat méternél szélesebb zöldsáv választja majd el — így később arra is lehetőség lesz. hogy úgynevezett középfekvésű. kétvágányú villamosvonallal javíthassák az új városrészek tömegközlekedését. Zöldsávok választják el a gépjárműforgalomtól a kerékpárosok egyik oldalra elképzelt útját, s a két gyalogjárdát is. összesen tehát csaknem hatvan méteres helyet hagytak az Északi körútnak a rendezési tervben! A tervezők jelzőlámpával irányított kereszteződéseket képzeltek el a Kossuth Lajos sugárútnál, a Szegedi Közlekedési Vállalat tervezett remizének bejárójánál, a Csongrádi és a József Attila sugárútnál. Az út s a kereszteződések tervezésekor figyelembe vették azt az elképzelést is. hogy a következő trolibuszvonal a Bartók Béla tértől a Nagykörúton, Csongrádi sugárúton vezet majd az öthalmi úti végállomásig. Óvodából sose elég Jobb, mint az országos átlag A napokban végleg lezárultak az óvodai fölvételek: eldőlt kinek jutott hely a város 3—6 éveseket befogadó gyermekintézményeiben. kinek kellett kénytelen-kelletlen „nem"-et mondani, esetleg a föllebbezés Után is. Tudjuk, az elutasított szülőknek nem vigasz a magyarázat. A teljes kép érdekében kértünk tájékoztatást az idei óvodai fölvételekről a tanács vb művelődésügyi osztályának vezetőjétől, Csanádi Gézától és Szögi Béláné óvodai felügv előtőL Ebben a tervidőszakban — az előírások szerint — 1450 óvodai hellyel kellett gazdagodnia Szegednek. A tarjáni Il-es és TlI-as óvoda 100. a béketejepi 50, az odesszai 200, a dorozsmai 100, az algyői 75, az újszegedi 100 és az Északi városrészben átadott intézmény újabb 200 kisgyereknek adott nappalba otthont. Az új intézmények tehát összesen 925 hellyel bővítették a korábbi lehetőségeket. de különböző átalakításokkal 75 helyet nyertek Gyálaréten. 25-öt Algyőn. 100-at Újszegeden, a volt pályaválasztási intézet épületében, 25-öt a Hóbiárt basa utcai óvodában, 25-öt Dorozsmán, egy lakás helyén, ugyancsak 25—25-öt a petőfitelepi I-o«, Il-es óvodákban. Szőregen a szolgálati lakások fölszámolásával, es Dorozsma 25 szeirtélyes cigányovoűat is kapott. így 350 új helyet alakított ki a tanács. Emellett ideiglenesen is működnek óvodai csoportok: a Tarján IV-es óvodában 50 gyereket látnak el a továbbképzési szobában, az V-ös számúban a tornaterem ad otthont 25 óvodásnak. Az Északi városrész általános iskoláját is elfoglalta 150, hat éven aluli kisgyerek. és 75-en költöznek a Tarján 518-ba. a volt Postás óvoda helyére. Mindezek ellenére bőségről aligha beszélhetünk. Éppen a korszerűsítések miatt ugyanis csökkent a helvek száma: néhol ezek rovására létesítettek konyhát. hogy több gyereket vehessenek föl napközibe. Jelenleg öszszesen 5 ezer 827 helyet, tartanak nyilván a városi tanács óvodáiban, s ha a DÉLÉP is úgy akarja, határidő után, de az idén elkészül az Északi városrész újabb, 200 személyes óvodája — amelyre 260 gyerek vár —, és a felsővárosi 150 személyes is. Az üzemi gyermeklétesítmények is számottevő módon enyhítik Szeged óvodagondjait: 1139 helyükkel együtt összesen 6 ezer 966 hellyel tud gazdálkodni a város. Ez nem azt jelenti, hogy csak ennyi gyereket fogadnak be ezek az intézmények, jóval többet. Az idei tanévre 10 ezer 200 gyerek fölvételét kérték szüleik. A bizottságok helyhiány miatt, az apa és anya anyagi helyzetét, a családi körülményeket mérlegelve A sor yégén a fogyasztó á//... Készletek itt és ott Az ember nem feltétlen azért vásárol valamiből sokat. mert a vételt követő időszakban rögvest elfogyasztja. elhasználja a megvett holmit. Lehet, hogy a kereskedelem kínálatának ingadozásait próbálja kiigazítani : lehet, hogy tartalékol egy keveset. tudva, hogy a kedvelt cikk az üzletekben hol kapható, hol nem. Néhány hónapja a csavaros műanyagkupak hiánya miatt eltűnt az üzletekből — viszonylag rövid időre — a nescafé. Ez mindenesetre elegendő volt ahhoz, hogy a vásárló bizalma megrendüljön: .amikor végre nescafé érkezett az üzletekbe, ötösével-hatosával rakták kosaraikba az emberek. Sokkal többet vásároltak, mint amennyire józan — és kereskedelmi — megítélés szerint szükségük lehetett, következésképpen újratermelték az eredetileg a kupak szűke miatt előállított hiányt • m Hasonló helyzetek — sajnos nem ritkán — előfordulnak a termelésben is. Az alkatrészek és anyagok hiánya a megfigyelések szerint — a kedvelt kozmetikumokéhoz. a népszerű fogyasztási cikkekéhez, a dömpingszerűen importált portékákéhoz hasonlóan — ciklikus. Ami ma hiányzik, abból mindenki igyekszik bebiztosítani magát. Így aztán előfordulhat hogy a mai hiánycikkből holnapra a vállalatok nyakán maradó elfekvő készlet — fölösleg' • lesz, miközben megint más termékek hiánycikké válnak. A vállalati túlkészletezés oka a hiánygazdálkodás, a túlbiztosítás viszont óhatatlanul hiánygazdálkodóshoz vezet. A kör ördögi, de a magyar vállalatokra nézve — igaz. Igaz még most is. legalábbis a nemzetközi készletgazdálkodási konferencia megállapításai — szeptember 1—5 között rendezték meg Budapesten — ezt látszanak igazolni. letérték jut. addig a fejlett ipari államokban ennek csupán fele. A túlságosan magas készletállomány egyik oka, hogy a vevők nem bíznak a szállítókban, ha ütemtelen, pontatlan szállítást, vagy más fennakadást tapasztalnak. Miként mi. fogyasztók sem bízunk a kereskedelemben, ha ingadozik az ellátás. Ezért van aztán, hogy amíg a fejlett tőkés országokban 6—8 napi készlet elegendő a termelés biztonságához. addig nálunk bizony nem egy helyen 80—90 napi termelési tartalékokat is rejtenek a vállalati raktárak. Pedig, ha mindenütt csak annyit vásárolnának, amennyi a termelés, szolgóltatás folyamatosságához feltétlenül szükséges. jutna az anyagból, alkatrészből másoknak is, nem kellene tartalékolni. ..bespájzolni'". — kevesebb lenne a hiánycikk. A megrendelések hosszú átfutási ideje miatt azonban elkerülhetetlenül szükség van biztonsági tartalékra. Ha a vevők igényeit a szállítók hetek-hónapok múltán igazolják vissza, s a megrendelések teljesítéséig negyedévek telnek el, a termelők kénytelenek készletezni. S a lassúság végighömpölyög az egész gazdaságon: ha x vállalat megrendelésének y csak három hónap elteltével tesz eleget, x se tud az igényekre ennél gyorsabba™ reagó'ni. A sor végén a rogyasztc álL.. 3. A képzletforgalom gyorsítására, az állomány mérséklésére több intézkedés és elképzelés született- Az elfekvő készleten például börzéken próbálnak túladni, s a vezetők prémiumfeltételei közé bekerült a készletgazdálkodás is. A vállalatok azonban igazán csak akkor vásárolnak majd kevesebbet — ha a vevő és a szállító közti alkudozás a vevő javára dől el. (Imitt-amott már tapasztalni. hogy a szállító keresi a vevő kegyeit.) Ha a vállalat, mint vevő felülkerekedik. kevésbé lesz kiszolgáltatva szállítóinak, kevesebbet kell tartalékolnia. M. P. E 1171 kérelmet kénytelenek voltak elutasítani. A föllebbezések után 272 kisgyereket sikerült még „bezsúfolni" valamelyik óvodába, de végül is 899-nek „nem"-et kellett mondaniuk. A „belépési engedélyt" kapott 9 ezer 301 óvodás. így is 133 százalékosan kihasználja a rendelkezésére álló helyet. De ez is csak városra szóló átlag, mert ennél jobban szoronganak — és többen maradtak kapun kívül — az Északi városrészben lakók, a Tabán utcai, a Tarján IV-es. V-ös, VH-es számú óvodába jelentkezők. Egyelőre sokan vannak, akik lakásuktól, munkahelyüktől távol eső intézménybe kénytelenek vinni gyereküket. Más választásuk nem lévén. Újszeged. Alsóváros, Móraváros óvodája fogadja be őket. Talán valami könnyebbséget jelent majd, ha elkészül a nagy belvárosi lakásból kialakítandó, mentesítő óvoda, amely három ilyen csoport számára ad helyet, remélhetően még az idén. A családi otthonok falai között bizonyára a gyedek elhelyezése volt a legfőbb téma az elmúlt hetekben. S valószínű, ma is az ott. ahol nem rendeződött megnyugtatóan a kisfiú, a kislány sorsa. Őket nem vigasztalja az a tény sem, hogy Szegeden az óvodáskorúak 91 százaléka jár óvodába. és hogy ez jobb a 85 százalékos országos átlagnál. C'h. A. Az energiahordozók és a nyersanyagok, a befejezetlen és félkész termékek világszerte óriási értékeket kötnek le. következésképpen m'ndenütt behatóan vizsgálják, miként alakítható ki optimális, a termelés biztonságához szükséges nagyságú, és összetételű anyag és alkatrész. A 24 ország mintegy száz külföldi közgazdásznak budapesti eszmecseréjéből remélhetőleg hamarosan kézzel fogható hasznot húznak a honi készletgazdálkodási szakemberek. Igaz. az utóbbi időszakban kedvező jelenségek is mutatkoznak nálunk. hatásuk azonban kisebb annál, mintsem hogy a készlethelyzetet lényegesen javítsák. Miről is van szó? Mint azt a tanácskozás megnyitó beszédében Csikós-Nagy Béla államtitkár, az Országos Anyag- és Arhivatal elnöke elmondta, a változás annyi, hogy korábban a termelés növekedésével azonos ütemben bővültek a készletek, az utóbbi időszakban viszont minden egy százalékos termelésnövekedéshez „csak" 0,6 százalék készletbővülés jár. A készletállomány igy is rendkívül — és a hozzáértők szerint indokolatlanul — nagy: értéke eléri a 650 milliárd forintot. Amíg nálunk minden forint nemzeti termékre 80 fillér készGázpalackok Algyőiül Bővült a telep űj tmk-mühellyel gyarapodott az algyői gáztőltőtelep. Most már bőven elférnek egymás mellett a hegesztők, esztergályosok, palackellenőrzők, mivel több mint száz négyzetméterrel nagyobbodott meg az épület alapterülete. A Délmagyarországi Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat emberei húzták föl a falat, cserepezték a tetőt, beszerelték a fűtést meg a világítást is. Nemcsak a javító munka feltételei javultak, hanem biztonságosabban is dolgozhatnak. Erre különösen nagy figyelmet fordítanak, hiszen évente 48 ezer tonna gázt töltenek a palackokba. A telep — mint köztudott — háztartási és ipari palackokat forgalmaz. Algyőn használtak először az országban konténert a tárolásra és a szállításra. Amíg biztonságos helyre kerül a veszélyes robbanóanyag, több munkafolyamaton jut keresztül. Előbb erős tartályt készítenek. Megnézik, ellenőrzik, nyomáspróba alá vetik az új, vagy a javított palackot, majd a gépek megtöltik gázzal azokat. A házi pébé-gázpalackokból 4 milliót, a nagyobb ipariból 100 ezret. A 150 embernek más munkája is akad, mint a töltés, a javítás, rakodás. Az üzemben hitelesítik a használatban lévő palackokat. Gáztalanítják, kimossák, szagtalanítják a kis tartályokat, és ha minden stimmel, beütik az újabb öt évre szóló engedélyt. A telepien dolgozók a teljesítményük után kapják fizetésüket. A munka megkívánja, minél gyorsabban, minél gazdaságosabban dolgozzanak. Ezért néha újítanak i» A tmk-műhelyben a kollektíva elkészítette a talpkarima lehúzó prést. Most már nem kell kézbe venni a kalapácsot meg a hidegvágót, ha azt akarják, hogy gyorsan leváljon a tartályról az alja. Van olyan munka is, amelyet eddig csak erőskezű férfiakra bíztak, most már, egy jó ötlet után, nők is segítenek. A gáztöltő telepen 540 ezer forintot takarítottak meg a hasznos újítók. Amint azt Fehérné Álitisz Éva üzemvezető elmondta, ez az öszszeg a jövőben emelkedni fog, mert most is dolgoznak a műhelyben egy új megoldás hasznosításán. Palackot ellenőriznek Algyőn V t