Délmagyarország, 1980. szeptember (70. évfolyam, 205-229. szám)
1980-09-07 / 210. szám
MAGAZIN SÍ- • j>. ; • • • -.'•i- •' ít Vasárnap, 1980. szeptember 7. ssn Tizennégy éves feltaláló Jltka Stepánková szüleivel Mariánské Udoll községben él. nem messze az észak-morvaországi Olomoue várostól. 0 lett a legfiatalabb feltaláló Csehszlovákiában. A Csehszlovák Találmányi Hivatal évente mintegy ötezer szabadalmat, vagy találmányi tanúsítványt ad kl. A feltalálók ugyanis választhatnak a szerzői tanúsítvány vagy a szabadalom között. Többnyire a tanúsítványt részesítik előnyben: ez a Jogvédelem korszerűbb és előnyösebb formája. Egy szép napon bejelentés érkezett a találmányi és felíedezésl hivatalba Jttka Stepánkovától. Mit talált fel? Beszéljen erről 6 maga. — Gyakran kértem apukámat. hogy meséljen a gyermekkoráról — emlékezik vissza Jltka. — Egyszer arról beszélt, hogy milyen Játékszerei voltak Megemlékezett a jojóról ls. Zdenek fivérem azután készített is nekem egy jojót cérnaspulnibóL E Játékszer kezelése egyszerűnek látszik, de ügyesség kell hozzá. A hengerke bevágásába zsinór van tekercselve, a zsinór végét az ujjunkra hurkoljuk. A Jojót leeresztjük. de mielőtt az egész zsinór letekercselódne, a kezünket egy pillanatra leengedjük és a Jojó Ismét „felfut" a zsinóron — és ez állandóan Ismétlődik. — Elég sok Időbe került, amíg megtanultam vele látszani. Amikor az egész zsinór letekercselódött. mindig ceruzával tekercseltem fel újra, mégpedig úgy. hogy a ceruzát a spulni közepében levő lyukba tettein — mondja Jltka. És így született meg az ötlet. Mivel az addigi ceruzahegyezők Jitkának nem feleltek meg, ml lenne, ha új és gyorsabb, a jojó Játékszer elvén alapuló eeruzahegyezö látna napvilágot? Jltka édesapja papírra vetette az ötletet. és bejelentette a találmányi hivatalban. A tizennégy éves Jltka találmánya Iránt egv kisebb üzem hamarosan érdeklődött, s Így valószínű, hogy Jltka nemsokára a rajzaihoz szükséges pasztellkrétát olyan hegyezővei faraghatja meg, amelyet ő maga talált ki. és a boltban vette meg. Autóval: honnan, merre? A csillogó, száguldó autó változatlan sztár. Nyugaton, Keleten. Vannak, akik egynesen fetisizálják . Messzemenő következtetéseket vonnak le gyártásából, elterjedettségéből. Mások fitymálják, ma is luxusnak tartják. Akár Így, akár úgy — a motorizáció vitathatatlan. A hetvenes évek az autó nagy áttörését hozta az európai szocialista országokban. Mit láthatunk a személyautóról a KGST horizontján? I. Áttörés a szocialista országokban 157 évad Források már a XVIII. század elejéről hirt adnak miskolci S2Ínlelőadásokról, ezek azonban nem hivatásos teátristák, hanem a minorita kollégium diákjainak előadásai voltak. Ettől kezdve fel-felbukknn a krónikában a miskolci színjátszás, sőt, már a század végén Phllipp Berndt német társulata ls vendégszerepelt. Miskolcon, de a magyar anyanyelvű lakosság nem tanúsított különösebb érdeklődést iránta. Nem sokkal ezt követően megkezdődtek Miskolc városának színházalapító törekvései, s mintegy negyed évszázad telt el az első színház megnyitásáig. Az első igazi színház, az állandó kőszínház 182.3. augusztus 24-én nyílt meg Kisfaludy Károly A tatárok Magyarországon című darabjával, fider György igazgatása alatt. Két évvel később, Pergő Celesztin vette át az lgazgntást, majd Kilényi Dánlel, Ujfalussy Sándor, Ballá Károly, Komlóssy Ferenc és Pály Elek következtek az igazgatásban. A színházépület 1843. Július 10-én tűzvész áldozata lett. és csaknem negyedszázad telt el Miskolc színházi életében, ismét szükségjátszóhelyekkel, átmeneti megoldásokkal, míg 1837. szeptember 3-An megnyithatták a ma ls használt színházi épületet. Latabár Endre igazgatásával, Vörösmarty Mihály Marót bán című szomorújátókánnk bemutatásával. Laborfalvi Róza, Egressy Gábor, Ifj. Lendvay Márton ás a kor más színésznagyságai jöttek el Miskolcra, hogy az új színház munkájában részt vegyenek. Igen hosszú lenne nyomon követni a színház évtizedeit. Fellépett c színpadon többek között Blaháné, Jászai Mari és sok más társuk. Az első világháború alatt Palágyi Lajos Igazgatásával mindvégig Játszott a színház, a forradalmak alatt pedig olyan mflsorpolltlkát valósított meg, hogy a fehérterror uralomra jutása után Palágyi ellen hajszát indítottak. menesztették Igazgatói állásából. A színház új élete a Sebestyén család igazgatása alatt következett be, s a tizennyolc esztendő, amely alatt Sebestyén A kezdet kezdete nagyon szerény volt. Annak Idején, amikor a Szovjetunió az egyedüli szocialista országként létezett, személyautó-gyártásra alig jutott ereje. 1928-ban 100 (száz) darab személyautó készült a Szovjetunióban. Igaz, 1937-ben már 18,2 ezer, de a háború közeledtével kisebb gondja ls nagyobb volt a támadástól fenyegetett országnak, így a termelést 1940-ben 8,5 ezerre fogták vissza. S még egy adat, már a KGST-korszakból: 1950-ben a szovjet személyautótermelés 84,6 ezer darab. Összehasonlításul csak annyit, hogy Csehszlovákia 1948-ban 18 ezer, 1950-ben 24,4 ezer személyautót gyártott. A teherautógyártás a KGSTországokban 1971-ig megelőzte a személyautó-gyártást. 1978-ban azonban személyautó-gyártásunk már kétharmadát tette kl az egész járműgyártásának, ha a ,6:.............. . i Géza. majd Mihály igazgatta a teátrumot, mai napig vállalhatóan történelmének egyik legszebb korszakát Jelenti. Miskolc 1944. december 3-án Szabadult fel. s december 10-én már kézzel írott plakátok hívták színházba a közönséget, és 18-án már bemutatták a János vitézt. Az államosítást követően, 1049 őszétől számítható a Színház legújabb történeti korszaka. A Miskolci Nemzeti színház már a felszabadulást megelőző években is szlnésznevelő intézménynek számított: színházi életünknek csaknem minden kiemelkedő személyisége hosszabbrövidebb Időt töltött ezen a színpadon. A színház történetéhez tartozik még, hogy 1857-ben átadott épületet 1956. és 1959. ködarabszámot nézzük. Most, két éve, 2,1 millió személyautó készült hat KGST-országban, s ez csaknem háromszorosa az 1970. évinek. Különösen sokat fejlődött a lengyel autóipar. 1970-ben a KGST-személyautó-gyártás kilenc százalékát adta, 1978-ban 16 százalékát. Am lássuk országaink személyautó-sorrendjét, ami a termelést illeti. 1970-ben a sorrend ez volt: 1. Szovjetunió (344 ezer), 2. Csehszlovákia (143 ezer), 3. NDK (127 ezer), 4. Lengyelország (64 ezer), 8. Románia (24 ezer), 6. Bulgária (8 ezer darab) személyautóval. ' Most, két éve. a sorrend kissé változott: 1. Szovjetunió (egymillió 312 ezer), 2. Lengyelország (326 ezer), 3. Csehszlovákia (176 ezer). 4. NDK (171 ezer), 5. Románia (72 ezer), 6. Bulgária (15 ezer). Ha a személyautók felhasználását nézzük, akkor Ismét más a sorrend. A legtöbb kocsit természetesen a Szovjetunió exportálja: 1978-ban 387 ezer darabot. Utána az NDK következik (92 ezer), Csehszlovákia (87 ezer), Lengyelország (57 ezer), s Románia (22 ezer darab) kivitelével. Belföldi felhasználásra a legtöbb kocsit színién a Szovjetunió produkálja (925 ezer darabot), majd Lengyelország (269 ezer), Csehszlovákia (89 ezer), az NDK (79 ezer), és Románia (50 ezer darab). Ezzel világosan öszszefügg a KGST-országokban a személyautók elterjedettségének fordított aránya. Két évvel ezelőtt ezer főre a legtöbb személyautó az NDK-ban (143), Csehszlovákiában (129) és Magyarországon (78) volt. a legkevesebb Romániában (19). E tekintetben érdekes a KGST-átlagot ls megnéznünk: ezer főre 35 személyautó jutott 1978ban. Kiderül az eddigiekből, hogy egyegy ország motorizációja nemcsak a gyártás mennyiségétói függ. További tényező: mibe kerül egy autó? E téren nem Is rendelkezünk teljes képpel, de néhány összehasonlító adat valamelyest megvilágítja a helyzetet. A havi átlagkeresethez viszonyítva a Zsiguli 2101-es típus a legolcsóbb az NDK-ban, majd Magyarországon, valamivel drágább Csehszlovákiában, s jelentősen drágább a Szovjetunióban, vagyis a legnagyobb KGSTország az autógyártás „életnívóemelő funkcióját" elsősorban barátaira irányítja. De nézzük meg az autóexport más számalt is, nem érdektelenek. A fejlett iparü tőkés országokban mind több Lada, Polski FIAT és Skoda fut. A Szovjetunió 1970-ben 8,6 ezer darab személyautót adott el Nyugaton, főleg Angliában, Belgiumban és az NSZK-ban, két éve már 94,4 ezret. Lengyelország kivitele erre a piacra 1970-ben 2.3 ezer, két éve 25 ezer volt. Csehszlovákia e két esztendőben 18,2 ezer, illetve 30 ezer darab Skodát adott el ugyanott. A lengyel autókat főleg az NSZK-ban, Franciaországban és Finnországban veszik. A Skodáknál nincs ilyen kiugró piac — csaknem minden tőkés országban egyenletesen vásárolják. 2. Újfajta kocsik a tervezőasztalon zött átépítették, ez idő alatt a diósgyőr-vasgyári művelődési házban, és a Déryné utcai kamaraszínházban és tájon voltak előadások. 1957-ben átmenetileg megszüntették az operatársulatot. Ez az „átmenetiség" mindmáig tart. 1965-ben egy elhibázott intézkedés Eger és Heves megye ellátását a miskolci színház feladatává tette, azóta évi 190 előadást tart a színház a szomszéd megye székvárosában. Ugyanakkor megszüntették a kamaraszínházát, most folyik az új kamaraszínház kialakítása. Nehéz időszak után, új, ígéretes korszak kezdetén áll a nagy múltú miskolci teátrum, az ország első kőszínháza. Következő. 158. évada hihetőleg újabb előrelépést jelent majd eseményekben gazdag krónikájában. BENEDEK MIKLÓS De, mit hoz a holnap a KGSTországok számára? A tervek szerint (amelyek a jelenlegi bizonytalan világgazdasági helyzetben természetesen változhatnak), az 1978-as 2,1 millió személyautó helyett 1985-ben a KGST-országok autógyárainak futószalagjairól már hárommillió kocsi gördülhet le. Ennek mintegy a felét szolgáltatnák a szovjet gyárak, ami azt jelenti, hogy Csehszlovákia és az NDK személyautógyártása most Ismét dinamikusabban fejlődnék, Lengyelország pedig — a fejlődési arányban — valószínűleg az élre kerülne. Ilyen tekintetben Románia is jelentős szerepet játszhat Bár, némely KGST-országban — például Csehszlovákiában, s az NDK-ban — lassan már évszázados hagyománnyal és tapasztalattal rendelkeznek az autógyártásban, a gyártás fejlesztésében változatlanul jelentós szerep Jut a külföldi licencek alkalmazásának. Az eddigiek során a FIAT kötött jelentős licencszerződést a Szovjetunióval (1986ban), Lengyelországgal (1986ban és 1971-ben), s a Renault Romániával (1966-ban). Külföldi források szerint két éve az NDK a Citroent megbízta egy knrdéntengelygyártó üzem felépítésével. Mit várhatunk tehát a 80-as évektől, országonként? Lengyelország már piacra hozta a FIAT—125 P fejlesztett változatát, a Polonézt. Jövőre tervezi a „Zero" nevű kocsi, egy alacsonyabb térfogatosztályba tartozó FIAT-modell szerelését. De tervez személyautó-kooperációt Lengyelország a Szovjetunióval ls. Szó van arról, hogy kisebb térfogatú motorral, közösen gyártanának kocsit, amely a lengyel FIAT—126 P-t és a szovjet Zaporozsecet váltaná fel. Románia szintén erősíti kapcsolatait a francia autógyártással. A Dácia mellett tervezik a Repault—18 gyártását, tárgyalnak a Renault—6 egy változatáról és szó van Oltclt néven, üj kiskocsi gyártásáról, a Citroen részvételével. Csehszlovákia úgy döntött, hogy a saját személyautó-gyártását korszerűsíti. A tervek élén szerepel a Skoda megújítása. Ez esetleg azt is jelentheti, hogy eltérnek a sok évtizedes hagyománytól, ami a farmotort illeti, jobban gyorsuló kocsikat gyártanak, valószínűleg 1300 köbcentis kategóriában, és esetleg elsőkerék-meghajtással. A korszerűsített Mtadá Boleslav-i Skoda-gyárban termeléscsökkenéssel semmiképp nem számolnak, viszont megkezdték az űj autógyár építését, amely a következő tervidőszakban már termelhet; innen évi 100 ezer darab kocsi gördülhet ki. Az NDK változatlanul foglalkozik a kétütemű kocsik gyártásáról négyüteműre áttéréssel. Ezzel összefüggésben változatlanul napirenden van a régebbi terv, miszerint Csehszlovákiával közösen gyártanak majd közepes kategóriájú kocsit. A terv megvalósítása ugyan késik, de nem irreális. Ha a közös csehszlovák—NDK személyautó-györtás megkezdődik, kezdettől jelentós szériával, mintegy évi 340 ezer darabbal indulnának. Magyarország, mint ez az eddigiekből kiderült, s mint ez köztudott, nem törekszik saját személyautó-gyártásra. Nem fizetődne ki. A KGST-régióban azonban erősen szorgalmazza a személyautó-Ipar kooperációban való részvételét. Kisebb alkatrészek, szerelvények — lásd: Zsiguli-kooperáció — gyártásával az eddigieken túlmenően más oartnereknél is „bedolgozhatunk", s ez jó valuta számunkra. Személyautó-behozatalunk jelentős részét önmagában fedezi, s ez a magyarázata annak, hogy hazánk a személyautó-ellátottság tekintetében a KGST-ben az előkelő harmadik helyen áll. FIRON ANDRAB