Délmagyarország, 1980. szeptember (70. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-07 / 210. szám

MAGAZIN SÍ- • j>. ; • • • -.'•i- •' ít Vasárnap, 1980. szeptember 7. ssn Tizennégy éves feltaláló Jltka Stepánková szüleivel Mariánské Udoll községben él. nem messze az észak-mor­vaországi Olomoue várostól. 0 lett a legfiatalabb feltaláló Csehszlovákiában. A Csehszlovák Találmányi Hivatal évente mintegy öt­ezer szabadalmat, vagy talál­mányi tanúsítványt ad kl. A feltalálók ugyanis választhat­nak a szerzői tanúsítvány vagy a szabadalom között. Többnyire a tanúsítványt ré­szesítik előnyben: ez a Jog­védelem korszerűbb és elő­nyösebb formája. Egy szép napon bejelentés érkezett a találmányi és fel­íedezésl hivatalba Jttka Ste­pánkovától. Mit talált fel? Beszéljen erről 6 maga. — Gyakran kértem apuká­mat. hogy meséljen a gyer­mekkoráról — emlékezik vissza Jltka. — Egyszer ar­ról beszélt, hogy milyen Já­tékszerei voltak Megemléke­zett a jojóról ls. Zdenek fi­vérem azután készített is ne­kem egy jojót cérnaspulnibóL E Játékszer kezelése egy­szerűnek látszik, de ügyesség kell hozzá. A hengerke bevá­gásába zsinór van tekercsel­ve, a zsinór végét az ujjunk­ra hurkoljuk. A Jojót le­eresztjük. de mielőtt az egész zsinór letekercselódne, a ke­zünket egy pillanatra leen­gedjük és a Jojó Ismét „fel­fut" a zsinóron — és ez ál­landóan Ismétlődik. — Elég sok Időbe került, amíg megtanultam vele lát­szani. Amikor az egész zsinór letekercselódött. mindig ceru­zával tekercseltem fel újra, mégpedig úgy. hogy a ceru­zát a spulni közepében levő lyukba tettein — mondja Jlt­ka. És így született meg az öt­let. Mivel az addigi ceruza­hegyezők Jitkának nem felel­tek meg, ml lenne, ha új és gyorsabb, a jojó Játékszer el­vén alapuló eeruzahegyezö látna napvilágot? Jltka édes­apja papírra vetette az ötle­tet. és bejelentette a talál­mányi hivatalban. A tizennégy éves Jltka ta­lálmánya Iránt egv kisebb üzem hamarosan érdeklődött, s Így valószínű, hogy Jltka nemsokára a rajzaihoz szük­séges pasztellkrétát olyan he­gyezővei faraghatja meg, amelyet ő maga talált ki. és a boltban vette meg. Autóval: honnan, merre? A csillogó, száguldó autó vál­tozatlan sztár. Nyugaton, Kele­ten. Vannak, akik egynesen fe­tisizálják . Messzemenő következ­tetéseket vonnak le gyártásából, elterjedettségéből. Mások fity­málják, ma is luxusnak tartják. Akár Így, akár úgy — a moto­rizáció vitathatatlan. A hetvenes évek az autó nagy áttörését hoz­ta az európai szocialista orszá­gokban. Mit láthatunk a sze­mélyautóról a KGST horizont­ján? I. Áttörés a szocialista országokban 157 évad Források már a XVIII. század elejéről hirt adnak miskolci S2Í­nlelőadásokról, ezek azonban nem hivatásos teátristák, ha­nem a minorita kollégium diák­jainak előadásai voltak. Ettől kezdve fel-felbukknn a króniká­ban a miskolci színjátszás, sőt, már a század végén Phllipp Berndt német társulata ls ven­dégszerepelt. Miskolcon, de a magyar anyanyelvű lakosság nem tanúsított különösebb érdeklő­dést iránta. Nem sokkal ezt kö­vetően megkezdődtek Miskolc városának színházalapító törek­vései, s mintegy negyed évszá­zad telt el az első színház meg­nyitásáig. Az első igazi színház, az ál­landó kőszínház 182.3. augusztus 24-én nyílt meg Kisfaludy Ká­roly A tatárok Magyarországon című darabjával, fider György igazgatása alatt. Két évvel ké­sőbb, Pergő Celesztin vette át az lgazgntást, majd Kilényi Dá­nlel, Ujfalussy Sándor, Ballá Károly, Komlóssy Ferenc és Pály Elek következtek az igazga­tásban. A színházépület 1843. Jú­lius 10-én tűzvész áldozata lett. és csaknem negyedszázad telt el Miskolc színházi életében, is­mét szükségjátszóhelyekkel, át­meneti megoldásokkal, míg 1837. szeptember 3-An megnyithatták a ma ls használt színházi épüle­tet. Latabár Endre igazgatásával, Vörösmarty Mihály Marót bán című szomorújátókánnk bemu­tatásával. Laborfalvi Róza, Eg­ressy Gábor, Ifj. Lendvay Már­ton ás a kor más színésznagysá­gai jöttek el Miskolcra, hogy az új színház munkájában részt ve­gyenek. Igen hosszú lenne nyomon kö­vetni a színház évtizedeit. Fel­lépett c színpadon többek között Blaháné, Jászai Mari és sok más társuk. Az első világháború alatt Palágyi Lajos Igazgatásával mind­végig Játszott a színház, a for­radalmak alatt pedig olyan mfl­sorpolltlkát valósított meg, hogy a fehérterror uralomra jutása után Palágyi ellen hajszát indí­tottak. menesztették Igazgatói ál­lásából. A színház új élete a Sebestyén család igazgatása alatt következett be, s a tizennyolc esztendő, amely alatt Sebestyén A kezdet kezdete nagyon sze­rény volt. Annak Idején, amikor a Szovjetunió az egyedüli szo­cialista országként létezett, sze­mélyautó-gyártásra alig jutott ereje. 1928-ban 100 (száz) darab személyautó készült a Szovjet­unióban. Igaz, 1937-ben már 18,2 ezer, de a háború közeledtével kisebb gondja ls nagyobb volt a támadástól fenyegetett országnak, így a termelést 1940-ben 8,5 ezerre fogták vissza. S még egy adat, már a KGST-korszakból: 1950-ben a szovjet személyautó­termelés 84,6 ezer darab. Össze­hasonlításul csak annyit, hogy Csehszlovákia 1948-ban 18 ezer, 1950-ben 24,4 ezer személyautót gyártott. A teherautógyártás a KGST­országokban 1971-ig megelőzte a személyautó-gyártást. 1978-ban azonban személyautó-gyártásunk már kétharmadát tette kl az egész járműgyártásának, ha a ,6:.............. . i Géza. majd Mihály igazgatta a teátrumot, mai napig vállalhatóan történelmének egyik legszebb korszakát Jelenti. Miskolc 1944. december 3-án Szabadult fel. s december 10-én már kézzel írott plakátok hív­ták színházba a közönséget, és 18-án már bemutatták a János vitézt. Az államosítást követő­en, 1049 őszétől számítható a Színház legújabb történeti kor­szaka. A Miskolci Nemzeti színház már a felszabadulást megelőző években is szlnésznevelő intéz­ménynek számított: színházi éle­tünknek csaknem minden ki­emelkedő személyisége hosszabb­rövidebb Időt töltött ezen a szín­padon. A színház történetéhez tar­tozik még, hogy 1857-ben át­adott épületet 1956. és 1959. kö­darabszámot nézzük. Most, két éve, 2,1 millió személyautó ké­szült hat KGST-országban, s ez csaknem háromszorosa az 1970. évinek. Különösen sokat fejlő­dött a lengyel autóipar. 1970-ben a KGST-személyautó-gyártás ki­lenc százalékát adta, 1978-ban 16 százalékát. Am lássuk országaink személy­autó-sorrendjét, ami a termelést illeti. 1970-ben a sorrend ez volt: 1. Szovjetunió (344 ezer), 2. Csehszlovákia (143 ezer), 3. NDK (127 ezer), 4. Lengyelország (64 ezer), 8. Románia (24 ezer), 6. Bulgária (8 ezer darab) sze­mélyautóval. ' Most, két éve. a sorrend kissé változott: 1. Szov­jetunió (egymillió 312 ezer), 2. Lengyelország (326 ezer), 3. Csehszlovákia (176 ezer). 4. NDK (171 ezer), 5. Románia (72 ezer), 6. Bulgária (15 ezer). Ha a személyautók felhasz­nálását nézzük, akkor Ismét más a sorrend. A legtöbb kocsit ter­mészetesen a Szovjetunió expor­tálja: 1978-ban 387 ezer dara­bot. Utána az NDK következik (92 ezer), Csehszlovákia (87 ezer), Lengyelország (57 ezer), s Ro­mánia (22 ezer darab) kivitelé­vel. Belföldi felhasználásra a legtöbb kocsit színién a Szovjet­unió produkálja (925 ezer da­rabot), majd Lengyelország (269 ezer), Csehszlovákia (89 ezer), az NDK (79 ezer), és Románia (50 ezer darab). Ezzel világosan ösz­szefügg a KGST-országokban a személyautók elterjedettségének fordított aránya. Két évvel ez­előtt ezer főre a legtöbb sze­mélyautó az NDK-ban (143), Csehszlovákiában (129) és Ma­gyarországon (78) volt. a legke­vesebb Romániában (19). E te­kintetben érdekes a KGST-át­lagot ls megnéznünk: ezer főre 35 személyautó jutott 1978­ban. Kiderül az eddigiekből, hogy egy­egy ország motorizációja nem­csak a gyártás mennyiségétói függ. További tényező: mibe ke­rül egy autó? E téren nem Is rendelkezünk teljes képpel, de néhány összehasonlító adat va­lamelyest megvilágítja a hely­zetet. A havi átlagkeresethez vi­szonyítva a Zsiguli 2101-es tí­pus a legolcsóbb az NDK-ban, majd Magyarországon, valami­vel drágább Csehszlovákiában, s jelentősen drágább a Szovjetunió­ban, vagyis a legnagyobb KGST­ország az autógyártás „életnívó­emelő funkcióját" elsősorban ba­rátaira irányítja. De nézzük meg az autóexport más számalt is, nem érdektele­nek. A fejlett iparü tőkés or­szágokban mind több Lada, Pols­ki FIAT és Skoda fut. A Szov­jetunió 1970-ben 8,6 ezer darab személyautót adott el Nyugaton, főleg Angliában, Belgiumban és az NSZK-ban, két éve már 94,4 ezret. Lengyelország kivitele er­re a piacra 1970-ben 2.3 ezer, két éve 25 ezer volt. Csehszlo­vákia e két esztendőben 18,2 ezer, illetve 30 ezer darab Sko­dát adott el ugyanott. A lengyel autókat főleg az NSZK-ban, Franciaországban és Finnország­ban veszik. A Skodáknál nincs ilyen kiugró piac — csaknem minden tőkés országban egyen­letesen vásárolják. 2. Újfajta kocsik a tervezőasztalon zött átépítették, ez idő alatt a diósgyőr-vasgyári művelődési házban, és a Déryné utcai ka­maraszínházban és tájon vol­tak előadások. 1957-ben átmene­tileg megszüntették az operatár­sulatot. Ez az „átmenetiség" mindmáig tart. 1965-ben egy el­hibázott intézkedés Eger és He­ves megye ellátását a miskolci színház feladatává tette, azóta évi 190 előadást tart a színház a szomszéd megye székvárosában. Ugyanakkor megszüntették a ka­maraszínházát, most folyik az új kamaraszínház kialakítása. Nehéz időszak után, új, ígé­retes korszak kezdetén áll a nagy múltú miskolci teátrum, az ország első kőszínháza. Követ­kező. 158. évada hihetőleg újabb előrelépést jelent majd esemé­nyekben gazdag krónikájában. BENEDEK MIKLÓS De, mit hoz a holnap a KGST­országok számára? A tervek sze­rint (amelyek a jelenlegi bizony­talan világgazdasági helyzetben természetesen változhatnak), az 1978-as 2,1 millió személyautó helyett 1985-ben a KGST-orszá­gok autógyárainak futószalagjai­ról már hárommillió kocsi gör­dülhet le. Ennek mintegy a fe­lét szolgáltatnák a szovjet gyá­rak, ami azt jelenti, hogy Cseh­szlovákia és az NDK személy­autógyártása most Ismét dina­mikusabban fejlődnék, Lengyel­ország pedig — a fejlődési arány­ban — valószínűleg az élre ke­rülne. Ilyen tekintetben Romá­nia is jelentős szerepet játsz­hat Bár, némely KGST-országban — például Csehszlovákiában, s az NDK-ban — lassan már év­százados hagyománnyal és ta­pasztalattal rendelkeznek az au­tógyártásban, a gyártás fejlesz­tésében változatlanul jelentós szerep Jut a külföldi licencek al­kalmazásának. Az eddigiek során a FIAT kötött jelentős licencszer­ződést a Szovjetunióval (1986­ban), Lengyelországgal (1986­ban és 1971-ben), s a Renault Romániával (1966-ban). Kül­földi források szerint két éve az NDK a Citroent megbízta egy knrdéntengelygyártó üzem fel­építésével. Mit várhatunk tehát a 80-as évektől, országonként? Lengyelország már piacra hoz­ta a FIAT—125 P fejlesztett vál­tozatát, a Polonézt. Jövőre ter­vezi a „Zero" nevű kocsi, egy alacsonyabb térfogatosztályba tartozó FIAT-modell szerelését. De tervez személyautó-kooperá­ciót Lengyelország a Szovjetunió­val ls. Szó van arról, hogy kisebb térfogatú motorral, közösen gyár­tanának kocsit, amely a lengyel FIAT—126 P-t és a szovjet Za­porozsecet váltaná fel. Románia szintén erősíti kap­csolatait a francia autógyártás­sal. A Dácia mellett tervezik a Repault—18 gyártását, tárgyalnak a Renault—6 egy változatáról és szó van Oltclt néven, üj kiskocsi gyártásáról, a Citroen részvéte­lével. Csehszlovákia úgy döntött, hogy a saját személyautó-gyár­tását korszerűsíti. A tervek élén szerepel a Skoda megújítása. Ez esetleg azt is jelentheti, hogy eltérnek a sok évtizedes hagyo­mánytól, ami a farmotort ille­ti, jobban gyorsuló kocsikat gyár­tanak, valószínűleg 1300 köb­centis kategóriában, és esetleg elsőkerék-meghajtással. A kor­szerűsített Mtadá Boleslav-i Sko­da-gyárban termeléscsökkenéssel semmiképp nem számolnak, vi­szont megkezdték az űj autó­gyár építését, amely a következő tervidőszakban már termelhet; innen évi 100 ezer darab kocsi gördülhet ki. Az NDK változatlanul foglal­kozik a kétütemű kocsik gyár­tásáról négyüteműre áttéréssel. Ezzel összefüggésben változat­lanul napirenden van a régebbi terv, miszerint Csehszlovákiával közösen gyártanak majd köze­pes kategóriájú kocsit. A terv megvalósítása ugyan késik, de nem irreális. Ha a közös cseh­szlovák—NDK személyautó-györ­tás megkezdődik, kezdettől je­lentós szériával, mintegy évi 340 ezer darabbal indulnának. Magyarország, mint ez az ed­digiekből kiderült, s mint ez köztudott, nem törekszik saját személyautó-gyártásra. Nem fi­zetődne ki. A KGST-régióban azonban erősen szorgalmazza a személyautó-Ipar kooperációban való részvételét. Kisebb alkat­részek, szerelvények — lásd: Zsiguli-kooperáció — gyártásá­val az eddigieken túlmenően más oartnereknél is „bedolgoz­hatunk", s ez jó valuta szá­munkra. Személyautó-behozata­lunk jelentős részét önmagában fedezi, s ez a magyarázata an­nak, hogy hazánk a személyau­tó-ellátottság tekintetében a KGST-ben az előkelő harmadik helyen áll. FIRON ANDRAB

Next

/
Oldalképek
Tartalom