Délmagyarország, 1980. szeptember (70. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-26 / 226. szám

2 Péntek, 1980. síeptember 20. Megkezdődött az országgyűlés őszi ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról.) eredményes gyakorlatot — közös elhatározással — úgy kívánjuk továbbfejleszteni, hogy az még inkább betöltse hivatását. A továbbiakban Lázár György megállapította: A szocialista demokrácia fejlesztésében elért, figyelmet érdemlő eredményeinkről, s az e téren meglevő lehetőségek jobb kihasználó^ sának szándékáról szólva arról sem hallgathatunk, hogy állami és oazdasági életünknek még vannak olyan egységei, amelyeknék vezetői nem igénylik munkatársaik véleményét. Olykor a bírólat elfojtására tett kísérletekkel, a parancsolgató vezetési stílus jeleivel ls találkozunk. Az ilyen gyakorlatot elítéljük, mert ellentétes politikai rendszerünkkel. s mert éppen a legfontosabbtól, az alkotó együttgondolkodás előnyeitől fosztja meg a vezetést, gyengíti az intézkedések értelmét belátó cselekvés készségét. Sokszor elmondottuk, most megismétlem: a kollektíva véleményének meghallgatása, javaslatainak mérlegelése nem szívesség, hanem minden vezető elemi kötelessége. A szocialista demokrácia további fejlesztésével együtt — nem annak ellentéteként, hanem szerves tartozékaként — növelni szükséges az egyének és a kollektívák 1elelösségét a feladatok végrehajtásában. és következetesebben számon kell kérnünk a kötelességteljesítést is. Noha társadalmunk taglalnak nagy többsége ma ls felelősen dolgozik, betartja erkölcsi és jogi normáinkat, e téren la van még javítanivaló. Az elkerülhetőnél sajnos gyakrabban előfordul, hogy a kötelességmulasztás, a felületes munka, az önzés kárt okot a közösségnek vagy az egyes állampolgároknak. Szervezeti és döntési rendszerünk fonákságai vagy éppenséggel jogszabályaink hézagai miatt esetenként túlságosan enyhe, olykor el ls marad a felelősségre vonás. Ez általában is hiba, de megengedhetetlen, ha vezetőposztok, felelős munkakörök betöltőiről van szó. A kormány munkaprogramjába vette, hogy egyértelműbb — a törvényesség követelményeit kielégítő, de a mainál Jobban érvényesíthető — felelősségi rendszert dolgoz ki, intézkedéseket tesz a jogtalan előnyszerzés, a protekcionizmus ma még fellelhető minden formájának fokozatos visszaszorítására. Társadalmunk becsületes és jóérzésű tagjaitól azt kérjük: továbbra se maradjanak közömbösek a hibákkal. a mulasztásokkal, a szocialista erkölcsöt sértő jelenségekkel szemben, hanem a közéleti fórumokon és a mindennapi életben személyes részvételükkel ia segítsenek feltárni és megszüntetni azokat. A kormány nevében megígérhetem, azon leszünk, hogy önmagunkkal szemben magas erkölcsi és szakmai követelményeket támasszunk, a döntéseket demokratikusan és szakszerűen készítsük elő, növeljük az ügyekért viselt személyes felelősséget. Jó gazdaságpolitikai elvek, lassú gyakorlati végrehajtás A szocialista társadalom építésének legtöbb célja és ertelme, hogy minden megelőzőnél humánusabb es méltóbb keretet biztosítson az emberi élet számára. Ennek igen sok olyan feltétele van, amelyek megteremtéséhez az út közvetve vagy közvetlenül az anyagi Javak termelésén keresztül vezet. A szocialista társadalomban is csak a magas termelékenységgel dolgozó, Jól szervezett es Jövedelmező gazdaság képes biztosítani nnnak lehetőségét, hogy az ember ne csak anyagiakban, de szellemiekben ia teljesebbé es gazdagabbá tehesse életét. Ezért a kormány a jövóben Is megkülönböztetett figyelmet fordít a gazdaságra. Önök elött, Tisztelt Képviselőtársak, s uz érdeklődő közvélemény előtt Is jól iámért az a világgazdaságban Végbemenő változás — vagy ahogyun egyes tekintélyes közgazdászaink fogalmaznak: világgazdasági korszakváltás —, amelynek hatása alól egyetlen ország sem vonhatja ki magat. Számunkra is parancsolo szükségesség, hogy mielóbb olyan minőseget érjünk el a termelésben, amit ma még csak az clen járók tudnak teljesíteni. Más szóval, a mi gazdaságunkban is gyökeres változasra van szűk. •ég. Pártunk időben felismerte, hogy a fejlődés természetes velejárójaként kimerülóben vannak az extenzív-, növekedés forrásai, s mind fontosabb szerephez jutnak a hatékonysági követelmények. Többek között — az 1957 óta követett gazdaságpolitikát folytatva és továbbfejlesztve — ezért döntött úRy már több mint tíz éve, hogy Irányítási rendszerünk átfogó korszerűsítésével is támogatni kell az intenzív fejlődés útjára való átállást. Ezt, az önmagában sem egyszerű feladatot még nehezebbé, megoldását pedig még sürgetőbbé tették azok a fejlemények, amelyek 1973-ban robbanásszerűen megváltoztatták a külpiaci feltételeket, s amelyeknek számunkra hátrányos gazdasági következményeit mindmáig nem sikerült kielégítő mértékben ellensúlyozni. Annak ellenére így van ez, hogy at V. ötéves terv készítésekor helyesen ismertük fel — sőt a tervben meg ia fogalmaztuk — a hatékonyság növelésének, a minőség és az egyensúly javításának feladatait. E követelményeknek még rangosabb hangsúlyt és külön is nagy nyomatékot adott a Központi Bizottság 1977. októberi határozata, amely hosszú távra érvényes irányt szabott a külgazdasági kapcsolatok fejlesztése és a termelési szerkezet korszerűsítése számára. Nem a felismerések és az Iránymutatások hiányoztak tehát. A végrehajtásban mutatkozó elmaradás okai között jelentós szarepe van annak, hogy a tervben előirányzott célok teljesítéséhez megkésve dolgoztuk ki, ennélfogva nem is alkalmazhattuk kellő hatásfokkal az ÚJ helyzethez való gyorsabb alkalmazkodás közgazdasági eszközrendszerét, de annak is, hogy a feladatok nehezebbnek bizonyultak, a világgazdasági körülmények pedig kedvezőtlenebbül alakultak, mint hittük. Nem csodálkozhatunk tehát, ha — miközben gazdaságpolitikai elveink már az új követelményeket fejezték ki — a gyakorlat lassan változott, a gazdasági teljesítmények megítélésében pedig nagyrészt a régi. beidegzett — a maga idejében elfogadható, de az új viszonyok között mór túlhaladott — értékrend uralkodott. Mint más alkalommal mér elmondottam, most is megismétlem. A helyzet Ilyen alakulásában komoly felelősség terheli a kormányt. Mindenekelőtt azért mert nem volt kellően következetes azoknak a változatoknak a keresztülvitelében. amelyek a felismert úi követelmények teljesítéséhez szükségesek. Csak ennek a megállapításával együtt van erkölcsi alapunk arra. hogv bíráljuk a gazdálkodó szervezetek munkájában megtanehéz aratás résztvevői, a gádok tpttek és tesznek felszabadulási és kongresz- napról napra tanúságot, biszusl munkaversenyben p<^ zonyos, hogv az eredmény dát mutató szocialista bri- sem fog elmaradni. A VI. ötéves terv előkészítése. Lázár György, a Minisztertanács elnöke beterjeszti a kormány programját. (Telefotó — KS) lálható. ugyancsalt nemikevés gyengeséget. A hatékonysági követelmények és a gazdaság tényleges teljesítménye között keletkezett ellentmondás, különösen pedig a külkereskedelmi mérleg egyensúlyé; nak megbomlása sürgetővé tette, hogy alaposan elemezzük, újraértékeljük és módosítsuk gazdaságpolitikai gyakorlatunkat. Ezt a munkát a Központi Bizottság 1978 decemberi ülésén végezte el. majd az ott kialakított irányvonalat a XII. kongresszus határozata ls megerősítette. Kedvező folyamatok a gazdaságban A Központi Bizottság határozata alapján lényegesen — de az alapvető társadalmi érdekek szempontjából átmenetileg még elfogadható szintre — csökkentettük a növekedés ütemét, a felhalmozás és a fogyasztás előirányzatait. a a feladatok között első helyre tettük az egyensúly fokozatos helyreállítását. Egyidejűleg meggyorsítottuk azoknak a közgazdasági viszonyoknak a kialakítását, amelyek átgondoltabb. jövedelmezőbb, illetve takarékosabb gazdálkodásra késztetik a vállalatokat és intézményeket. Az előbbiek jegyében került sor az árrendszer és a közgazdasági szabályozók más elemeinek ismert átalakítására, a termelési szerkezet korszerűsítését, a gazdaságosság fokozását ösztönző olyan intézkedésekre, mint a hitelrendszer szerepének növelése, az állami támogatások megszigorítása, a költségvetés igazgatási kiadásainak csökkentése. Intézkedéseink hatására kedvező folyamatok Indullak el. Ez legkézzelfoghatóbban a külkereskedelmi mérleg hiányénak csökkenésében mutatkozik meg. amit Jól szemléltet, hogy a tőkés valutákban számolt behozatali többlet ez év első nyolc hónapjában az 1978. évinek mintegy ötödére esett vtszsza. Az előrelépés számottevő, de még nem elegendő. Azt azonban már elmondhatjuk, gazdaságunkat ráállftottuk arra a fejlődési pályára, amely--- kivezethet az ismert nehézségekből. Énnek érdekében vállalnunk kellett ..az V. ötéves terv fő mutatóinak tudatos csökkentését ls. 1976—1980 között a tervezettnél kisebb mértékben növekszik a termelés, a nemzeti jövedelem és ennek következtében — bár a szociálpolitika terén vállalt kötelezettségeinket teljesítjük — a lakosság életszínvonala sem éri el a tervezett mértéket. Az egyensúly helyreállítását elindító folyamatokat nehéz, nem kevés esetben az egész társadalmat érzékenyen érintő döntések végrehajtása árán értük el. Ismétlődően és sokakban felmerül a kérdés, vajon valóban szükség volt-e a közgazdasági viszonyok — főleg a termelői és fogyasztói árak — radikális módosítására? Meggyőződéssel és Jó lelkiismerettel mondhatom: igen. szükség volt. Mindenekelőtt azért, mert ha a termelést és a fogyasztást továbbra ls elszigeteljük a Valóságos érták- és érdekviszonyoktól, ez nem jelentett volna mást. mint a halmozódó ellentmondások feloldásának elodázását Köszönet a népnek Átmenetileg bizonyára könnyebb lett volna a kormány dolga, ha nem hozza meg ezeket a — valljuk be — népszerűtlen, de gazdaságilag elkerülhetetlen, szükségszerű intézkedéseket. .A kormánynak azonban a jövőben sem szabad kitérnie a nehéz döntések elől. ha ezzel megakadályozhatja a helyzet romlását. s megteremtheti a javulás feltételeit. Ez alkalommal is köszönetet mondok népünknek, mert az ország gondjait megértve támogatta és támogatja a sokszor nehéz szívvel elhatározott, de elkerülhetetlen lépéseket. Kü_lön is köszönetet mondok azoknak a gazdasági vezetőknek, munkásoknak, termelőszövetkezeti dolgozóknak, közgazdászoknak, műszaklaknak. párt- éa társadalmi aktivistáknak, akik a helyzet ismeretében gondolkozva, nem meggondolatlanul, késlekedés nélkül az új követelményekhez igazították munkájukat. Ez évi tervünk végrehajtása — habár a külső körülmények most is megnehe.zítlk dolgunkat — ló Irányba halad. A még előttünk álló hónapokban az a legfontosabb feladatunk, hogy tovább erősítsük, még határozottabbá tegyük a kedvező folyamatok kibontakozását. Ha mind több helyen az a példamutató helytállás válik jellemzővé, amiről az érvizek ellen küzdők, az idei TUztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim 1 A kormány soros tennivalói közé tartozik a népgazdaság VI. ötéves tervének előkészítése. Arról adhatok számot, hogy mind a hazai munkálatok, mind a KGST keretében folyó egyeztető tárgyalások tttemszerűen haladnak. Ebből kiindulva. az a szándékunk, hogy a VI. ötéves tervről szóló törvényjavaslatot megvitatásra és Jóváhagyásra még ebben az.évben a tisztelt Országgyűlés elé terjesztjük. Olyan ötéves tervet kívánunk kidolgozni, amely a XII. kongresszus határozatának szellemében — folytatva és továbbfejlesztve az 1979-ben megkezdett gazdaságpolitikai gyakorlatot — lehetővé teszi a népgazdasági egyensúly megteremtését, elért vívmányaink megőrzését, és egy későbbi, nemileg gyorsabb ütemű fejlődés feltételeinek előkészítését. Ezek szerénynek látszó, de' nem könnyen elérhető célok. Amikor azt mérlegeljük, milyen célokat tűzhetünk magunk elé, legalábbis a következőkét kell figyelembe venni: az egyensúly megteremtésében az utolsó két évben jelentősen előrehaladtunk, de a folyamatnak még csak a kezdetén tartunk, s az egyensúly megszilárdítása még előttünk álló feladat. A számításba vehető energia- és nyersanyagforrások mennyiségileg alij növelhetők, viszont tetemcsen nőnek megszerzésük költségei. A világgazdasági helyzet alakulásában — bár azt több oknál fogva nehéz előrelátni — nem számíthatunk olyan fordulatra, ami számunkra a mainál könynyebb helyzetet teremtene. Ilyen feltételek mellett, a mennyiségileg mérhető globális növekedésnél sokszorta nagyobb a jelentősége annak, hogy szellemi erőink jobb kihasználásával, a munka minőségének és szervezettségének javításával, a termelést költségek fdjlagos csökkentésével, a szocialista gazdasági integráció előnyeinek kihasználásával mennyire és milyen ütemben tudjuk fokozni gazdaságunk értékalkotó képességét. Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a Jövőben sokkal inkább. mint valaha éppen ezt: az éi'tékalkotó folyamat meggyorsítását kell a gyakorlati munka középpontjába állítani. A következő évekre tervezhető mérsékelt növekedés nem távlati cél. hanem szükségszerűség az egyensúly megteremtéséhez, a gazdaság megújításához, a gyorsabb fejlődéshez vezető úton. De nem ls egy helyben topogáé, mert a minőség, a korszerűség, a gazdaságosság magas szintre emelése, a nemzetközi verseny^ képesség javítása maga ls fejlődés és nem kisebb feladat — az igényes ember számára nem kevésbé mozgósító cél, mint egv menyr nyiségileg gyors, de minőségében közepes színvonalú növekedés megvalósítása. Céljaink elérésében, törekvéseink valóra váltásában — mutatott rá Lázár György — növekvő szerepe lesz annak. hogy az állami irányítás minden lépcsőfokán — de elsősorban a kormányban — emeljük a vezetés színvonalát, előrelátóbbá éa összehangoltabbá tegyük a tervezést, javítsuk a gazdasági szabályozást, fokozzuk az ellenórzest, és következetesebben érvényesítsük a felelősseget. További intézkedéseket kívánunk tenni azért, hogy még Inkább érvényt szerezzünk annak az elvünknek, amely szerint a döntéseket akkor és ott kell meghozni, amikor és ahol azt az ügy természete indokolja. Az Irányítás eszköztárában fontos szerepet betöltő közgazdasági szabályozó rendszerben, amelyet az év elején módosítottunk, most nem tervezünk nagyobb arányú változtatást. A folyamatos továbbfejlesztésre azonban természetesen szükség van. A továbbiakban is arra törekszünk, hogy a vállalati gazdálkodásban növeljük a nyereségérdekeltség szerepét. Célunk, hogy a gazdasági szabályozók, ezen belül az árak és valutaárfolyamok mindinkább kifejezzék a hatékonyság nemzetközi követelményeit, érzékelhető ösztönzést és tág teret adjanak a kezdeményező-vállalkozó kedv számára, a jövedelmező tevékenység fejlesztésére, s egyidejűleg jobban rászorítsanak a gazdaságtalan termelés megszüntetésére. Ehhez igazltjuk a támogatások rendszerét, valamint a hitelpolitikát, amelynek növekvő szerepet szánunk a gazdaságosabb termelési szerkezet kialakításának ösztönzésében. A tapasztalatok szerint az érdekeltségi viszonyok megfeleld alakítása mellett több figyelmet szükséges fordítani a vállalatok szervezeti fgndszerének folyamatos korszerűsítésére. Megfelelő közgazdasági és Jogi keretek kialakításával élővé kívánjuk tenni azt az elvileg ma is létező lehetőséget, hogy a gazdaságtalanul működő vállalatókat. telepeket vagy részlegeket termelési profiljuk gyökeres módosfiásával tegyük jövedelmezővé. vagy végső esetben — ha más megoldás nincs — megsr.Untessük. Másrészt ösztönözni akarjuk az olyan vállalkozási formák elterjedését — köztük kis- éa középvállalatok alakítását—, amelyek rugalmasabban tudnak alkalmazkodni a piaci Igényekhez, kisebb rezsivel dolgoznak, Jobban állják a versenyt, s részben az úgynevezett háttéripar szerepét is betöltik, Főleg a szolgáltató ágazatokban és a kereskedelemben nagyobb teret szánunk a kisiparnak — munkaközösségeknek és a különböző bérleti formáknak. Pártunk XII. kongresszusén nagy hangsúlyt kapott az emberi tényező növekvő szerepe. A tudás, a szorgalom, a felelősségérzet kamatoztatása azonban nemcsak az egyéni szándékokon, hanem a körülményeken is múlik. Ennek egyik eleme — az értelmes munka lehetőségének feltétele — a célra alkalmas szervezet. Ez azonban önmagában még kevés. A gazdálkodás hatásfokának növeléséhez olyan vezetőkre van szükség, akikben megvan a képesség, hogy felismerjék a fejlődés követelményeit, akik vállalják a döntéssel járó kockázatot és munkatársalkat Is alkotó gondolkodásra, a Jobb, a magasabb színvonalú teljesítmények elérésére serkentik. A terv céljairól A készülő terv részleteiről — mondotta a többi között a miniszterelnök — még korai lenne szólni, de a főbb gazdaságpolitikai követelmények éa az általános keretek már körvonalazhatók. Mai ismereteink alapján úgy látjuk, hogy 1981—85 közölt a nemzeti jövedelem évi, körülbelül 3 százalékos növelésére lesz lehetőség. Ez arra a feltételezésre épül, hogy képesek leszünk meggyorsf-