Délmagyarország, 1980. szeptember (70. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-26 / 226. szám

Péntek, 198(K szeptember 19. 1 Megkezdődött az országgyűlés őszi ülésszaka tani a munka hatékonyságá­nak javítását, ésszerűbben és gazdaságosabban használjuk fel a rendelkezésre álló erő­forrásokat A nemzeti jövedelem el­osztásának tervezésekor ab­ból kell kiindulnunk, hogy a belföldi felhasználás csak kisebb mértékben emelked­het, mint maga a nemzeti Jövedelem. Közelebbről ez azt jelenti, hogy a lakosság fogyasztása évről évre né­mileg növelhető lesz, de be­ruházásokra nem fordítha­tunk többet, mint a jelenle­gi ötéves terv időszakában. A következő öt évben az ipari termelés átlagosan évi 3—4 százalékos emelését lát­juk tervezhetőnek. Fontos követelménynek tartjuk, hogy a termelés bővítését teljes egészében a munka­termelékenység növelése ala­pozza meg és javuljon az eszközök kihasználása. Ipar­politikánkban — a hazai ener­giaforrások, mindenekelőtt a szén, valamint a gazdaságo­san kitermelhető ásványva­gyon hasznosítása mellett — továbbra is mind a központi döntésekben, mind a válla­lati vonalon a termelési szerkezet javítására, a fel­dolgozó ipar termékei ver­senyképességének növelésé­re helyezzük a hangsúlyt. Az ipar termelési szerke­zetének korszerűsítésében változatlanul megkülönböz­tetett fontosságot tulajdoní­tunk a nemzetközi szakosí­tásból adódó előnyök ki­használásának. A mezőgazdaságban a ter­melés évi 2—3 százalékos növelését tűzhetjük ki célul. Fontos érdekünk, hogy — a hazai ellátás színvonalának fenntartása, sőt javítása mel­lett — a mezőgazdaság nö­vekvő mennyiségű, jó minő­ségű és gazdaságos termé­kekkel járuljon hozzá a ki­vitel bővítéséhez. A szellemi és anyagi erőket a növény­termesztésben is és az állat­tenyésztésben is az eddiginél tudatosabban és nagyobb há­nyadban a minőség javítá­sára, a termelési költségek csökkentésére, s ezúton az egész mezőgazdaságban a nemzeti jövedelemhez való hozzájárulás növelésének gyorsítására kell fordítani. Felelős kötelességünknek tartjuk, hogy nemzeti kin­csünket, a termőföldet, ne engedjük pazarolni, hogy olyan feltételeket teremt­sünk, amelyek lehetővé te­szik, hogy ne csak megóv­juk, de növeljük is annak term óképességét. Az építőipar évi 2—3 szá­zalékkal növelhető termelé­sének tervezésekor abból a követelményből indulunk ki, hogy viszonylagosan csök­kenteni kell az új építések iránti igényt, meglevő épü­letvagyonunk értékének meg­őrzése érdekében viszont fokozni kell a felújítási, kar­bantartási. korszerűsítési munkák arányát. A közleke­dési ágazat fejlesztését an­nak a koncepciónak az alap­ján kívánjuk megtervezni, melyet nemrégiben az or­szággyűlés jóváhagyott, s amely véleményünk szerint helyes irányt mutat. Meg fogjuk keresni a mód- intézményektől is megkap­ját annak, hogy az ilyen ják a megérdemelt támoga­kezdeményezések az állami tást Tudomány, oktatás, kultúra Az elkövetkező évekre szóló munkaprogramunkban fontos célunk a tudomány, az oktatás és a kultúra — lehetőségeinkkel összhang­ban álló — fejlesztése. Nem hiszem, hogy e szándékun­kat külön indokolni kellene, hiszen szocialista rendsze­rünk természetéből fakadó kötelességünk azoknak a feltételeknek a javítása, amelyek állampolgárainkat hozzásegítik általános és szakmai műveltségük állan­dó gyarapításához. Ez nem­csak az érzelmileg gazdag élet, hanem a társadalmi­gazdasági fejlődés igénye is. Azokat a magas fokú haté­konysági és minőségi köve­telményeket. amelyeket a mai kor állít gazdaságunk elé, csak a szocialista cél­jainkat magáénak valló, kulturált és igényes ember képes teljesíteni. Amikor te­hát a tudomány, az oktatás, a közművelődés anyagi fel­tételeit bővítjük, olyan be­fektetést eszközölünk, amely kamatostul visszatérül. Lázár György ezután rész­letesen szólt az oktatás, a tudomány, a kultúra kérdé­seiről, majd így folytatta: — A kormány tisztában van vele, hogy milyen fon­tos szerepet tölt be az ok­tatásügy szocialista céljaink elérésében, a jövő előkészí­tésében. Az iskola feladata a tanulók általános és szak­mai műveltségének megala­pozása, a művelődés iránti igény felkeltése, és az is, hogy hatásosan, maradandó­an teljesítve társadalmi fel­adatát. elültesse és ápolja az ifjú nemzedékben a szocia­lista meggyőződést, a törté­nelmi tudatot, a munka sze­retetét és tiszteletét. A társadalom és az egyér. érdeke egyaránt azt sürge­ti, hogy az oktatásban, a to­vábbtanulásban mielőbb megteremtsük az esélyek egyenlőségét. Ennek mara­déktalan megvalósításához még nincs elegendő anyagi erőnk. De azt el kell ér­nünk, hogy a demográfiai hullámzás ellenére is biztoT sítsuk az oktató-nevelő munka színvonalának fenn­tartását. sőt lehetőleg továb­bi emelését. Mivel ennek ma a legfontosabb előfelté­tele az általános iskola fej­lesztése. a legnagyobb fi­gyelmet a jövőben is erre kívánjuk összpontosítani. A szellemi munka megbecsülése Életszínvonal, életkörülmények Az életszínvonal-politiká­ban azt a nem kis erőfeszí­tést kívánó feladatot tűzzük magunk ele, hogy biztosít­suk a már elért eredmények megőrzését ós megszilárdítá­sát, s gazdasági alapot te­remtsünk ahhoz, hogy az életkörülmények javításában a legfontosabb területekén, ha csak szerény mértékben is, de előbbre léphessünk. Eddigi gyakorlatunkat foly­tatva, a jövőben is kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy megőrizzük a vásárló­erő és az árualapok össz­hangját, hogy lehetőségeink­kel arányban tovább javít­suk elsősorban a dolgozó nők helyzetét könnyítő szolgálta­tások színvonalát. A személyes fogyasztásban meghatározó jelentősége van az árak és a bérek alakulá­sának- A kormány a jövő­ben is fontos kötelességének tartja, hogy az árak és a bérek növekedését olyan módon szabályozza, ami le­hetővé teszi az életszínvonal tekintetében vállalt kötele­zettségek betartását Ezzel együtt azonban hangsúlyoz­nom kell, hogy bér- és sze­mélyi jövedelempolitikánk alapja továbbra is a munka szerinti elosztás. Más szóval, alapvető követelménynek tartjuk, hogy a bérek és a teljesítmények között szoro­sabbá váljon az összhang, s ezzel ténylegesen megvaló­suljon a kereseteknek a vég­zett munkával arányos dif­ferenciálása A fogyasztási alap némi bővítése lehetővé fogja ten­ni a társadalmi Juttatások összegének emelését. A több­letet elsóso.-ban arra kíván­juk fordítani, hogy fenntart­suk az alacsony nyugdíjak, valamint a többgyermekes családoknak folyósított pót­lék vásárlóértékét. Továbbra is gondot fogunk fordítani az idős. az egyedülálló és az önhibájukon kívül nehéz kö­rülmények között élő embe­rek megsegítésére. Az életkörülmények ala­kítását befolyásoló néhány más. kulcsfontosságú terüle­ten is meg kívánjuk terem­teni az előrelépés lehetősé­gét Ezek között megkülön­böztetett figyelmet szente­lünk a lakásépítés és a la­káselosztási rendszer kérdé­seire. Előzetesen azzal szá­molunk, hogy a következő öt évben 370—390 ezer új lakás felépítésére »«iíile te­hetőség. Emellett a meglevő lakásállomány korábbinál nagyobb hányadának felúji­tásáhos, illetve korszerűsí­téséhez szándékozunk anya­gi forrást biztosítani. A kormány programba vette lakásgazdálkodási rendsze­rünk átfogó felülvizsgálatát, és egy olyan elosztási rend­szer kialakítását. amely jobban megfelel a szociális szempontoknak, méltányo­sabbá teszi az építési ter­hek megosztását Külön is gondot kívánunk fordítani a fiatalok lakásgondjainak enyhítésére, és a családi há­zat építők támogatására. Az életkörülmények szempontjából is fontos fel­adatunknak tekintjük az ál­talános iskolai tantermek számának növelését, az óvo­dai, a kórházi ellátottság ja­vítását. az alapellátás és az oly sok embernek tevékeny életet biztosító egészségügyi rehabilitáció fejlesztését A szűkösebb erőforrások is­meretében sem mondunk le fővárosunk, és az ipari nagyvárosok fejlesztéséről., arról, hogy lehetőséget biz­tosítsunk a vidéki települé­sek alapfokú ellátásának javítására, általában a kul­turáltabb és otthonosabb emberi környezet megterem­tésére, természeti értékeink megóvására. Megfelelő előkészítés után a bérből és fizetésből élők számára — a munkaidőalap csökkentése nélkül — lehe­tővé kívánjuk tenni az öt­napos munkahétre valő fo­kozatos áttérést. Ennek fel­tételeit — többek között jobb munka- és üzemszerve­zéssel — még meg kell te­remteni. Az életkörülmények javí­tásában. közös értékeink megóvásában a jövőben is számítunk az állam fejlesz­tési forrásait kiegészítő, a köz javát szolgáló társadal­mi összefogásra. A tenniva­lók ismeretében azt szeret­nénk, ha az önzetlen segít­ségnek ez a tiszteletre mél­tó formája elsősorban az általános iskolák számának növelését, városaink és fal­vaink kommunális fejleszté­sét, az időskorúak helyze­tének könnyítését szolgálná. A társadalmi közérzet ala­kításában, a szemléletformá­lásban, értékeink felmutatá­sában, a haladás szolgálatá­ban, de fonákságaink és gyengeségeink leleplezésében is fontos, a maguk funkció­ját tekintve pótolhatatlan szerepet töltenek be a la­pok, folyóiratok, a tv, a rá­dió, a művészeti intézmé­nyek. Érthető ezért, ha tár­sadalmunkban erősödik az a jogos igény, hogy adjunk méltó elismerést és több tá­mogatást az értékes, szocia­lista tartalmú műveknek, részesítsük kritikában a vi­tatható alkotásokat, és elvi engedményt nem téve. uta­sítsuk el a rosszat. A művé­szetek, a kultúra, a sajtó, a tv, a rádió munkásainak leg­rangosabb, soha háttérbe nem szorítható szerepe, hogy minél nagyobb számú kö­zönséget neveljenek szocia­lista közéletiségre, fejlett ízlésre, emberi életmódra, igaz hazafiságra és interna­cionalizmusra. A kormány azon lesz. hogy a kultúra, a közmű­velődés, a tömegtájékozta­tás oly fontos küldetést be­töltő munkásai, intézményei számára is javuló feltétele­ket biztosítson a szellemi ja­vainkat gyarapító alkotó munkához. Az államigazgatás korszerűsítése Lázár György a további­akban arról beszélt, hogy az utóbbi években úgyszólván teljessé tettük az állami, a gazdasági és a kulturális élet, valamint az egyes szo­ciális területek működési kereteit meghatározó ma­gas szintű jogszabályok kö­rét. A hangsúlyt most arra helyezzük, hogy ezek szelle­mében alakítsuk a gyakorla­tot, a XII. kongresszus út­mutatásai szerint továbbfej­lesszük magasabb színvonal­ra emeljük az állami irányi­tó munkát. Az állami fel­adatok megoldásában ki­emelt szerepe van az állam­igazgatásnak. amely a nép­képviseleti-önkormányzati szerveknek alárendelten végri tevékenységét. Figye­lembe véve az államigazga­tás iránt megnövekedett igényeket, a kormány szük­ségesnek tartja az igazgatá­si funkciók, a működés, a szervezet, az irányítási esz­közök és módszerek állandó, összehangolt és együttes fej­lesztését. Az utóbbi években több intézkedést tettünk az ál­lamigazgatás javítására, szervezetének korszerűsíté­sére. Elismerést érdemelnek a tanácsok kezdeményezései és lépései, amelyek ugyan­csak számottevően hozzájá­rultak az ügyintézés meg­gyorsításához és egyszerűsí­téséhez. Folytatni kívánjuk a munkát, aminek a célja, hogy a feladatokhoz jobban igazodó, a jelenleginél ki­sebb létszámú, de magasab­ban képzett és ennek meg­felelően anyagilag is jobban dotált tisztviselői karral, célszerűbben szervezett in­tézményi hálózattal. vi­szonylag kisebb költséggel oldjuk meg az irányítás és az igazgatás feladatait. El akarjuk érni, hogy hivatala­ink és intézményeink — közvéleményünk jogos vára­kozását teljesítve — az ügy­menet jobb megszervezésé­vel. a felesleges láncszemek kiiktatásával a jelenleginél gyorsabban, bürokrácia nél­kül, a közérdeket és az egyéni érdeket összeegyez­tetve lássák el teendőiket, intézzék az állampolgárok ügyeit. A kormány a közel­múltban úgy döntött, hogy mindezen tennivalókra kö­zéptávú tervet, dolgoz ki, s ennek megalapozásához, igénybe veszi a tudomány segítségét. A nemzetközi biztonság erősítéséért A kormány munkájában a jövőben is fontos helyet kapnak a nemzetközi fel adatok. Kötelességünknek tartjuk, hogy a mai. feszül tebb nemzetköri légkörben is biztosítsuk szocialista épí­tőmunkánk legfőbb külső feltételét, a békét. Ennek szellemében és lehetősége­inkhez mérten a jövőben is tevékeny részt vállalunk az enyhülés eredményeinek megóvásáért, a nemzetközi biztonság erősítéséért és a tartós béke védelméért ki­bontakozott világméretű küzdelemből. Meggyőződésünk, hogy a különböző társadalmi rend­szerű államok békés egymás mellett élése, a béke, az Befejeződtek a magyar zambiai tárgyalások # Maputo (MTI) Csütörtökön reggel Lusa­kából Livingstone-ba repült Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke és ott megte­kintette az ország első szá­mú látványosságát, a Vik­tória vízesést, amely egyike a világ legnagyobb vízesé­seinek. Közben szakértői szinten folytatódtak a tár­gyalások. A tarqyalások eredménye­ként Losonczi Pál és Ken­neth Kaunda elnök jelenlé­tében. az Elnöki Tanács el­nökének szállásán kereslce­delmi, műszaki-tudományos és kulturális megállapodást írtak alá. Este az Intercontinental szállóban Kenneth Kaunda es felesége díszvacsorát adott Losonczi Pál és fele­sége tiszteletére. A zambiai elnök és Losonczi Pál po­nárköszöntőt mondott. Ezzel befejeződött az El­nöki Tanács elnökének lá­togatása a Zambia Köztársa­ságban. Afrikai körútjának utolsó állomásáról Losonczi Pál ma, pénteken reggel indul haza. Újabb hadműveletek 0 Teherán, Bagdad (MTI) Csütörtökön délelőtt vál­tozatlan hevességgel folyta­tódtak az összecsapások az u'aki és az Iráni fegyveres erők között. A hírügynöksé­gek jelentései további bom­bázásokról. légicsatákról és szárazföldi hadműveletekről számoltak be. A Manilából érkezett je­lentés szerint: A Fülöp-szi­getek kormánya csütörtökön utasította az ország, Irán­ban és Irakban dolgozó. mintegy ezer állampolgárát, hogy hagyják el e két ország területét. Az Irakban tartózkodó magyar szakemberek hely­zetéről mértékadó forrásból közölték az MTI-vel, hogy szakembereink helyzete nem kritikus, a hivatalos magyar szervek folyamatosan gon­doskodnak biztonságukról. Ahol szükségesnek ítélték, intézkedéseket tettek eva­kuálásukra a veszélyeztetett területekről. Szovjet-amerikai külügyminiszteri találkozó 0 New York (MTI) a Szovjetunió külügyminis®. Szovjet—amerikai külügy- tere a New York-i szovjet miniszteri találkozó yolt ENSZ-képviseleten találko­csütörtökön New Yorkban, zott helyi idő szerint dél­Muskie amerikai külügymi- elótt tíz órakor, s megbe^ niszter és Andrej Gromiko. szélést folytattak. Híradás — Lengyelországból 0 Varsó (PAP) Megtartotta első üléséi Varsóban a kormány és a püspöki kar vegyes bizottsá­ga. A megbeszélésen, ame­lyen a kormány ' képviselőit Kazimierz Barcikowskj mi­niszterelnök-helyettes, a püspöki karét Franciszek Macharski krakkói érsek ve­zette. az állam és a kato­likus egyház viszonyával foglalkoztak. A vegyes bi­zottság kővetkező ülését no­vemberben tartja. A lengyel minisztertanács elnöke felmentette Wlodzi­mierz Janiureket kormány­szóvivői tisztségéből, és he­lyére Józef Bareckit nevez­tek ki, aki a rádió- és te­levíziós bizottság elnöke volt E bizottság vezetésével Zdzislaw Balickit. a wrocla­wi pártlap (LEMP) eddigi főszerkesztőjét bízták meg. enyhülés az egyetlen járha­tó út a népek számára. De annak is tudatában va­gyunk, hogy a jelenlegi helyzetben minden békesze­rető erő együttes fellépésére van szükség ahhoz, hogy le ne téríthessék az emberisé­get erről az útról. A szocialista országok ere­je, összeforrottsága ma a világbéke legfontosabb té­nyezője. Népünk akaratának meg­felelően — állapította meg a miniszterelnök — alapve­tő nemzeti és nemzetközi ér­dekeinkből kiindulva, to­vább erősítjük testvéri szö­vetségünket és sokrétű együttműködésünket a ha­zánkat felszabadító Szovjet­unióval. Époen ma van a 35. évfordulója annak, hogy országaink között helyreáll­tak a diplomáciai kapcsola­tok. Az élet bebizonyította, hogy a Szovjetunióban olyan igaz barátra találtunk, amelynek önzetlen, interna­cionalista segítségére min­dig. minden helyzetben szá­míthatunk. Saját ügyünket szolgálva és közös céljainknak megfe­lelően a jövőben is híven teljesítjük a Varsói Szerző­désben vállalt kötelezettsé­geinket. tevékeny részt vál­lalunk a Kölcsönös Gazdasá­gi Segítség Tanácsának munkájában. Internacionalista elveink­hez híven szolidárisak va­gyunk a nemzeti felszabadí­tó mozgalmakkal, a gyarmati sorból felszabadult országok küzdelmével, amelyet politi­kai függetlenségükért és gaz­dasági önnállóságuk kivívá­sáért folytatnak. Arra törek­szünk, hogy a fejlődő orszá­gokkal gyors ütemben tovább növekedjenek a már ma is meglevő és kölcsönösen elő­nyös gazdasági és kulturális kapcsolataink. A jövőben is készek va­gyunk a fejlett tökésorszá­gokhoz fűződő kapcsolataink kiegyensúlyozott fejlesztésé­re, a békés egymás mellett élés elve, az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök alapján. A történelmi jelentőségű helsinki záróokmányt aláíró országok jelenleg az európai biztonság és együttműködés ügyének következő jelentős eseményére, a madridi ta­lálkozóra készülnek. Kormá­nyunk nevében kijelenthe­tem. a magunk részéről min­dent meg fogunk tenni azért, hogy a találkozó eredményes munkát végezhessen, hozzá­járuljon a záróokmány aján­lásainak megvalósításához, az enyhülés folytatásához, az európai biztonság és együtt­működés erősítéséhez. A fejlett szocialista tárna­dalom építésében most ne­héz és bonyolult feladatok állnak előttünk, de a múlt tanulsága szerint ezekkel is meg fogunk birkózni, mert az alapok, amire építve to­vábbhaladunk, szilárdak, s mert népünk, mint az utób­bi közel negyedszázadban mindig. most is magáénak hallja és cselekvően támo­gatja pártunk politikáját. Mi, akik népünk és pár­tunk bizalmából a kormány­ban dolgozunk, minden igye­kezetünkkel azon leszünk, hogy a XII. kongresszus ha­tározatainak szellemében ma­gunk is becsülettel szolgál­juk e politika megvalósítá­sát. Kérem a Tisztelt Ország­gyűlést, hogy a kormány munkaprogramját vitassa meg és fogadja el — mon­dotta befejezésül Lázár György.

Next

/
Oldalképek
Tartalom