Délmagyarország, 1980. szeptember (70. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-18 / 219. szám

Csfitörtok. 1980. szeptember 18. 3 A marxizmus—leninizmos esti egyetemen Diplomaátadási ünnepség Minden esztendőben ünne­pi esemény az új pártokta­tási évad megkezdése előtt a marxizmus—leninizmus esti egyetem hároméves általános tagozatán és a szakosítón az előző tanévben végzetteknek a diploma, a végbizonyítvány átadása. Az MSZMP Csong­dasági és a kulturális élet számára képezi a káderek ezreit. Hazánkban évente mintegy 1,6 millióan vesznek részt különböző fokú pqliti­kai oktatásban, kezdve a tan­folyamoktól az egyetemeken folyó oktatásig. A tanulmányokban a leg­rád megyei bizottsága Okta- eredményesebben kitűnt hall. tási Igazgatósága különböző szakain az 1979—80-as tan­évben 225-en végeztek ered­ményesen. Az Oktatási Igazgatóságon megtartott oklevélátadási ün­nepség elnökségében foglalt helyet dr. Koncz János, a megyei pártbizottság titkára, Török József, a Szeged vá­rosi pártbizottság első titká­ra, Szántó Tivadar, a városi pártbizottság osztályvezetője, dr. Szilágyi Júlia, az intézet igazgatója. Szántó Tivadar megnyitó, üdvözlő szavai után dr. Koncz János beszélt a pártpropaganda időszerű feladatairól, bel. és külpoli­tikai kérdésekről. Hangsú­lyozta, hogy oktatási, tovább­képzési rendszerünkben a marxizmus—leninizmus esti egyetem a párt és az egész társadalom, az állami, a gaz­gatóknak Török József adta át az oklevelet Hasonló ünnepség volt a szegedi járási pártbizottsá­gon is, ahol Garainé Csaná­di Mária osztályvezető kö­szöntötte a marxizmus—le­ninizmus esti egyetem há­roméves általános tagozatán végzetteket. Szabó Lajos, az MSZMP szegedi járási bi­zottságának titkára méltatta a volt hallgatók helytállását a tanulásban, a napi munka mellett. Hangsúlyozta, hogy mindannyiukra számítanak a szegedi járásban, mint a párt propagandistáira. Ezt követően dr. Czagány László, az MSZMP Csongrád me­gyei Oktatási Igazgatóságá­nak tanára, megbízott tan­székvezető a középfokú poli­tikai végzettségről 18 okleve­let adott át. Iraki vendégek látogatása Az Arab Újjászületés Szo­cialista Pártjának tanulmá­nyi küldöttsége, amely az MSZMP Központi Bizottsága meghívására hazánkban tar­tózkodik, tegnap kétnapos látogatásra Csongrád megyé­be érkezett. A küldöttséget Salman Al­wan Hasannak, az Iraki Szakszervezetek Általános Szövetsége végrehajtó bizott­sága tagjának, a szövetség titkárának vezetésével szer­dán megbeszélést folytatott az MSZMP Csongrád me­gyei Bizottságának és a Szak­szervezetek Megyei Tanácsá­nak képviselőivel. A küldött­séget fogadta Szögi Béla, a megyei pártbizottság tagja, a megyei pártbizottság osztály­vezetője. Ma, csütörtökön a delegá­ció ellátogat a Szegedi Tex­tilművekbe és a szentesi Ár­pád Termelőszövetkezetbe. Az iraki vendégek a látoga­tás során az MSZMP mun­káspolitikájának tapasztala­taival, az ipari munkások és a szövetkezeti parasztság élet- és munkakörülményei­vel ismerkednek, majd visz­szautaznak Budapestre. A tudomány a mezőgazdaságért Jól vizsgáznak az új kukoricafajták A mezőgazdászok mondá­sa tartja, hogy a gazda min­dig csak a legutolsó eszten­dő termésere emlékszik visz­sza. Nem úgy a kutatók, akik évek távlatából is pon­tosan eligazodnak a szám­adatokban. Persze könnyű a dolguk, mert előveszik a pa­pírokat es összehasonlítják a leírtakat Így mindegyik esz­tendőt lehet valamiben, va­lamelyik korábbihoz hason­lítani. A mostanit például Ü kukoricatermelők a két év­vel korábbi — az 1978-as év­hez hasonlítják. Mégsem mondható egyfor­mának a kettő, mert azóta több új kukoricafajtával gaz­dagodott a mezőgazdaság A termesztők pár éve vitáznak, melyik a jobb fajta, a korai, avagy a kései érésű kukori­ca-e? Mivel mindkettőnek megvan az előnye és a hát­ránya, így a továbbiakban sem esküsznek se az egyik­re, se a masikra. Egy biztos, mindkettő biztonságos ter­mesztésének alapja a meg­felelő talaj és iajta kivá­lasztása. S mindez a kutatók és a gyakorlati szakemberek közös munkájának eredmé­Szakembereli ismerkednek az új szegedi kukorK-afajtákkal Ságváritelepen szerdán Szegedre, a Gabona­termesztési Kutató Intézet és a Magyar Agrártudományi Egyesület Csongrád megyei nye. Ennek jegyében a ku- szervezete a kukorieater­koricabemutatokon elmond- meszléssel {oglaikoz6 gazda­ják egymásnak a véleményű- sá k képviselőit. Termelési ket Ilyen rendezvenyeken a rendszerek> allami gazdasa. kutatók a legfrissebb intor- gok> SZÖVetkezetek mezőgaz­mációkat adják a gyakorlati dászai vesznek részt a há_ embereknek. Melyik fajta bi- romnapos bemutatón, ame­zonyitott, melyik ajanlátosa T elméleti ismeretterjesz­talajokra. SBeszámolnak a^i- előz meg. A Gabonater­serietek eredményeiről, s mesztési Kutató Intézetben azokat be is mutatják. A cél tartott összejövetelen — az mostanában, hogy inkább kevesebb és minőségében iobb kukoricát termesszenek a gazdaságok. Ezek útjat­módját a Szegedi Gabonaku­tató Intézetben is keresik. Az elmúlt esztendőben pél­dául több „etalonkukorica jól vizsgázott, szabad utat kapott, s az idén már a gaz­daságokban bizonyított. Mindez igazolja, hogy a mezőgazdasagban is nélkü­lözhetetlen a kutatók mun­kája. Űj fajtákat nemesíte­nek az eddiginél eredmé­nyesebb eljárásokat dolgoz­nak ki a termés mennyisege­nek minóségenek javítasára. Tapasztalataikról évenként többször is beszámolnak is­mertetik a szakemberekkel legújabb eredményeiket Ezért hívta ossza tegnap, első napon dr. Magassy Dániel igazgatóhelyettes kö­szöntötte a résztvevőket, majd dr. Németh János tu­dományos főosztályvezető a kutatóintézetben nemesített hibridekről és elismert ku­koricafajtákról tartott elő­adást. Széli Endre tudomá­nyos főmunkatárs a kísérle­tek eredményeiről számolt be, dr. Csala Gábor osztály­vezető pedig a vetőmagellá­tásról beszélt. Ezt követően a szakembe­rek Ságváritelepen és öthal­mon megtekintették a termő parcellákat. Egy tálból cseresznyézünk L ejöttek ketten Budapestről, három napra, hogy fölleltározák a vidéki kirendeltség könyvtárát. Áll ez a könyvtár vagy nyolcvan-száz műszaki ké­zikönyvből. ha nagvon gavallérosan szá­molunk. Hozta a leltározó bizottságot — mert ahol két ember van. ott már kész a bizottság — egy elegáns személygépkocsi, és rendeltek szállodaszobát hármat, mint­hogy a bizottság tagjai különneműek vol­tak és a gépkocsivezetőt ugyancsak külön helyezték el. Van ugyan a vállalatnak igen kellemes vendégszobája itt helvben. hideg­meleg vízzel, szép bútorral, kifogástalan ágyneművel és ragyogó, csöndes környe­zetben. de az ugyan nem felelt meg a bi­zottságnak! Mindennek az a summája, hogy a megbízatásnak derekasan eleget tettek a kiküldöttek; egy délelőtt fölvették a leltárt; megállapították, hogy három könyv nincs meg és azért ki felél — s visszakocsikáztak három nap után állomás­helyükre. Kitöltötték a kiküldetési rendel­vényt; felvették járandóságaikat; átadták az illetékeseknek a leltárjegyzőkönyvet — ahogyan illik. A dolog ezzel akár ki is hullhatna az emlékezetből. Különben is annyira min­dennapos. Hanem egy kis hivatalnok — akire ugyan nem sokat bíztak — elkezdett számolgatni. Kikalkulálta, hogy a gépko­csi. a szálloda, a napidíj, a kötelező reggeli meg a munkabérek együttesen hatezer fo­rintot tett ki. A leltár ennyibe került. Ennyi lehet a könyvtár leltári értéke is. Nem. nem gondolta tovább, hogv ugyan­ezt a könyvtárat még néhányszor fölleltá­rozzák az életben, éppen csak a számadá­sát lobogtatta meg szerényen egy főnök előtt — mondván: ugyanezt a munkát két­szer száz forint tiszteletdíjért is megelé­gedésre ei lehetett volna végeztetni. Okoskodásának nem lett foganatja. Ak­kor, egy pillanatra talán megálltak az iga­zánál. de nem időztek vele. Mindennek megvan a maga rendje és költsége, minek kicsinyeskedni! Történt azonban, hogy a kis vidéki ki­rendeltségen bizonyos villanyszerelési munkák is időszerűvé váltak. Van a cég­nek villanyszerelője — evidens, hogy nem kuncognak másnak, leküldenek két szere­lőt. Jöttek is. személykocsi hozta őket sza­tyornvi szerszámmal és zsinórral, s mind­járt tudakolták, hol. melyik szállóban lesz a tanyájuk. Leüzentek ugyanis időben, hogy rezerváljanak nekik szállást. Hol len­ne? — kérdeztek vissza az itthoniak. — A vendégszobában. S itt megint kitört a bot­rány. Még hogy vendégszobában! Nekik szálloda kell. Hogy megnézték volna? No. nem! Pedig a szállodaszoba semmivel sem különb a takaros kis vállalati szobánál. Kifejtették, hogy oda buszozni kell; ott nem lehet megnézni az esti kupameccset; a vendégszobában nem adnak reggelit... És telefonálni kezdtek Pestre. Három in­terurbán beszélgetéssel megszerezték az engedélyt a központtal, hogv igenis szál­lodát váltsanak. S miután ez megtörtént elfoglalták a szállást Aznap nem is látták őket a kirendeltségen. Valami azonban történt. A kirendeltség egyik d ilgozója —r jóllehet hatalma nincs semmi intézkedésre — megkockáztatta, hogy rájuk kérdezzen: miért nem jó az a vendégszoba, ha nem is látták?, miért kell több mint ezer forintot kidobni az abla­kon? A szerelők, azon felül, hogv a szállo­dát eleve kényelmesebbnek és urasabbnak vélték, főként a reggelire hivatkoztak. Kapnak a szállodában egy hatvanforinto6 reggelit, amiért tőlük pár forintot vonnak le a napidíjból — amúgv meg az egész napidíj sem lenne elég sült kolbászra. A magvarázat mellett azonban nehezteltek a kérdésért. Miért zavarja ezt az embert, hogv ők hol alszanak és mennyiért Meg- ' kapták a választ: ..Mert egy tálból cse­resznyézünk. uraim!" A két példa meglehetősen friss ahhoz, hogy az ember hozzáférceJje a gazdasági realitásokhoz, amelyek közismerten nem lakodalmasak. Végre — gondolnánk — megértük, hogy bármibe fogunk, számolni kezdünk, hogy lenne olcsóbb, előnyösebb. gazdaságosabb. A termelésben, ez nagyon nehéz — ezer más esetben a pofonnál is egyszerűbb. Lesz-e valamikor tekintélye és tisztessége a közpénznek, ha nem itató­dik a vérünkbe, hogy minden megfogható forintot tudatosan és tervszerűen meg kell takarítani? Csak ezen a két egyszerű pél­dán clcsorgott legalább tízezer forint El­vitte a könnyelműség, az agyonszervezés, a kénve'messég. a kicsinyes előnyszerzés. Tulajdonképpen közpénzen váltott kirán­dulásra. két reggelire ment el a szép sum­ma. Lehet hogy ebben a folyamatban minden szabályos, nincs revizor, aki hibát találna benne. Ám olyan szemléletről ta­nú- ki dik. amely bármilyen gazdálkodási rendben torz és tűrhetetlen. Van egyszer egy drága pénzen félszerelt szoba — de „fennállása" óta abban még senki meg nem hált Kiküldetésén a központból! Van másodszor egv szállodai reggeli, ami fe­jenként hoz némi privát megtakarítást, de százakat visz el a közpénzből. Ha az ál­lam, vagy annak valamely gyára, intéz­ménye fizeti, akkor nem drága? Tíz deka sült kolbászt saját zsebre fizetni sok — egy reggeli előnyéért öt-hatszáz forintos szállodaszobát bérelni természetes? E bben az ügyben már legalább egv velős megjegyzés elhangzott — hogv: „Egy tálból cseresznyézünk, uraim!" És ennyi a dolog lelke: miközben megtakarítok magamnak tizenöt forintot, nem törődöm azzal, hogy ez mibe kerül a közösségnek? Szó sincs arról, hogv méltat­lan körülmények között dolgozzanak em­berek: szó sincs arról, hogv ne adjuk meg a feltételeket a becsületes és korrekt mun­kához — de igenis számon kell kérni az ésszerűséget, a takarékos és szerény meg­oldást; igenis ki kell füstölni a gondolko­dásunkból a rongyrázást. a kényeskedést. Pontosan úgv kell gazdálkodni a közpénz­zel. mint a háztartási kiadásokkal meri ha a közös tálban hiába keresgélünk, s családi asztal is sovány vagy üres marad Vegyük már végre komolyan, hogv „egv tálból...". Nemcsak egy vállalatnál, az egész országban „egy tálból cseresznyé­zünk". Sz. Simon István Megbeszélés lüíScmánypoÜtikai kérdésekre Dr. Láng István akadémi- Józseffel, a városi pártbi­kus, a Magyar Tudományos zottság első titkárával, a Akadémia főtitkár-helyettese megyét és Szegedet érintő és dr. Teplán István, az tudománypolitikai kérdé­Akadémia főosztályvezetője sekrőL tegnap, szerdán megbeszélést Munkavédelem Nyolc szocialista ország szakszervezeti központjánál: munkavédelméért felelős vezetői tanácskoztak kedden és szerdán Budapesten. Meg­vitatták, hogy az egyes or­szágokban hogyan érvénye­sülnek a munkavédelem kö­vetelményei. folytatott Szegeden, a vá­rosi pártbizottságon. dr. Koncz Jánossal, az MSZMP Csongrád megyei bizottsá­gának titkárával, és Török Tanácskozás a neutrínóról Szerdán megkezdte mun­káját Balatonszéplakon a 7. nemzetközi neutrinotanács­kozás. Három földrész szá­mos országából gyűlt össze 30 tudós, hogy négy napon át foglalkozzon az atomfizi­ka nyitott problémáival. A tanácskozáson termé­szettudományos jelentőségé­ről Marx György akadémi­kus. a szervező bizottság el­nöke. a többi között a kö­vetkezőket mondotta az MTI mu nkatársának: — Kilenc évvel ezelőtt hí­vott össze először a világ vezető fizikusainak egy cso­portja ilyen munkatanácsko­zást, amelyen a szakértők megvitatják a fizika olyan gyorsan fejlődő fejezeteinek kérdéseit, mint amilyen a nagyon nagy energiák atom­fizikája, az anyag mélyszer­kezete és a világegyetem szerkezete. Éppen a buda­pesti Cospar-tanácskozáson. idén júniusban, jelentették be szovjet és amerikai ku­tatók, hogy a neutrínóknak is igen nagy valószínűséggel van tömegük és gravitációs hatásuk. Ez a téma most egy műhelybeszélgetés tárgya lesz, amelyen már hallunk a megindult ellenőrző kísérle­tek eredményeiről is. A konferenciát most tart­iák először szocialista or­szágban. Ez a döntés a ma­gyar fizikának szóló elisme­rés is. Legújabban ifj. Szalai Sándor neutrinokutatásainak köszönhető, hogy a nemzet­közi figyelem a magyar fizi­kusok felé fordult. Temesvári küldöttség megyénkben A hagyomanyos testvérme­gyei kapcsolatok keretében tegnap, szerdán reggel há­romtagú szakszervezeti dele­gáció érkezett megyénkbe a romániai Temesvárról. A Te­mes megyei Szakszervezeti Tanács küldöttségét — mely­nek vezetője Iosif Heber, a tanács titkára tagjai pedig Niculita Furdui, a temesvári városi szakszervezeti tanács elnöke, és Petru Posa. az Elektromotor Vállalat szak­szervezeti bizottságának el­nöke — a nagylaki határál­Csongrád megyei Tanácsá­nak titkára fogadta. , A temesvári szakszervezet1 delegáció háromnapos láto­gatásának első programj;. Szegeden, az SZMT székhá zában kezdődött, ahol dr Ágoston József, az SZMT ve zető titkára tájékoztatta ven dégeinket a megye szakszc vezeti mozgalmának életerői aktuális feladatairól. Az SZMT-székházban tet látogatás után a románis vendégek a Szegedi Város gazdálkodási Vállalat mun­kájával ismerkedtek erró! lomáson dr. Dobóczky Ká- Kovács Miklós igazgatótól rolyné, a Szakszervezetek kaptak tájékoztatást.

Next

/
Oldalképek
Tartalom