Délmagyarország, 1980. augusztus (70. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-19 / 194. szám

Kedd, 1980. augusztus 19. 5 A kiállítások margójára Nem mintha Jusztlcia mérlegén feltétlenül a mennyiséget kérnénk számon az arányok félrebillenése miatt az idei ünnepi hetek képzőművészeti rendezvényeinek szervezőitől. Az azonban ténykérdés — az elmúlt ivekhez képest számottevően kevesebb tárlat várta a vendégeket. A Pesti Műsor szegedi különszáma még tizenhárom kiállítást ígért, amiből három nem valósult meg, egy más helyre költözött. Néhány programon kívüli anyag azért megajándékozott bennünket. A kiállítások számának csökkenése objektív nehézségekre vezethető vissza, hiszen az eddigi hét kiállítóhely közül háromban — Iflúsági Ház. Juhász Gyula Művelőtési Központ, November 7. művelődési ház — egy időre estek a felújítási, javítási munkálatok. A mennyiségi csökkenés azért feltűnő, mert a tárlatok változatosságától, színességétöl fosztotta meg a programot. Hiányzott például a Juhász Gyula Művelődési Központ Jól bevált népművészeti sorozata és a műgyűjtők bemutatója. (Az ifjúsági napok Tisza-parti népművészeti vására a folklór demokratizálására lehet jó fórum. ám az értékek koncepciózus bemutatására aligha.) Ajándék volt Hermán Lipót száz rajzának gyors kiállítása a Móra Ferenc Múzeumban. A hosszú művészi útjára Szegedről indult mester özvegye a városnak ajándékozta a gazdag rajzanyagot. Ez a száz rajz Hermán Lipót grafikai gondolkodásmódját Jelzi — akár egy rajzos napló jegyzetei. Tájképek és aktok, biblikus témák és portrék a lapokon, papírdarabkákon, fecniken, S ha az előbbi tárlat felhőtlenül csevegő rajzstúdiumai kellemes időtöltést jelentettek, akkor Bálint Endre fotómontázsainak, bemutatója igazi agytornát kínált. szellemi párbajra invitált. A 65 éves mester nemrégiben készített újabb, közel félszáz daraboa sorozatának bemutatója bizonyította. hogy azoknál az alkotóknál, akiknél a művészi tevékenység állandó velejárója, integráns része az aktív gondolkodás, kísérletezés, a világgal való lépéstartás képessége — nem lehet lezárt az életmű. Bálint Endre 1959-ben már készített egy nagy hatású, a magyar művészeti életben elénk visszhangot kiváltó fotómontázs-sorozatot. Ez a Párizsban született montázssor a napi sajtó képes híranyagának objektivitását felhasználva és újrarendezve az ellentétek szembesítésére, a szélsőségek hol játékos, hol megdöbbentő kapcsolataira. a világ tudathasadásos voltára épített. Itt élte ki Bálint a groteszk iránti hajlamait. Mostani fotőmon. tázsai összetettebbek. ' bonyolultabbak. többrétegűek. Nem pusztán egy-egy jelenség, élethelyzet, ötlet vagy ideges feszültség szülte őket. Ezek a darabok a XX. század komplex életérzésének lenyomatai — a maguk objektivitásában és szubiektlv újrarendezettségében. Három színvonalas szoborkiállítás. három fiatal művész tárlata az emberközpontú plasztika hármas útját mutatja föl. Lóránt Zsuzsa minden sejtjeoen. geszI tus iban. gondolatában és ér( zésében szobrás*. — térben, anyagban, színben mosolyog és mond véleményt; Tóth Valéra olyan érzékeny ember. gazdag érzelemvilágú nő, aki harmóniaigényének, az élet teljes szépsége utáni vágyának megfogalmazására a szobrot találta legadekvátabbnak; Farkas Pál pedig megbízható. Jó és pontos szobrokat készítő mester, aki ismeri mindazt, amit a szobrászatból el lehet sajátítani. A Képcsarnok Gulácsy Termének két bemutatója — Csóti Gábor fa- és Lehoczky János vastárgyai — a fában, illetve a kovácsoltvasban rejlő, jórészt funkcionális szépségekét tárta fel. ezeknek a természetes anyagoknak új. korszerű. mai környezetünkbe illő példáit állította sorba. A két nagyszabású országos kollektív tárlat, a képzőművészek 21. Szegedi Nyári Tárlata és a fotóklubok 16. Szegedi Szalonja az új ciklus kezdetéhez illően következetesen és átgondoltan újított. A nyári tárlat legnagyobb erénye az. nogy differenciáltan és többé-kevésbé hűen mutatja be mai képzőművészetünk három fő ágának, a festészetnek, a grafikának és a kisplasztikának állását. Az erőszakolt hangsúlyozások helyett végre megadatott a spontán szelekció lehetősége. Ennek a műközpontúságnak az eredménye, hogy a különböző stílusirányzatok, megközelítési és kifejezési módok, alkotói szándékok egymáshoz való viszonyuk és művészetünkben elfoglalt helyük szerint dokumentálódnak a Képtárban. Ha ez így van. akkor kiolvasható az anyagból, hogy a hetvenes évek végének, a nyolcvanas évek elejének magyar képzőművészeiben megvan a szándék arra, hogy kérdéseket tegyenek föl önmaguknak és a világnak, s megpróbáljanak a művészetek sajátos eszközeivel választ keresni egyre bonyolultabb és összetettebb életünk felvetéseire. Ügy tűnik, erre a legalkalmasabb kifeiezésmód az irónia, a szatíra, a groteszk Ezt erősíti a Fotóklubok 16. Szegedi Szalonjának anyaga ls. Az ország fotóklubokba és -körökbe tömörült amatőr fényképészei is ebben látják életünk dokumentálásának mai lehetőségeit. A legszínvonalasabb alkotások élnek a többoldalú megközelítés lehetőségével, s fölhasználják a mind gazdagabb technikai arzenálból azokat a fogásokat, amelyek túlmutatnak a fotók pusztán dokumentációs feladatán. az objektív megörökítésen. A szalon kollektív seregszemléjéhez kapcsolódva — a nyári tárlathoz hasonlóan — mostantól önálló kamartárlaton mutatkozik be az előző évi szalon nagydíjas fotósa. Első alkalommal a Szíriából Kecskemétre származott alkotó. Bahget lskander tartalmas fotóival találkozhatunk. Tandi Lajos Elelinezés-eyészségm ellenőrzésen SZEGEDI ÜNNEPI HETEK A Magyar Állami Népi Együttes műsora. Előadás a Dóm téren, ma este 9 órakor. A munkásőr-zenekar Tóth Bacsó Lajos vezette kamara fúvószenekara a hagyományoknak megfelelően toronyzenét ad ma este fél 9 órai kezdettel a tanácsháza tornyából. A XXT. Szegedi Nyári Tárlat a Móra Ferenc Múzeum Horváth Mihály utcai Képtárában. Lehoczky János kovács inarművész kiállítása a Guiácsy Latos Teremben. Tóth Valéria szobrászművész kiállítása a Móra Ferenc Múzeum kupolájában. Fotóklubok 18. szeeedi szalonja a Bartók Béla Művelődési Központban. Bahget lskander fotókiállítása a Bartók Béla Művelődési Központban. Farkas Pál szobrai a Bartók Béla Művelődési Központ udvarán. Panp Gvörgy grafikusművész kiállítása a szentmihálytelckl Móricz Zsigmond Művelődést Házban. A Móra Ferenc Múzeum állandó kiállításai. >> Talán művész leszek 99 A népi együttes a külföldi vendégszerepléseken kívül (legutóbb 58 nap alatt 46 fellépésük volt Dél-Amerikában) 90—110, egész estét betöltő műsort ad itthon'. Zsuráfszky Zoltán öt éve, amióta tagja az együttesnek, szinte valamennyi produkcióban, egy-egy kétórás műsornak legalább öt-hat számában ,benne van". Tehetséges és lelkiismeretes táncos. Magas, szikár, szívós alkat. Csont, bőr, izom. Ha ránéz az ember, azt még csak-csak elhiszi, hogy a fizikai terhelést bírja. Es a másikat? Hogy a próbákat nem számítva is százszor, kétszázszor, újra és újra meg kell csinálni — ugyanazt? — Aki a népi együttest választja, annak számolni kell a ténnyel: az a munkája, hogy táncol. Legnehezebb azoknak, akik szeretik a néptáncot, hisznek benne, mindig jókedvükben szeretnének táncolni, s nem fásultan, fáradtan, automatizmusoknak engedelmeskedve. Ennyi fellépés kizsigereli az embert. — Két koreográfiáját láttam Szegeden, egyiket az ÉDOSZ-nak, másikat a JATE együttesének komponálta. Tulajdonképpen mindkettővel díjat nyertek, az ÉDOSZ a zalaegerszegi kamaratáncfesztiválon, az egyetemisták a debreceni minősítőn arattak velük sikert. Tudom, hogy több más vidéki együtteshez jár rendszeresen, segit, hogy teret nyerjen, hódítson a mozgalomban az eredeti táncanyag. Mindezeken kívül járatos a táncházakba, ízt is szivén viseli, mit tudnak, tanulnak meg a fiatalok. Hogy a divatot követve azért a néptánc valódi értékeit ismerjék, szeressék meg. Rendszeresen járja a falvakat, gyűjteni, látni a még élő tánchagyományt. Hogyan győzi? — Nem tudom. Ez az életem. Amikor eljutok vidékre, akár együtteshez, tanítaZsuráfszky Zoltán nf, akár gyűjteni — akkor pihenek. Ez a hobbim. Az együttesek vezetőinek túl sok néptáncon kívüli feladatuk van, segítségre szorulnak. Sokkal több helyre kellene menni, sokunknak, akiknek fontos, hogy az egész országban az értékcentrikus néptáncmozgalom fejlődjön. Csakhogy, én például, még nem tudok lemondani a táncolásról. Azért Jöttem a népi együtteshez, mert itt min. den időmet a néptánccal tölthetem. És hogy együtt maradhassunk páran, akik a balettintézetben 1971 ben Indult néptánctagozaton először végeztünk. Két éve mutattuk be Párhuzam című saját műsorunkat; azért készítettük, hogy tisztázzuk, saját magunknak is: mi az, amit szeretnénk és meg is tudunk csinálni. A legújabb kutatások eredményeit próbáltuk használni, amolyan összegezésfélét akartunk? benne legyen, amit a mestereinktől, Györgyfalvai Katalin tói, Tímár Sándor tói tanultunk, de a művészeti ágat megteremtő, első alkotói generáció már jól leszűrhető eredményei is, es a mi saját törekvéseink. A Párhuzamot most vette föl a tévé. nézze majd meg, mi sikerült a nagyot akarásunkból. — A hagyományt tovább éltető fiataloknak ítélik oda a Népművészet Ifjú Mestere címet. Három éve kapta meg. — Az én szememben tényleg nagy becse van az eredeti táncoknak és más népművészeti ágak valódi értékeinek. Nem szeretnék félemberként, élni, akit csakis a tánc érdekel. A népművészet számos ismeretkörhöz kapcsolódik, széles körű történeti érdeklődést is kíván, akit meg a történelem foglalkoztat, óhatatlanul fogékony mai dolgainkra. Beatzenészek ugyanúgy vannak a barátaim között, mint szövőasz. szonyok, festők, zenészek, fafaragók. Nem volt semmiféle családi, vagy más, korai indíttatásom. belőlem az intézetben faragtak táncost. És a teljes élet vágyát is ott kaptam. Bámulom és tisztelem azokat a falusi embereket, akiknek a mindennapi életét még mindig átszövi a művészet, táncolnak, zenélnek, manuálisan alkotnak, ezerféle dologról tudnak. — Mintha elégedetlen lenne magával, azzal, hogy „csak" táncos! — Egyszer talán én is művész leszek. Mint azok, akikről most beszéltem. S. E. Azt hiszem, a tapasztalt KÖJÁL-ellenőr nagy valószínűséggel meg tudja mondani már a bemutatkozáskor, hogy milyen tapasztalatokat szerez majd az adott Üzletben. A fogadtatás szívélyessége vagy éppen merevsége már jelzi, hogy az ellenőrök mindent rendben találnak-e vagy van mit magyarázgatnia, van miért mentegetőznie az üzlet, étierem, élelmiszer-feldolgozó vezetőjének. Erről győződnettdnk meg azon az ellenőrző körúton is, amelyen a megyei KÖJÁL két élelmezés-egészségügyi ellenőrét, Fass Valériát és Orovecz Eleonórát kísértük el. Az osztályhoz, amelynek munkatársai, Csongrád megye 3 ezer 400 élelmiszer-felvásárló, -forgalmazó, -gyártó, kereskedelmi és vendéglátóipari egysége tartozik. Ezek közül a kétszáz legfontosabbat évente rendszeresen, húsz százalékát évente egyszer kötelezően ellenőrzik. * öt év alatt tehát eljutnak minden olyan üzletbe, részlegbe. ahol az élelmiszerekkel foglalkozók személyi tisztasága, a helyiségek, munkafolyamatok rendje alapvető követelmény. A két-két hetes programok alapján lassanként sor kerül minden étteremre, presszóra, ABCáruházra, boltra, élelmiszeripari üzemre, felvásárlótelepre. A tapasztalatokat a vizsgálat helyszínén az ellenőrzési naplóban rögzítik, a hiányosságok megszüntetésére az azonnali javaslaton kívül még sokféle módjuk van. Értesíthetik a felügyeleti szerveket, pénzbüntetést szabhatnak ki, szaOálysértési eljárást kezdeményezhetnek. Mégis gyakran tapasztalják, hogy intézkedésüknek nincs kellő eredménye. A pénzbüntetést kifizetik, a 'avaslatra rábólintanak. aztán megv minden tovább, a régi módon. Tavaly nyáron a Roosevelt téri halászcsárda egyik alagsori helyiségét még előkészítésre használták, több mázsa hal feldolgozásához azonban nem lévén meg a feltételek, az ellenőrök többször szóvá tették a hiányosságokat. (Sok és bűzös szemét gyűlt fel az udvaron is, a szomszédok panaszkodtak eleget!) Most ió hírrel fogadhatták az ellenőröket a halászcsárda vezetői: nagy teljesítményű hűtőgépek foglalták el az előkészítő munkaasztalai helyét, a konyhakészen érkező halfélék hűtésére elegendőek és könnven tisztán tarthatók a tárolók. A legnagyobb kánikulában sem árasztja már el a környéket a szemét szaga — az ellenőrző körútnak ezen az állomásán a jegyzőkönyvi bejegyzés nem is tartalmazott kritikai észrevételt. A Csongrád megyei Vendéglátó Vállalat Kárász utcai Korzó Imbiszében legfőképp arra voltak kíváncsiak az ellenőrök, megfelelő-e a fagylalt minősége. Mintát vettek hát, s nem is csak a fagylaltból, hanem az árusító pultba süllyesztett tárolók fedőiről, a talpas poharakról, a kiskanalakról is. A fagylaltkészítő üzemből 'alumíniumkannákban érkezett legfrissebb szállítmány „menetlevelét" azonban még nem tudták ellenőrizni, azt órákkal a fagylalt érkezése után kapja meg az üzlet vezetője. Ez az időeltolódás ellenőrizhetetlenné teszi, hogv mikori fagylaltot is hűtenek a gépek. Az egyébként tisztának talált, a hidegkonyhai készítményeket légytől és melegtől gondosan óvó üzletből ennek megjegyzésével jöhettek kl az ellenőrök. Igaz, egyikük az ajtóból még visszaszólt: hajhálót vagy kendőt minden eladónak hordania kell... Egy-egy üzlet „természeti" adottságai, azaz helyiségeinek tágas vagy szűkös volta, felszereltsége a dolgozók munkakörülményeinek meghatározójává válhat — erre is találtak példát a KÖJÁL ellenőrei. Bővítik az odesszai ABC-áruházat, s az átépítés miatti átszervezéseken kívül az üzletben lényegében zavartalan a kiszolgálás. A szállingózó por azonban nem tesz jót az önkiszolgáló rendszerben kínál1 péksüteményeknek, meg az sem, hogy a vevők nyugodtan fogdoshatják, s visszatehet ik a zsemléket, kifliket... A büférészlegben a sütemé nyek helyett üdítő Italok töltik meg a hűtőpultot, erre, meg hogy még délelőtt tíz órakor is az utcán állnak a tejeszacskókkal teli műanyag ládák, aligha lehet elfogadható magyarázatot adni. Már csak azért sem. mert a tej hűtésre szolgáló külön helyiség üres. Rutinkérdések hangzanak el — meglepő válaszok következnek. Az elárusítónők öltözőjében nincs zuhanyozó, a férfiakéban a húsrészleg tálcáit mossák, erre másutt mód nem lévén. Az új részleg átadása után tágasabb szociális helyiségeket alakítanak kl a mostani raktárak helyén — a hűtőpultba sérült csomagolással betett márványsajt azonban semmi •összefüggésben sincs a várva várt avatással. Mint ahogy az is nehezen érthető, hogy a Tiszavirág konyhájának hűtőszekrényeiből miért az. ellenőröknek kellett kivenniük az előző napi rizses hússal telt fazekat, meg a sült halat. „Inkább a tegnapi ételmintát kellett volna megőrizni" — figyelmeztetnek az ellenőrök. Olyan észrevételek ezek. melyek ha tipikusnak nem is nevezhetők, gyakran megfogalmazódnak. S ha egy-egy üzletben az újabb ellenőrzéskor is változatlan körülményeket tárnak fel egészségünk őrei, joggal váltják fel a figyelmeztető szavakat, „keményebb" eszközökre, akar pénzbüntetésre is. Kérdés persze, hogy még a kiszabható legnagyobb bírság, az ötezer forint is — nem túl alacsony összeg-e? Pálfy Katalin A fagjlaltospoharakról vett mintát a laboratóriumban vizsgálják majd meg <