Délmagyarország, 1980. augusztus (70. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-06 / 183. szám

Szerda, 1980. augusztus fi.' Ycsutasfiatalok felajánlásai Kulturált utaztatás II férfiak bioiégiailag Egy karneváli kép lebeg a Bzemem előtt: tiszta, ápolt emberek ülnek a vonatfül­kében. Olvasnak, beszélget­nek, vagy az elsuhanó tájat nézik. Egy másik képen fel­hasított üléseit. Az utasok duhajkodnak, kezükben vil­lanykörtével és sörösüveggel. Mind a két összeállítást szegedi vasutas fiatalok mu­tatták be a tavalyi ifjúsági karneválon. Valójában per­sze nem ilyen könnyű elkü­löníteni a kulturált és kul­tyrálatlun utazókat. Nem csak azért, mert nehéz rá­jönni, hogy kiben ml lako­zik, hanem, mert véletlenül is áldozatul eshet egy kila­zult hamutartó. Többször ta­núja voltam, hogy a bera­gadt ablak lehúzásával kí­sérletező utas el repesztette az üvegtáblát. Egyszer — dicsérje a MAV-ot — azon­nal megcsinálták az ablakot. Máskor több állomáson ke­resztül süvített befelé á izél. A vasutas fiatalok szerint nem ls a rongálásokon, a véletlen hibákon múlik, hogy kulturált-e az utazás. Csak annyit lehet várni az utastól, amennyit nyújtanak neki. A piszkos állomás sze­metelésre ingerel, a csillogó tiszta fülke is tiszteletet parancsolóbb, ment az elha­nyagolt. De elsősorban a vonatok pontos indulása, fő­ként érkezése a fontos. Az érkezés" pontosságán bizony még lenne mit javítani. Több száz ember összehangolt és hibátlan munkájára van szükség a menetidő tartá­sához. Továbbá berendezé­sek sorának kell tökéletesen működnie azért, hogy ne le­gyen a kelleténél több lassú jel a pályán. De még Ilyen­kor ls közbeszólhat egy és más, olyasmi, amire senki nem számít. Az utas dühös, hiszen nem ezt várta a pénzéért A szegedi vasúti csomó­pont KISZ-esei éppen a hi­bák megszüntetése érdekében vesznek részt a Kulturált utazásért mozgalomban. Ter­mészetesen a vasútnál min­den társadalmi munka és felajánlás a kulturáltabb utazást szolgálja. Lényegében azt, amelynek megteremtése a mozgalom résztvevőinek munkaköri kötelességük ls lenne. Mivel azonban az ál­lomások tisztasága, a kocsik, a mozdonyok állapota és az irányító berendezések mű­ködése kívánnivalót hagy maga után, van alapja a munkaidőn túli felajánlá­soknak. Az egymáshoz kap­csolódó tevékenységek ls csi­szoltabbak lehetnének a tár­sadalmi munka által. Ter­mészetesen emellett a minő­ségi munkára való törekvés és n munkaidő Jobb kihasz­nálása ls szerepel a vállalá­sokban. KUlönösen a megnöveke­dett forgalom igényit a fia­talok aktív közreműködését. Hogy közeli példát említ­sünk, a szegedi ifjúsági na­pokra érkező különvonatok takarításáért, tárolása fel­tételeinek biztosításáért is sokat tettek. A zord téH Időjárás idején pedig riadó láncot szerveznek, hogy a személyszállító vonatok me­netrendszerűen közleked­hessenek. Az pedig már egy­általán nem tartozna a munkájukhoz, hogy a város nagyobb Ifjúsági rendezvé­nyei alatt útbaigazítsák, ka­lauzolják a Szeged állomásra érkező vendégeket. Tavaly készült el az állo­más űj kocsimosó épülete, amely legalább a szerelvé­nyek küiső tisztogatását könnyíti meg. Ezért 190 vasutas fiatal 1500 társa­dalmi munkaórát dolgozott. Talán a jegyvizsgálók, a pénztárosok munkája, visel­kedése váltja ki a legna­gyobb visszhangot. Hisz ők naponta találkoznak az uta­zóközönséggel. Tőlük is függ, hogy Jókedvvel, avagy bosz­szankodva szállnak-e az embe­rek vonatra. Ezért a jegy­és csomagkiadás jobb szer­vezésével igyekeznek meg­előzni a hosszadalmas sorba­állást. A vasútnál dolgozó fiataloknak köszönhető töb­bek között az is, hogy egyre kevesebb a panasz az in­formációra. A Jövő szempontjából lé­nyeges, hányan és kik vállal­nak munkát a MÁV-nál. A KISZ-szervezet sokat tesz annak érdekében, hogy a vasútigazgatósághoz kerülő fiataloknak patrónusuk le­gyen. Korábban inkább csak a felsőfokú végzettséggel ren­delkezők beilleszkedését kí­sérték figyelemmel. Mosta­nában már minden fiatal kezdeti lépését követik. Jó kapcsolatot tartanak fenn a szakközépiskolák és szak­munkásképző iskolák KISZ­bizottságaival is. Azok a fiatalok, akik a MAV-nál akarnak dolgozni, már isko­lai éveik alatt tagjai lehet­nek a vasutas fiatalok KISZ­szervezetének. A szegedi cso­mópont 3 ezer dolgozója kö­zül mintegy 1200-an harminc éven alullak. Kulturált viselkedésre, szervezettebb munkára biz­tatják a KISZ-tagokat és a nem KISZ-tagokat egyaránt. Tudva, hogy az utazás kultu­ráltsága az utaztatók kultu­ráltságán. munkáján is mú­lik. J. E. II gyermekek egészségéért A Nemzetközi Gyermek­évben u KGST-tagországok és az Élelmiszeripari Állan­dó Bizottság szakemberei megvizsgálták a gyermek­élelmiszerek választékának a következő tíz évben történő bővítésével összefüggő kér­déseket. Megállapították, hogy a szocialista közősség államaiban tervszerű munka folyik a gyermekélclmiszerek minőségének javítására, g ezek évről évre változato­sabbak lesznek. E sokrétű feladatot a KGST-országok a mezőgaz­daság, az élelmiszeripar és a gépgyártás terén való együtt­működésre vonatkozó, 1078­ban jóváhagyott hosszú tá­vú célprogramokkal össz­hangban oldják meg. A gyermekéleltpiszerek minősé­gének további javítását ter­vezik. Ezek nagyobb vita­mintartalommal, s a külön­féle növényi zsírok és ola­jok optimális tartalmával válnak majd ki. A KGST­országokban gyártásra elő­irányzott valamennyi termé­ket a gyermekkorrsoportok szerint differenciálják. Bulgária például 1990-re kilenc új tejes gyermekélel­miszer gyártását tervezi, 2 hónapostól 3 éves korú gyer­mekek számúra. Ezek között van a 250—500 grammos cso­magolású „Bébé" tej, amely tehéntejből készül, növényi zsírok, tejcukor és vitami­nok hozzáadásával. Magyar­ország és Románia bővíti a . tejfehérje-koncentrátum, glukóz és keményítő alapú, fokozott fehérjetartalmú élel­miszerek gyártását. A cseh­szlovák szakemberek sok di­étás élelmiszert és keveréket állítanak elő csecsemők szá­mára. A Szovjetunióban változa­tosabb száraz tépszerkevepé­kek gyártását tervezik, pon­tosan meghatározott fehérje-, zsiradék-, szénhidrát- és vi­tamintartalommal. A gvermekélelmiszerek vá­lasztéka nem korlátozódik a tejalapú cikkekre. Olyan konzervek és sűrítmények ls készülnek majd, amelyeknek fő összetevői a gabona, a ká­sa, valamint a paradicsom, a kajszibarack, nz őszibarack, a birsalma, a sárgarépa, a tök és más zöldségfélék és gyü­mölcsök. 1081 és 1990 között a KGST-országokban összesen több mint 240 fajta gyer­mekélelmiszer gyártását ter­vezik. Ehhez új technika meghonosítása szükséges. Fő­ként komplex automatizált gépsorokat állítanak üzem­be a folyékony és pürészerű termékek sterilizálására és csomagolására. Mindehhez az élelmiszer­iparral összefüggő ágazato­kat; a mezőgazdaságot, a vegyipart, a cellulóz- és pa­píripart, a gépgyártást is fejleszteni kell. A kitűzött feladatok megvalósítására a KGST-országoknak 1981 és 1085 között több mint 4000 új speciális berendezésegy­ségre, 1990-re pedig további 3000 gépegységre lesz szük­ségük. E bonyolult technikai berendezések zöme a szocia­lista országokban készül, a termelés szakosítása és koo­perációja alapján. (BUDA­PRESS—APN) Madárország új lakója Ezüst sirály kiált VBrM? A tudósok egyre újabb és újabb választ igyekeznek ad­ni arra a kérdésre, hogy a nők átlagosan miért érnek meg magasabb életkort, mint a férfiak. Ezt a különbeéget a modern gyógyászat sem tudta ez ideig megszüntetni. Ellenkezőleg, a különbség az Egyesüjt Állomokban például 1900 óta 3-ról 8 évre növeke­dett A halál okairól készí­tett statisztika azt mutatja, hogy a fiúkat és a fér­fiakat minden fajta be­tegség jobban veszélyezte­ti, mint a lányokat és az asszonyokat, A probléma végső fokon arra a kérdésre redukálódik, hogy az élethosszban mutat­kozó eltérés különböző kör­nyezeti hatásokra vagy bio­lógiai hajlamokra vezethető-e vissza. Ha az ok a környezeti hatásokban keresendő — te-1 hát lényegében az életmód­ban —, úgy a modern ipari államokban fokozatosan el kellene tűnnie a különbség­nek, ami eddig nem követke­zett be. E probléma tanulmányo­zásához érdekes támpontot találtak amerikai szociológu­sok. Vizsgálatnak vetettek alá egy férfi és egy női la­kossági csoportot, amelyek életmódja nagyjából meg­egyezett : katolikus szerzete­seket. Mindkét csoportnak azonosak a munkafeladatai, nincs családjuk, megfelelően táplálkoznak é« az egészség veszélyeztetése nélkül élnek. A tudósok meglepetésére az derült ki, hogy az apácák át­lagosan 10 százalékkal to­vább élnek, mint a barátok. Ez a különbség ugyanakkora, mint az amerikai átlaglakos­ságnál. A tudósok ezért feltétele­zik, hogy az életkor eltérése biológiai természetű. Van nekünk Szegedtől ha­rangbúgásnyira egy neveze­tes kilátónk, a Fehér-tó ná­dastavénak partján. Ilyen­tájt az idegenforgalmi nyüzs­gés fő szezonjában az Ide­genforgalmi Hivatal szerve­zésében és engedélyével au­tóbuszokkal látogatják az ér­deklődők seregei, hogy per­cekre láthassanak a híres „Vadvízországból", életéből egy-egy villanást. A magas­ból nézve a tó vize tükör­ként villan felénk, s a fel­hők árnya lágyan úszik a földön, nádon, vizén, A torlók meleget lehelnek, vo­nuló kacsák szárnya sűrűn sziszeg a levegőben. Szép hely Madárország, különö­sen, ha értjük üzeneteit. Mert mit is láthatunk egy­két perc alatt? Keveset, de mégis igen érdekes dolgo­kat! Cséreket, halászó gé­meket és sirályokat. Újabban rendszeresen fel­tűnik közöttük egy hatal­mas termetű, ezüstszürke hótú, sárga csőrű madár, a tengerpartok „nagysirálya". Az ezüstsirály ez, kiáltására — urk, urk — a szigetek tá­volából felelnek társai. Ten­gerek felett láttam vitorlázni, fáradságot nem ismerve su­hanni, erős, kiterjesztett szárnyakkal a hullámok fe­hér tajték sörényét meg­érintve siklani fel a vad szél iránt, és ellenében, itthon, a szelíd, szegedi Fehér-tavon mindig ritka vendég volt az elmúlt évtizedekben. Beretzk Péter gyűjteményében (Mó­ra Ferenc Múzeum Fehér-ta­vi madáranyaga) Is alig fél­tucat preparátum gyűlt ösz­sze fél évszázadnyi idő alatt. Amikor 2—3 példány meg­jelent a halastavakon, akkor a nyár már ellépett mel­lőlünk, a csodás vakáció már aranyló porban száUt és a levegőnek határozott Iskolaszaga volt. S az ' Idei esztendőben már kora ta­vasztól megjelentek, volt amikor csapatukban százig is elszámolhattunk. A folya­matosan itt-tartózkodók kö­zött nemcsak fiatal tollruhá­jú, de ivarérett, kiszínese­dett példányok is bőven akadnak. Fehér-tavi megte­lepedésük tartósnak Ígérke­zik. Költési területe a ho­larktikus régió tengerpartja, és Ázsia beltengereinek és tavainak fövényei. Tápláléka hal és minden legyűrhető apró élőlény. Tartós hazai megtelepedésével és — véle­ményem szerint — jövőbeli fészkelésével komolyan szá­molnunk kell! Sajnos ez a rezervátumban gondokat fog okozni, mert nagy fészek­rabló! Ezt a tulajdonságát már az idén is tapasztaltuk, amikor a gulipánok fészek­aljalt tették tönkre, fogyasz­tották el a tojásaikat. Nem örülhetünk felhőtlenül az ezüstslrályok fehér-tavi megjelenésének, és valószí­nűleg kl kell dolgoznunk a védekezés módjait. Megjele­nése és terjeszkedése tanul­ságos, hiszen tudjuk, a ma­dór nem repül, nem vándo­rol rendszertelenül. Minden madárfajnak megvan a meg­hntározottt élőhelye, ottho­na, búvóhelye, ahová megha­tározott utakon, a levegő kék országútján évről évre, vagy évszakról évszakra visszatér. Napjainkban az ezüstsirály eddigi földrajzi areálját ki­bővítve terjeszkedni kezdett a szárazföld belsejében. Az ok többrétű, de két hatás mégis kiemelkedő: részben az eddigi ősi fészkelőhelye­ken végbemenő környezeti változások, másrészt a konti­nensünk éghajlatában bekö­vetkező lassú felmelegedés okozhatja hazai térhódításuk fokozódását. A percek múlnak, az ezüst­sirály kiáltása szétárad a ná­dastavon visszhangra titok­zatossággal. A kilátóból le­szállva a gyékényes foltok fekete buzogányai utánunk bólintanak. Mi mindent tu­dunk meg egy hívatlan ma­dárvendég hangjából! Csizmazla György Mikrokörzetek ioEcoIdaBű ©gyiittmíilcfiBaMffl A mezőgazdasági szövetke­zetek termelési körzeteiről írva eddig elsősorban az együttműködés előnyelt hangsúlyoztuk. Továbbra is a gazdasági feladatok minél hatékonyabb megoldása a cél, e kapcsolatok mentén 11 nyugdíjas téesztagok foglalkoztatásáról Nyugdíjas téesztagként dolgozik L. F. szegedi ol­vasónk. Szeretné pontosan tudni, hogy monnyit dol­gozhat az öregségi nyugdí­jas termelőszövetkezeti tag. Olvasónk 1975. óta öreg­ségi nyugdíjat kap, eddig, zeti tagokra 1200 órát dolgozhatott, azonban a most viszont úgy tájékoz­tatták a termelőszövetke­zetben, hogy fizikai mun­kakörben korlátuzás nél­kül dolgozhat. Attól tart. hogy a tájékoztatás téve­désen alapszik, ezért kér­dezi, mit mond erről a ren­delkezés? A társadalombiztosítási tör­vény rendelkezései szerint a munkaviszonyban, szövetke­zeti tagsági voszonyban vagy bedolgozóként foglalkozta­tott öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyug­díjas nyugdíját minden nap­tári év első napjától mind­addig folyósítani kell, amíg a foglalkoztatás ideje a nap­tári év folyamán a 840 órát, meghatározott munkakörök­ben pedig az 1260 órát nem haladja meg. A fenti rendelkezés a nyugdíjas termelöszövetke­is vonatkozik, foglalkoztatási érakereten kívül 1080. ja­nuár 1-től érvényes új jog­szabály van, amely úgjl in­tézkedik, hogy a nem fizikai munkakörten foglalkozta­tott nyugdíjasnak a nyug­díját a reá irányadó fog­lalkoztatási kereten belül addig lehet folyósítani, amíg a keresete a naptári évben a harmincezer forin­tot, de ezen belül is leg­feljebb addig, amíg nyug­díja és keresete együttes összegének a naptári évre számított havi átlaga a tíz­ezer forintot nem haladja meg. Január 1-től módosult a 3/1975 .(VI, 14.) SZOT szá; mű szabályzat 2—3. számú melléklete is. Ezek a mel­lékletek tartalmazzák azo­kat a munkaköröket, ahol a foglalkoztatási keret 1260 óra, illetve azokat, amelyek­ben a nyugdíjasok nyug­díjuk korlátozása nélkül foglalkoztathatók. A módo­sítás szerint a mezőgazda­sági termelőszövetkezetben tagként nem fizikai mun­kakörben foglalkoztatott öregségi nyugdíjas, ha nyug­díját 1976. január l-e előtt állapították meg, nyugdíja korlátozása nélkül évi 1260 órát dolgozhat. Ha az Ilyen öregségi nyugdíjas fizikai munkakörben dolgozik, nyugdíja korlátozás nélkül egész évben folyósítható. Adatai alapján ez utóbbi rendelkezés vonatkozik ol­vasónkra, tehát a termelő­szövetkezetben helyesen tá­jékoztatták. Dr. y, M. azonban kialakulóban van­nak egyéb, az oktatás, a mű­vetődés, az élet- é« munka­körülmények javítását célzó együttműködést formák ls. A mikrokörzetek a területi adottságok alapján szerve­ződtek: az ott dolgozóknak, ha más-más gazdaságban is, de nagyjából hasonló szak­mai feladatokat kell megol­daniuk, Ideális lenne a kü­lönböző szaktanfolyamokat mikrokörzetek szerint szer­vezni Így könnyebben ösz­szejön a szükséges létszám, amelyre már támogatást is adnak. Ezenkívül népesebb tanfolyamokra speciális szakembereket ls könnyebb előadónak megnyerni, így e tanfolyamok szakmai színvo­nala is emelkedhet. Ilyen szarvasmarha-tenyésztő szak­tanfolyamot szervezett — si­kerrel — tavaly a mindszen­ti Lenin és a nagymágocsi Egyesült Tsz. Makón nö­vényvédő, méregraktár-keze­zésére közös politikai vitakö­röket tartottak a fiatalok, Ugyancsak a kisteleki kör. zetben alakult ki szoros együttműködés a tűzrendé­szen és munkavédelmi fele­lősök között. Több termelési körzetben szervezték meg mezőgazdasági szakfilmek vetítését. A szentesi körzet­ben már hagyománnyá vált, hogy o pályakezdő agrár­szakemberek rendszeresen összejönnek és kicserélik ta­pasztalataikat. A rúzsai mikrokörzetben nemcsak az egyes szakterüle­tek vezetői áílnak rendsze­res kapcsolatban egymással, hanem a mikrokörzet gazda­ságai együttesen alkalmaz­nak növényvédő szakmérnö­köt és építésvezetőt. Nemcsak a gazdasági szak­emberek, hanem például o termelőszövetkezetek jogá­szai számára is hasznos lehet a tapasztalatcsere. A mikro­körzeten belül ls küiönböz­16 tanfolyamokat ^ indítottak het á terrnei«5szovetkezetek alapszabálya, &z eltérő jogok és kötelességek pedig vitára adhatnak alkalmat, A ter­melőszövetkezetek belső sza­bályzatainak egyeztetése, a részesművelési megállapo­dások feltételeinek azonosí­tása stabilizéihatja egy-egy körzeten belül a munkaerő­helyzetet. További feladat lehet az üzemegészségügyi ellátás megoldása, a járadékos ta­gokról és a nyugdíjasokról történő gondoskodás össz­hangba hozása az egyes mik­rokörzeteken belül. hasonló feltételekkel Nemcsak az oktatás, to­vábbképzés, hanem a közös szakmai kirándulások is új lehetőségét jelentik a mikro­körzeti együttműködésnek. A ruzeaiakból toborzott ki­ránduló csoport az öttömösi Magyar László Tsz autóbu­szán utazott el a mezőgazda­sági kiállításra. Az öttömösi termelőszövetkezet autóbu­szát egyébként bármikor a mikrokörzet többi gazdasá­ga rendelkezésére bocsátja. A kisteleki mikrokörzetben a szövetkezetek KlSZ-alap­szervezeteinek kezdeménye­4 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom