Délmagyarország, 1980. augusztus (70. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-06 / 183. szám

3 Szerda, 1980, augusztus fi: A Kettős-Körösön Elkészü Tarhos> Doboz, Sarkad védelme folytatódik Kisebb buzgárok a Marosnál Á kedvező időjárási viszo­nyok is segítették az elmúlt napokban a megáradt fo­lyóknál árvédelmi szolgála­tot teljesítők munkáját. így néhány szakaszon mérsékel­ték. illetve megszüntették a készültségi fokozatot A vé­dekezés lényeges eredménye­ként hétfőn este a Kettős­Körös jobb parti szakadását egysoros szádfallal elzártak, tegnap pedig befejeződött a homokzsákos megtámasztás is. Az elzárásig kiáramlott 208 millió köbméter víz gra­vitációs visszavezetése a me­derbe a magas vízállás miatt lassú ütemű lesz, a szintkü­lönbség tegnap még 61 cen­timéter volt A hosszúfoki főcsatorna, mint lokalizációs vonal vé­delme tovább tart, jobb part­jának háromszáz métere bordás megtámasztást kapott a bal part védelmére pedig 1260 folyóméteres nyúlgátat építettek. A mályvádi szük­ségtározó feltöltése tovább folyik, 77 méteresre szélesí­tették a Fekete-Körös töltés­nyílását a vízszintek ki­egyenlítődését ott tegnap, kedden délre várták. A mérgesi tározóból a víz már lassan folyik vissza a Kettős­Körösbe. Az árvízhelyzet ugyan kedvezően alakul, de nem könnyíti meg az elöntött te­rületen levő községek védel­mét. A tarhosi körtöltés erő­sen átázott, ott nehéz körül­mények között tovább tart a védekezés. A dobozi körtöl­tés állapota még kielégítő, de több helyen észlelték fa­kadóvizet csurgást. szivár­gást A Sarkad védelmére kijelölt lokalizációs vonal építése és a meglevők erősí­tése még folytatódik. A Tisza tegnap Polgárnál tetőzött, igen magas 703 centiméteres vízállással. A tiszai vízmércék tegnap Sze­gednél 757 centiméteres víz­állást mutattak, azaz több mint két méterrel keveseb­bet az eddig mért 1970-es maximumnál. ' A vízügyi szakemberek véleménye sze­rint tehát az az áradás, ame­lyet jelenleg a Maros vize Homokzsákok közé zárták a csipkés! buzgárt Scmogyi KArolynié felvételei. A Maros-töltés lábánál toló lapos munkagépekkel egyen­getik si mára a lejtőt sára az ATIVIZIG földműn- Gyovai Mihály vízőr, akit kagépeket is vezényelt a egy csaknem négy kilométe­helyszínre. res szakasz őrzésével bíztak A munkagépek egy másik meg, vasárnap reggel így csoportja a Maros bal parti vehette észre a töltés lábá­töltésénél kapott — egyéb- nál összegyűlt víz színén azt ként nem ezzel a mostani árhullámmal összefüggő — munkát. Kiszombor környé­kén töltésmegerősítési és ma­gasítási munkálatok folynak már jó ideje. A csipkési gát­szakaszon természetesen az építkezés idején is folyama­tosan figyelemmel kísérik a vízjárást, a töltés állapotát. a kismértékű elszíneződést, amely egy néhány centimé­teres buzgár kialakulását je­lezte. A buzgár elfogása, azaz homokzsákokkal való elke­rítése. az úgynevezett ellen­nyomó medence kialakítása rögtön megkezdődött. S no­ha a buzgár hétfő délutánig vagy két arasznyira nőtt és még tegnap délben is „élt", a növekedése időközben le­iáplál. ma. legkésőbb holnap Az esetleges szivárgásokat lefut a Tiszán, s a folyón vízőrök jelzik a vedelemve­a Szolnok felől érkező máso- zetoknek. Így történt az el- allt. s mar aligha valhat dik árhullám változatlanul mult het vegen is- a™lkor, a veszélyesse. A Maroson csiinár, 17 alnári óvári eát- mentett oldalon, a töltés la- ugyanis lenyeges vizszint­nál fenm) szitóségesséazfn- bénái néhány kisebb szivar emelkedéssel már nem kell tenzívebb védekezést. Mint *aat fedeztek feL (Többek szamo ni -.ahogy egy ta­ismeretes. hétfőn reggeltől között epp ilyen okok miatt . pasztalt vizor. Kerekes Ist­harmadfokú árvízvédelmi ké- vált szükségessé a toltes — szélesitese. megerositese.) A Maroson levonuló árhullám nem akadályozza ugyan az építőket, az éberség azon­ban sohasem hiábavaló. szültséget rendeltek el a 13 kilométeres nyári gátnál, a töltés néhány kilométerének megerősítésére és magasítá­ván mondta: „törődöttnek látszik a víz". Azaz. már mu­tatkoznak az apadás előzetes jelei a Maros bal parti tölté­sének csipkési szakaszán is. P. K. Tervezik a lanovkát A Mátrát és a Bükköt még alkalmasabbá kell tenni ven­dégek fogadására, gyógyüdü­lésre, téli sportolásra és az ifjúsági turizmus fogadására is — hangoztatták kedden Egerben, a Mátra, Eger, Nyugat-Bükki Intéző Bizott­ság elnökségének ott megtar­tott ülésén. Az üdülőkörzet helyzetével, fejlesztési fel­adataival, lehetőségeivel fog­lalkozó ülésen rámutattak arra is, hogy a korábbi­hoz képest mind a Mátra, mind pedig a Bükk idegen­forgalmi szerepe jelentősen megnövekedelt. Bejelentették az ülésen, hogy megkezdték a mátrai lanovka tervezését. kérnek. Injekciós tük külföldre A Medicor Művek débre- A hazai igények kieíégíté­ceni gyárában készülnek az sére évente mintegy 65 millió idehaza és külföldön egya- darabot szállítanak, de az ránt népszerű, s keresett egészségügyi intézmények en­egyszer használatos injek- nél ötven százalékkal többet cióstűk. Az üzem rekonstruk­ciója után elhatározták a tavalyi termelés 9 százalékos növelését. Évente 160 millió darab ilyen tűt exportál a Medicor Művek debreceni orvosi műszergyára az euró­pai tőkésországokba. Jelen­leg az igény ennél jóval na­gyobb: a külföldi partnerek 25 százalékkal többet szeret­nének kapni a Medicortól. E v termelékenység az iparban, s más termelőágazatokban is. Az ered­ménynek azonban ára. költsége van. s ez gyakran több, nagyobb, mint ami indo­kolt Kezdjük egy számsorral: 5,4; 6,8; 5,0; 4,7. A négy adat az egy foglalkoztatottra jutó termelés növekedését jelöli — mindig az előző esztendőkhöz viszonyítva —, az 1976 és 1979 közötti években. S egyben tu­datja azt is. hogy a termelékenység min­den alkalommal gyorsabban emelkedett, mint a bruttó termelés. S idén. január és május között, a termelés ugyan csökkent, ám egy foglalkoztatottra elosztva, szeré­nyen ugyan. 1,4 százalékkal nőtt Némely iparág — a műszeripar, a vegyipar, a fa­feldolgozás például — jóval az átlag fölött gyarapította a legutóbbi években az egy­egy foglalkoztatottjára számított árukibo­csátást A gyakran említett, s valóban fontos mutatószám úgy nőtt. hogy az eszközállo­mány bővülése meghaladta a termelés emelkedésének mértékét. Magyarán: a ter­melékenység növekedéséferőteljesen kiseb­bíti a ki nem használt, avagy a nem jól használt eszközök tömege. A szocialista iparban, p népgazdaság legjelentősebb ága­zatában például négy év alatt 8,8 száza­lékkal (bizonyos iparterületeken ennél is meredekebben) csökkent a termelő állóesz­közök egy egységére jutó bruttó termelés. Magyarán: egyre több eszközt fektetünk a termelőmunkába, a kamatok azonban mind szerényebbek. Hozzátesszük. mert úgy teljes a kép. hogy a csökkenő eszköz­hatékonyság nem új jelenség; több közép­távú terv időszakán átvonuló folyamat. Nagy árnak tűnik ez az élőmunka ter­melékenységének javításáért. Csakhogy rá-' fordítások és hozamok ilyesfajta viszonyát eddig sem az irányításban, sem a terme­lőhelyen behatóbban nem vizsgálták. A gyakorlat fölmutatta mind erőteljesebb kedvezőtlen vonások azonban végül is ar­ra kényszerítették » gazdálkodókat, hogy belássák: a végrehajtás módja döntő sze­repet játszik a végeredmény alakulásában. Seregnyi lehetőség van a változtatásra. A szocialista ioar fizikai foglalkoztatott­jainak 49 százaléka volt szakmunkás a leg­utóbbi adatfelvételkor. 1979 szentemberé­ben. Azaz: tényleg mindig új és újabb esz­köz kínálta kizárólag a haladást, vagy ele­gendő lett volna sok esetben a foglalkozta­tás jó megszervezése? Az említett arány ugyanis nemzetközi összehasonlításban kedvezőbb, mint a hazánkénál jóval na­gyobb termelékenységgel dolgozó országok iparában. A vállalatok jelentős csoportjánál va­lóban nagyon elöregedtek az állóeszközök, és gyakran átgondolatlan, lassú, a techno­lógiai logikát nélkülöző fejlesztés. Amire fájdalmasan aktuális példát ad napjaink­ban a ruházati ipar helyzete: kevés kor­szerű. versenyképes áruja mellett ki nem használt; kifizetődpen ki nem használható kapacitásainak nagy csoportja. Gyakran szervezés helyett került sor be­ruházásra. úiabb eszközök működtetésére, s olyan vásárlásokra is, amikről kiderült, szükségtelenek, a gépek nem illeszthetők be a termelési mozzanatokba. Különösen igaz volt ez utóbbi az importberendezé­seknél. így már érthető — de nem elfo­gadható —. hogy 1970 és 1979 között a ter­melékenység a népgazdaság egészében 59 százalékkal, az eszközráfordítás viszont 66 százalékkal nőtt. Az eszközhatékonyság 1976 és 1979 között évente átlagosan 1.5 százalékkal csökkent, miközben az eszkö­zök átlagos állománya 5.8 százalékkal bő­vült. Ezért azután az eszközhatékonvság 1979-ben kedvezőtlenebb volt. mint 1970­ben ...! 'eghökkentő tény. még akkor is. ha tudjuk: tavaly, az év második felé­ben. s idén. az első hat hónapban erőteljes fékezés következett be az eszköz­állomány bővítésében, ám elsősorban a szabályozómódosítások hatására, s csak kevésbé az irányítói, termelői fölismerések tükrözéseként. A vállalati elképzelésekről tájékozódó tárcák tapasztalatai szerint a hatodik ötéves terv előmunkálatai is arra mutatnak, hogy még mindig irreális fej­lesztési, beruházási, eszközbővítési szándé­kokat dédelgetnek sok termelőhelyen, s ugyanakkor a szervezés, a meglevő esz­közök hatásosabb működtetése mellékes feladatként bukkan fel csupán a prog­ramvázlatokban. Szó sincs arról, hogy a termelékenység alakulása bárhol is ezentúl huszadrangú szerepet kapna: a legfonto­sabb jelzőszámok között marad. Szemben azonban az eddigi gyakorlattal, most már nagy alapossággal azt is elemezni keli. milyen ára van a növekedésnek, kerülhet­ne-e kévesebbe, lehetne-e olcsóbb a ter­melékenység folyamatos emelkedése? En­nek vizsgálatához most tág teret kínál minden vállalatnak a közéotávú tervezés. Mészáros Ottó M" (MTI) Hatszáz évre a temetőbe A radioaktív hulladékok biztonságos elhelyezése Az anyag nem csak átalakul. Csak győzzük kivárni — mondják az izotópszakér­vész eL metöre van szükség. Egy 1800 megawatt teljesítmé­nyű reaktor évente 1200 köbméter hulladékot ter­tők, nem éppen ok nélkül, mel. ennek eltemetése 10— 12 hektárnyi területet kíván. S az atomerőművek legke­évig üze­Az atomerőművek folyé­kony radioaktív hulladékai makacs természetűek, szinte vesebb harminc elpusztíthatatlanok. Nem ke- melnek. vesebb. mint hatszáz év kell hozzá, hogy teljesen ve­szélytelenné váljanak. Hat­Érthető. hogy a tudósokat évek óta foglalkoztatja a kérdés: miként lehet a hul­volt, hogy a folyékony anya* térfogata akkor csökken, ha besűrítik. El is terjedt az ilyen módszer: a radioaktív anyagot fölforralták, a víz elpárolgott, a térfogat fe­lére apadt. Ám a távozó párába mindannyiszor ra­dioaktív szennyeződés ke­rült; kezdhették elölről a műveletet. De ma már nem kezdik: inkább nem sűrítik száz év: nyolc-tíz generációt ladékok térfogatát csökken- be a , hulladékot hanem fenyegethet akár egyetlen adag radioaktív hulladék. Azért nem kell félni — mondják az Izotóp Intézet­ben. A hulladékokat a vi­lág minden táján tökélete teni. De nemcsak az ükuno­kákért aggódnak. amikor újabb és újabb módszerek­kel próbálkoznak — a pénz­tárcánkért is. Drága az izo­tóptemető négyzetmétere, s sen elszigetelik az élő kör- ha lehet, még drágább ra­szállítás. Az atomerőművek még az általában víz mellé épülnek, cementtel az olcsó energiaforrás mi­ügy. ahogy van, cementbe csomagolják. Egy köbméter radioaktív folyadékból más­fél köbméternyi cement­tömböt öntenek. Elég gaz­daságtalan megoldás. öt magyar kutató aztán nemrégiben megtalálta az üdvözítő megoldást. Eljárá­nyezettől. A folyékony dioaktív anyagot atomerőműben összekeverik, mire az meg­szilárdul. A tömböt gépko- ,leuuBCIl ain-aimas ízoiup- , csira rakják, és az izotóp- temetésre. Agyagos, vagy si- szerek elünyeit egyesitl- °k x — -1"---'- T vatagi területet kell keres- is sűrítik az anyagot. ni. ráadásul olyat, amely a att. A nedves talaj viszont suk az eddig ismert mód­nemigen alkalmas izotop­azt forrpont alatt teszik. Ha Harkányi iirdő fejlesztése temetőben elássák. Lehető­leg agyagos földbe, annak méSJf a aföídZ'alá. útónba környezetvédőknek, s a geo- ugyanis nem forr a folya­ágyazva. hogy élőlény hoz- lógusoknak is tetszik. Föld- dék — véletlenül jöttek rá zá ne férjen. Tökéletes biz- rengéses vidékre nem épít- — akkor radioaktív szeny­tonság. Baj eddig sem volt. hetnek temetőt. Ezért aztán nyeződés sem kerül a párá­a hulladékot gyakran több ha. Olyan vegytiszta lesz a száz kilométer távolságra pára. hogy amikor lecsapó­kell szállítani, s a reaktor dik az edénybe, akár iható mosan nő. Ennek arányában teljesítményé tói függően is. A hulladék térfogata vi­szaporodik a hulladék is. jvét-három fuvar is esik egy szont több mint felére csök­napra. A szállítójárművek ken. Egy liter folyadékból is drágák. A nemzetközi négy deciliter térfogatú ce­szabványok szerint csak menttömböt önthetnek. különlegesen biztosított gép- Egy-egy ilyen cementtömb kocsik szállíthatták a ve­szélyes szállítmányt, ami­ezután sem lesz. A világ azonban egyre több atomerőművel gazda­godik. Teljesítményük roha­amit el kell tüntetni. Egyre • nagyobb és főként több te­Az ezredfordulóig a nem­zetközi hírnevet szerzett színi ülésén. A termálvizes gyógyhely az ötödik ötéves gyógyító víz határozza meg tervben megvalósuló fejlesz­Harkányfürdő fejlődését — hangoztatták a Mecsekvidéki I Intéző Bizottság elnökségé­j nek kedden megtartott hely­lés eredményeként naponta húszezer vendéget fogadhat majd, s ezzel 2000-ig kielé­gíti a jelentkező igényeket. akkora, mint egy kiásott ki­lométerkő, szürke és csú­i i i xx nya, de négyszáz méter zu­nek meg karambol eseten hanág után sem eshet baia. v A hulladékanyag térfogat­csökkentését tehát gazdasá­gi okok indokolják. A tudó­ép marad. Nyolc méter magasból vas­tüskére ejthetik; meg sem karcolódik Éghetetlen; kü­lönleges anyag. Érthető: hatszáz év próbáját kell ki­sok előtt mindig is világos állnia. Hatszáz év nagy idö.

Next

/
Oldalképek
Tartalom