Délmagyarország, 1980. augusztus (70. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-06 / 183. szám

0 VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 70. évfolyam 183. szám 1980. augusztus 6.; szerda Ara: 1,20 forint A Z MSIM P SZE GED VÁRÓ SI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA „Célegyenesben" a kom a déli megyékben Gyorsítj'ák a járulékos munkákat — Gyümölcsszüret a szegedi járásban Országosan utolsó harma­dában, az ország déli vidé­kén pedig már befejező sza­kaszában van az aratás. Ba-" Tanyában, Bács-Kiskun, Csongrád és Somogy megyé­ben kedden már „célegyenes­be" fordultak a kombájnok. Csongrádban ezen a napon az összes aratnivalónak mindössze 3—4 százaléka állt még lábon, annak is a többsége rozs és zab volt. Baranya és Bács-Kiskun me­gyében ugyanekkor a kalá­szosok tiz százaléka, So­mogyban pedig mintegy 20 százaléka várt már csak be­takarításra. Csongrád nem véletlenül van az élen a gabonabetaka­rításban. Az idén ezen a vi­déken kezdődött meg az ara­tás, s az időjárás adta előnyt a megye nagyüzemei kitűnő szervezéssel, szorgalmas munkával mindvégig meg is őrizték. Eddig az volt a fő céljuk, hogy a szemtermést vigyék mielőbb biztos fedél alá, s eközben — viszonylag — elmaradtak az úgyneve­zett járulékos munkákkal, közöttük a szalma lehúzásá­val. Baranyában, ahol az utolsó 10 százaléknyi búza betakarítását kezdték meg kedden a kombájnok, a szak­emberek úgy számítják, hogy a hét végére a megye 60 ezer hektár kenyérgabona termése teljes egészében biz­tos fedél alatt lesz. Csong­rádhoz hasonlóan ezen a vi­déken is gyorsítják a betaka­rítás járulékos munkáit. Bács-Kiskun megyében kedden a kombájnoknak már körülbelül az egyharmada nem a saját gazdaságban dolgozott. Az egymáshoz közel eső termelőszövetkeze­tek ugyanis — előzetes meg­állapodás alapján — gépköl­csönzéssel segítik egymást. Baranyához hasonlóan So­mogyban is úgy tervezik, hogy a hét végére pontot tesznek a legnagyobb nyári munka után. Pest, Szolnok és Zala me­gye — 70, 75 százalékos tel­jesítménnyel — ugyancsak a betakarítás utolsó harmadá­ba jutott. Hajdú-Bihar megyében, ahol az idén szinte példát­lanul sok csapadék hullott, éppen kedden jutottak túl az aratás félidején. Az átlagosnál hűvösebb ég­hajlatú Veszprém, Győr­Sopron, Nógrád és Borsod megyében az utóbbi napok­ban ugyancsak lényegesen meggyorsult a gabonabeta­karítás üteme. A következő napokban az északi országré­szekben az ütem további gyorsulására lehet számíta­ni. • Sok keserűséget okozott idén a jég a mórahalmi gaz­dáknak. A Homokkultúra Szakszövetkezetben például 78 százalékos a kár a barac­kosban. Csaknem minden szemet jégütés ért, folyik a leve, rothad a gyümölcs, ha megérett, ha nem. Nem szán­dékoztak cefrébe szórni a barackot, a termés egy részét azonban csak így lehet meg­menteni. No meg ügyes ke­reskedelmi munkával. A mórahalmiak a szegedi Zákányszéken szedik és válogatják az őszibarackot konzervgyárral kötöttek megállapodást. Á gyár dzsemalapanyagnak tudja felhasználni a túlérett ba­rackot, 3 forint 15 fillért fi­zet kilójáért. A megmaradt ép szemeket igyekeznek jó áron eladni: a budapesti ZÖLDÉRT-tel kötöttek sike­res üzletet Mórahalmon a szőlőben is 30—50 százalékos kárt oko­zott a jég. Pedig szépnek ígérkezett a termés. A vihar pusztítása után a peronosz­póra is fenyegette a szőlőt. Ez utóbbi nem jelent nagy gondot: képzett agrárszak­emberek dolgoznak a szak­szövetkezetben, növényvédő szerük is van, csak a költsé­gek növekedtek ezzel. Az almát is összeverte a jég, a jégütött gyümölcsöket a zákányszéki hűtőtárolóban fogják majd tárolni, hogy ki­bírjon néhány hónapot, míg értékesíteni tudják. Veszp­rém, Tatabánya üzleteiben árulják majd a mórahalmi almát. A szövetkezet vezetői nyugodtan várják a szőlő- és almaszüretet, a munkaerőt idejekorán megszervezték. Noha a biztosító megtérí­tette az általa becsült kárt, a többszörösen kiváló szakszö­vetkezet vesztesége így is több mint 5 millió forint. A veszteséget a melléküzem­ágak bevételének növelésé­vel és a költséggazdálkodás szigorításával próbálják el­lensúlyozni. A szomszédvárat, Zákány­széket viszont elkerülte a jég. A szélvihar okozott ugyan károkat, ezek azon­ban nem mérhetők a móra­halmiak veszteségeihez. A búzában volt 7—8 százalékos szemkiverés, az akkor még lábon álló gabonát gyorsan learatták, nehogy tovább pe­regjen a szem. Jól terem az őszibarack Zákányszéken. Termőre for­dultak a nemrég telepített sárga húsú amerikai fajták, mintegy hatvan hektáron érik az ízletes gyümölcs. A bőség gondjaival küszköd­nek. nincs elegendő rekesz, emiatt elérik a barack egy része. Igaz. előrendeléssel próbálkoztak, a ZÖLDÉRT­től azonban 4 ezerrel keve­sebb R 5-ös ládát kaptak a rendelésnél. A bőséges termés ellenére nem biztos, hogy nyereséges lesz az őszibarack-ágazat. Később ért be a termés. így egy-két permetezéssel többet igényeltek a fák. ez a meg­növekedett növényvédőszer­árakat figyelembe véve te­kintélyes költségnövekedést okozott. Az árak alsó határa 3,50 és 2,50. ugyanannyi, mint 1969-ben, az utolsó nagy ba­racktermés ideién volt. a költségek viszont legalább kétszeresére nőttek. Tavaly a kisebb termés is gazdasá­gosabb volt a szakszövetke­zetnek, 4,50-ért állítottak elő egy kiló barackot, és átla­gosan 10 forintért adták el. A termelési költség az idén sem kevesebb, az ár azon­ban. részben a fajták érés­idejének összecsúszása miatt, jóval alacsonyabb. Nem nagyon éri meg ex­portra csomagolni az árut: olyan éretlenül kell leszed­ni. hogy az belföldi szállítás­ra még nőne egy fokozatot Ez máris egy forint kilón­ként. Az exportfelár mind­össze 1,50. így a munkára és a szigorúbb minőségi köve­telményekre csak 50 fillér marad. Kellene az eső a járás gaz­daságaiban. Az aratás vége felé közeledik, a kombáino­sok munkáját már nem aka­dályozná a csapadék, a gyü­mölcsösökben. zöldségtermő területeken viszont lassan károkat okoz a további aszály. Mepkezdidött a bányászkonferencia Öt földrész küldöttei Budapesten A szakszervezetek felelőssége öt földrész bányászküldöt­teinek részvételével megkez­dődött kedden Budapesten a Bányaipari dolgozók VIII. nemzetközi szakszervezeti konferenciája. A Számítás­technikai Oktató- és Tovább­képző Központ épületében zajló eseményt az SZVSZ­hez tartozó Bányász Szak­szervezetek Nemzetközi Szö­vetsége rendezi, de a 45 tag­országból érkezett 150 bá­nyászküldött mellett más bá­nyaipari szakszervezetek is elküldték képviselőiket, hogy megvitassák az iparágnak a világgazdaságban elfoglalt helyét, a bányaipari dolgo­zók helyzetét, munka- és életkörülményeit, mozgalmi tevékenységük főbb irányait. A négynapos konferencia első aktusaként plenáris ülé­sen találkoztak a résztvevők, amelyen Jan Lesneknek, a nemzetközi szövetség elnö­kének megnyitója után Ja­Kab Sándor, a SZOT főtit­kárhelyettese köszöntötte a résztvevőket a SZOT és a Magyar Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének Központi Vezetősége njevében. A kon­ferencia egybeesik a helsinki európai biztonsági értekezlet ötödik évfordulójával — hangoztatta a főtitkárhe­lyettes, majd ezzel kapcso­latban emlékeztetett' arra, hogy bár Európa 35 éve bé­kében él, a fegyverkezés fe­szültséget teremt a konti­nensen, s világszerte. Ugyan­akkor a világgazdaságban az energiaprobléma egyre ége­tőbb kérdéssé válik, az olaj­jal, mint stratégiai árucik­kel manipulálnak a tőkés világban, s ez ugyancsak fe­szültséget teremt a nemzet­közi életben. Az emberiség­nek az energiafelhasználás terén is nagyobb biztonságra van szüksége. A biztonság megteremtése a szakszerve­zetekre is nagy felelősséget ró. Ma már nem elég, ha a bányászszakszervezetek csu­pán érdekvédelmi feladatot látnak el. Az, hogy a bá­nyászat világszerte tapasz­talható megújulása ne jár­jon együtt a kizsákmányo­lás növelésével, a robot kon­zerválásával, azon is múlik, hogy a szakszervezetek mennyire szólhatnak bele a gazdasági irányításba, terve­zésbe. Ezután Simon Pál nehéz­ipari miniszter a kormány és a magyar bányászat 120 ezer dolgozója nevében kö­szöntötte a résztvevőket. "A hazai bányaipari dolgozókról szólva kiemelte: a magyar bányászok tudják, hogy csu­pán a saját erőfeszítésük nem elegendő a nyersanyag­szükséglet maradéktalan ki­elégítésére, ezért számítanak a világszövetség valamennyi bányászszervezetének, mun­kásának segítségére. Alain Simon, a csaknem 10 millió bányászt tömörítő szövetség főtitkára a világ bányaiparában az utóbbi években tapasztalható vál­tozásokat, s azok okait ele­mezte. Az egész világ bá­nyaiparának át kell állnia új kitermelő módszerek alkal­mazására, hogy a tudomá­nyos-technikai fejlődés, az életszínvonal viszonylagos emelkedése és a világ népes­ségének növekedése okozta energiaéhséget kielégíthesse. Ám ez az átállás óriási tőke­befektetésekkel jár, amire a kapitalista világban már csak a nemzetközi tőke képes. A nagytőkés csoportok nemzet­közi együttműködésének eredményeként ugyan nő a hasznosítható energiahordo­zók mennyisége, ám mindez a bányászok kizsákmányolá­sának fokozásával jár. Ezért a bányaipar fejlődése meg­követeli a szakszervezeti mozgalom, az együttműködés erősítését. Különösen igaz ez a széniparban. Természetesen kontinensenként, s a társa­dalmi berendezkedéstől füg­gően a bányaipari dolgozók helyzete más és más: van, ahol a munkalehetőségért, van ahol a magasabb jöve­delemért vagy a biztonsági berendezésekért harcolnak a dolgozók. Éppen ezért a szak­szervezetek közötti együtt­működés mellett az állandó és folyamatos tapasztalatcse­réről és a sajátos helyzetek elemzéséről sem szabad le­mondani. A plenáris ülés befejezése után az afrikai államok kül­döttei vitatták meg a konti­nensük bányászainak helyze­tét, s a mozgalmuk előtt álló feladatokat. A konferencia szerdán szekció ülésekkel folytató­dik. (MTI) Építkezések a Belvárosban A város szívének a sorsa a legtöbb szegedit izgatja. Jó ötletekből sosincs hiány, annál is inkább, mert na­gyon sokan szeretnék, ha a belvárosi rekonstrukció gyorsabb ütemben haladna. Számtalanszor elhangzott már, ha terv és a pénz sem hiányzik, mért nem megy szaporábban az üres telkek beépítése. A legtöbb gon­dot a megfelelő technológia hiánya okozza. Most is. A városi tanács végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén határozatot hozott a Mik­száth Kálmán utca, a Tábor utca, Mérey utca, a Püspök utca által határolt tömb át­építésére. A tanács azt sze­retné, ha az építkezések jö­vőre elkezdődnének és 1983­ra befejeződnének. A négy utca által határolt terület Szeged belvárosának egyik legszebb pontja. Kér­dés ilyenkor az úi épület­együttes mennyire követi •Szeged építészeti hagyomá­nyait. Vajon méltó lesz-e ez a tömb a Belvároshoz? De mielőtt valamit válaszol­ni lehetne, illik arról szólni, mi is kerül ide. A Csemege Kereskedelmi Vállalattal közös beruházás­Csarnokszerkezetek gyártása Nagy fesztávolságú hor­ganyzott csarnokszerkezetek gyártása kezdődött meg a Dunai Vasműben. A DV—6 m és a DV—12 m jelzésű tö­mör, illetve rácsos acélszer­kezetekből 12—30 métert át­hidaló tartószerkezetei: ké­szülnek. elsősorban mezőgaz­dasági tárolók, műhelycsar­nokok, de hőszigetelt faele­mek felhasználásával hűtő­ház, sportcsarnok is összesze­relhető belőlük. A Dunai Vasmű az elmúlt másfél év­tized alatt összesen 250 ezer tonna könnyűszerkezetes épületelemet gyártott, amely­ből 10 millió négyzetméter alapterületű mezőgazdasági raktárt, illetve ipari csarno­kot állítottak fel. A könnyű­szerkezetes elemeket korró­ziógátló horganybevonattal látják el. Az új .t/pusú, könnyített vázszerkezetű csarnokele­mekből szerelték össze a Paksi Atomerőmű általános üzemcsarnokát és raktárépü­letét. valamint az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszer­ipari Kiállításon a Dunai Vasmű bemutatópavilonját A horganyzott, nagy fesztá­volságú csarnok acélszerke­zeteiből évente tízezer ton nát gyárt a Dunai Vasmű (MTI) ban egy 2462 négyzetméteres ABC-áruház épül. Az üzlet régi hiány szüntet meg, s lehetővé válik, hogy több, korszerűtlen kis élelmiszer­boltot felszámoljanak. Sze­retnének 120 négyzetmétei alapterületű Patyolat felvevő üzletet is létesíteni. Termé­szetes, hogy ezen a vidéken lakóházak is helyet kapnak, ötventcilenc új lakás épül, ebből 24 egy plusz két fél­szobás, nyolc kettő plusz egy félszobás, nyolc egyszobás, 16 kétszobás, három egy­szoba és hálófülkés. Még nem eldöntött kér­dés, hogy előregyártott szer­kezetből vagy UNIVÁZ-ból emelik a házakat. Ugyanis jelen pillanatban a tanács meg nem talált kivitelezőt ehhez a rekonstrukcióhoz. Régi ügy már, hogy a kivi­telezők idegenkednek az ilyen munkától, részben a magas esztétikai követel­mény, és a megfelelő tech­nológia hiánya miatt. Azért bizonyosan senkisem lelke­sedne. hogy a klasszikus rekonstrukciót váltsa fel a gyors, paneles beépítés. Be kell érni, meg kell érteni, hogy a rekonstrukció egye­lőre lassú léptékben halad. Hozzá kell tenni, hogy a Centrum áruház mögött ké­szülő házak magastetősek lesznek, s így szeretnék megőrizni a Belváros régi képét. A hatodik ötéves 'erv kezdetéig van még né­hány hónap és remélhetőleg vállalkozó is akad hamaro­san e nemes feladatra. A beépítési tervet a Dél­nagyarországi Tervező Vál­'alat elkészítette s az elkép­zelések sikeres megvalósu­lása után Szeged kereske­delmi hálózata rejlettebb lesz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom