Délmagyarország, 1980. augusztus (70. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-05 / 182. szám

8 Kedd, 1980. augusztus S: röviden Nagy harcsák a Tiszán A múlt héten egy délután elbe­szélgettem három emberrel a fá­radtságról. Mindhárman túl voltak a munkaidejükön, egyikük íróasz­talnál. a másik kettő üzemi munka­padnál dolgozott nyolc órát. Nem tudom, a nyolc órából ki mennyit pihent, csak azért mondom így, mert alkotmányunk törvényei sze­rint nálunk nyolc óra a munkaidő. Az íróasztalnál dolgozó így foglal­ta össze a fáradtság érzetét. — Elsősorban azt mondom el, mim fáj. ha elindulok hazafelé. Fáj a derekam, fáj a fejem, nem is fáj tulajdonképpen, csak bágyadt, zúg, nehéz, alig várom, hogy lefekhessek fél órára pihenni. Az egyik fizikai munkás azt mondta, neki a lába fárad el leg­jobban. meg is mutatta, milyen da­gadtak az erei. — Ez mind a sok állástól van, meg attól, hogy elég nehéz súlyokat emelgetek munka közben. De emellett fárad a karja is. fá­rad a válla és fárad az agya. A másik munkás azt mondta, ne­ki az egész teste elfárad, nem tud­na megmondani, a keze. vagy a lá­ba fárad-e jobban, de érzi, hogy tu­nyábban működik az esze is. Ez a munkás megkérdezte tőlem, milyen fáradtságot érzek én a napi írói munkám után. Megmondom őszintén, nem tudtam ilyen ponto­san. részletesen felelni. Csak annyit közöltem vele, hogy az írás után leg­jobban sétálni, csavarogni szeretek. Fáradtság vagy hanyatt fekve valami jó köny­vet olvasni, esetleg szundítani né­hány percig. De éreztem már a fáradtság minden fajtáját. Gyalo­goltam napi húsz kilométert, nehéz, hegyi terepen, izomláz gyötörte a lábszáramat és a combomat, másnap fájt minden lépés, kevés volt min­den alvás és sok minden mozgás. Valaki azt mondta egyszer, hogy az izomláz ellen legjobb orvosság a gyaloglás; hát nekivágtam megint és tízperces menet után nem éreztem a fájdalmat. Emlékszem, sokszor el­fáradtam gyerekkoromban is. ami­kor például tizenöt-húsz kiló szenet cipelt-m haza a Schneiderék pince­boltjából, vagv nagy köteg füvet vittem a kecskénknek távoli árok­partokról. Később elfáradtam abban, hogv éjszakákon át Dosztojevszkijt tanul­mányoztam. vagy gyalog jártam a munkahelyemre, mert drága volt a villamos. Szóval, fáradtam eleget, megtanul­tam. hogv rendesen dolgozni fáradt­ság nélkül nem lehet, hogv erőimet kizsigereli a munka haza kell men­nem és nihenni. táplálkozni, hogy másnap képes legyek a munkára. Ezt a gondolatot tárgyaltam most beszélgető társaimmal. Egyetértenek abban, hogy az emberi élet örök körforgás a munka és pihenés kö­rül. hogy munka után úi erőt kell gyűjteni, mert holnap se lehet mun­ka nélkül elfeküdni, mert előbbre kell léptetni az ügyeket, amelyeket egyenként szolgálunk. Kis meglepetésemre azt mondja az egyik fizikai dolgozó. — Nekem amilyen öröm a pihe­nés. olyan öröm másnap a munka. Az az érzés, hogy új erővel rendel­kezem. Pihenni nagyon jó. Nekem van egy kis kertem, munka után ki­megyek — sokszor még télen is —. és másfai ta mozgással, a tiszta le­vegőn pihenek. A szellemi dolgozó vallomásából én ezeket jegyzem föl. — A szellemi fáradtságnál nincs kegyetlenebb. Az ember szinte ki­fordul magából. Felállsz az íróasz­taltól. zúg a fejed, egész nap ültél, de a lépcsőn lefelé szinte rogyadozik a lábad és bizonytalan az egyensúly­érzeted. Az ember ilyenkor nem ké­pes más gondolatformákra átkaD­csolni. pesszimizmus nyomasztia, rossz minden és senkivel se kíván találkozni. Az íróasztalnál is érzed délután, hogv rosszabbul fog az eszed, megesik az is olykor, hogy át­ütnek az agyad áramkörei, le kell tenni néhánv pillanatra a tollat, vagy számológépet, mert az uiiaid nem engedelmeskednek az agyad­nak. De másnap aztán rendbejön minden. Ez az élet. Ormos Gerő Furák Zsolt felvétele 'Á rendkívül szeszélyes időjárás felduzzasztottá hazánk­ban a folyókat, kiléptek medrükből és nagy károkat okoz­tak. A Tisza is megduzzadt. Ekkora vízállásra a legöregebb halász sem emlékszik, hogy lett volna a nvár derekán. Ne­kik kedvez a magas vízállás, a halak „kivonultak" a hul­lámtérre. A Tisza alsó szakaszán dolgozó halászok bő „ter­mést" mondhatnak magukénak. Rózsa József nyugdíjas halász 32 kilós harcsát fogott varsájával. Képünkön: egy kisebb, tizenegynehány kilós példányt mutatunk olva­sóinknak. > KITÜNTETÉS A Népköztársaság Elnöki Tanácsa nyugállományba vonulása alkalmából ered­ményes munkája elismerése­ként a Munka Érdemrend bronz fokozata kitüntetést adományozta Buk Ferencnó­nek. a Csongrád megyei Víz­és Csatornamű Vállalat pénz­ügyi osztálya vezetőiének, a vállalat alapító tagjának. A kitüntetést tegnap a megvei tanácsházán dr. Petrik Ist­ván. a megyei tanács általá­nos elnökhelyettese adta át. Az eseményen jelen volt Tónnes Károly, a megyei víz­és csatornamű vállalat igaz­gatója is. Öröm a vámnál — És nagypapa nem haragudott nagyon, ami­kor a vámosok megvizs­gálták a poggyászát? — Dehogy! Hiszen a vizsgálat közben megta­lálták a pápaszemét, amely már egy héttel ezelőtt elveszett! LOSONCZI PÁL MEGKEZDTE SZABADSÁGÁT Losonczi Pál. az Elnöki Tanács elnöke megkezdte évi rendes szabadságát AUTÓ­SZERVIZ összeszerelték Lipcsében a GÉPEXPORT fővállalkozá­sában készült 4 ezer 328 négyzetméter alapterületű komplett autószervizt. A la­kossági igényt kielégítő sze­mélygépkocsi-szerviz két épületcsoportból; a föld­szintes szervizcsarnokból, s a kétszintes szociális épületből áll. A 26. számú Állami Épí­tőipari Vállalattal • közösen kivitelezett szervizépületben úgynevezett vonópályás ko­csimosó is van, amely órán­ként 48 személygépocsi tisz­títását teszi lehetővé. A ter­vek szerint az új szervizt hamarosan átadják a meg­rendelőnek. Változóan felhős idő Várható időjárás kedden estig: Változóan felhős idő, legföljebb néhány helyen zá­porral, zivatarral. A várható legmagasabb nappali hőmér­séklet kedden 28—33 fok kö­zött. — Távolabbi kilátások szerdától szombatig: Időn­ként megnövekszik a go­molyfelhőzet, futó zápor, zi­vatar többfelé kialakulhat. Legalacsonyabb hajnali hő­mérséklet 15—20 fok között. Legmagasabb nappali hő­mérséklet 27—32 fok között. Jelentős mennyiségű (leg­alább 5 milliméter) csapadék az ország területének 30 szá­zalékán várható. SEGÍTETTEK A SZOCIALISTA BRIGÁDOK Iszapkeverő és fertőtlenítő berendezést készített társa­dalmi munkában a Dunai Vasmű hideghengermű hen­gersor üzeme a harkányi mozgássérültek utókezelő in­tézete számára. Az úi gép az iszap keverésén kívül — forró gőz segítségével — el­végzi a csírátlanítást is. és 65—70 fok melegen tartja az iszapot. A berendezés nagy segítség a harkányi gyógy­fürdőnek, mivel iszapkeve­rőjük elavult és sem meg­javítására. sem úi berende­zés vásárlására nem volt módjuk. HAJÓK, KOMPOK FORGALMA A MAHART balatoni üzemigazgatóságának tájé­koztatása szerint a magyar tengeren közlekedő személy­hajók és kompok ebben az évben — augusztus 3-ig be­zárólag — több mint 2 mil­lió 200 ezer utast szállítottak, ezenkívül a Szántód—Tihany rév közötti kompjáratok mintegy 246 ezer gépjármű­vet vittek át egyik partról a másikra. Az idei forgalom nem éri el ugyan a tavalyit, itt a csökkenés kilenc szá­zalékos. de a zenés járatok utasforgalma meghaladta az előző évit. DRÁGA JÓSLÁS Szarvasról érkeztek Sze­gedre szerencsét próbálni a 28 éves Bankó Maria és a 20 esztendős Varga Ágnes, akik mindketten voltak már büntetve. Ezúttal éppen az­zal foglalkoztak, hogy némi pénzért jövendőt mondtak. Így Szegeden, a Szt. István téri terményboltban az üz­letvezetőnek ajánlotta fel Bankó Mária jövendője megfejtését tenyérből — egy tízesért. A férfi az ajanla­tot elfogadta, s míg a jós­lat elhangzott. Varga Ágnes kiürítette az üzlet kasszáját, illetve abból 4 ezer 700 fo­rintot. Így végül a jóslat drága lett. de azzá vált a szarvasi nők számára is, mert letartóztatás mellett in­dítottak ellenük büntető el­járást. Műyószet ós ifjúság Filmes játékok egy éven át Csütörtökig még az a film­híradó látható a mozikban, amely a KISZ KB és a Ma­gyar Filmhíradó országos já. tékának negyedik rejtvényét adja föl. Így az ifjú mozilá­togatók még bekapcsolódhat­nak a több fordulós fejtörő­be. összesen 12 filmrejtvény jelenik meg a vásznon, s eb­ből a nyolc helyes megfejtést beküldők jövőre már a tv nyilvánossága előtt vetélked­nek tovább. A játék az ifjúsági szövet­ség Művészet és ifjúság ak­ciójának része. Mint a KISZ KB kulturális osztályán el­mondták: az elmúlt év ifjú­sági művészeti programjai az amatőröké voltak. Az ifjúsá­gi mozgalom 70 ezer éneke­sét, táncosát, zeneművészét és színtársulati tagját, a munkahelyek, az oktatási in­tézmények műkedvelő elő­adócsoportjait sikerült moz­gósítani. Az idén a filmmű­vészet megismertetése a cél. Budapesten, a városokban és a falvakban most a KISZ-szervezetek dolga, hogy mielőbb kapcsolatot te­remtsenek a helybeli film­színházakkal. Sokat segíthet­nek a szeptemberben induló „Filmvilág" játék résztvevői­nek. A Mozgókép-forgalmazá­si Vállalat nemrég összeállí­tott egy listát: tematikusan rangsorolt címek a fiatalo­kat érdeklő értékes alkotá­sokról. Érdemes lesz az aján­lott filmeket megnézni, mi­vel üzemekben, téeszekben. iskolákban és egyetemeken házi vetélkedőket tartanak majd. A jövő év februárjá. nak végéig városi, járási ver­senyeken is megmérkőznek egymással a munkahelyi in­tézményi csapatok. A film és az irodalom kapcsolatáról, alkotásokról, világhírű mű­vészek és rendezők munká­járól, a magyar és a nemzet­közi filmtörténetről esik szó a fejtörőkön. 1981 tavaszán tv-döntő zárja a több for­dulós versenyt. Tematikai kötöttség nél­kül hirdette meg a KISZ KB a SZOT-tal közösen az ama­tőrfilmesek pályázatát: az országos diáknapok jövő évi rendezvényein mutatkoznak be az ifjú alkotók. A Művé­szet és ifjúság akció filmes programját a májusi ifjúsági filmszemle eseményei zár­ják. Addigra már a különbö­ző rendezvények, játékok legjobbjai között kisor­solják az 1981. évi moszkvai filmfesztiválra szóló juta­lomutakat. Magyar táncfórum '80 Középkori fegyverkovácsműhely Tűzvésznek köszönhetők az új pécsi leletek NYÁRI EGYETEM Szarvason, n mezőgazda­sági főiskolán hétfőn meg­nyílt a Tessedik Sámuel nyári egyetem. A melioráció és a vízgazdálkodás kérdé­seivel foglalkozó egyhetes előadás- és rendezvénysoro­zatnak több mint száz részt­vevőié van. BALESET Üllés külterületén, az Ar­pád-dűlőben Nagv György 36 éves szegedi (Dorozsma, Bródi M. u. 5.) lakos autót vezetve valamilyen ok miatt elveszítette uralmát a iármű felett, azzal felborult és 55 ezer forint kára keletkezett. A járművezető arra hivat­kozott. hogy sertések szalad­tak fel kocsija elé az útra, azokat akarta kikerülni. A magas kárösszeg miatt indí­tottak eljárást. A TISZÁBA FULLADT Szentesen fürdés közben a Tiszába fulladt Juhász Ká­roly 23 éves betanított mun­kás. szentesi lukas. Pécs történelmi városköz­pontjában. a Széchenyi tér alatt teljesen ép. nagymé­retű középkori pincére buk­kantak. amely gazdag lelet­anyagot őrzött meg a XVI. századból. A tizenöt méter hosszú pince pontosan a tér nyugati útteste alatt húzódik. A felszíni forgalmat nem ve­szélyezteti, hiszen csaknem nyolc méter mélységben fek­szik a mai járószint alatt A .pincét a terhelést jól bíró tufával boltozták, ami igen ritka Pécsett A Földmérő és Talajvizs­gáló Vállalat dolgozói egy vízmosta üreg feltárása köz­ben törtek át a pincébe, ahol négyszáz év óta nem járt ember. Meglepetten tapasz­talták, hogy a középkori épít­mény falai olyan szilárdak és épek, mintha mostanában emelték volna. Az aknamé­lyítő munkások azután meg­találták a pincegádort is, a boltozott lejtős bejáratot valamint annak a nagymére­tű reneszánsz épületnek a falmaradványait amelyhez a pince tartozott, A pince lejáratát hatal­mas tömegű égett törmelék­anyag zárta el. egy nagy tűzvész maradványa. Ez az anyag valóságos kincsesbá­nyának bizonyult a régé­szek számára. A leletmentés során középkori fémmeg­munkáló műhely tartozékai kerültek napvilágra: öntőté­gelyek, köszörűkövek, kohó­maradványok. Tömérdek égett vastárgyat is találtak, például kardhüvelyek, vér­tek. sodronyingek. sisakok, sarkantyúk darabjait. Kár­páti Gábor régész feltevése szerint fegyverkovácsmühely állhatott ezen a helyen, és miután az épület a tűzvész martalékává vált. a romhal­mazt egyszerűen behányták a pincébe. Az előkerült pénzérmék tanúsága szerint a szerencsétlenség időpontja a XVI. század második felé­re tehető. Mint a muzeológus el­mondta. a Széchenyi téri le­letmentéseknél évek óta kí­sért a négyszáz év előtti tűz­vész emléke. A nyomok arra vallanak, hogv a mai város­központ középkori épületei teljesen elpusztultak a lán­gok között, és a törökök nem tartották érdemesnek helyreállításukat. Minden bizonnyal ezt követően épí­tették fel a romok helyén Gázi Kászim pasának a teret ma is uraló dzsámiját ott, ahol valaha a középkori Szent Bertalan templom ál­lott. A Széchenyi téren fo­lyó pincefeltárás és az azt kísérő leletmentés eredmé­nyei alapján valószínűleg teljesen át kell rajzolni a városközpont XVI. századi képét. A gazdag régészeti lelet újabb adalékot szolgáltatott Pécs középkori arculatának pontosabb megrajzolásához. A most feltárt pince viszont közvetlen hasznot is hozott. Kiderült ugyanis, hogy a hosszú pinceág pontosan egybeesik a Széchenyi tér alatt készülő közműalagút vonalával. A távfűtő-vezeték építői tehát minden további nélkül felhasználhatják: ez­által több százezer forint ér­tékű munkát takarítanak meg. Hazai balett- és táncegyüt­tesek részvételével — Ma­gyar táncfórum '80 címmel — egyhetes előadássorozatot rendeznek októtier 13. és 20. között a Fővárosi Operett­színházban. Miként Körtvé­lyes Géza, a Magyar Tánc­művészek Szövetségének fő­titkára elmondta, a magyar táncművészet legfrissebb eredményeinek bemutatása átfogó képet nyújt majd a művészeti ág fejlődéséről, valamint a vidéki társulatok, illetve önálló színházzal nem rendelkező együttesek mun­kájáról. A seregszemlére meghívott hivatásos és ama­tőr tánckarik az elmúlt évadban tx^iutatott, illetve erre az alkalomra komponált legfrissebb produkcióikkal mutatkoznak be egy-egy es­tén. Fellép a műsorban a Győ­ri és a Pécsi Balett, a Fővá­rosi Operettszínház balett­együttese, az Állami Népi Együttes tánckara, a Buda­pest Táncegyüttes, a Magyar Néphadsereg Művészegyütte­se, a Népszínház tánckara, valamint a Duna művész­együttes. Október 18-án a legjobb amatőr csoportoké lesz a színpad. Az ország legneve­sebb balettkara — az opera­házi — a rendezvények ide­jén saját otthonában mutat be táncműveket. A Budapesti Művészeti He. tek keretében megrendezen­dő táncfórumra külföldi — szovjet, lengyel, csehszlovák és NDK-beli — szakembere­ket is meghívott a Magyar Táncművészek Szövetsége' velük kétnapos tanácskozá son vitatják meg a látottá, kat. A Magyar Szocialista Munkáspárt Szeged városi Bizottságának napilapja. Főszerkesztőt F. Nagv István - Főszerkesztő-helyettest Sz. Simon István - Kiadja a Csongrád megvet Lapkiadó vállalat. Felelftt kiadó: Kovács László - Szerkesztőség ós kiadóvállalat: Szeged Ta­nárskdztársaság útja ta. Sajtóház «74fi - Telefon: I2-S3J - A lapot nvomla: Szegedi Nvoroda Szeged Rajrsv-Zslllnszkv útra » - í72t Igazgató: Dobó József - Terlesztt a Magvar Posta. Előfizethető a postahivataloknál ós kózhesttőknei. Előfizetést itt egy bőnapra 3* forint. - indexi liűii - ISSN; OiJJ-Oíi s

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom