Délmagyarország, 1980. augusztus (70. évfolyam, 179-204. szám)
1980-08-30 / 203. szám
Szombat, 1980. augusztus 30. 3 A közlekedés fejlesztéséről Tanácselnökök értekezlete Már ,a gyakorlatban je- lekedésben is csökkent ütelentkeznek az Országgyűlés mű fejlődéssel kell számoláltal 1968-ban elfogadott, s nunk a soron következő egy évtizeddel később kor- tervidőszakban. Folytatódik szerűsített közlekedéspoliti- a főutak és összekötő utak kai koncepció megvalósí- borkolatának megerősítése, tásának eredményei. Ezek és a hat méternél keskeközé tartozik például, hogy nyebb utak szélesítése. a személy- és áruszállítási feladatok megoszlása lényegében a kívánalmaknak Már megtörténtek az első szervezett lépések, kezdeti eredmények is vannak megfelelően alakult, a ta- a közúti közlekedés egészén karékosabb energiafelhasználás szempontjából is. A közlekedési ágazat fejlesztébelül a közhasználatú és a közületi járművek szállítási kapacitásának összesi programja a következő hangoltabb, szervezettebb esztendőkre — a beruházási kihasználásában. lehetőségek függvényében — a főbb célok rangsorolásán alapszik. Ennek megfelelően a szállítási feladatokat elAz egész lakosságot közelről érintő és jó hír, hogy rövidesen megkezdődik a Petőfi-rádió műsorát sugárlátó vasúti és közúti fúva- zó adók rekonstrukciója, s rozást, a városi tömegköz- más munkálatok nyomán lekedést, hírközlési területen pedig javul majd a tévé elpedig elsősorban a tömeg- ső és második programjának kommunikáció korszerűsíté- vételi lehetősége, az ország tét részesítik előnyben. néhány, ma még gyengébb Ezek voltak a legfonto- képminőségre kárhoztatott sabb gondolatai annak a részében. Kevésbé biztató a pénteki tanácskozásnak, helyzet a telefontémában, amelyen — a Parlament Hálózatbővítési gond, illetve Gobelin-termében — Papp akadály, hogy sajnos a teLajos államtitkár, a Minisz- lefonközpontok nagy része tertanács Tanácsi Hivatalának elnöke vezetésével a még mindig kézi kapcsolású. Hasonló ellentmondáfővárosi, a megyei és a me- sok vannak az országos tegyei városi tanácsok kei a közlekedés és elnöhírközlés időszerű kérdéseivel ségek között. lexhálózat terén is az igények és a bővítési lehetőfoglalkoztak. Ez volt a tanácsi választások első megbeszélésük. Közvetve kapcsolódott a utáni közlekedési témához a tanácselnöki értekezlet másoPullai Árpád közlekedés- dik napirendi kérdése is: és postaügyi miniszter tá- az idegenforgalom területi jékoztatója alapjárt a mun- átrendezésével és a határ kaértekezleten a tanácselnö- menti forgalommal kapcsoköket elsősorban a jövő ter- latban Juhász Zoltán belvei foglalkoztatták. Annál is kereskedelmi minisztériumi inkább, mert — sok más területhez hasonlóan — a közállamtitkár tájékoztatta tanácsi vezetőket. (MTI) Befejeződött az ellenőrzési konferencia Pécsett pénteken befejezte munkáját a IV. országos ellenőrzési konferencia, amelyen több mint nyolcszáz gazdasági vezető és ellenőrzéssel foglalkozó szakember vett részt. Minthogy a résztvevők előre megismerkedhettek az előadások anyagával, a tanácskozás időtartamának nagyobb részét szabad vitára, termékeny tapasztalat- és véleménycserére fordíthatták. A kétnapos konferencia a Pollack Mihály Műszaki Fő iskolán tartott plenáris ülései zárult. Itt ajánlásokat logadtak el, amelyeket az illetékes szervekhez továbbítanak, javasolták például, hogy a népi ellenőrzés helyezze előtérbe a társadalompolitikai jellegű, a lakosság szélesebb rétegeit érintő témák vizsgálatát. A népi ellenőrzés tömegbázisának szélesítését szolgálja az a javaslat, hogy fokozottan vonjanak be szakembereket és fizikai dolgozókat a vizsgálatba, elsősorban szakmunkásokat. Állást foglaltak az ellenőrzési rendszer tevékenységének jobb összehangolása mellett, javasolták az ellenőrzési tervek egyeztetését, hogy csökkenjenek a párhuzamosságok és érdemibb legyen az ellenőrzési szervezetek munkája. Szerepel az ajánlások között az ellenőrzési továbbképzés fejlesztése is. (MTI) Kis papucs és habverő ápró kellékek a Szinkronból Tulajdonképpen semmi köze a szobapapucsnak a mégis egy tető alá hozták a krumplitörőket Bérmunká- szolgáltatóházban 15 asszony ban gázégőrózsákat. hús- egy éve segít be a cipőfelsőhabverőhöz, a Szinkron Ve- akasztó horgokat is ónoznak, rész-készitésbe. Gyorsan gyesipari Szövetkezetben Alumínium csövek, bojler- megtanulták a munkát mert és konvektortartozékok is az idén már kérték, hogy kettőt. Ugyanis mindkét ter- készülnek a műhelyben. darabbérben dolgozhassanak. Az egyikből évente 70 ezer pár, a másikból 140 ezer darab. mék a szövetkezet puszta- Szöregen — a szövetkezet A Szinkron szövetkezetnek mérgesi üzemében készül, másik „vasas"-részlegében — tavaly 72 millió forint bea lakatosok a DÉLÉP al- vétele volt és 3 millió forint vállalkozói. Évente 7 millió, nyeresége. Szeretnék, ha az forint értékű vasvázat álli- idén se lenne kevesebb. EnA szövetkezetre jellemző, tanak össze. épületekhez, nek érdekében alapanyagul hogy olyan termékekkel je- Huszonötén dolgoznak a olcsóbb, de ugyanolyan milentkezik a piacon, amelye- „deszki dombon" levő mű- nőségű bőrt és cipőipari műket ügyes kezű asszonyok, helyben. A Szerb utcában pórt használnak, erős markú férfiak többnyi- papucsokat és formatalpas re kézi munkával formáz- klumpákat készítenek. Nanak. A falusi papucsosok gyobb tapasztalattal rendelnéhány éve váltottak szak- keznek, mint a pusztamérmát. Előtte a földeken, vagy gesiek. mert több a szakotthon a háztartásban se- munkás. Ha a piaci igények gédkeztek. Szegedről jártak kívánják, előbb a szőregi ki hozzájuk a tanítómeste- üzemben változtatnak a terrek, és most már johbára méken. Nehéz ilyenkor a nélkülük is elbodogulnak. dolguk a más munkához Tavaly például csaknem 6 szokott embereknek, de időmillió forint értékű munká- vei hasznot hoz a változás. Közéletiség T alán a legbonyolultabb, legnehezebben mérhető és előrelátható jelenség az értékítéletek alakulása egy társadalom életében. Egy bizonyos: minden korszaknak megvan a maga elfogadott értékrendje, amely azonban jobbára az általánosítások összessége, közös tapasztalatok s tovább örökölt, vagy továbbadott vélemények összegezése. Ebből adódóan a konkrét megítélésre váró dolgok elbírálásánál ez a fajta kialakultság köti is, és különösen a gyors társadalmi változásokat nem tudja elég rugalmasan követni. A valóságérzékenység persze nem hiányzik az értékrendből, az erkölcsi megítélés spontán alakulásából, de természetéből fakad, hogy először az új jelenségeket is megkísérli a saját — örökösnek és állandónak vélt — skatulyáiba gyömöszölni, s csak mikor ez majd végképp nem sikerül, akkor hajlandó újítani a megítélés normatíváin is. Az elmúlt három és fél évtized alatt jó néhány alapvető dolog tényleges társadalmi értéke többet változott, mint ezelőtt ezer évig. A közösségben végzett munka, az emberi élet végső nagy céljai, s velük a magatartásformák, a tisztesség erkölcsi alapfogalma, vagy a hasznosság kategóriája: mind az átértékelődött dolgok közé tartoznak. De talán semmi nem változptt oly gyorsan, mint a közéletiség fogalma, amelyet az új társadalmi rend lényege alakított ki. s ugyanez „futtatta be" vele villámgyors karrierjét: mostanára alapvető társadalmi erővé, az emberek megítélésének egyik alapvető kritériumává rangosítva ezt a kategóriát Ezért nem lehet csodálkozni azon. ha a hétköznapi, spontán értékrendben a közéletiség még nem foglalta el azt. a helyét amely tényleges társadalmi rend értéke szerint megilletné. Azaz: valóságos anyagi-politikai és társadalomformáló szerepe jóval nagyobb annál. mint amekkora megbecsülést élvez arányosan a kisebbnagyobb közösségekben kialakult megítélésben. Beszédes példák sora bizonyítja, hogy ez így van ma még. Kezdve onnan, amikor egy faluban többen kifejtették: X az igazán „okos ember", aki szépen hallgat, nem vesz részt semmiben, csak arra ügyel, hogy minden jóból részesedjék, hát nem ő csinálja jól? Amikor vitáztam, hogy hiszen magukkal kapartatja ki a gesztenyéjét, magukkal, akik már vállalnak egyetmást többletet, vagy akárcsak a közügyeket. alakító véleménymondás ódiumát, az volt a válasz: hát ez az ügyes benne, nem? Vagy folytatva ott. hogy a közös ügyekben következetesen megszólalókat és részvevőket jó néhány helyen hallottam „notórius felszólalónak", „nyüzsgőnek". es „minden lében kanálnak" minősíteni. Ez is egy torz skatulyamaradvány, ha van is rá mentség és magyarázat: korábban elég sok karrierista használta előmenetele eszközéül álközéletiségét. aki aztán a nehezebb helyzetekben hirtelen könnyűnek találtatott. S ma is vannak, akik ilyesfajta magatartással hátráltatják e rossz tapasztalatok eltűnését az értékrendünkből, s ezzel a megítélés gyorsabb változását is. Az azonban napjaink egyre erősödő folyamata, hogy a közös ügyekben javitó szándékkal és cselekvően részt vevő egyre több ember egyre több helyen elfogadott szokássá alakítja, természetes magatartásmércévé nemesíti lassan azt a közéletiséget. amely életmódja szerves részévé vált az idők során. Anélkül, hogy a tudatos példamutatás szerepét lebecsülném, azt hiszem, ott alakul gyorsabban valóságkövetővé a megítélés is. ahol ez a magatartásforma természetessé válik a hétköznapokon. És az ilyen közösségekben korszerűsödik hamarabb az értékrend, itt válik a köztisztelet alkotóelemévé egyre több tényleges társadalmi érték. Ott a köztisztelet az igazán ió vezetőt övezi, legyen az tanácstag, gyárigazgató, brigádvezető. vagy országgyűlési képviselő. Itt nem csak az elintézett ügyek, a kiharcolt kedvezmények. az igazságos döntések — tehát nem csupán a tényleges és kézzelfogható produkciók — miatt tisztelik a közéleti embert, hanem a társadalomért, a többiekért élés magatartásformája miatt önmagában is. S egyszerűen azért, mert az ilyen közösségek legtöbb tagjában, kisebb vagy nagyobb mértékben megvan ugyanez a szándék, ugyanez a készség. S ezért könnyebben épül be a közéletiség megbecsülése a hétköznapi értékrendbe. Alapvető erkölcsi mércévé kell válnia, tudatosulnia kell annak, hogy a mai. ebben a világban önmagáért és a többiekért is élő ember egyik legjobbaq megbecsülendő tulajdonsága éppen a közéletisége. Sztankay József Nemesfém-takarékossági lehetőségek Újabb nemesfém-takaré- jezte be ötnapos munkáját gálati módszerek is, amekossági eljárások értékes Budapesten. A nemzetközi lyeknek elterjedésével megkutatási eredményeinek ismertetésével igazolta az előzetes nagy érdeklődést a villamosérintkező jelenségekről és anyagokról tárgyaló X. nemzetközi konval járultak a bevételéhez. Szinte alig győzik „fejel szövetkezet Eleinte zsörtölődtek is sokan. hogy nehezen szokja a kiscipőhöz szokott kezük a ni a papucsokat", mert ahogy papucsot. S ilyenkor. még elkészül, el is kél. hiszen bele nem rázódtak a munúgynevezett hiánycikket kába. kevesebbet is kerestek gyártanak. S ez semmit nem a megszokottnál. Hat év alatt von le munkájuk értékéből. 90-ből csak 60-an maradtak Szöregen. Mostanra — amellett. hogy nagy a munkaerőSzülelésnapi köszöntő mert az előírt minőségből nem engednek. Amint azt Rátkai Sándor, a szövetkezet vándorlás — stabilizálódott elnöke elmondotta, nem érné a létszám és sikerült kevemeg a közösségnek és ártana sebb embernek is naponta átis jó hírének, ha a minőség lapban ezer papucsot készírovására növelnék a mennyiséget •4 habverőkön kivül mó« konyhai kellék is készül teni. Munkájukat dicséri, hogy az idén az első félévben 96 ezer pár lábbeliből csak 1200 Pusztamérgesen. A faluban pár másodosztályút találtak hatvanötezer krumplitöröt készítenek, s küldenek a boltokba évente — a háziasszonyok örömére. A műa meósok. (Ennek a tízszerese is megengedett) Ha nehezen is. de tudják ellensúlyozni a bőr árának emelhelyben a habverők szálait kedését. ízlésesebb, változaesztergapadon. a burgonya- tosabb külsővel készülnek a zúzó „drótját" kézzel hajlít- gyermekszandálok. magas iák. Szabvány írja elő. hogy S2árú cipők. Ezt az utóbbit a konyhában használatos eszközök csak ón bevonattal kerülhetnek forgalomba. Pusztamérgesen is előbb savban fürdetik, majd ónfürdőbe mártják a rugós, a szálas habverőket és a Csongrádon, a szövetkezet harmadik részlegénél készítik. A Tisza-parti városból évente 80—90 ezer kiscipőt küld a szövetkezet a boltokba. Mórahalmon, a valamikor találkozón 22 ország csak- bízhatóbban, tartósabban nem 300 villamosipari- ku- működő kapcsolók kerültatója, gyártmányfejlesztő hetnek a különböző gépekmérnöke és egyetemi pro- pe, készülékekbe és berenfesszora vett részt. A meg- dezésekbe, tehát kevesebb vitatott, 104 előadásból ki- bosszúságot okoznak felferencia, amely pénteken fe- tűnt: újabban több mint használóiknak. Ezekre az " 20 olyan ötvözetet kisérle- eredményekre utalt zárszateztek ki, amelynek segít- vában Hónig Ernő, a VBKM ségével a híradástechnikai termelési igazgatója, a nemberendezésekben, háztartási zetközi konferencia magyar gépekben és villamosener- szervező bizottságának eigia-szolgáltatásban nélkü- nöke. lözhetetlen villamosérintkező A találkozón megválaszelemeket, jelfogókat, a minőség károsítása nélkül is a szokásosnál kevesebb arany, ezüst és vanádium felhaszl nálásával lehet elkészíteni. Nagy figyelmet keltett a I konferencián az a 14 előtották a konferencia nemzetközi tanácsadó testületének új elnökéül Werner Riedert, a bécsi műszaki egyetem professzorát. Elhatározták azt is, hogy legTegnap. pénteken ünnepelte 70. születésnapiát Bökönyi János, a munkásmozgalom régi szegedi harcosa, nyugdíjas, aki a Szocialista Hazáért Érdemrend, a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozata, a Munkás-Paraszt Hatalomért adás, amelyben a magyar Közelebb ket év múlva, a kutatók és gyártmányfejlesz- berlini nemzetközi konfetők számoltak be sikeres ki- rencián adnak számot legsérleteikről. A találkozón újabb kutatási eredméközkinccsé váltak új vizs- nyeikrőL (MTI) MÉM-díj átadása A hevesi Rákóczi Terme- még csak 168 hektáron terlőszövetkezct megkapta a meltek zöldséget, az idén Mezőgazdasági és Élelmezés- pedig már meghaladja' az ügyi Minisztérium idei ter- 1200 hektárt á zóldségtermó meiési nagydíját azokért a területük, miközben az átkiemelkedő gazdasági ered- lagtermés is jelentősen nömenyekért, amelyeket első- vekedett. Paradicsomból sorban a zöldségtermelésben például tavaly 537 mázsa és a gabonatermesztésben termest takarítottak be értek el. A díjat pénteken hektáronként, a hat év előtti Érdemérem, a Felszabadulási Jubileumi Emlékérem és több adták át Hevesen a művelő- 330 mázsával szemben. A más kitüntetés tulajdonosa. Fogadta és köszöntötte őt szü- 1 dési központban rendezett hevesi közös gazdaság évenletésnapja alkalmából az MSZMP Szeged városi bizottsá- • ünnepi közgyűlésen. Gulyás ként mintegy 9000 tonna gán tegnap délelőtt dr. Koncz János, a Csongrád megyei Sándor a termelőszövetkezet zöldségfélét értékesít a külnó.4KO„+fe6fl fi+b-Z„„ ár rí — Vnóh-ot,, VnnHrt— „ „^.nri ná—. 1, ...J.. 1- 1. - J .. i : r , 1pártbizottság titkára és dr. Székely Sándor, a városi pártbizottság titkára. Dr. Koncz János átadta a megyei pártelnöke ismertette a közös kereskedelmi forgalomban, gazdaság termelési, gazda- Az ünnepi közgyűlésen bizottság üdvözlő levelét, vörös szegfűcsokrot és aiándé- sági eredményeit, amellyel Veress Peter külkereskedelkot. Bökönyi János fiatal cipészsegédként 1929-ben kapcsolódott a munkásmozgalomba. 1930 óta tagja a pártnak. Nyugdíjba vonulása után a rókusi II. pártalapszervezetben választott tisztségeket töltött be. Képünkön: dr. Székely Sándor. Bökönyi János és dr. Koncz János. kiérdemelték a kitüntetést. A hevesi közös gazdaság te-1 rületi adottságait kihasználva, évről évre növelte a zöldségtermelést 1970-ben mi miniszter adta át Gulyás Sándornak a termelési nagydíjat és az adományozást tanúsító oklevelet (MTI)