Délmagyarország, 1980. augusztus (70. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-30 / 203. szám

Szombat, 1980. augusztus 30. 3 A közlekedés fejlesztéséről Tanácselnökök értekezlete Már ,a gyakorlatban je- lekedésben is csökkent üte­lentkeznek az Országgyűlés mű fejlődéssel kell számol­által 1968-ban elfogadott, s nunk a soron következő egy évtizeddel később kor- tervidőszakban. Folytatódik szerűsített közlekedéspoliti- a főutak és összekötő utak kai koncepció megvalósí- borkolatának megerősítése, tásának eredményei. Ezek és a hat méternél keske­közé tartozik például, hogy nyebb utak szélesítése. a személy- és áruszállítási feladatok megoszlása lé­nyegében a kívánalmaknak Már megtörténtek az el­ső szervezett lépések, kez­deti eredmények is vannak megfelelően alakult, a ta- a közúti közlekedés egészén karékosabb energiafelhasz­nálás szempontjából is. A közlekedési ágazat fejleszté­belül a közhasználatú és a közületi járművek szállí­tási kapacitásának össze­si programja a következő hangoltabb, szervezettebb esztendőkre — a beruházási kihasználásában. lehetőségek függvényében — a főbb célok rangsorolásán alapszik. Ennek megfelelően a szállítási feladatokat el­Az egész lakosságot kö­zelről érintő és jó hír, hogy rövidesen megkezdődik a Petőfi-rádió műsorát sugár­látó vasúti és közúti fúva- zó adók rekonstrukciója, s rozást, a városi tömegköz- más munkálatok nyomán lekedést, hírközlési területen pedig javul majd a tévé el­pedig elsősorban a tömeg- ső és második programjának kommunikáció korszerűsíté- vételi lehetősége, az ország tét részesítik előnyben. néhány, ma még gyengébb Ezek voltak a legfonto- képminőségre kárhoztatott sabb gondolatai annak a részében. Kevésbé biztató a pénteki tanácskozásnak, helyzet a telefontémában, amelyen — a Parlament Hálózatbővítési gond, illetve Gobelin-termében — Papp akadály, hogy sajnos a te­Lajos államtitkár, a Minisz- lefonközpontok nagy része tertanács Tanácsi Hivatalá­nak elnöke vezetésével a még mindig kézi kapcso­lású. Hasonló ellentmondá­fővárosi, a megyei és a me- sok vannak az országos te­gyei városi tanácsok kei a közlekedés és elnö­hír­közlés időszerű kérdéseivel ségek között. lexhálózat terén is az igé­nyek és a bővítési lehető­foglalkoztak. Ez volt a ta­nácsi választások első megbeszélésük. Közvetve kapcsolódott a utáni közlekedési témához a ta­nácselnöki értekezlet máso­Pullai Árpád közlekedés- dik napirendi kérdése is: és postaügyi miniszter tá- az idegenforgalom területi jékoztatója alapjárt a mun- átrendezésével és a határ kaértekezleten a tanácselnö- menti forgalommal kapcso­köket elsősorban a jövő ter- latban Juhász Zoltán bel­vei foglalkoztatták. Annál is kereskedelmi minisztériumi inkább, mert — sok más te­rülethez hasonlóan — a köz­államtitkár tájékoztatta tanácsi vezetőket. (MTI) Befejeződött az ellenőrzési konferencia Pécsett pénteken befejezte munkáját a IV. országos ellenőrzési konferencia, amelyen több mint nyolc­száz gazdasági vezető és ellenőrzéssel foglalkozó szak­ember vett részt. Minthogy a résztvevők előre megis­merkedhettek az előadások anyagával, a tanácskozás időtartamának nagyobb ré­szét szabad vitára, termé­keny tapasztalat- és véle­ménycserére fordíthatták. A kétnapos konferencia a Pollack Mihály Műszaki Fő iskolán tartott plenáris ülé­sei zárult. Itt ajánlásokat logadtak el, amelyeket az illetékes szervekhez továbbí­tanak, javasolták például, hogy a népi ellenőrzés he­lyezze előtérbe a társadalom­politikai jellegű, a lakosság szélesebb rétegeit érintő té­mák vizsgálatát. A népi el­lenőrzés tömegbázisának szé­lesítését szolgálja az a ja­vaslat, hogy fokozottan von­janak be szakembereket és fizikai dolgozókat a vizsgá­latba, elsősorban szakmun­kásokat. Állást foglaltak az ellenőrzési rendszer tevé­kenységének jobb összehan­golása mellett, javasolták az ellenőrzési tervek egyezteté­sét, hogy csökkenjenek a párhuzamosságok és érde­mibb legyen az ellenőrzési szervezetek munkája. Szere­pel az ajánlások között az ellenőrzési továbbképzés fej­lesztése is. (MTI) Kis papucs és habverő ápró kellékek a Szinkronból Tulajdonképpen semmi köze a szobapapucsnak a mégis egy tető alá hozták a krumplitörőket Bérmunká- szolgáltatóházban 15 asszony ban gázégőrózsákat. hús- egy éve segít be a cipőfelső­habverőhöz, a Szinkron Ve- akasztó horgokat is ónoznak, rész-készitésbe. Gyorsan gyesipari Szövetkezetben Alumínium csövek, bojler- megtanulták a munkát mert és konvektortartozékok is az idén már kérték, hogy kettőt. Ugyanis mindkét ter- készülnek a műhelyben. darabbérben dolgozhassanak. Az egyikből évente 70 ezer pár, a másikból 140 ezer da­rab. mék a szövetkezet puszta- Szöregen — a szövetkezet A Szinkron szövetkezetnek mérgesi üzemében készül, másik „vasas"-részlegében — tavaly 72 millió forint be­a lakatosok a DÉLÉP al- vétele volt és 3 millió forint vállalkozói. Évente 7 millió, nyeresége. Szeretnék, ha az forint értékű vasvázat álli- idén se lenne kevesebb. En­A szövetkezetre jellemző, tanak össze. épületekhez, nek érdekében alapanyagul hogy olyan termékekkel je- Huszonötén dolgoznak a olcsóbb, de ugyanolyan mi­lentkezik a piacon, amelye- „deszki dombon" levő mű- nőségű bőrt és cipőipari mű­ket ügyes kezű asszonyok, helyben. A Szerb utcában pórt használnak, erős markú férfiak többnyi- papucsokat és formatalpas re kézi munkával formáz- klumpákat készítenek. Na­nak. A falusi papucsosok gyobb tapasztalattal rendel­néhány éve váltottak szak- keznek, mint a pusztamér­mát. Előtte a földeken, vagy gesiek. mert több a szak­otthon a háztartásban se- munkás. Ha a piaci igények gédkeztek. Szegedről jártak kívánják, előbb a szőregi ki hozzájuk a tanítómeste- üzemben változtatnak a ter­rek, és most már johbára méken. Nehéz ilyenkor a nélkülük is elbodogulnak. dolguk a más munkához Tavaly például csaknem 6 szokott embereknek, de idő­millió forint értékű munká- vei hasznot hoz a változás. Közéletiség T alán a legbonyolultabb, legnehe­zebben mérhető és előrelátható je­lenség az értékítéletek alakulása egy társadalom életében. Egy bizonyos: minden korszaknak megvan a maga elfo­gadott értékrendje, amely azonban jobbá­ra az általánosítások összessége, közös ta­pasztalatok s tovább örökölt, vagy tovább­adott vélemények összegezése. Ebből adó­dóan a konkrét megítélésre váró dolgok elbírálásánál ez a fajta kialakultság köti is, és különösen a gyors társadalmi válto­zásokat nem tudja elég rugalmasan követ­ni. A valóságérzékenység persze nem hiányzik az értékrendből, az erkölcsi meg­ítélés spontán alakulásából, de természe­téből fakad, hogy először az új jelensége­ket is megkísérli a saját — örökösnek és állandónak vélt — skatulyáiba gyömöszöl­ni, s csak mikor ez majd végképp nem sikerül, akkor hajlandó újítani a megítélés normatíváin is. Az elmúlt három és fél évtized alatt jó néhány alapvető dolog tényleges társadal­mi értéke többet változott, mint ezelőtt ezer évig. A közösségben végzett munka, az emberi élet végső nagy céljai, s velük a magatartásformák, a tisztesség erkölcsi alapfogalma, vagy a hasznosság kategó­riája: mind az átértékelődött dolgok közé tartoznak. De talán semmi nem változptt oly gyorsan, mint a közéletiség fogalma, amelyet az új társadalmi rend lényege ala­kított ki. s ugyanez „futtatta be" vele vil­lámgyors karrierjét: mostanára alapvető társadalmi erővé, az emberek megítélésé­nek egyik alapvető kritériumává rangosít­va ezt a kategóriát Ezért nem lehet csodálkozni azon. ha a hétköznapi, spontán értékrendben a köz­életiség még nem foglalta el azt. a helyét amely tényleges társadalmi rend értéke szerint megilletné. Azaz: valóságos anya­gi-politikai és társadalomformáló szerepe jóval nagyobb annál. mint amekkora megbecsülést élvez arányosan a kisebb­nagyobb közösségekben kialakult megíté­lésben. Beszédes példák sora bizonyítja, hogy ez így van ma még. Kezdve onnan, amikor egy faluban többen kifejtették: X az iga­zán „okos ember", aki szépen hallgat, nem vesz részt semmiben, csak arra ügyel, hogy minden jóból részesedjék, hát nem ő csinálja jól? Amikor vitáztam, hogy hi­szen magukkal kapartatja ki a gesztenyé­jét, magukkal, akik már vállalnak egyet­mást többletet, vagy akárcsak a közügye­ket. alakító véleménymondás ódiumát, az volt a válasz: hát ez az ügyes benne, nem? Vagy folytatva ott. hogy a közös ügyek­ben következetesen megszólalókat és rész­vevőket jó néhány helyen hallottam „no­tórius felszólalónak", „nyüzsgőnek". es „minden lében kanálnak" minősíteni. Ez is egy torz skatulyamaradvány, ha van is rá mentség és magyarázat: korábban elég sok karrierista használta előmenetele esz­közéül álközéletiségét. aki aztán a nehe­zebb helyzetekben hirtelen könnyűnek találtatott. S ma is vannak, akik ilyesfaj­ta magatartással hátráltatják e rossz ta­pasztalatok eltűnését az értékrendünkből, s ezzel a megítélés gyorsabb változását is. Az azonban napjaink egyre erősödő fo­lyamata, hogy a közös ügyekben javitó szándékkal és cselekvően részt vevő egy­re több ember egyre több helyen elfoga­dott szokássá alakítja, természetes maga­tartásmércévé nemesíti lassan azt a köz­életiséget. amely életmódja szerves részé­vé vált az idők során. Anélkül, hogy a tu­datos példamutatás szerepét lebecsülném, azt hiszem, ott alakul gyorsabban való­ságkövetővé a megítélés is. ahol ez a ma­gatartásforma természetessé válik a hét­köznapokon. És az ilyen közösségekben korszerűsödik hamarabb az értékrend, itt válik a köztisztelet alkotóelemévé egyre több tényleges társadalmi érték. Ott a köztisztelet az igazán ió vezetőt övezi, le­gyen az tanácstag, gyárigazgató, brigádve­zető. vagy országgyűlési képviselő. Itt nem csak az elintézett ügyek, a kiharcolt ked­vezmények. az igazságos döntések — te­hát nem csupán a tényleges és kézzelfog­ható produkciók — miatt tisztelik a köz­életi embert, hanem a társadalomért, a többiekért élés magatartásformája miatt önmagában is. S egyszerűen azért, mert az ilyen közösségek legtöbb tagjában, kisebb vagy nagyobb mértékben megvan ugyanez a szándék, ugyanez a készség. S ezért könnyebben épül be a közéle­tiség megbecsülése a hétköznapi ér­tékrendbe. Alapvető erkölcsi mércé­vé kell válnia, tudatosulnia kell annak, hogy a mai. ebben a világban önmagáért és a többiekért is élő ember egyik leg­jobbaq megbecsülendő tulajdonsága éppen a közéletisége. Sztankay József Nemesfém-takarékossági lehetőségek Újabb nemesfém-takaré- jezte be ötnapos munkáját gálati módszerek is, ame­kossági eljárások értékes Budapesten. A nemzetközi lyeknek elterjedésével meg­kutatási eredményeinek is­mertetésével igazolta az előzetes nagy érdeklődést a villamosérintkező jelensé­gekről és anyagokról tár­gyaló X. nemzetközi kon­val járultak a bevételéhez. Szinte alig győzik „fejel szövetkezet Eleinte zsörtölődtek is sokan. hogy nehezen szokja a kis­cipőhöz szokott kezük a ni a papucsokat", mert ahogy papucsot. S ilyenkor. még elkészül, el is kél. hiszen bele nem rázódtak a mun­úgynevezett hiánycikket kába. kevesebbet is kerestek gyártanak. S ez semmit nem a megszokottnál. Hat év alatt von le munkájuk értékéből. 90-ből csak 60-an maradtak Szöregen. Mostanra — amel­lett. hogy nagy a munkaerő­Szülelésnapi köszöntő mert az előírt minőségből nem engednek. Amint azt Rátkai Sándor, a szövetkezet vándorlás — stabilizálódott elnöke elmondotta, nem érné a létszám és sikerült keve­meg a közösségnek és ártana sebb embernek is naponta át­is jó hírének, ha a minőség lapban ezer papucsot készí­rovására növelnék a mennyi­séget •4 habverőkön kivül mó« konyhai kellék is készül teni. Munkájukat dicséri, hogy az idén az első félévben 96 ezer pár lábbeliből csak 1200 Pusztamérgesen. A faluban pár másodosztályút találtak hatvanötezer krumplitöröt készítenek, s küldenek a boltokba évente — a házi­asszonyok örömére. A mű­a meósok. (Ennek a tízszere­se is megengedett) Ha ne­hezen is. de tudják ellensú­lyozni a bőr árának emel­helyben a habverők szálait kedését. ízlésesebb, változa­esztergapadon. a burgonya- tosabb külsővel készülnek a zúzó „drótját" kézzel hajlít- gyermekszandálok. magas iák. Szabvány írja elő. hogy S2árú cipők. Ezt az utóbbit a konyhában használatos esz­közök csak ón bevonattal kerülhetnek forgalomba. Pusztamérgesen is előbb savban fürdetik, majd ón­fürdőbe mártják a rugós, a szálas habverőket és a Csongrádon, a szövetkezet harmadik részlegénél ké­szítik. A Tisza-parti városból évente 80—90 ezer kiscipőt küld a szövetkezet a boltok­ba. Mórahalmon, a valamikor találkozón 22 ország csak- bízhatóbban, tartósabban nem 300 villamosipari- ku- működő kapcsolók kerül­tatója, gyártmányfejlesztő hetnek a különböző gépek­mérnöke és egyetemi pro- pe, készülékekbe és beren­fesszora vett részt. A meg- dezésekbe, tehát kevesebb vitatott, 104 előadásból ki- bosszúságot okoznak fel­ferencia, amely pénteken fe- tűnt: újabban több mint használóiknak. Ezekre az " 20 olyan ötvözetet kisérle- eredményekre utalt zársza­teztek ki, amelynek segít- vában Hónig Ernő, a VBKM ségével a híradástechnikai termelési igazgatója, a nem­berendezésekben, háztartási zetközi konferencia magyar gépekben és villamosener- szervező bizottságának ei­gia-szolgáltatásban nélkü- nöke. lözhetetlen villamosérintkező A találkozón megválasz­elemeket, jelfogókat, a mi­nőség károsítása nélkül is a szokásosnál kevesebb arany, ezüst és vanádium felhasz­l nálásával lehet elkészíteni. Nagy figyelmet keltett a I konferencián az a 14 elő­tották a konferencia nem­zetközi tanácsadó testületé­nek új elnökéül Werner Riedert, a bécsi műszaki egyetem professzorát. Elha­tározták azt is, hogy leg­Tegnap. pénteken ünnepelte 70. születésnapiát Bökönyi János, a munkásmozgalom régi szegedi harcosa, nyugdíjas, aki a Szocialista Hazáért Érdemrend, a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozata, a Munkás-Paraszt Hatalomért adás, amelyben a magyar Közelebb ket év múlva, a kutatók és gyártmányfejlesz- berlini nemzetközi konfe­tők számoltak be sikeres ki- rencián adnak számot leg­sérleteikről. A találkozón újabb kutatási eredmé­közkinccsé váltak új vizs- nyeikrőL (MTI) MÉM-díj átadása A hevesi Rákóczi Terme- még csak 168 hektáron ter­lőszövetkezct megkapta a meltek zöldséget, az idén Mezőgazdasági és Élelmezés- pedig már meghaladja' az ügyi Minisztérium idei ter- 1200 hektárt á zóldségtermó meiési nagydíját azokért a területük, miközben az át­kiemelkedő gazdasági ered- lagtermés is jelentősen nö­menyekért, amelyeket első- vekedett. Paradicsomból sorban a zöldségtermelésben például tavaly 537 mázsa és a gabonatermesztésben termest takarítottak be értek el. A díjat pénteken hektáronként, a hat év előtti Érdemérem, a Felszabadulási Jubileumi Emlékérem és több adták át Hevesen a művelő- 330 mázsával szemben. A más kitüntetés tulajdonosa. Fogadta és köszöntötte őt szü- 1 dési központban rendezett hevesi közös gazdaság éven­letésnapja alkalmából az MSZMP Szeged városi bizottsá- • ünnepi közgyűlésen. Gulyás ként mintegy 9000 tonna gán tegnap délelőtt dr. Koncz János, a Csongrád megyei Sándor a termelőszövetkezet zöldségfélét értékesít a kül­nó.4KO„+fe6fl fi+b-Z„„ ár rí — Vnóh-ot,, VnnHrt— „ „^.nri ná—. 1, ...J.. 1- 1. - J .. i : r , 1­pártbizottság titkára és dr. Székely Sándor, a városi párt­bizottság titkára. Dr. Koncz János átadta a megyei párt­elnöke ismertette a közös kereskedelmi forgalomban, gazdaság termelési, gazda- Az ünnepi közgyűlésen bizottság üdvözlő levelét, vörös szegfűcsokrot és aiándé- sági eredményeit, amellyel Veress Peter külkereskedel­kot. Bökönyi János fiatal cipészsegédként 1929-ben kap­csolódott a munkásmozgalomba. 1930 óta tagja a pártnak. Nyugdíjba vonulása után a rókusi II. pártalapszervezetben választott tisztségeket töltött be. Képünkön: dr. Székely Sándor. Bökönyi János és dr. Koncz János. kiérdemelték a kitüntetést. A hevesi közös gazdaság te-1 rületi adottságait kihasznál­va, évről évre növelte a zöldségtermelést 1970-ben mi miniszter adta át Gu­lyás Sándornak a termelési nagydíjat és az adományo­zást tanúsító oklevelet (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom