Délmagyarország, 1980. augusztus (70. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-28 / 201. szám

» Csütörtök, 1980. augusztus 28. 3 Újabb szénmező Visontán „Költözik" a Thorez Bányaüzem A Gagarin Hőerőmű és a útnál, hanem messze túlter­Thorez Bányaüzem jövőjét jed azon, délkeleti irányban. hosszabb időre meghatározza A több mint 20 kilométer az a „költözés", amely szer- hosszú iparvasút, amelyet a dán kezdődött az újabb vi- nagyberuházás kezdetén Vi­sontai szénmezőre. A birtok- sonta két ipari óriásának ki­bavétel első lépéseként egy szolgálására építettek, to­földkotró gépóriás átlépte a vábbra is a helyén marad, jelenlegi oányát szegélyező mintegy 300 méter szélesség­vasútvonalat és az új terű- ben nem bányásszák ki a leten megkezdte a nyitóárok síneket tartó területet, amely mélyítését. egyébként is csekélyebb ér­A Mátraaljai Szénbányák tékű fűtőanyagot takar. Thorez Bányaüzemének át- A vasúton túli új területen telepítését az indokolja, körülbelül három év múlva hogy a legújabb kutatások kezdődik meg a szénterme­eredményei szerint Visontá- lés, addig folyamatosan át­tol délkeletre, Kápolna és telepítik a Visontán dolgozó Füzesabony térségében több földkotró gépóriásokat. A mint egymilliárd tonna szén- széntermelés zavartalan lesz. vagyon rejtőzik, amelynek Amikorra ugyanis a jelenlegi minősége hasonló a vison- bányagödörben a szénterme­taiéhoz, mennyiségben pedig lés kimerül, a vasúton túli többszöröse annak. bányagödör már teljes kapa­Mindez lehetővé tette a citással ontja majd a szenet, mátraaljai széntermelési A bányaművelés áttelepí­program előnyös módositá- téséyel egyidejűleg megerő­sát, azaz a széntermelés nem sitik a két ipari gépóriást ki­ér véget a felépült iparvas- szolgáló vasutat. Tanácskozás Hazánkban jelenleg száz­ezer idős ember szervezett gondozását és rendszeres se­gélyezését kell megoldani, s erre évente kétmilliárd fo­rintot költ társadalmunk Mint a szerdán Székesfehér­váron megnyitott kétnapos országos gerontológiai ta­nácskozáson bejelentették: megkezdődött a szakosított szociális otthonok létrehozá­sa. Ennek során területen­ként külön intézetet hoznak létre az idősek és az idős betegek részére. A szakosí­tásban Szabolcs-Szatmár, He­ves. Békés és Csongrád me­gye jár az élen. Segíti a sza­kosítás hosszabb folyamatát hogy az egészségügyi kor­mányzat a hatodik ötéves tervben újabb 5600 szociális otthoni hely létesítésével számol. Jelenleg országszerte 800 napközi otthon működik és a házi szociális gondozot­takkal együtt összesen 54 ezer idős ember részesül napközis, vagy házi ellátás­ban. (MTI) Együttműködés a pártmunkában Több mint MSZMP XI. óta gyümölcsöző együttmű­ködés jellemzi a Szeged városi és a szegedi járási pártbizottság párt- és tö­öt év. az figyelemmel felkészültsé­kongresszusa gükre, a KISZ kongresszu­sára. Együttes osztályérte­kezleten tárgyalunk a nőpo­litikái határozat érvényesü­lésének tapasztalatairól a megszervezetek osztályainak városi és a járási termelő­munkálkodását olyan közös témákban, feladatok végre­hajtásában. amelyek köl­csönösen érintik mindkét pártszerv hatáskörét, illetve a tennivalók kölcsönös el­szövetkezetekben. Áttekint­jük az MSZMP XII. kong­resszusa határozatainak fel­dolgozását, azok végrehaj­tásának formáit, az érdemi munkát, a Hazafias Nép­végzését. Az együttműködés front kongresszusára vaió konkrét tényeiről beszélget- fpUré^o'z-t. a kádermunka tünk Rigó Szilveszterrel, a Szeged városi és Krasznai Mihállyal, a szegedi járási pártbizottság párt- és tö­előkészítését. — A párthatározatok egységes értelmezése és végrehajtása, a pártmunka megszerv ezetek vezetőjével. — Milyen keretek, for­mák között érvényesült ed­dig a feladatok meghatáro­zása és azok elvégzéséről a számadás? osztálya színvonalának emelése in­ifjúsági, tömegszervezeti és gazdaságpolitikai felelősök közösen hallgattak előadást, hasonlóképpen az üzemi, az intézményi végrehajtó bi­zottságok. pártvezetőségi és a közvetlen irányítású alap­szervezetek reszortosai. kon­zultációval egybekötve, ugyanígy az agitációs és propaganda-, valamint nő­felelősök. Felkészítették fel­adataik ellátására az infor­mációfelelősöket is. Az üzemi, az intézményi párt­bizottságok, valamint párt­vezetőségek feladatul kap­ták a reszortosok helyi képzését. A Szegedi Szalá­migyár és Húskombinátban dokolja az újonnan megvá- például a munkabizottságok lasztott tisztségviselők kép- tagjai és a reszortosok kö­zését. továbbképzését. En- zösen vesznek részt tovább­nek érdekében mit tett két osztály? A XII. kongresszus képzésen.. A DÉLÉP Válla­latnál, a Tanácsi Kommu­nális és Szolgáltató Vállala­Voltak együttes ülése- határozatainak feldolgozása fok pártbizottságánál re­ink — mondottak kö- ós végrehajtása szükségessé szortonként végzik a felké­* i -— i ' -.„1 -ii.. , „ niín A 7 zös beszámoltatások és vizs­gálatok, osztályértekezletek es tapasztalatcserék megha­tározott témákról. adott esetben a szegedi járás egy­egy községében, illetve Sze­geden. A többi között ele­meztük és értékeltük a Szegedre bejáró dolgozók helyzetét, életkörülményét, és ezzel kapcsolatban meg­határoztuk a közös tenni­valókat. Ugyanígy napiren­den szerepelt a városi és a járási KISZ-bizottság, a városi és a járási MHSZ. a közös irányítású községek párt- és tanácsi vezelői együttműködésének érté­kelése. Tapasztalatcserét tartottunk a párt belső éle­tét érintő kérdésekről. a pártalapszervezetek irányí­tásáról, a pártépítésről. a kádermunkáról. Figyelem­mel kísértük a Szeged váro­si tanács és a szegedi járási tanácsi hivatal között létre­jött együttműködési megál­lapodás végrehajtását, a családi és a társadalmi ese­ményeket rendező iroda te­vékenységét a két pártbi­zottság hatáskörébe tartozó területen. — Különös tekintettel a párt XII. kongresszusa ha­tározatainak végrehajtásira, m*1 közös témákban szítést. míg a DÉGÁZ-nál minden reszortos részt vesz előadáson és konzultáción. Az alsó- és középfokú tan­intézetek pártbizottsága re. avagy új tisztség- szortonként. kétnapos össze­válaszolta Rigó vont továbbképzést tart a tanév kezdete előtt. Az üzemi és intézményi pártbi­zottságok évente visszatér­nek a feladatok végrehajtá­tővábbképzése sáhak ellenőrzésére reszor­legyen Egy-egy t°nkónt is. Értékelik az al­kalmazott módszerek haté­konyságát, és összegezik a tapasztalatokat. L. F. tette, hogy képzésben, illet­ve továbbképzésben része­süljön minden megválasz­tott tisztségviselő. tekintet nélkül arra, hogy újravá­lasztott, viselő • Szilveszter és Krasznai Mi­hály. majd így folytatták: — Megállapodtunk, hogy a titkárok és a reszortosok képzése, rendszeres elméleti kérdés feldolgozá­sát kísérje konzultáció a feladatok megoldását jól se­gítő munkaformák elter­jesztéséről. A továbbképzés rendszerét jóváhagyta a vá­rosi pártbizottság. — A két osztály legutób­bi együttes ülésén, amelyen részt vett dr. Székely Sán­dor, a városi pártbizottság titkára és Szabó Lajos, a szegedi járási pártbizottság titkára is, már eredmények­ről számolhattunk be. A megyei pártbizottság Okta­tási Igazgatóságán egyhetes továbbképzésben részesül­tek alapszervezeti titkárok és vb-tagok. Az elméleti felkészítés mellett gyakor­lati kérdéseket is megtár­gyaltak. A reszortosok kép­zését a két osztály munka­társai látták el. Tapaszta­latunk. hogy mind az alap­M eddig függ egy mai gyerek a szülei­től? Társadalmi rétege válogatja: segéd- és betanított munkások ál­talában csak addig, míg el nem végzik az általános iskolát. Utána önálló — és nem is kevés — keresetre tesznek szert, amihez alig van szükség tanulásra, legfeljebb né­mi fizikai erőkifejtésre. Még a szakmun­kások is hamar kiszakadnak a családtól való függés kötelékéből. Családjuknak anyagilag — az értelmiségi túlképzés és az egyenlőtlen álláslehetőségek miatt részben erkölcsileg is — csak az értelmiségi pá­lyákat megcélzók vannak kiszolgáltatva. Erkölcsi értékrendünk legnagyobbrészt a családban alakul ki. Értékítéletünk pedig egyre kevésbé manipulálható a szokásjog­gal vagy az anyagi kényszer erejével. Be­folyásolni csak a gyermekkori példamu­tatással lehet: azzal, ha a szülőknek szi­lárd. ki nem kezdhető, konfliktushelyze­tekben és a mindennapi szituációkban egy­aránt következetesen vállalt értékrendje van. Ilyen azonban csak a családok töre­dékében található: a társadalom által pre­ferált értékek belső meggyőződésből még nem, külső kényszerből már nem jutnak érvényre. A változás talán abban érhető tetten a legjobban, hogy pár évtizede e kettő, a külső kényszer és a belső meggyőződés nem vált el olyan élesen egymástól, mint ma. Két egymást követő generáció élet­formája sokkal közelebb állt egymáshoz több volt az azonos elem. a változatlanul hasznosítható tapasztalat. A társadalmi mobilitás lassabb és kisebb mértékű volt, ki melyik osztályba, rétegbe született, meg is maradt abban. Az öröklött környezet vállalása kényszer, de egyben realista gondolkodással felfogható szükségszerűség is volt. A hagyományos kisparaszti családban például évtizedek alatt sem változtak a földműves munka módszerei. Ugyanúgy kapáltak, ugyanúgy rakták az asztagot. ugyanazokkal az eszközökkel próbálták meggyógyítani a beteg lovat. Ebben a vi­lágban a fölhalmozódott személyes tapasz­talat valóban erkölcsi tőkét jelentett: aki régebben csinálta ugyanazt, az tényleg jobban tudta. Ennek megbecsülése azon­ban nem biztatott az egyéni felelősségtu­datra. kötelező érvényű szokások, közös­ségi normák szentesítették. A munkáscsaládokban sem csak az élet­forma. hanem igen gyakran a szakma is öröklődött. a maga mesterfogásaival, anyagismeretével. Nem vált külön a rutin és az egyes folyamatok lényegét félfogó. azok más körülmények közt való alkalma­zására is képes tapasztalat. A technikai fejlődésnek a munkaerő­szerkezet ellentmondásos átrétegződése a kísérőjelensége. Egyre több magasan kva­lifikált szakemberre van szükség egyfelől. Másfelől az automatizáció elterjedésével egyre kevesebb tudással elvégezhetők bi­zonyos munkák. Mindkét jelenség a ta­pasztalatok leértékelődésével jár: ha egy munkát két nap alatt meg lehet tanulni, ennek kapcsán aligha alakulhat ki ben­sőséges viszony akár a munkával, akár az­zal a személlyel, akitől a fogásait eltanul­ják. Ai korszerű szakképzés viszont már eleve azzal számol, hogy a nyújtott isme­retek előbb elavulnak, mint ahogy a ta­nuló munkakéoes kora letelne. Igyekeznek tehát konvertálható ismereteket nyújtani, a fiatal szakemberek azzal a tudattal kerül­nek ki az életbe, hogy évtizedek tapasz­talatát teheti semmivé egy gazdasagilag szükséges rekonstrukció, hogy mindenfajta tudás csak bizonyos környezetben és fel­tételek közt hasznosítható, ezek a körül­mények azonban változhatnak és változ­nak is. A szociális körülmények egyenlősítő ten­denciáival szemben egyre növekszik a különbség az egyes emberek tudáséi, mun­kájuk társadalmi hatékonysága között. A morális elbizonytalanodás oka is errefelé kereshető: az abszolút értékek elvesztek a változások felszíne alatt. A megszüntetve megőrzés fogalmát csak kevesen képesek mindennapi életük jelenségeiben is fölfe­dezni. cselekvéseikben gyakorlattá változ­tatni. r­Á tértékelődik a tapasztalat fogalma: azok ennek a folyamatnak az élen járói, akik spontán vagy tudatosan megtapasztalják a változást anélküL hogy alkalmazkodás közben önmagukat, csúnya pszichológiai szakkifejezéssel, az identitá­sukat elveszítenék. Személyes kapcsolataink másként ala­kulnának. ha mindenkit, saját körülmé­nyeihez és lehetőségeihez viszonyítanánk, tudását, tapasztalatát aszerint értékelnénk, mennyit ért a maga idejében, mennyit va­lósított meg abból, ami elvárható lett vol­na tőle. Mások azonban a személyes kap­csolatok és más a közélet, főleg mások a gazdasági irányítás viszonyai. A mára ér­vényét vesztett tapasztalat, az egvkor hasz­nos tudás feltétlen tiszteletet, megbecsü­lést érdemel, a ma aktuális döntések le­hetőségét azonban nem sajátíthatja ki. Több oldalról is alátámasztható ez a ki­lelentés: éppúgy igazolják a második gaz­daság spontán jelenségei, mint a XII. kongresszus határozatának nagyon is tuda­tos megfogalmazása a káderpolitikáról. Tanács István Fogadás A világgazdasági korszak­váltás legfontosabb kérdé­seivel a közgazdaságtudo­mány szerepével foglalkoz­tak — fő témakörként — szerdán a Magyar Tudomá­nyos Akadémián ülésező közgazdasági konferencia hazai és külföldi résztvevői. Marjai József, a Minisz­tertanács elnökhelyettese szerdán hivatalában fogadta a Széchenyi emléknapokon résztvevő, magyar származá­sú, külföldön élő közgazdá­szok egy csoportját. működik együtt a két osz- szervezeti titkárok, míhd a taly ebben az évben'. — A városi pártbizottság mellett működő ifjúságpoli­tikai és a járási pártbizott­ság pártépítési munkaoi­zottsága a két osztállyal közösen tárgyalja meg az ifjúságpolitikai határozatból adódó feladatok eddigi vég­rehajtását. a városi és a járati KISZ-bizottság együttműködését. különös munkás vb-tagok és a re­szortosok örömmel fogadták a továbbképzést. A tapasz­talatcsere-jellegű konzultá­ciók elősegítették a párt­munkában a jó és új mód­szerek elterjesztését A városi és a járási pártbizottság párt- és tö­megszervezetek osztályai­nak vezetői arról is szól­tak, (íogy szervező titkárok, TöSsb papír Dunaújvárosból Végső búcsú Gergely Isfvúntól Szeretteinek. barátainak. Berecz János, az MSZMP harcostársainak. munkatár- KB külügyi osztályának ve­sainak és tisztelőinek hosz- zetője vett búcsút dr. Ger­szú menete kísérte utolsó gely Istvántól, akinek erőtől útjára szerdán a Mező Imre duzzadó, értelmes életét sza­úti temetőben dr. Gergely kította meg a tragikus gép­Istvánt, az MSZMP Központi kocsibaleset. Bizottságának tagját, az Or­szágos Vízügyi Hivatal elnö­két. államtitkárt. A család. a barátok, a . .. .. munkatársak nevében dr. . ., , .. Avoros Breinich Miklós. az OVH draperiaval szegelyezett. ko- p]n;>khpi vrttp,„ vptt búcsút szórókkal övezett ravatalnál i - ahol kitüntetéseit bíbor- dr' Gergely IstvantoL párnákon helyezték a kopor- A koporsót ezután a gyász­só elé — díszőrségben tiszte- menet a Munkásmozgalmi legtek az elhunyt előtt párt- Panteonhoz kísérte, ahol a és állami életünk jeles kép- sírkertben hantolták el. A viselői! egykori munkatársai, koszorúk és virágok sokasá­A gyászszertartáson a Ma- ga borította el nyughelyét gyar Szocialista Munkáspárt s a búcsúzás, a gyászszertar­Központi Bizottsága és a tás az Internacionálé hang­Minisztertanács nevében dr. jaival ért véget. (MTI) A Dunaújvárosi Papírgyár hullámpapír-gyáregységébcn az idén kilencvenötezer tonna hullámalappapírt és több mint negyvenkétezer tonna hullámpapirterméket gyártanak Szövetkezeti üdülők Tető alá került a bükfür- dik üdülőépület építéséhez dói termál üdülőszövetkezet is. Az üdülőépületek, a lak­első kétemeletes. 78 lakré- részek, a berendezési tárgyak szes üdülőépülete. Az ország- közös szövetkezeti tulajdon­ban elsőként Vas megyében, ban vannak, a szövetkezeti a gyógyvizéről híres Bükfür- tagok a részjegyükre befize­dőn alakult részjegyes üdü- tett összeg ellenében évente I lőszövetkezet két évvel ez- egy hónapra üdülési jogot előtt, csaknem hétszáz tag- szereznek. gal. A szövetkezet négy üdü- A szövetkezet iránt as or­lőépület létrehozását vette Szág minden részéből nagy tervbe. az érdeklődés. A taglétszám A szövetkezetnek ielenleg gyorsan nő, s a tervek sze­már több mint ezerötszáz rínt a iövő évben megkezdik tagja van. s még ebben az a harmadik üdülőépület épí­évben hozzáfognak a máso- tését is. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom