Délmagyarország, 1980. augusztus (70. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-28 / 201. szám

4 Csütörtök, 1980. augusztus 28. Háztáji sertéstartás Szakismerettel nagyobb jövedelem Az ország vágósertés-terme­lésének 7,3 százalékát Cíong­rád megye adja. A megyében a sertéstartás nemcsak a nagyüzemekben, hanem a háztáji és kisegítő gazdasá­gokban is jelentős ágazat. A tenyésztési és hizlalás! kedv fenntartását, a sertés­tartás jövedelmezőségét — a hozott központi intézkedésele mellett — a helyi intézkedé­sek és a jó megyei adottsá­gok biztosították. Folyamato­san biztosított volt a hízó-, süldő- és malacfelvásárlás, ja­vult a táptakarmány-ellátás, a kistermelők vemheskoca­igényét a nagyüzemek bizto­sították. A sertéstartók tevékenysé­gét termelőszövetkezeti, szak­szövetkezeti, ÁFÉSZ és álla­mi gazdasági integrátorok fogják össze, a megbízó a Szegedi Szalámigyár és Hús­kombinát. A megbízó és a megbízottak, valamint a kis­termelők közötti jó kapcso­latnak is köszönhető, hogy a kistermelői sertésállomány a megyében a tervezettnél ma­gasabb szintre emelkedett. Fontos a különböző bér­hizlalást formák terjedése amikor a nagyüzemek általá­ban hízóalapanyogot, takar­mányt, fuvareszközt alom­szalmát és állatorvosi ellátást biztosítanak a szerződő kis­termelőknek. A kistermelői sertésállomány szaporulatra alapozott bérhizlalás! forma ls közkedvelt mivel a nagy­üzemi takarmánnyal és az emiitett egyéb szolgáltatások mellet biztonságosabbá és jö­vedelmezőbbé vált a tertés­hlzlalás. Azok a kistermelők, akik távoleső helyen laknak, saját állományuk vemhesítésére vásárolhatnak apaállatokat. Ezek n megvet takarmányo­zási és állattenyésztési fel­ügyelőség közreműködésével a megye törzstenyészeteiből szerezhetők be, ahol fehér hússertés, duroc és svéd la­pály-fajták közül választhat­nak a kistermelők. A jobb feltételek között a kisterme­lők megkedvelték a nagyüze­mekből kihelyezett intenzí­vebb tenyészalapanyagot. Kocakihelyezés eredménye­ként javult megyénkben a kisüzemi sertésállomány faj­taösszetétele és minősége. Az eredményes kistermelői ser­téstartás is igényli a szakis­meretet, így fokozhatók a hozamok és olcsóbb lesz a sertéstartás. A sertéstenyésztésben nagy jelentőségű, hogy az adott tartási és takarmányozási kö­rülményeknek megfelelő faj­tát tartsanak, hiszen csak így biztosítható a nagy szaporu­lat és a hízók gyors gyarapo­dása. Ezért a jelenlegi fajta­összetételen szükséges némi­leg módosítani, hogy keve­sebb fajta felhasználásával egységesebb. Jobb minőséget lehessen gazdaságosan előál­lítani. A nagyobb szaporulat és tejtermelő képesség érde­kében szélesebb körben Indo­kolt a fehér hússertés és észt sertések kocaként! tartósa, végtermék-előállításhoz a pig­mentált fajták közül pedig a duroc és német öves fajták használatára célszerű na­gyobb figyelmet fordítani. Az intenzívebb sertésfajták és hibridek a takarmányo­zással szemben — különösen három hónapos korig — na­gyobb igényeket támaszta­nak. A koncentrált táptakar­mányokkal való etetést gyor­sabb növekedéssel és több hústermeléssel hálálják meg. A nagyüzemek és kis termelő "gazdaságok kapcsolatának ál­landó erősödése megterem­tette a lehetőséget a kisüzemi sertéstartás és -hizlalás szak­szerűségének javítására. A megyei tapasztalatok azt mutatják, hogy a ház körüli gazdaságokban számtalan olyan állatférőhely van, ame­lyek kocatartásra és fiazta­tásra megfelelőek, de ezek nincsenek mindenütt kellően kihasználva. A kocatartás az utóbbi években jövedelmező vállalkozás volt és jelenleg is annak számít. Gyakorlott gazda tudja, hogy kocatartás esetén kevés koncentrált^takarmányra van szükség, eredményesen fel­használhatók a takarmányo­zásban a különböző olcsó melléktermékek és zöldtakar­mányok. Ezért egyéni és nép­gazdasági érdek, hogy ezek az összességében nagy értéket képviselő férőhelyeket koca­tartással kihasználják. Az utóbbi években a népgazda­ság mind hatékonyabb mód­szerekkel igyekszik támogat­ni a kocák termelését. Példá­ul a vemhes kocasüldök vá­sárolhatók hitelre, az állam felvásárló szervein keresztül garanciát vállal arra. hogy a kistermelő a malacát és sül­dőjét ls egész éven át kedve­ző áron értékesíteni tudja. A szabadpiacon kialakult ma­gas malacárak még meggyő­zőbben bizonyítják, hogy ér­demes kocatartással foglal­kozni. A cél: a korszerűbb sertés­fajták elterjesztésével több hús és kevesebb zsír terme­lése. Csongrád megyében adottak a feltételek az állo­mánylétszám növelésére is. A jövedelmezőség javítása érdekében érdemes felhasz­nálni a háztáji és kisegítő gazdaságokban alkalmazható korszerű módszereket. Hollósl István a Csongrád megyei Takarmányozási és Állattenyésztési Felügyelőség A tengerpart tejlesztése A Fekete-tenger partja Bulgária legjelentősebb ide­genforgalmi központja. Évente több mint kétmillió külföldi és hazai turista ke­resi fel. A tengerpart továb­bi fejlesztésére, kiépítésére 1990-ig szóló távlati tervet dolgoztak ki. A terv mindenekelőtt célul tűzi ki a szép környe­zet fokozott védelmét: az ipari üzemeket, amelyek a parti vizek tisztaságát ve­szélyeztethetik. kitelepítik a partközeiből, helyükön szol­gáltató üzemeket állítanak fel. A környék mezőgazda­sági tevékenységét olyan Irányban fejlesztik, hogy az üdülők igényeit és szükség­letelt jól kielégíthessék. Többek között új gyümöl­csösöket telepítenek fej­lesztik a zöldségtermesz­tést. A parti szállodai férőhe­lyek bővítésén túl számos nyaralót, üdülőt építenek a közeli hegyekben. A következő években négy új autóút épül a ten­gerpart gyorsabb megköze­lítése érdekében (BUDA­PRESS — SOFIAPRESS) Az Árpád-szobor páfránya Történt az elmúlt nyá­ron, hogy a nyolc évtized­nél is öregebb ópusztaszeri Árpád-emlékmű alapzatát renoválták. Szorgos meste­rek újrarakték a téglákat és a megkopott mészkő­tömböket ledörzsölték. Szép volt a felújított emlékmii, de a „szobori búcsún"- ne­kem mégse tetszett igazán. Hiánya volt! — eltűnt, ki­pusztult róla egy kis nö­vény — a kövl fodorka (Asplenium ruta-muraria) kis sziklai páfrány. A pir centis, apró levélkéjil szik­lai növénykének ma igazi hazája Eurázsia hegyvidé­keinek sziklafalai. Az em­lékművön már évtizedek óta megtelepedett, és Itt „homokország" közepén kis íelepei nevezetességgé vál­tak. A tatarozásnál eltűnt a kis páfrány és arra gon­doltunk — véglegesen. Sze­rencsére tévedtünk! — az Idei hűvös, csapadékos ta­vasz és nyár után újra ki­zöldült — egyelőre csak egy kis foltban — a kövi fodor­ka. Apró zöld levélkéivel a hatalmas köveken szétá­rasztja az élet múlhatatlan fontosságának, a fennmara­dás és a folytatás mély bel­ső szükségességének érzé­sét. Eszembe jutott az is­mert, de forrás nélküli tör­ténet, miszerint a vérszer­ződés alkalmával néhány csepp vér kicsurrant, s ar­ra a helyre Árpád vezér letűzött egy száraz bodza­ágat, mely kihajtott és ha­marosan hét kis ágat ne­velt, fává terebélyesedett. Azóta sokszor kivágták, elé­gették, de mindig kihattott és mindig hét ággal. Ez a „kegyes história" — Zombo ri István barátom szerint — nyilván a millennium szüle­ménye. Így volt, vagy som — nem tudhatjuk. De a mi kis kövl páfrányunk már nem legendateremtő — megújuló léte az ökológia, biológia törvényszerűségei­nek bizonyítéka. Ha felke­ressük és megnézzük az emlékmű talapzatán újra láthatjuk. Csizmazia György Éghajlati világprogram indult Hol van az a nyár, ami­kor még hetekig tartó nap­sütés, langyos záporeső, lá­gyan fújdogáló szél jelle­mezte júniust, júliust és au­gusztust, s ehhez hasonlóan a többi évszaknak is meg­volt a maga meteorológiai karaktere? Az elmúlt évek­ben az ősz és a tavasz, a nyár és a tél közötti időjá­rási ellentétek gyakran el­mosódtak, s mint azt az Idén is tapasztaljuk, a nyár kellős közepén néhány nap­ra nemegyszer a késő ősz­be fordulunk át, vagy ép­penséggel télen a farkasor­dító hideg helyeit szolid napsütésre ébredünk. Az időjárás utóbbi évek­ben megfigyelhető Ingado­zásaira a meteorológia tu­dósai ls felfigyeltek, s elha­tározták; közös kutatómun­kával keresnek választ a megbolydult időjárást me­netrend okainak felderíté­sére. 11180. Január 1-től az ENSZ Meteorológiai Világ­szervezete megindította az éghajlati világprogramot. A tíz évre tervezett program­ban 141 ország. közöttük Magyarország képviseleté­ben a Központi Meteoroló­giai Intézet vesz részt. Az Intézet főmunkatársa. Lép Ildikó évekig dolgozott Genfben a Meteorológiai Világszolgálatnál a prog­ram előkészítésén, ö tájé­koztatott a nagyszabású nemzetközi tudományos munka céljairól, jelentősé­géről, A földtörténet során az Időjárás is több korszakvál­tást ért meg. a különböző jégkorszakokat hosszú fel­melegedési időszakok kö-. vették. Jelenleg úgynevezett kis jégkorszakokban élünk, az év nagyobb részében be­fagyva álló Jeges-tenger, az Északi- és a Déli-sark jég­mezői és a gleccserek ad­nak alapot erre az elneve­zésre. Az erre a korszakra Jellemző, s az évezredek so­rán megszokottá vált mete­orológiai rendszerben azon­ban az elmúlt tlz évben za­varok mutatkoznak. Nem­csak nálunk, Európában váltak hűvössé a nyarak, enyhébbé a telek, más föld­részeken is gyakran kiszá­míthatatlanul szeszélyes az időjárás. Soha nem tapasz­talt monszunesők, vagy ép­penséggel slvatagositó szá­razságok keletkeznek, Ame­rikában zordabbá váltak a telek, az idén pedig hőgu­tát okozóan forró a nyár. Ezek a jelenségek felvetik a kérdést: vajon újabb kor­szakváltás küszöbéhez ér­keztünk, vagy csak az idő­járás néhány éves kilengé­séről van szó. Az is felme­rült, hogy az ember drasz­tikus beavatkozásai nyomán — őserdőirtások, légszeny­nyezés, stb. — netán eltö­rött egy rugó az időjárási órában. Akármi is legyen az Igazság, a tudomány el­jutott arra a fokra, hogy a nemzetközi program meg­valósításának eredménye­ként nagy vonalakban hosz­szabb távú előrejelzést ad­jon az Időjárás, sőt az ég­hallat változásairól is. Ennek felbecsülhetetlen gazdasági Jelentősége le­ne; hiszen például a mező­gazdaságban az előrejelzés alanján hideg- vagy meleg­tűrő fajták termesztését ál­lítanál: előtérbe, tervszerűb­bé válhatna az öntözés és általában a vízgazdálkodás. A világprogram első lépé­se egy óriás adatbank élel­rehívása, ahová a világ minden tájáról összegyűj­tik a meteorológiai adato­kat. Az adatbankba a ma gyar meteorológusok is ér­tékes információkat adhat­nak!, Budapesten ugyanis 200 éves időjárási adatsoro­kat őriznek. Európában is csak 12 városban jegyeztek fel két évszázada folyama tosan adatokat a napi Idő­járásváltozásokról. A Köz­ponti Meteorológiai Intézet jelenleg ezeknek az adatso­roknak a számítógépes fel­dolgozását végzi, hogy átad­hassa őket a Genfben felál­lított adatbanknak. Kruppa Géza SzovJet—magyar együttműködés Építészek tapasztalat eseréfe A városépítési problémák megoldásában kölcsönösen nagy segítséget jelznt a szovjet és magyar építészek együttműködése. Megkértük Viktor Jegerevet, a Szov­jet Építészek Szövetségének titkárát, beszéljen erről a munkáról. — A magyar építészekkel találkozókat rendezünk, ki­cseréljük a tapasztalatain­kat. megvitatjuk az aktuá­lis szakmai kérdéseket a magyar és szovjet építészek öt évre szóló együttműkö­dési szerződésének megfele­lően A közös munka tartalmá­nak és Jellegének megvilá­gítására felidézünk néhány példát. Az elmúlt évben Szófiá­ban találkoztak a szocialis­ta országok építész szövet­ségének vezetői. A falvak építkezési problémáit vitat­ták meg. Ismeretes, hogy falun tovább élnek a népi kultúra hagyományai. s így az építészeti hagyomá­nyok is erősebben tartják magukat. Az ipari módsze­reken alapuló építkezések, az előregyártott elemekből készült házak nem alkal­mazkodnak a haladó néoi hagyományokhoz. Ez a prob­léma elég élesen jelentke­zik a szocialista országok­ban. — Milyen tapasztalataink vannak ezen a téren? A Szovjetunióban komoly eredményeket értünk el az elmúlt években a mezőgaz­dasági települések építésé­ben. Az egyes épületek, te­lepülések építészeti megol­dása kifejezőbbé, sajátságo­sabbá vált a szakemberek jobban figyelembe vették a tájegység és ' a természeli környezet hangulatát. Rendkívül hasznos volt a szocialista országok építé­szeinek magyarországi •ta­lálkozója. ahol a városköz­pontok kialakításának prob­lémáit vitatták meg. A szovjet szakembereket kü­lönösen azok a komplex rekonstrukciós munkálatok érdekelték, amelyeket Bu­dapest és az ország más városainak történelmi vá­rosnegyedeiben végeztek Nagy érdeklődést keltet­tek a Magyarországon al­kalmazott könnyűfém szer­kezetes épííésl módszerek is, amelyeket főként a tö­meges igényeket kielégítő középületek — kereskedel­mi és kulturális központok, irodaházak, iskolák, óvodák és bölcsődék — felépítésé­hez használnak. Kölcsönös tanulmányuta­kat szervezünk magyar ba­rátainkkal. Egy-egy ilyen ú! két hétig tart. Az egyik magyar csoport például Moszkvában, Leningrádban és Kijevben tanulmányozta a szovjet lakásépítkezés rendszerét, a házak építé­szeti- megoldásait. Különö­sen felkeltette érdeklődé­süket az emeletek kialakí­tásának módszere, s a kész blokkok alkalmazása (egy­egy blokk egy egész lakást foglal magába). Ezek a megoldások "gyorsítják a munka ütemét. Egy szovjet csoport a Ba­latont és környékét látogat­ta meg; megismerkedtek a magyarországi üdülőhelyek fejlesztési terveivel, és is­mertették az e téren szer­zett szovjet tapasztalatokat Végül: a magyar kulturá­lis napok rendezvénysorozat alkalmából építészek is ér­keztek hozzánk, akik meg­beszéléseket folytattak szov­jet kollégáikkal. Kiállítás nyílt, amely a magyar és szovjet építészet eredmé­nyeit mutatja be a látoga­tóknak, továbbá filmeket, vetítettek a magyarországi építészetről és építőiparról. V. Szkugorov APN—KS A sem „Egyetlen nő sem lehet eléggé sovány vagy eléggé gazdag' — mondja a nép­szerű közmondás. Kiderült azonban, hogy nincsen iga­za. Bár kétségtelen, hogy a kövéreknél gyakrabban for­dul elő a szívroham, a cu­korbetegség és más bántal­mak, a nagyon soványak sem egészségesebbek. A Na­tional tnstitutes of Health állapította ezt meg egy 24 éve tartó kutatás eredmé­nyeképpen, amelynek során 5209 férfiről és nőről gyűj­tötték össze az adatokat. Kiderült, hogy bár a kövé­rek valóban korábban hal­nak meg. mint az átlagos súlyúak, az átlagos súlynál soványabbak esetében is pontosan ugyanolyan számú korai elhalálozás volt ta­pasztalható. Ezen a tényen még az sem változtatott, hogy a megvizsgált szemé­lyek dohányoztak-e vagy sem. Ezek az eredmények kétségessé teszik azt, hogy valaki tényleg egészsége­sebbé válik-e attól, ha fo­gyókúrával lefogyasztja magát. Miért veszít a számítógép? Egy olyan nagymester, mint például Korcsnoj vagy Petroszjan, könnyűszerrel nyerne a világ legjobb szá­mítógépes sakkozógépe el­len. „Az ember fölénye — vélekedik a bécsi Wilhelm Barth professzor — elsősor­ban kétféle területen nyil­vánul meg. Először, egy jó verseny­sakkozó a játék döntő sza­kaszaiban az egyes lépések sorozatalt egészen 10 lépé­sig előre meg tudja hatá­rozni, és emellett lényege­sen ésszerűbben választ ki bizonyos kombinációkat, mint akár a legjobban be­programozott számítógép. Másodszor, nem lehet megfelelő program révén az elektronikus agyba olyan stratégia- és pozíció-érzéket beépíteni, amely az ember­re nézve Jellemző, s a nagy­mestereknek például — óri ási tapasztalataik révén — rendelkezésére áll" Egy bizonvas állásban át­lagosan kb. 30 különböző lépés lehetséges a sakktáb­lán. Ha a számítógép az összes lehetőséget ki akarja számítani, amely a fekete és fehér bábuk csupán egyet­len lépésével kapcsolatban mindenkor adódhat, akkor már majdnem ezer kombi­nációt kell számításba ven­nie. Ha két lépést gondol végig előre, akkor e kombi­nációk száma már egymil­lió, három lépésnél pedig egymilliárd. Itt már a leggyorsabb számítógépnek is nehézségei támadnak. Egy nagy szá­mítógép ugyanis másodper­cenként mintegy 500 állást vizsgálhat meg; egymilli­árd lehetőség pedig, amely három lépés előre kigondo­lásánál merülhet fel, 23 napra volna szüksége, ösz­szehasonlításul szolgáljon az a körülménv, hogy a sakk­versenyzőnek lépésenként mintegy 3 perc áll rendel­kezésére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom