Délmagyarország, 1980. augusztus (70. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-03 / 181. szám

12 Vasárnap, 1980. augusztus S. Gazdaságosabb 1 baromfitartás Űj baromfi fajtát hoz for­galomba az év végén a Bá­bolnai Me^őgazdasd-ji Kom­binát Az űj fajtát — a Tet­ra H-t — a háztáji baromfi­tartóknak szánják, s a háztá­ji baromfitartás gazdaságos­ságának javulását várják tő­le. A kombinát állandóan kor­szerűsíti, újabb fajtákkal ós technológiai eredményekkel teszi gazdaságosabbá partne­rei nagyüzemi baromfite­nyésztését. Közben azonban nagy figyelmet fordít arra, hogy a népgazdaság igényé­nek megfelelően a háztáji gazdaságokat is segítse. Mór néhány éve évente mintegy másfél millió húshibridet, több százezer tojóhibridet ad a kisüzemeknek. Nemrég hozta forgalomba Nutrafosz nevű takarmány kiegészítő­jét. A tenyésztők olyan gyor­san megkedvelték, hogy alig egy-két hónap alatt csaknem egymillió kilót vásároltak belőle. A Tetra H-t a bábolnaiak több éves kitartó munkával tenyésztették ki. Olyan ve­gyes hasznosítású állat, amelynek tojás- és húshoza­ma is jóval nagyobb az eddig ismert fajtáknál. (MTI) Vasszerelők Gáz és takarékosság Avagy: a leggyengébb láncszem esete A Dóm tér sokáig üresen állt sarki telkén zárt kerítés takarja a DÉLÉP munkaterületét. A könyvtár-levéltár épületegyüttesének alapozási munkáit tehát a járókelők, a turisták nem kísérhetik figyelemmel — igaz. a vasszerelők, betonozok munkája nem tartozik a város idegenforgalmi nevezetességei közé. Az épület azonban minden bizonnval azzá válik maid. ezen fáradoznak ió ideje az énítőbrigá­dok. Most a Vásárhelyről szállítandó tartópillérek fogadá­sára készülnek fel. Képünkön: a II. Rákóczi Ferencről el­nevezett szocialista brigád tagjai a vasszerelők. Apadás a Körösökön 98 ezer hektár víz alatt, több mint 12 ezren a gátakén Lassan levonul a második heves árhullám a Körösök magyarországi felső szaka­szán. Az Országos Vízügyi Hivatal szombati jelentése szerint a Sebes-, a Fekete-, a Fehér- és a Kettős-Körö­sön, valamint a Berettyón csökken a vízszint. A Feke­te-Körös bal partját még pénteken este megnyitották, s ezzel megkezdődött a 75 millió köbméter vizet befo­gadó mólyvádi tározó fel­töltése. Ennek hatására szombaton reggelre Antnól 50 centiméterrel csökkent a Fekete-Körös vízállása. A Kettős-Körös jobb parti töl­tésszakadásánál is lassult az áradás, a Sebes-Körös felső szakaszán. • Körszakál­nál pedig már egy métert apadt a folyó. A Körösök védvonalain változatlanul nagy erővel védekeznek. Homokzsákokkal erősítik a nyúlgátakat, Doboz és Tar­hos községek körtöltéseit. Megfeszített munka folyik a Kettős-Körös jobb parti töltésszakadásának elzárá­sánál, ahol hat gépesített ár­vízvédelmi készültségi osz­tag dolgozik szünet nélkül. Várható, hogy vasárnap reg­gelig elzárják a szakadást. A kiömlő víz 14 ezer hektárt öntött el. A Körösök gát­jain 8 ezren dolgoznak a veszélyeztetett töltésszaka­szon. A Tisza 835 centiméterrel tetőzik Tokajnál, ami 45 centiméterrel marad el az eddig mert legnagyobb — 880 centiméteres — vízál­lástól. A Bodrogon is to­vább tart a mérsékelt apa­dás. Sárospatak térségében azonban a 664 centimeteres tartós tetőzés után a vízál­lás még mindig csak 26 cen­timéterrel alacsonyabb az eddig mért legnagyobb szinttől. A Krasznán levo­nuló árhullám pénteken éj­szaka Agerdőmajornál 623 centiméteres vízállással te­tőzött, 27 centiméterrel ala­csonyabban, mint az eddigi legmagasabb éízállós. A folyók védvonalain to­vábbra is 2100 kilométer hosszúságban tartanak ár­vízvédelmi készültséget. Vál­tozatlanul harmadfokú a ké­szültség a Körösök víz­rendszerében, a Krasznán, a Bodrogon, a Lónyai-csatorna felső szakaszán, a Berettyó torkolati szakaszán és a Ti­szán, Tokajtól Tiszafüredig mintegy 726 kilométer hosz­szúsógban. Másodfokú ké­szültséggel 594 kilométeren vigyázzák a töltéseket. Valamelyest emelkedett a belvízzel elöntött területek kiterjedése. Az ország ke­leti részében 98 ezer hek­tárt borít a belvíz, ebből 34 ezer hektár a vetésterü­let. Nagy erővel folyik a védelem, 190 szivattyútelep és nagy teljesítményű hor­dozható szivattyú üzemel, s ezek másodpercenként 200 köbméter vizet emelnek a befogadókba. Az ár- és belvízvéde­kezésben több mint 12 ezer ember vesz részt, munkáju­kat több mint ezer jármű és gép segíti. Az Űtinform jelentése szerint a folyómedrekből ki­lépő víz több utat elöntött. Békés megyében Szegha­lom és Csökmó között víz alatt áll a 47-es számú fő­út, de az árvízvédelmi mun­kálatok miatt egészen Be­rettyóújfaluig szüneteltetik a gépkocsiforgalmat. Ugyan­így víz borítja Szeghalqm és Doboz, Békés és Tarhos. a Doboz és Sarkad közötti utakat, valamint a rosszer­dei bekötő utat. Ennek elle­nére, ha kerülőutakon is, de valamennyi határállo­mást elérhetik a Románinba tartó autósok. Az északabb­ra fekvő területeken is le­zártak néhánk utat az árvíz miatt. (MTI) Már jó néhány hónapja annatc. hogy a Szegedi Aka­démiai Bizottság energetikai munkabizottságának egyik tanácskozásán Calambosi István, a DÉGÁZ főmérnö­ke korreferátumában arról beszélt, hogy évente, a vál­lalathoz tartozó három me­gyében mintegy ötvenezer tonna olajnak megfelelő gázt lehetne megtakarítani, ha javítanák a felhasználás ha­tásfokát. Ez pénzben kife­jezve sem kis érték, arról nem is beszélve, hogv a mai, energiainséges vilag­ban — lévén a gáz is szén­hidrogén — alapvetően fon­tos az ország, a népgazdaság számára minden lehetséges megtakarítás. Csak az a kér­dés, hogyan és mivel tud­nánk takarékoskodni. Leül­tünk hát Galambosi István­nal, hogy megpróbáljuk utána számolni: hol és ho­gyan „pocsékolhatjuk" el ezt a tetemes mennyiséget. Kezdjük egy rövid körkép­pel. Tavaly 8,5 milliárd* köb­méter gázt használt föl az ország, amiből 5 milliárd köbméterrel az. ipari nagy­fogyasztók részesültek. <\ fönnmaradó 3,5 milliárd köbméter nagy részét is az ipar, il'etve a mezőgazdaság használta föl, hiszen az, or­szágban gázt használó mint­egy 560 ezer háztartásra kö­rülbelül egymilliárd köb­méteres fogyasztás jutott. Hasonló arányokról valla­nak a DÉGÁZ adatai is, hiszen a vállalat által ta­valy értékesített félmilliárd köbméter gazból mindössze 30 millió köbméiert, vagyis 16 százalékot tett ki a ház­tartások fogvasztása, a töb­bi a közületi fogyasztás volt. Hogy mi lehet mind­ebből a tanulság? Elsősor­ban nyilván az, hogv a meg­takarítás lehetőségeit a leg­nagyobb fogyasztóknál, te­hát az ioari vállalatoknál és a mezőgazdaságban kell mindenekelőtt keresni A kérdés csak. az, hogyan és mi módon ... Közismert tény, hogy a DÉGÁZ területén találhatók az ország leggazdagabb gáz­forrásai. többek között az ola.ikir.ermeléssel felszínre jutó kísérő gáz. Felhaszná­: iására több lehetőség is van. : Vagy helyben elfogyasztjuk, vagy — meglehetősen nagy költséggel komprimálva — bejuttatjuk az országos há­lózatba, s továbbítjuk az iparvidékek számára. A gazdaságos megoldás elvben az lenne, hogy a területen kitermelt gáz nagyobb ré­j szét helyben használjuk föl, hiszen megtakaríthatnánk a komprimálás költségeit (és a hoazá szükséges energiát!), s nem kellene drágán más fűtőanyagokat szállítani (ugyancsak energiát fölhasz­nálva) a mi területünkre máshonnan . Ám a gáz drá­ga kincs, mindenáron nem szabad fölhasználni, csak ott, ahol például még olaj­tüzelésű kazánok működnek, s több szempontból is gaz­daságos lenne áttérni a gáz­ra. De anol más fűtőanyag is rendelkezésre áll. .. Jo példaként érdemes idézni a gyufagyárat, ahol például a vegyes tüzelésű kazánokban a vállalatnál keletkező fa­hulladékot is hasznosítják. Nyilván ez lehetne a gazda­ságos megoldás például egyes mezőgazdasági szárítóknál is. Szóval, ha csínján is kell bánnunk vele, azért a DÉ­GÁZ területén gazdaságo­sabb például gázzal fűteni a kazánókat, mint például olajjal. Az átállás az utóbbi tíz év folyamán be is követ­kezett, s végül is Csongrád megyében — ahogyan egy nemrégiben összegezett me­gyei NEB-vizsgálat megálla­pította — lényegében éssze­rűen alakult az energiafel­használás szerkezete. S ész­szerűen alakult a felhaszná­lás abból a szempontból is. hogy mindenütt egyre in­kább megértik a takarékos energiagazdálkodás szüksé­gességét. Ennek is köszön­hető, hogy amíg azelőtt a DÉGÁZ-nál évente a gázfo­gyasztás 7—8—9 százalékos növekedését regisztrálták, tavaly már csupán egy szá­zalékkal emelkedett a aáz­fölhasználás. pedig éppen 1979-ben kezdett dolgozni a rekonstruált sarkadi cukor­gyár, amely 20 millió köb­méter többletfogyasztást je­lentett a DÉGÁZ számára. Ha tehát az új. sarkadi fo­gyasztást is beszámítjuk, az derül ki, hogy tavaly más felhasználók 15 millió köb-, méterrel csökkentették fo­gyasztásukat. (Arról nem is beszélve, hogy 1979-ben hét­ezer lakást kapcsoltak be a gázszolgáltatásba.) Az adatok voltaképpen akár a legteljesebb megelé­gedésre is módot adhatná­nak. azonban, ha az okokat is megvizsgáljuk, már ko­rántsem túlságosan szívde­rítő a kép. Igaz. -a megta­karításban. a fogyasztás re­latív csökkentésében közre­játszottak energiatakarékos­sági intézkedések is. ám a kisebb fogyasztás elsősorban mégis a tavalyi enyhébb időjárásnak köszönhető. Mert mit mutatnak az idei adatok, amikor hideg volt az első félév, a tavasz? Az idén, az első félévben 25 millió köbméteres növeke­dést könyvelhetett el a DÉ­GÁZ a gázfogyasztásban. S hogy mindezért az időjárás okolható, azt jól mutatja néhány más adat is. Min­denekelőtt az, hogy a gáz­nak mintegy 65—70 száza­lékát fűtésre használják az iparban is. Emellett szólnak azok az adatok, amelyek sze­rint például az idén janu­árban az ipar számára 50,5 millió. júliusban viszont már csak 17,7 millió köb­méter gázt értékesített a DEGÁZ. S elsősorban a hi­deg, tavaszi hónapok hozták a jelentős többletfogyasz­tást: márciusban 10. április­ban 5, májusban pedig 7 miilió köbméterrel töbo gáz fogyott, mint tavaly. Óhatatlanul föl kel tenni a kérdést: mit érnek, mit erhetnek a takarékossági in­tézkedések, ha az időjárás — ahogyan mondani szok­ták — kézből képes meg­kontrázni eredmenyeinkei? Nos, a takarékossag igy is sokat érhet, ha valóban át­fogó intézkedeseken alap­szik. Mert mi is a helyzet a megyében és Szegeden? Ar­ról mar volt szó. hogy az ehnúlt 10—15 évben — ép­pen a gázenergiára történő áttérés kapcsán — nagyfo­kú energiaracionalizálási folyamatnak lehettünk u»­núi. A vállalatok egyre­másra szerezték be a való­ban korszerű, nagymérték­ben automatizált, jó hatas­fokú kazánokat Akkor vi­szont hogy nem tudnak iga­zán takarékoskodni? — kér­dezhetnénk. Régi igazság, minden lánc csak olyan erős, mint amilyen a leg­gyöngébb szeme. Azaz niá­ba működnek a vállalatok nagy többségénél valóban korszerűnek mondható Ka­zánok, ha például a fűtési rendszer egésze nem meg­felelően szabályozott. ha például rossz az énületek üzemcsarnokok hőszigetelé­se, s az utcát is fűtik. Már­pedig éppen ez a helyzet a vállalatok nagy részénél. A megoldás ' nehezebbik része a hőszigetelés, ami drága, s régebbi épületek­nél elkészíteni sem éppen könnyű. Ám sokszor a régi épületeket is túlfűtik. mert nincs megoldva a fűtési rendszer szabályozása. A megyei NEB által megvizs­gált 55 vállalatnál és intéz­ménynél egyetlenegy auto­matikus fűtésszaoályozást sem találtak. Pedig ilyen berendezéseket lehet kaoni. s beszerzésük, beszerelésük egy-két év alatt megté­rülne. Van tehát lehetőség a ta­karékosságra. Hiszen hiába dolgozik például egy korsze­rű kazán 85 százalékos ha­tásfokkal, ami mindössze 15 százalékos veszteséget ie­lent, ha a rossz hőszigete­lés és az automatikus sza­bályozás hiánya összességé­ben általában úgy 50 száza­lékos hatásfokot ad ki a fűtési rendszereknél. Már­pedig a gáz nagy részét ep­pen fűtésre használjuk .. . Szávay István rendszere. Ezeken a tanfolyamokon sike­rült megvalósítani az ismeretek reorgani­zációját, új és aktuális ismeretek nyújtá­sát. az elméleti képzés magas színvonalat, valamint a politikai ismeretszint erősíté­sét és a szakmai szint emelését. 1978-ban 48 fővel elkezdtük a szervezett önképzést. A beiskolázás javult, a káderpolitikai határozat alapján a politikai igényeknek megfelelően tervszerű és egyre jcbban iga­odik a káderfeilesztési tervekben megfo­• hlmazott célokhoz. Továbbra sem kielé­gítő azonban az esti egyetemen végzettek ekapcsolása a politikai munkába és a propagandatevékenységbe. A pedagógiai-módszertani törekvések egész tevékenységünk szempontjából úi módon vetődnek fel. A Központi Bizottság 1976. október 26-i határozata alapián 1977­ben jött létre a pedagógiai-módszertani tanszék, amely országos és regionális fel­adatokat is ellát. Kidolgozta az intézmény nevelési tervét. A propagandisták képzé­sében betöltött szerepe különösen fontos. Az intézményben megélénkülő módszer­tani munka folyik. Fokozatosan áttérünk a kiscsoportos foglalkozásokra, új módon vizsgáljuk hallgatóink tudásszintiét. az oktatás és a képzés módszere is folyama­tosan változik. Bővítettük a termelőüze­mekben, vagy intézményekben végzett gyakorlati foglalkozások témáit és körét, gyakoroljuk a döntés-előkészítés, a dön­téshozatal és végrehajtás folyamatát A gyakorlati foglalkozások bizonyították új módszertani törekvéseink helyességét, amelyek az elmélet és gyakorlat összhang­jának megteremtésére, a konkrét tapasz­talati bázis bővítésére, az önállóság és ak­tivitás kibontakoztatására, a tevékenység­re. mint ismeretforrásnak és gyakorlási le­hetőségek biztosítására irányul. A személyi feltételek alakulása lépést tartott a megnövekedett igényekkel. A függetlenített és tiszteletdíjas tanárok ál­talános elméleti, ideológiai, pedagógiai és gyakorlati Dártmunkában szerzett politi­kai felkészültsége megfelel a követelmé­nveknek. A pártoktatás iellege reagálóbb lett. ehhez tanáraink elméletileg felké­szültek. képzettségük, magatartósuk és megújulási képességük sokat fejlődött. A tanárok képzése és továbbképzése a Politikai Főiskola továbbképző tanfolya­main és elméleti tanszéki üléseken folyik. A tudományos munka — úgyis, mint az önképzés egyik formája — rendszeressé vált. Sokat fejlődött a tudománvos igénvü elemző munka, a megyei társadalmi, gaz­dasági és politikai életének vizsgálataban való részvételünk, valamint a publikációs t-vékenységünk. Lv az elmúlt öt év alatt 34 tanulmányt jelentettünk meg. Részt vettünk országos vitákon, tudományos kon­ferenciákon. 1979 novemberében mi szer­veztünk országos konferenciát a munka­kultúra- és politikai tudatformálás témá­jából. A politikai évfordulók megvei tu­dományos üléseit koordináljuk, továbbá rendszeressé vált az Oktatási Igazgatóság Évkönyvének és Oktatási Igazgatóság Köz­leményeinek megjelentetése. A tanárok társadalmi, közéleti tevékenysége sokirá­nyúvá vált. amely elősegíti az élettel való közvetlen kapcsolatot és az oktatásban is hasznosul. A következő időszakban az Oktatá­si Igazgatóság feladata növekszik. Tartalmi munkánk középpont­iában a szocializmus építésének jelenlegi és távlati célkitűzéseinek mélyebb ismere­lét és a nagyobb társadalmi aktivitást se­gítő kérdéseit kell állítani. Arra kell töre­kedni. hogy az ismeretek politikai alkal­mazásának készsége erősödjön. Növekvő feladat a megye propagandistáinak képzé­se. továbbképzése és pedagógiai-módszerta­ni felkészítése. Az a célunk, hogy az alap­szervezeti propagandistákat műveltebbé, képzettebbé és tójékozottabbá tegyük. Nő az Oktatási Igazgatóság szerepe Sze­ged és vonzáskörzete nagy létszámú értel­miségének elméleti, politikai képzésében, marxista—leninista műveltségének, politi­kai tájékozottságának növelésében. Keres­sük annak módját, hogy ez a tevékenysé­günk jobban kibontakozzon, ezáltal a po­litikai oktatás megyei központjának sze­repét betöltsük. Az oktatás struktúrájában lényeges vál­tozás nem várható, cél a meglevő stabili­zálása. a tartalmi munka hatékonysága érdekében, mert politikai céljaink megva­lósítását is ez segíti elő legjobban. x Dr. Kanyó Ferenc. a megvei pártbizottság Oktatási Igazgatóságának igazgatóhelyettese

Next

/
Oldalképek
Tartalom