Délmagyarország, 1980. augusztus (70. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-26 / 199. szám

4 Kedd, 1980. augusztus 19. 5 Egy köteg papír ' Újsághirdetés adja tudtomra, itt és Itt, ekkor és ekkor a lakótelepen megjelenik egy teherautó, vele egy hulladékgyűjtésben jártas szakember és várnak, vigyem a ki tudja, mióta felhalmozódott ócska ruhát, rongyot, papírt, egyszóval a MÉH számára értékes limlomot. Miután hónapok óta gyűjtöm a napi sajtó makulatúrává degradálódott, kiolvasott termékeit, felcsillan szemem a sorok láttán, s elhatározom, végre megszabadulok a köteg papírtól. Kapok ls némi pénzt, a népgazdaságnak meg hasznos anyagot szolgáltatok vissza. Ez utóbbit persze Inkább vigasztalásként, mintsem állampolgári öntudatom bizonyítására mormogom el magamban. Mert hogy számolok, s bár tudom, hogy egy hónapja az újságkötegem ár'a kilónként egyötvenról két forintra emelkedett, mégis úgy gondolom, nem veszek sarokházat az öt kilónyi hulladékból. De elviszem, mert most közelbe vihetem, s elviszem, mert nincs szivem kukába dobni. Gyűlik a papír — de nem nagyon. Amikor később a MÉH-központban érdeklődöm, kiderül, hogy többe kerül a leves, mint a hús, azaz lehetek én szorgos átadó, ha alig néhányadmagammal lézengek az egésznapos elfoglaltságra ítélt teherautó-személyzet körül. Ha ugyanis ők ezalatt más munkát végeznének, Jobban járna a vállalat Érre meg csak ráfizet Még úgy is, hogy a papír, a rongy érték, s minden darabra szükség van. Csóválom a fejem, és elfelejtem, de az újságokat továbbra is gyűjtöm, mígnem úttörők csöngetnek ajtómon, elveszik a hulladékot, most már ők, s miután eredményesebben dolgoznak, mint a MÉH mozgó begyűjtői, az Iskolába becipelt papírért már haszon, s nem deficit reményében megy kl ugyanaz a kocsi. Most statisztikát tesznek elém. Megtudom, hogy a szegedi gyerekek 34 ezer 450 kilogramm vasat, 1798 kiló textilanyagot és 153 ezer 568 kilónyl papírt gyűjtöttek a 79—80-as tanévben. Elismeréssel nézem a kimutatást. Nemrégiben a pártszervek kezdeményezésére a MÉH-vállalat az ingatlankezelő házmestereit vonták be egy gyűjtőakcióba. Nyolcvan szegedi IKV-ház közül harmincban sikerült a gyűjtést megszervezni, s tavaly novembertől Idén júliusig több mint 11 ezer kilogramm papírt, 1300 kiló textilt mentettek meg a szemétre kerüléstől. Akciót Indított a Hazafias Népfront ls, amely pedig a textilhulladék begyűjtésére ösztönzött, s a bevételből a gyűjtőakció területén az óvodák, bölcsődék felszereléséhez járultak hózzá. Ismét csak meghajtom a fejem ennyi jóakarat láttán, s méginkább tisztelet ébred bennem, ha a számok erdejében tovább rágom magam a megkezdett ösvényen. Kiderül például, hogy az időnként helyembe jövő mozgó gyűjtők évről évre gazdagabb „zsákmánnyal" térnek meg telephelyükre, most július végéig csaknem kétszer annyit gyűjtöttek, mint kétesztendeje egész évben. Van hát fejlődés, hivatalos segítőkészségben, akcióban, dolgos gyermekkézben, úgy tűnik, nincs is hiány. Csakhogy...! Meg kéne már nézni azt a kimutatást ls, amely azt mondja, hogy az idehaza gyártott egy kilogramm papírból csak 28 deka kerül vissza a. gyárba, újrafelhasználásra, 72 elvész. Ugyanez az NDK-ban 50, az NSZK-ban pedig a 60 dekát ls eléri. Ez persze nem egészen a mostoha begyűjtési helyzet, inkább a technológiai rendszer bizonyítványa. A 28 százaléknál egy kicsivel többet szed öszsze a MÉH. Csak éppen nekünk nem kell. Exportáljuk. 2. Mint ahogy exportra küldjük a rongyot, színesfémet, üvegcserepet, vagyis a többi hulladékot —, amiről viszont másutt azt mondjuk, értékes nyersanyag. Mi viszont köztudottan nyersanyagszegény ország vagyunk! Na persze, még mindig jobb dollárért kiszállítani azt, amivel idehaza „ennél jobbat" nem tudunk kezdeni. (Én meg azzal nem, hogy ugyanakkor géptisztító rongyot ml is Importálunk.). Nekem meg csak gyűlik odahaza az újságpapír, de most éppen sem mozgógyűjtő, de még kopogtató úttörő sem nyújtja a kezét, adjam már oda, én pedig egy ideig kerülgetem a kupacot, s mivel messze az állandó begyűjtőhely, egyre dühösebben meresztem rá a szemem. Megjelenik három konténer, felkérnek, tegyem egyikbe a papírt, másikba az üveget, harmadikba a vasat, ám alig telik el pár hét, csúffá tett roncsokként árválkodnak a Jobb sorsra érdemes Bulgária A földrengések előrejelzése Szófia évente 0,7 mm-t süllyed, ami egyáltalán nem nyugtalanítja a tudósokat, mivel ez normális jelenség. A helyzet akkor válna veszélyessé, ha a süllyedés megállna, mert ez arról tanúskodna, hogy a föld mélyén kataklizma készül. A Bolgár Tudományos Akadémia Központi Geodéziai Laboratóriuma, valamint a Geodéziai és Fotogrammetriai Kutatóintézet olyan térképeket dolgozott ki, amelyek az ország minden települése tengerszint feletti magasságának változását ábrázolják. Ezek a térképek általánosították azoknak a megfigyeléseknek és méréseknek az eredményét, amet lyeket 50 éven keresztül végeztek. A térképek alapján nyomon követhető a földkéreg függőleges mozgása Bulgária területén. A térképek felvilágosítást adnak a szeizmikus aktivitásról is, és segítséget nyújtanak a földrengések előrejelzéséhez. A térkép összeállításának módszere nagy nemzetközi elismerést váltott ki, mivel adatai kivételesen pontosak. A bolgár tudósok tapasztalatait és eredményeit felhasználták arra, hogy a Kárpátok és a Balkán területéről hasonló térképet készítsenek. A térképet a Magyar Tudományos Akadémia nyomtatja. (APN) gyűjtőládák. Mindenre használtuk — ml a lakosság —, csak arra nem, amire szánták. A MÉH-dolgozók csalódottak, engem, minket szidnak, lám, milyen fegyelmezetlenek vagyunk, s igazuk van. Ebben legalábbis, hiszen semmiből sem tartana ugyanazt jól csinálni, amit tisztességtelen nemtörődömséggel végzünk. S ha tudjuk is azt, hogy „ebből a pár kllónyi papírból nem veszünk sarokházat", ha igaz is, hogy közvetlenül a kérés teljesítéséből nincs külön hasznunk, fordítsuk már meg a logikai sort. Van-e abból kárunk, ha fél méterrel arrébb dobjuk?... 3. Tudunk ml összefogni: vért adunk, ha sürgősen kell a sérültnek, pénzt gyűjtünk árvízkárosultaknak, s nem ismeretlen a futballrajongók csapatszeretetnek álcázott prémiumakciója, a pályán hagyott üres üvegek ezreivel. Azt sem érzi meg az adakozó zsebe, mint ahogy az eldobott kacattal sem megy tönkre senki. Másutt viszont nagy érték. Miért ne tudnánk mindennapos akcióval segíteni nyersanyaghiánnyal sújtott országunknak? De egyet még el kell mondani: legyen bár a legalaposabb akció, a legtudotosabb népgazdaságvédő aktivista, lelkes úttörő, egy sem éranynylt, mint egy megfelelően kiépített, állandó hulladékátvevő hálózat A jó példaként említett országokban ez nem is vitatéma. Szegeden ugyanebből egy tucattal van kevesebb, mint amennyire szükség lenne. Most megint összegyűlt a köteg papír. Lehet, hogy kidobom? Igrlczi Zsigmond Jó-e és kell-e? Szegedi szövetkezet cipői és a gyártói Amit mondunk, azt bizonyítani is kell — valahogy így summázza Farkas Imre, az Április 4. Szegedi Cipőipari Szövetkezet elnöke, a kérdésekre adott válaszait Ezért hát az adatokat, tényeket üzemrészről-üzemrészre is ellenőrizhetjük. Ennek lényege, hogy az idén — a lehetőségeik szerint — tovább ésszerűsítették a gyártási folyamatot Jobbá, gyorsabbá tették a cipő útját a teljes elkészülésig. Ez indul tulajdonképpen a tervezéstől, az új modellek bemutatásától a késztermékig. Sok a fázisa ennek Kezdődik a lakatosok, a karbantartók műhelyében, ahol a cipőkészítéshez sablonokat állítanak elő, találékonyabb gépeket modernizálva, könynyítve. gyorsítva a munkát. Ezzel együtt biztosítják a szalagok zavartalan működését. Okkal, ok nélkül szidták és szidják a vásárlók a magyar cipőipart. Vajog a szegedi szövetkezet cipői jók-e és kellenek-e? A szövetkezet 39 éves elnöke — a gimnáziumot elvégezve itt kezdte a szakmát. s volt felsőrészkészítő, szabász, művezető és műszaki vezető, közben szakmai fölsőfokú végzettséget is szerzett s 1979 decemberétől vezetője a közösségnek — így felel a kérdésre: — Értjük és jól tudjuk, hogy a belföldi és a külföldi piacon csak jó minőségű, árban is megfelelő cipőkkel maradhatunk versenyképesek. Szavai mögött a hétköznapok sok munkája, hozzáértése található. A tennivalókat mindig megbeszélik, és amit közösen elhatároznak. annak végrehajtását mindenkitől megkövetelik. Az egység, a fegyelem és a tudás, a vezetés és a tagság szóértése, tisztes munkája hozta meg az eredményeket idén. az első félévben. Pedig a helyzetük, körülményeik nem voltak könnyűek. A szövetkezet közössége az idén 85 millió forint értékű férficipőt gyárt, ebből igen jelentős részt tőkés exportra is. A Szovjetunióba és Lengyelországba ls küldenek cipőket. Éppen alapvetően az emberi képességekben meglevő tartalékok kihasználásával, annak gyakorlati munkában megvalósításával jutottak el ahhoz, hogy az év első hat hónapjában a nyereségük 2 millió 33 ezer forint, szemben a tavalyi hasonló időszak 1 millió 230 ezer forint nyereségével. A nagyobb nyereség az új szabályozók és világgazdasági helyzet körülményei között azért valósult meg. mert új módon, másként végzik munkájukat. Benne van ebben, hogy takarékoskodnak az anyaggal, energiával; adott idő. alatt a jobb gyártási technológiával, több cipő hagyja el a szalagot, stb. • Az első félévben Jelentős vállalkozásuk kezdődött. Nyugatnémet vásárlónak — kívánsága szerint — sportos jellegű őszi-téli divatcipők gyártását kezdték. A fölső bőr ls különleges, meg a talp is. A fölső bőrt a pécsi bőrgyárral folytatott tárgyalás után sikerült a megrendelő cég kívánsága szerint elkészíteni, így ez hazai anyag. A talp .a cipőkhöz viszont olasz. A szövetkezet vezetői kezdeményezték azért, hogy jövőre a talp is hazai legyen. A nyugatnémet cég cipőinek készítése új eljárást követel, Érthető, hogy gyártása kockázattal is jár Most már bizonyos, érdemes volt vállalkozni, mert a holnaHAZASSAO Horváth Imre és Szalai Rózsa Mária, Bogdán Tibor és Bárányi Erzsébet, Laluska Mihály és Qneth Zsuzsanna, Mórahalmi Tibor és Magda Erzsébet, Somogyvárl Lajos Árpád és Marosi Zsuzsanna, Simon Ferenc és Vidra Erika, Dlmovld László Dezső és Keienczés Zsuzsanna, SzotyoriNagy László Gábor és Horváth Margit, Tátray Barnabás Kálmán é> Demeter Éva, Kőműves László és Szőke Tünde, Paronai Mihály és Gríz Emília, Cserven Tamás ás Kovács Zsuzsanna, Csíkos András és Rácz Piroska, dr. Bartha László Imre és dr. Zimányl Márta Jolán, Czutor Dezső és Tamás Borbála, Süli János és Gulyás Ilona, Csanádi Ferenc és Lakos Éva, Körmöczi László István és Légrádi Mária, Halmos Benedek és Bérezi Ágota, Bari Ferenc és Dégi Rózsa, Tóth Árpád és Farkas Rita Angéla, Póplty István és Vér Ilona, Sánta Ferenc és Farkas Márta Mária, Ágoston István és Husi Róza, Répás Zoltán Józseí és Nagy D. Erzsébet, Juhász Károly és Lakatos Mária Julianna, Kádár Mihály és Botos Gabriella, Illés István János és Jakus Gyöngyi Mária, Keszeg János György és Nyiczók Olga, Boros István és Török Andrea, Csák Tibor István és Szalma Eva Julianna, Makra Sándor és Huszta Julianna, Varga György és Gál Gabriella Ildikó, Böröcz Géza és Cseh Júlia házasságot kötöttek. SZÜLETÉS Bánfl Tibornak és Boldizsár Évának Róbert János, Csatordal Lászlónak és Fodor Klárának Szilvia Babett, Salbot Pálnak és Rózsahegyi Ilonának Zsanett, Zsórl Jánosnak és Sztankovics Honának Ilona, Kónya Jánosnak es Zádori Erzsébetnek Szilvia, Szurmal Ferencnek és Törköly Katalinnak Andrea, Fajt Istvánnak és Mihály Máriának Zsuzsanna Erzsébet, Kiri Istvánnak és Juhász Honának Ilona, Bíró József Lászlónak és Szabó-Bozsó Eszter Juliannának József, Bíró József Lászlónak és Szabó-Bozsó Eszter Juliannának Mária, Szerencsés-Fekete Mihálynak és Cserny-Kuhn Eva Máriának Éva, Klsmárton Dezsőnek és Erdei Rozáliának Zoltán, Frányó Miklós Pálnak és Kéri Editnek | Attila, Deák Ferenc Istvánnak es Antal Irén Etelkának Ágnes, Szabó Lászlónak és Magda Magdolna Máriának Mária, Torkos László Istvánnak és Dér Gyöngyi Katalinnak Levente, Vass Gábornak és Zádori Olga Juliannának Gábor, Maráz Lászlónak és Rolik Erzsébetnek Attila, Ábrahám Józsefnek és Tóth Arankának Krisztina. Farkas Sándornak és Családi események Bornemisza Ildikó Erzsébetnek Timea, Terhes Istvánnak és Herczeg Juliannának Krisztina, Bakos Józsefnek és Széli Ágnesnek Anikó, Demők Csaba Mihálynak és Mlhálka Julianna Rózának Csaba, Tóth Attilának ég Márta Gizellának Nándor, Terhes Gyulának és Török Mária Rozáliának László, Flelsz János Péternek és Kolozsvári Erzsébetnek Hajnalka, Seholt Sándornak és Balog Gizellának Sándor, Balogh Endre Antalnak és Nagy Ilona Máriának Zsolt, Terhes Jánosnak és Berta Rozáliának Katinka, Dömötör Lászlónak és Fülöp Irénnek Rita, Juhász Gyulának és Halász Mártának Attila, papp István Péternek és Gárgyán Etelkának László, Podoba Zoltánnak és Peregi Katalin Erzsébetnek Anita Andrea, Bönde Imrének és Fülöp Máriának Erika, Lőrlncz Imrének és Török Erzsébetnek Mónika, Klsmárton Jánosnak és Bagi Ildikó Gizellának Ildikó, Sallai Lajosnak és Biacsy Mártának Márta, Samu Sándor Tibornak és Ruzicska Ildikónak Szilvia, Péter Bertalannak és Máté Máriának Mária Nelli, Szúnyog István Mihálynak és Rácz Máriának Zsolt, Lénárt Ferencnek és Lantos Ilonának Ilona Katalin, Császár Mihálynak és Pesti Klára Ibolyának Gábor Mihály, Magosi Imre Gellértnek és Bolykl Rózának Rita Eszter, Martonosi Imre Ferencnek és Gulácsi Piroska Margitnak Péter Tamás, Czékus Vilmosnak és Somogyi Juliannának Bernadett, Kónya Zoltánnak és Molnár Erzsébetnek Zoltán, Szélpál Ferencnek és Gyuris Klára Máriának Rita, Zlmacsek Jánosnak és Traván Évának Eva, Szöcs Lajosnak és Nagygyörgy Idának Gábor, Virág Mihálynak és Kardos Mária Mariannának Mihály, Varga Tibor Istvánnak és dr. Márton Anna Máriának Edit Zsuzsanna, Király Lászlónak és Bárkányi Juliannának Tünde, Molnár Lajosnak és Alföldi Györgyinek Lajos, Varga Ferencnek és ördögh Ilonának Akos, Dezső Lászlónak és Tóth Máriának Gabriella, Berta Sándornak és Tóth Ilonának Sándor, Keresztúry Imrének és Csákvári Ágnesnek Eva, Bencsik Károly Mihálynak és Ezslás Mária Magdolnának Károly, Bencsik Károly Mihálynak és Ezsiás Mária Magdolnának Tamás, Bokor Bélának és Motika Máriának Andrea, Kiss András Jánosnak és dr. Farkas Katalinnak Nóra, Lippai Dezsőnek és Nagy Ildikónak Márton, Csejtel Sándornak és Dimovits Arankának Andrea Katalin, Berta Sándornak és Agócs Klára Irénnek Ildikó, Farkas Lajosnak és Sárközi Mária Annának Andrea Etelka, Meleg Jánosnak és Kukucska Erzsébetnek Attila, Tarl Endrének és Zala Éva Ilonának Krisztián, dr. Durajda Pál Józsefnek és Siroltmán Ágnes Katalinnak Eszter, Joczó Jánosnak és Kószó Piroskának János István, Bezzeg Józsefnek es dr. Sipos Irénnek Zoltán Bence, Győrfl Józsefnek és Tarjányi Borbálának Gabriella, Szőke Lászlónak és dr. Vártok Amarillnak Amarilla, Móra Istvánnak és Lippai Katalinnak Anita, Tóth Józsefnek és Farkas Zsuzsannának Zsuzsanna, Mracskó Istvánnak és Sándor Magdolnának István, Veres Istvánnak és Koncz Rozália Magdolnának Csaba István. Szalma Józsefnek és Sebők Gizellának Gergely Sándor, Héger Valter Lászlónak és Szilágyi Ibolya Máriának Bertalan Mihály, Cserbakov József Tibornak és Balázs Mária Ilonának Adrienn, Kiss András Károlynak és Bilineez Anna Máriának Dániel András, Eperjesi Imrének és Hegedűs Teréziának Szilvia Terézia, Gál Sándornak és Tóth Juditnak Judit, Tőrök Zoltánnak és Benedek Katalinnak Viktória, Makra Antalnak és Kovács Irénnek Zoltán Antal nevű gyermekük született. HALÁLOZÁS Hódi János, Gyebrovszkl Jánosné Csikós Ilona, Schőnberger Károly Gyuláné Szőke Margit. Tóth József, Hajnal Ferencné Ördög-Czinkus Julianna, Hegyeshalmi Mihályné Varga Rozália, Márta Vince. Faiszt János, Török József, Gallai József, Somogyi Lászlóné Németh Ilona, Hajnács Tünde Ildikó, Apáthy Borbála, Pap Antalné Fejes Ilona, Paull Károlyné Juhász-Nagy Klára, Szél István, Tandari József. Tombácz Imre, Balla Istvánné Bárkányi Anna, Pélfy Ilona Mária. Has ka Viktória Katalin, Gyenes András, Hári Józsefné Krizsán Ilona, Ábrahám István, Hell Zoltán, Barta István, Babiczki Gyuláné Wéber Erzsébet, Tótandor Jánosné Boda Mária, Makra Antalné Kovács Teréz, Koncz Istvánné Stumpf Etelka, Várakozó Sándor, Tóth Józsefné Czirok Mária, Tornyai Béla, Buezó Antal meghalt. pókra is gondoltak. A nyugatnémet vevő elégedett és bizonyára újabb, nagy megrendeléseket tesz. Még ehhez annyit: az első időszakban, amikor az új eljárást követelő cipőket kezdték gyártani az NSZK-ba, a napi termelés mindössze 300 pár volt, a hagyományos, begyakorlott cipőkből viszont átlagosan és naponként 900 pár hagyja el a szalagot. S ez hozta akkor a szövetkezet vezetésének azt a leckét: a dolgozók ugyanannyit keressenek, mintha 900 pár cipőt gyártottak volna. Ezt ls biztosították. A keresetek a végzett munka arányában alakulnak. Az átlagkereset az idén eddig havonként 3 ezer 183 forint volt, s ez tavalyhoz képest 6,4 százalékos bérszínvonal-növekedést jelent. Igyekeznek minél jobban megvalósítani a differenciált bérezést, tehát azt, hogy aki jobban dolgozik, az többet is keressen. Jelentős, hogy általában mindazoknak, akiknek szerepük van a termelés előkészítésében és végrehajtásában (a műszaki vezetőtől, a termelési osztály irányítójától kezdve a művezetőig) keresetük egy részét a mozgóbér adja. Ezt akkor kapják meg. ha a feladatot jól végrehajtották. A dolgozók jutalmazását illetve keresetük alakulását a közösség előtt a művezetők nyíltan, őszintén Indokolják. Nem a vezetőség, hanem közvetlenül a termelés irányítója dönt A szövetkezet héttagú vezetősége — tagjai között gépnél dolgozó munkások is vannak — havonta ülésezik, ahol áttekintik a szövetkezet munkáját, a tennivalókat. Ezekről nyíltan beszélnek a tagsággal. A szövetkezet cipői belföldön is keresettek. Szívesen vásárolják Ez bizonyítéka annak, hogy jó is és kell is az itt gyárttott cipő. Az a helyzet, hogy valamennyi megrendelésüknek nem is tudnak eleget tenni, mert a 227 tagú közösség erejéből nem futja. Annyit termelnek, amennyit kapacitásuk megenged. Nem elbizakodottak, mert tudják, a vevőt hazánkban és külföldön újból és újból meg kell nyerni, kívánságuk szerint gyártott, és árban megfelelő cipőkkel. M. S májátültetések A berlini Charlté sebészkollektívája az elmúlt félévben három májátültetési operációt végzett, amelyek közül kettő sikerrel járt. A két páciens — 21 és 22 éves nők — gyógyíthatatlan máj betegségben szenvedett Most, a műtét után kiválóan érzik magukat. A világnak a közé a 40 embere közé tartoznak, akik a testükben idegen májjal élnek. A Charité-kollektíva sebészbravúrjal közé tartozik még a hasnyálmirigy szigetsejtátvitele a májba.