Délmagyarország, 1980. augusztus (70. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-22 / 196. szám

Péntek, 1980. augusztus 3. 7 • • Illést tartott a Minisztertanács A szolgáltatások fejlesztése — Mezőgazdasági árintézkedések 1981-ben — Körülmények az iskolákban Szabó Sándor beszéde A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Miniszteertanács csü­törtökön ülést tartott. A Minisztertanács tudo­másul vette a Bemard Coard grenadai miniszterel­nök-helyettes magyarországi tárgyalásairól szóló beszá­molót és döntött a magyar— grenadai kétoldalú kapcso­latok elősegítését célzó tea­nivalókról. A kormány megtárgyalta és elfogadta a fogyasztási szolgáltatások szervezeti for­máinak korszerűsítéséről és a magánkisipar szolgáltató­tevékenységének fejlesztésé­ről szóló előterjesztést. Meg­állapította. hogy az elmúlt évtizedben a tervszerű fej­lesztés nyomán országosan létrejöttek a szolgáltatások továbbfejlődésének korszerű anyagi-műszaki bázisai. A lakosság ellátási színvonalá­nak további emelése, a k'­alakított hálózat hatéko­nyabb működtetése érdeke­ben szükségessé vált a szer­vezetek korszerűsítése. A Minisztertanács ezért úgy határozott, hogy egyfelől az állami és szövetkezeti szol­gáltatóiparban korszerűsíte­ni kell a jelenleg már mű­ködő szervezeteket, másfelől ki kell alakítani azokat a szervezeti formákat is. ame­lyek jobban alkalmazkodnak a szakmailag és területileg differenciált igényekhez. A szolgáltatási rendszer to­vábbfejlesztése nem von el munkaerőt a népgazdaság más területeiről. A jogi sza­bályozás lehetőséget ad be­dolgozók, családtagok, illet­ve másodállásban dolgozok kiterjedtebb foglalkoztatásá­ra e szolgáltatási területe­ken. Az egyes szervezeti for mák működési és gazdálko­dási feltételeit úgy kell meg­állapítani. hogy azok bizto­sítsák a szervezetek gazda­sági érdekeltségét a szolgál­tatásokkal kapcsolatos igé­nyek mind teljesebb kielégí­tésében. El kell érni, hogy az egyszerűbb irányítási és gazdálkodási formák tegyék lehetővé az önálló gazdál­kodási képesség kialakulá­sát. s azt, hogy a jelenlegi­nél kisebb szervezeti egy­ségek rugalmasan alkalmaz­kodjanak az igényekhez. A Minisztertanács megál­lapította. hogy a szövetke­zeti érdekképviseleti szervek aktívan részt vettek az elő­készítő munkákban és ja­vaslataikkal elősegítették a fogyasztási szolgáltatások szervezeti formáinak KOi­szerűsítésére irányuló javas­latok kidolgozását. A szol­gáltató szervezet továbbfej­lesztésében is a gazdaság­irányító szervek, a tanácsok, a szövetkezeti érdekképvise­letek együttes munkájara van szükség. A Minisztertanács megtár­gyalta és jóváhagyólag tu­domásul vette az 1981. évi mezőgazdasági árintézkedé­sekre és az élelmiszer-gaz­daság ármechanizmusában teendő változtatásokra vo­natkozó javaslatot. Az in­tézkedések fokozzák az árak befolyásoló szerepét, takaré­kosabb energia- és anyag­felhasználásra ösztönöznek, erősítik a hatékonysági Kö­vetelmények érvényesülését és a termelés növelésében való érdekeltséget. A felvá­sárlási árak alakulását, az ármechanizmus működését a kormány folyamatosan fi­gyelemmel kíséri, s a szük­ségessé váló esetleges módo­sításokról megfelelő időben dönt Az intézkedésekről a Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium resz­letes tájékoztatást ad. A kormány elfogadta a KNEB elnökének jelentését az általános iskolai tanulók nevelési, oktatási és szociá­lis feltételeinek alakulásáról. Megállapította. hogy az utóbbi években, valamint a helyszíni vizsgálat alatt és azt követően számos intéz­kedés. kezdeményezés tor ­tént a szociális feltételek — a napközi otthoni és diák­otthoni ellátás, az étkezte­tés, az iskola:egészségügy — javítására. Ügy határo­zott. hogy az illetékes szer­vek dolgozzanak ki átfogó, közös intézkedési tervet az általános iskolák összehan­golt fejlesztésére. — Szük­ségesnek tartja, hogy a vál­lalatok. a szövetkezetek és az intézmények társadalmi munkával fokozottabban já­ruljanak hozzá az iskolák, napközi otthonok működési körülményeinek javításához. Megyei pártkildattséi utazol! Temesvárra Tegnap megyei pártkül­döttség utazott a romániai Temesvárra, a Román Kom­munista Párt Temes megyei Bizottságának meghívására, hogy részt vegyen a Román Szocialista Köztársaság fel­szabadulása 36. évfordulója alkalmából rendezendő ün­nepségeken. A delegáció vezetője Papdi József, a megyei pártbizott­ság titkára; tagjai: Szabó Jánosné, a Csongrád megyei Tanács elnökhelyettese és dr. Csonka István, a szegedi városi pártbizottság osztály­vezetője. A küldöttséget a nagylaki határállomáson Gyárfás Mi­hály, a megyei pártbizottság titkára, dr. Bozó Sándor, a megyei tanács vb-titkára, dr. Forgó István makói ta­nácselnök és Kangyalka An­tal, Makó országgyűlési kép­viselője búcsúztatta. A határátkelőhely román oldalán Boiborean Viorica, a Temes megyei pártbizott­ság titkára, a megyei tanács alelnöke és Pop Coriolan, a Temes megyei pártkollégium elnöke fogadták a Csongrád megyei pártküldöttséget. Gazdaságpolitika a szegedi járásban Tárgyalta a járási pártbizottság Tegnap, csütörtökön dél­után kibővített ülést tartott az MSZMP szegedi járási bi­zottsága a járási tanácsi hi­vatal tanácskozótermében. Meghívottként részt vettek a nagyközségi pártbizottságok, pártvezetőségek titkárai, gaz­dasági vezetők. A tanácsko­zás elnökeként Fodor István, a járási párt-végrehajtó­bizottság tagja, a járási taná­csi hivatal vezetője üdvözöl­te a résztvevőket, s a megyei pártbizottság gazdaságpoliti­kai osztályának munkatársát, Vádi Rezsőt. Első napirendi pontként szerepelt a járási pártbizott­ság 1980. évi gazdaságpoliti­kai irányelvei első félévi vég­rehajtásának megtárgyalása. Az írásban előre megküldött jelentéshez dr. Somogyi Fe­renc, a járási pártbizottság első titkára fűzött szóbeli ki­egészítést. A többi között hangsúlyozta, hogy a gazda­ságszervező munkát a terme­lési feltételek biztosítása, az export és a hatékonyság fo­kozása, a lakosság életkörül­ményeinek javítása jellemez­te. Számolva a szegedi járás adottságaival, a pártszervek fontosságának megfelelően foglalkoztak a gazdálkodás színvonalának emelésével, a termelési szerkezet rugalmas korszerűsítésével, az ésszerű takarékosság fokozásával. Szorgalmazták a mikrokör­zeti kooperációs kapcsolatok bővítését. A mezőgazdaság első félévi eredményei biztatóak. Jó ter­mést takarítottak be a gazda­ságok kalászosokból. Gyü­mölcsökből közepes termés várható. Viharkárok, jégve­rés, majd az aszály jelentősen befolyásolta a különböző kul­túrák fejlődését. Az ipari ter­melés összességében az elő­irányzatoknak megfelelően alakult. A második félévben fő fel­adat az V. ötéves terv sike­res befejezése, a VI. ötéves terv kezdetének megalapozá­sa. A többi között a pártszer­vek és a pártalapszervezetek, továbbá a tömegszervezetek­ben dolgozó kommunisták te­gyenek meg mindent ennek érdekében. Nagy figyelmet kell fordítani a lakosság életkörülményeinek javítá­sára. Fokozni kell a tervsze­rűséget a beruházásban, a munkaerő-gazdálkodásban. A mezőgazdasági termelés kor­szerűsítése folyamatos fel­adata kell hogy legyen vala­mennyi gazdaságnak. A vitában felszólalt Rózsi László, a pusztamérges! Riz­ling Tsz tagja, Tóth Jánosné, a sándorfalvi Ruházati Ipari Szövetkezet dolgozója, Ta­nács Imre, a röszkei Kossuth Tsz elnöke, Bagány László, a szegedi Kábelgyár kisteleki gyáregységének dolgozója, Bischoff József, a kisteleki Egység ÁFÉSZ elnöke, Nagy Sándor, a balástyai Móra Tsz elnöke, Fischer István, a ZÖLDÉRT szatymazi kiren­deltségének dolgozója, Forrai Zoltán, a forráskúti téesz traktorosa, Karsai Árpádné dr., a járási tanácsi hivatal vezetőhelyettese és Vaál Re­zső. A vitában elhangzottak ta­nulságait dr. Somogyi Ferenc foglalta össze, és adott vá­laszt egyes kérdésekre. Második napirendként sze­repelt javaslat előterjesztése a -szegedi járási párt-végre­hajtóbizottság második féléri munkatervére. Egyéb beje­lentések után a tanácskozás Fodor István zárszavával ért véget. BEKET. 8!ZT0HSÁG0TAVtl» f^BBÉl ^MraÉ • jÉGÉPiy Iwís&fiSsSSRi.. - . TW'WlirTTltíiabtSi.v—„.. „ iü .-{(áfr.-^^utf. , sSkíaJW" —tT ? " . A nagygyűlés résztvevőinek egy csoportja (Folytatás az 1. oldalról.) latbavetését követelik meg. dani. hogy nem minden dol­gunk sikerült úgy, ahogy sze­lői választások igazolták: a párt, a kormány és a nép egyet akar. szilárd a népi hatalom és ennek legfőbb politikai alapja, a munkás­paraszt szövetség. A terme­lővállalatoknál, a mezőgaz­dasági nagyüzemekben erő­södik a közösségi gondolko­dás. az együttes felelősség­vállalás, aminek szép pél­dája a szocialista brigád­mozgalom és munkaverseny. A munkásosztály, a paraszt­ság és az értelmiség oda­adóan dolgozik. tevőleges részese eredményeinknek, s magatartásával tanúsítja t a párt iránti bizalma szilárd, a szocializmus ügye melleit, áll. A munkás-paraszt szö­vetség alapján fejlődik és erősödik a nemzet egysége, kifejezve társadalmunk ösz­szefogását a szocializmus építésében és a teremtő-al­kotó erőket a XII. kong­resszus által kijelölt felada­tok megoldására összponto­sítja. A továbbiakban megyénk szövetkezeti parasztságának munkáját, helytállását mél­tatta. — Büszkék vagyunk arra — mondotta —. hogy megyénkben elsőként fejez­tük be az aratást. Joggal illeti elismerés a mezőgaz­daság dolgozóit, mindazo­kat. akik ebben a nehéz, az időjárás viszontagságaival szembeszálló, mindannyiunk számára oly fontos munká­ban tudásuk, szorgalmuk és képességük legjavát adva. becsülettel helytálltak. Gaz­dag aratás volt az idei A betakarítás jó műszaki és szervezeti előkészítése. a zökkenőmentes gabonaátvé­tel, az üzemanyag-ellátás meghozta a sikert, még az alkatrészellátás kisebb fenn­akadásai sem okoztak' ko­moly problémát. Üj vonása ennek a nagy munkának a termelőszövetkezetek közötti hatékony együttműködés Mihelyt elfogyott az aratni­való megyénkben, 120 kom­bájn segítette az ország mas tájain a betakarítást. Ez a felelősségvállalás, ez a fele­lősségteljes munka jelle­mezte azokat is, akik a meg­áradt folyóknál, az elöntölt területeken álltak helyt hogy megvédjék életünket, értékeinket. Reméljük, ugyanez a töretlen terrni­akarás az év hátralevő hó­napjaiban is megmutatkozik majd. Hangoztatta, hogy felada­taink minden dolgozótól sze ­mélyes képességének teljes latbavetését követelik meg. Csak így tarthatjuk meg eddig elért eredményeinkel köztük életszínvonalunkat. Csak így védhetjük meg vívmányainkat — vagy azt is mondhatjuk ezúttal —, csak így érvényesíthetjük továbbra is az alkotmány­ban biztosított jogaink leg­többjét. Megyénk gazdasága — az országossal egyezően — alap­vetően a megjelölt irányba fejlődött. A külső és belső feltételekben bekövetkezett változások mélyebb helyzet­feltárást, alkalmazkodást és célirányosabb kezdeménye­zőkészséget váltottak ki. A befejezés előtt álló V. ötéves tervidőszakban megyénkben az ipar és a mezőgazdaság termelőerői és termelési eredményei jelentősen növe­kedtek. Mindezek megterem­tették a feltételeit• a lakossá­gi ellátás további javításá­nak, valamint az exporttevé­kenység fokozatos és erőtel­jes emelkedésének. rettük volna: a vállalati gaz­dálkodással szemben támasz­tott követelményekhez való igazodás például némi kése­delemmel valósul meg, a ter­melőmunkában még közel sem kielégítő mértékű a ki­segítő folyamatok gépesítése, a teljesítménykövetelmények szerinti bérezés és a rugal­mas munkaidő bevezetése is várat magára. Az előttünk álló tennivalók elvégzéséhez azonban rendelkezünk meg­felelő programmal. Most és a legközelebbi években azok­nak a követelményeknek kell nagyobb határozottsággal és következetességgel minden területen, minden szinten ele­get tenni, amelyeket a XII. pártkongresszus megjelölt. Az elmúlt 35 év szocialista építőmunkájának eredmé­nyeként hazánk, népünk a világban tekintélyt szerzett. Pártunk és kormányunk ak­tív nemzetközi tevékenysé­get folytat azért, hogy össze­fogva a Szovjetunióval, a szocialista országokkal, min­den haladó erővel, biztosítsa a hazai munka legfőbb külső feltételét: a békét. A nagygyűlés szónoka a következő szavakkal fejezte be beszédét: Ebben az ötéves tervben várhatóan 24 ezernél több la­kást építünk. Ezernél több bölcsődei és 4400 óvodai hely létesül. A növekvő általános iskolai igények kielégítésére felépül 140 új és átalakításra kerül 54 tanterem. Bővül a szakmunkásképző intézmény- Nem feledhetjük, hogy hálózat, 1650 középiskolai és jelenünk és jövőnk egyszer szakmunkásképzésben része- majd múlttá válik, s az utá­sülő tanulónak adunk új ott- nUnk következő nemzedékek hont. Az idős korúak szociá- számon kérik: mit és hogyan lis ellátásáról továbbra is cselekedtünk, hogy országunk gondoskodunk. Mindezt csak tovább gyarapodjon, hogy a megye lakosságának társa- történelmi próbákat kiállt dalmi aktivitásával érhetjük népünk boldogabb lehessen? ek Dolgozzunk hát úgy, éljünk A-z. eddig eltelt időszakban hát úgy, hogy a jövő. gyere­elért eredményeink felsorolá- keink jövője ne csalódhassa­sa mellett azt is el kell mon- nak bennünk! Néptáncosok a színpadon

Next

/
Oldalképek
Tartalom