Délmagyarország, 1980. augusztus (70. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-22 / 196. szám

AZ MSZMP SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAKLAPJA Alkotmányát ünnepelte az ország népe Alkotmányát ünnepelte szerdán, augusztus 20-án az ország népe. Ezzel egyidejűleg I. István királyra emlékezett és az újkenyeret köszöntötte. Az eseménysorozat nyitányaként Budapesten, az Országház előtt katonai tiszteletadással felvonták az Állami Zászlót, melynél zenés őrségváltás is volt. Itt tartották meg 20-án a tisztavató ünnepséget is. me­lyen megjelent Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ Központi Bizottságának első titkára. Borbándi János, a Minisztertanács elnök­helyettese és Farkas Bertalan alezredes, az első ma­gyar űrhajós. Az ünnepségen Czinege Lajos hadsereg­tábornok. honvédelmi miniszter mondott ünnepi beszé­det. majd az újonnan felavatott tisztek díszmenetben vonultak el az Állami Zászló előtt. A Parlament előtti Duna-parton látványos légi- és víziparádé volt. Este színpompás tűzijátékban gyö­nyörködhettek a főváros lakói és a televízió nézői is. A vidéki ünnepségek sorozatában Kiskunfélegy­házán, a város főterén tartott alkotmány napi nagy­gyűlésen Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Központi Bizottság titkára mondott beszédet. Itt az elnökségben megjelent Magyari Béla őrnagy, kiképzett űrhajós és Vlagyimir Alekszandro­vics Dzsanibekov űrhajós ezredes is. Az ünnepségen Korom Mihály hangsúlyoztá, hogy mostani számadá­sunknak az lehet az alapja, hogy hazánk belső hely­zete kiegyensúlyozott, a Magyar Népköztársaságban szilárd a munkáshatalom, teljességében érvényesül az alkotmányos elv. amely szerint minden hatalom a dol­gozó népé. A Veszprém megyei ünnepséget Tapolcán, a Viszlói patak völgyében tartották. Itt Győri Imre. az MSZMP Központi Bizottságának tagja a KB agitációs és propagand^osztályának vezetője volt az ünnepi szó­nok. — Most. amikor a kongresszuson kijelölt felada­tok megvalósulásán dolgozunk — mutatott rá Győri Imre —. nem kevésbé fontos, mint a számvetés, a fel­készülés idején volt. hogy támaszkodjunk a szövetségi politika és a szocialista demokrácia nagy előrevivő ere­jére. Tamásiban, Tolna megye járási székhelyén Púja Frigyes külügyminiszter mondott beszédet. Hangsúlyoz­ta: szövetségeseinkkel együtt nemzetközi törekvéseink változatlanul a béke és a biztonság megszilárdítására irányulnak. Következetesen és határozottan fellépünk az enyhülés védelmében. Heves megyében Hatvan adott otthont az alkot­mány napi ünnepségeknek, ahol Ábrahám Kálmán méltatta augusztus 20-a jelentőségét. Az építésügyi és városfejlesztési miniszter népgazdaságunk helyzetéről és életkörülményeink alakulásáról szólva hangsúlyoz­ta: az elkövetkező időszakban csak azok a vállalatok és szövetkezetek kapnak támogatást, amelyek nemzet­közi mércével mérve is jól hasznosítják az anyagot, az energiát, a termelőeszközöket és az emberi munkát. Dinamikus fejlődésünket az is elősegíti, ha a tudo­mányos és műszaki eredményeket is gazdaságosabban használjuk fel. , Jó hangulatban ünnepelt az ország, s emlékezett az alkotmányra, államalapító királyunkra, köszöntötte az úikenyeret. S mindezt annak a gondolatnak a je­gyében. hogv ..az egymás iránti bizalomra építve, ezt tovább erősítve kell haladnunk jól megszabott utun­kon". ygyíílés Ópusztaszeren Huszonötezren a munkás-paraszt találkozón Az ópusztaszeri nagygyűlés elnöksége; Szabó Sándor beszédét mondja Somogyi Kárötynó fen (Mm Az ünneplők korán indul­tak; már reggel elkezdett hullámzam az embertömeg az ópusztaszeri Nemzeti Történelmi Emlékparkba. A résztvevőket zeneszó fo­gadta, a szegedi munkásőr zenekar játszott. Augusztus 20-án mintegy 2.5 ezer em­ber gyűlt össze a munkás­paraszt találkozóra és az Árpad-ünnepségre. A politikai nagygyűlés 10 órakor kezdődött: elnöksé­gében foglalt helyet dr. Ko­mócsin Mihály, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ja. a megyei pártbizottság első titkára, Török József, a szegedi városi pártbizott­ság első titkára, dr. Somogyi Ferenc, a szegedi járási pártbizottság első titkára. dr. Ágoston József. azSZMT vezető titkára, Papp Gyula, Szeged megyei város taná­csának elnöke, dr. Petri Gábor, az Elnöki Tanács tagja, országgyűlési képvi­selő; Csongrád megye or­szággyűlési képviselői, üze­mek és szövetkezetek dol­gozói és az egyházak kép­viselői. Az ünnepség szavalattal kezdődött. Juhász Ferenc versét Kovács'János, a Sze­gedi Nemzeti Színház tagja adta' elő. A nagygyűlés' résztvevőit Nagy István, a Hazafias Népfront Csongrád megyei elnöke köszöntötte. Röviden méltatta az ünnep jelentőségét, majd Szabó Sándor, a Csongrád megyei Tanács elnöke mondott be­szédet. A politikai nagygyűlés után elkezdődött az egész napos kulturális program. Az emlékmű előtti színpa­don a Magyar Néphadsereg Művészegyüttesének kórusa, tánckara és zenekara lépett fel, s aratott fergeteges si­kert. A legkisebbeket a makói Kun Béla Általános Iskola Rongybaba bábegyüt­tese szórakoztatta. Sokan nézték meg a divatbemu­tatót; nagy tömeget vonzott a délutáni lovasbemutató is. Valódi népünnepély volt szerdán Ópusztaszeren. Vi­dáman pattogott a tűz a bográcsok alatt, főtt az íz­letes pörkölt. Nagy volt a forgalom a Vásár utcában is, ahol kisiparosok és nép­művészek kínálták porté­káikat. Forgott a körhinta és az óriáskerék. Sok láto­gatója volt a skanzennak is, ahol most láthatták elő­ször az emberek egy szen­lesi tanya és a makói hagy­másház hü mását. Ünnepeltünk. Ünnepeltük az új kenyeret, amelyet Garai Lászlóné. az eperjesi Ifjú Gárda Termelőszövet­kezet elnöknője adott át az ünnepség végén a megyei tanács elnökének. Annak a jelképe ez, hogy ismét meg­termett az ország kenyere. A résztvevők a késő esti órákig szórakoztak az Ár­pád-ligetben. 70. évfolyam 196. szám 1980. augusztus 22., péntek Ára: 1,20 forint Gyönyörködtet a budapesti tűzijáték A nagygyűlés szónoka elöl­járóban hangsúlyozta, hogy Ópusztaszer és az ünnep időpontja. augusztus 20-a országunk sorsfordulóit fűzi egybe: a honfoglalást, az ál­lamalapítást. a felszabadu­lást. a földosztást. a népi al­kotmány megszületését és szövetkezeti mozgalom meg­teremtését. Hagyomány és szimbólum, hogy az úi ke­nyér ünnepén emlékezünk meg erről a sorsunkat és jö­vőnket meghatározó törté­nelmi eseményről. Pusztaszer az első tör­vényhozó gyűlés színhelye, az önállé magyar államot megteremtő folyamatok ei­.ndítója. A több mint 1000 éves és a friss tapasztala­tokból a mi népünk %ezetői tanultak, Magyarország a legrégebben szervezett or­szágok közé tartozik Euró­pában és történetének az a legfőbb, legfontosabb tanul­sága, hogy a Kárpát-meden­cében közös dolgainkat csak szomszédainkkal mély ba­rátságban élve rendezhet jük. E valóban történelmi feladat megoldásához azután foghattunk hozzá, hogv a Szovjetunió felszabadította hazánkat, birtokba vehettük az országot. Szólt arról, hogy a megyei tanács a felsőbb pártszervek állásfoglalása alapján a Hazafias Népfront országo., és megyei szervezetével ösz.­szefogva. ezen a helyen Nemzeti Történeti Emlék­parkot alakit ki. hogy méltó módon megörökítse a nagy történelmi változásokat A park az eddiginél gyorsabb ütemben épül és olyan új objektumokkal gazdagodik, amelyek a látogatók ezreit vonzzák ide. Ígv adózunk nemzeti történelmünk ki­emelkedő alakjainak és ese­ményeinek. az ifjúságban, a felnövekvő nemzedékben ébren tartva a hasa szere­tetét, a múlt haladó hagyo­mányainak ismeretét. Ezután méltatta a szocia­lizmus építésében elér­eredményeinket majd han­goztatta. hogv a XII kong­resszus. azt kővetően a szai<­szervezeti majd a tanácsta­gi és országgyűlési kéovise. (Folytatás a 3. oldalon.) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!

Next

/
Oldalképek
Tartalom