Délmagyarország, 1980. július (70. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-30 / 177. szám

k hiíó VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 70. évfolyam 177. szám 1980. július 30., szerda Ára: 1,20 forint MSZMP SZEGED VÁROSI LAPJA Vendégforgalom es sz Tanulságos mérleg jelenlés iSailósIstván látogatása aszaiiui-6-rüi csongrád megyében Csakhamar elkészülnek a legfrissebb kimutatások az idei idegenforgalomról, megtudhatjuk, tavaly óta nőtt. vagy csökkent az ér­deklődés hazánk tájai, ne­vezetességei iránt. Termé­szetesen a Magyarországra látogatók számát nemcsak az érdeklődés, hanem az időjárás, a vendéglátóipari és kereskedelmi kiszolgálás színvonala, alakulása. s még temérdek körülmény „,..„„ _ befolyásolhatja. Éppen ezért szakát"Töltöttek hazánkban ben a turisták költségeik­nek nagyobb hányadát fe­dezték legálisan átváltott devizából. Megállapítható, hogy a rubelelszámolású bevételek a tervekkel össz­hangban alakultak, a kon­vertibilis devizában számí­tott bevételek pedig a ter­vezettet jóval meghaladó­an, mintegy 45—50 száza­lékkal emelkedtek. Tavaly a külföldi turis­ták mintegy 67 millió éj­nem érdektelen az elmúlt szezon idegenforgalmi sta­tisztikai adatai alapján megvizsgálni, milyen hatás­sal volt néhány intézkedés a vendégforgalom alakulá­sára. Az elmúlt években a szo­cialista országokból érkezett hozzánk a külföldiek 85 százaléka. Csehszlovákiából tavaly 5,3 millióan keresték fel Magyarországot, ez 1,1 millióval kevesebb, mint az 1978-ban ideutazók száma. A csökkenés oka a szakem­berek szerint a kiránduló­forgalom mérséklődése. Fel-_ tehetően a valutaellátásról szóló lengyel—magyar meg­állapodás következtében csökkent 600 ezerrel — 2,3 millióra — a lengyel vendé­gek száma. A többi KGST­ország közül az elmúlt év­ben az NDK-ból mintegy 20 százalékkal, a Szovjet­unióból 15 százalékkal, Ro­mániából 10 százalékkal ér­keztek többen, mint 1978­ban. Nem változott a Bul­gáriából érkezők száma. A pénzügyi intézkedéseknek tudható be a jugoszláv for­galom alakulása; mintegy 20 százalékkal kevesebben látogattak hozzánk déli szomszédainktól, devizabe­vételeink viszont több mint háromszorosára emelkedtek. Húsz százalékkal nőtt. és elérte a 2,1 milliót a tőkés országokból érkező utasok száma. Mintegy háromne­gyed részük Ausztriából és a Német Szövetségi Köztár­saságból jött. Az osztrák vendégek száma túllépte a 900 ezret, és ez másfélsze­rese az előző évi forgalom­nak. Az NSZK-ból 600 ezer volt a beutazók száma, ez tízszázalékos növekedés. A többi nyugati országból ér­kezők száma összességében nem változott. Ha mindezt idegenforgal­mi bevételeink oldaláról vizsgáljuk meg, érdekes összefüggésekre bukkanha­tunk. Az egyik legfonto­sabb: hosszú évek után 1979-ben a konvertibilis de­vizabevételek — az egy tu­ristára és az egy tartózko­dási napra jutó bevételek egyaránt — erőteljesen emelkedtek. Ezt a változást árstruktúránk módosulásá­nak, a szolgáltatások széle­sebb választékának is tu­lajdoníthatjuk, egv tényező­ről azonban semmiképp sem szabad megfeledkeznünk. Minden bizonnyal alapvető­en közrejátszottak a bevéte­lek alakulásában a múlt év februárjában és márciusá­ban hozott devizaintézkedé­sek. így például a nem ke­reskedelmi átvállalási árfo­lyamok emelkedése, a forint kiviteli és behozatali korlá­tozása, s hogy az elmúlt év­ez tíz százalékkal több az előző évinél. A vendégéjsza­kák adatai csupán a főbb számokról informálnak, nem érintik a vendégfoga­dás színvonalát, holott az idei forgalom mértékét alapvetően befolyásolja: mi­lyen emlékekkel tértek ha­za tavaly a turisták. Az el­múlt évben például válto­zatlanul nem sikerült meg­oldani, hogy az idegenfor­galom szempontjából ki­emelt területeken és idő­pontokban számottevően bővüljenek a kulturális és sportprogramok. A vám- és határőrség munkája a ha­tárátkelőhelyeken javult, főszezonban, hétvégeken és kettős úíinepnaptjcon azon­ban még mindig rendkívül hosszú a várakozási idő. A Balaton partján és a Duna­kanyarban a tanácsok az elmúlt évben mintegy 150 új magénkereskedői igazol­ványt adtak ki, de néhány üdülőterületen és szakmá­ban — például panzióban — változatlanul hiány van Az árintézkedések és a szigo­rúbb vámellenőrzés hatásá­ra csökkent az élelmiszerek „egyéni exportja", így a külföldiek élelmiszer-vá­sárlása az elmúlt évben nem zavarta az ellátást. A magyarországi árválto­zások következtében az idén az idelátogató külföl­diek számára az úgyneve­zett turista-árszínvonal to­vább emelkedett. Ez min­den bizonnyal fékezi a lá­togatókedvet. ám figyelem­be kell venni, hogy az uta­sok többsége, ha odahaza marad, ugyancsak áremel­kedéssel nézhet szembe, másrészt pedig, hogy a kon­kurrens piacokon nem ritka a miénknél jóval nagyobb drágulás. A tavalyi tapasz­talatok azt is megmutatták, hogy rengeteg tartalék rej­tőzik még a „kereskedelmi, módszerek" gyűjtőnévvel jelzett feladatcsoportban. Ide tartoznak például a nyitvatartási idők. a pénz­váltó helyek működésének jobb feltételei, a szezonon kívüli időszak és a kevésbé „felkapott" területek jobb kihasználása, a fogyasztói érdekvédelem helyzete, melyet az országos kereske­delmi főfelügyelőség irányí­tásával a fővárosi és me­gyei kereskedelmi felügye­lőségek a korábbi gyakor­latnak megfelelően az idén is fokozottan figyelemmel kísérnek az idegenforgalmi területeken. A Balatonnál, a Duna­kanyarban és a budapesti strandokon működő keres­kedelmi és vendéglátó üzle­tek ellenőrzési tapasztalata­it nemrégiben összegezték. A vizsgálat megállapításai szerint a vállalatok az ide­genforgalmi szezonra feltöl­tötték a készleteket. gon­doskodtak a folyamatos utánpótlásról. A zöldség-, gyümölcsfélék kínálata is megfelelt az idényjellegnek, csupán néhány heiyen kifo­gásolták a lehetőnél szegé­nyesebb választékot. Á ven­déglátó helyeken az étel­ajánlat általában megfelelt a differenciált keresletnek, az idén a tavalyinál na­gyobb ételválaszték várja a vendégeket. Az ajándék­boltok kínálata, választéka általában igazodott a keres­lethez, csupán egyes cik­kekből — strandpapucs, tollaslabda. asztalitenisz­felszerelés, színesfilm — volt méret- és választékhi­ány. Az ellenőrzött áruk minősége az üzletek 90 szá­zalékában megfelelt az elő­írásoknak. A vásárlók tájé­koztatása is javult az üveg­visszaváltás, a nyitvatartás jelzése, a vásárlók könyve | elhelyezése és kezelése, a használati, kezelési útmu­tatók tekintetében. ugyan­akkor az üzletek. 25 százalé­kában hiányos volt az ár­jelzés. Az idegenforgalomban közvetlenül érdekelt keres­kedelmi és vendéglátóipari vállalatoknak' léhát a sze­zon még hátralevő néhány hetében is lesz tennivaló­juk. Lehetőségeik, feladata­ik számbavételekor pedig jó, ha tudják: az 1980-as esztendő első felében 900 ezerrel kevesebb külföldi érkezett Magyarországra, mint a tavalyi esztendő első hat hónapjában. Legutóbb Vietnam déli része felett repültünk át, s láttuk a Mekong folyót. Gyö­nyörű volt — mondotta kis­sé meghatódottan Phan Tu­an a hétfő esti űr-sajtóérte­kezleten. A sajtóértekezletet a korábbiakhoz hasonlóan bonyolították le. Pham Tuan beszélt arról, hogy az expedíció során ösz­szesen harminc kísérletet végeznek el —• ezek zömét már be is fejezték. A Szaljut—6 parancsnoka, Leonyid Popov, arról beszélt, hogy a nemzetközi személy­zetnek külön meghatározott programja van, de az állan­dó legénység is rendszeresen tanulmányozza ezt a progra­mot. Viktor Gorbatko elragadta­tással beszélt, a Szaljut—6 űrállomásról. „A kutatási eredmények önmagukért be­szélnek" — jelentette ki a Szojuz—37 parancsnoka. Tegnap megyénkbe látoga- ja ezt követően a hódmező­tott Sarlós István. az vásárhelyi népfrontmunkával MSZMP Politikai Bizottsága- ismerkedett. A városi nép­nak tágja, a Hazafias Nép- frontbizottságon Keresztes front Országos Tanácsának Istvánné titkár adott tájé­főtitkára. koztatót a politikai tümeg­A délelőtti órákban felke- mozgalom helyi tevékenysé­ge á megyei párbizottsá- Kéről. A megbeszélésen íelen got, ahol megbeszélést foLv- volt G>'arfas Mihály. Mol­tatott dr. Komócsin Mihály- nár Sándor, valamint Do­lyal. az MSZMP KB tagja- bai Jdzsef. a vásárhelyi párt­val. a megyei pártbizottság bizottság titkára is. első titkárával a megye éle- Kora délután a megyei tével kapcsolatos időszerű népfrontbiz.ottságon a megyei kérdésekről. A tanácskozá- .apparátus dolgozóival muri­son jelen volt Gyárfás Mi- kamegbeszélés keretében ta­hály. a megyei pártbizottság lálkozott a Hazafias Nép­titkára és Molnár Sándor, a front OT főtitkára, aki — Hazafias Népfront megyei bi- a tanácskozást követően — zottságának titkára. a délutáni órákban vissza­A Politikai Bizottság tag- utazott a fővárosba. nak tekinthető az. hogy a Komáromi Állami Gazda­ságban 0,3 százalék alatt van a szemveszteség. Ezt a szem­Árad a Tisza Sonvoayi Károlyné felvétele A Tisza árhulláma Záhonynál' tetőzött 509 centiméteres vízszinttel, s a folyó Szegedig árad. A vízszint tovább emelkedik az ár már elöntötte a partfürdőt is. (Az árvízi helyzetről tudósítás lapunk 3. oldalán) Országos aratási körkép minőség a legfontosabb Gyakrabban hívják az aratási ügyeletet Kedd reggelre az ország veszteség-számlálók és a kák során az utóbbi nyolc­nagyobb részén annyira fel- kombá.inosok szakértelme tíz napban több mint 150 szikkadt a föld. hogy ismét mellett az ösztönző bérezés- esetben hívták segítségül. Az teljes erővel megindulhatott nek is köszönhetik. A gaz- éjjel-nappal ügyeletet tartó az aratás. A nagy párásság daság kombájnvezetői nem 350 szerelő. 150 műszeres ko­miéit a hajnali harmatkép- hektáronként, hanem a béta- csival fárja az országot, s ződés szinte mindenütt olyan karított. elcsépelt mennyiség eddig 1542 munkaórát fordí­erős, hogy reggelente a gé- alapján kapják a fizetésű- tottak á meghibásodott kom­pek a megszokottnál ké- lcet: aki 0,2 százalék alatti bajnok és más mezőgazdasági sőbb indulhatnak. " . . szemveszteséggel dolgozik, gépek javítására. Az eddigi örvendetes, hogy az idő- háromszor annyit keres, mint tapaszlalatok szerint a leg­iárás okozta nehézségek nem az. akinek a szemvesztesége tobb hiba az E—516-os Rá­szorítják háttérbe a minősé- meghaladja a 0.4 százalékot, bonalcombájnoknál fordul gi követelményeket Hasonló minőségi bérezést elő. ^elsősorban azok hajtó­Orszáaosan is kimaeasló alkalmaznak a Bábolnai művében. A javításukhoz ^„ÚTLA u „ Iparszerű Kukoricatermelő szükséges bordáshüvelyekből Közös Vállalat számos más hiány volt. ezért a tröszt .taggazdaságában is. intézkedése nyomán soron Félidejéhez érkezett ked- kívül 100-at legyártottak, il­uen az aratás a Dunántúl letve átadtak az azokat is három fontos gabonatermő forgalmazó MEGÉV-nek. to­vidékén. Fejér, Tolna és So- vábbi 400 pedig most készül, mogy megyében. A Fejér Ezek hazai előállításával je­megyei jelentés kiemeli, ientős importot takarítanak hogy a lehetőségekhez ké- meg. Ígérik, rövidesen ele­pest folyamatosan végzik a géndő mennyiségben szállí­járulékos munkákat is. 1anak a mezőgázdasági üze­Északabbra haladva a bú- meknek. zának nagyobb része még Hiány mutatkozik a kom­h^m^ffc HH l Z^X bajnokhoz elsősorban az keddig meg csak NDK-gyártmányú betakarító­rftaiták be ® Heve* Uav"" epekhez szükséges hidrauli­ntottak be Heves megye- kaszivattyúkból is. A Mező­ben ugyanilyen okból a bu- géptröszty gyönki üzemében. kezdeténél tarf ]°f°rman 3 ™ kiVÜ1 ^ , , kezdtek a hibás egvsegek Az idei aratas az ország gyors felújítását, amihez a egesz területen küzdelme- legkorszerűbb hegesztő elekt­sebb az átlagosnál, Hajdú- róda sorszámokat már fel­Bihar es Békés megyében szerelték a javítóüzemben, azonban meg az atlagosnál Az idei nehéz aratási sze­is nehezebb helyzet alakult ZOnban sok problémát okoz­ki. A Hajdusagban például nak a gyorsan tönkremenő mar tobb m.nt egy hete termékfelhordó láncok is. pihenőre kényszeríti az idő- sajnos ezekből a pótlás egve­íaras a kombalppkat: iulius lőre nem látszik teliesen 21. ota csak ket fel nap volt biztosítottnak. A tröszt fel­olyan. amikor a megye egyes kéf.te az ipari láncgyárat részéin dolgozni tudtak a több tucat garnitúra soron­betakarito gepek. Tobb na- kívüli legyártására, pos száraz idoiárás kellene ahhoz,, hogy folyamatosan Az idei aratási munkákat arathassanak. A gazdaságok nehezíti, hogy a gabona készenlétbe helyezték a szá- megdőlt. Kalászemelökből rítókat. A kilátások, sajnos. Vedig kevés volt raktáron. még kedden is rosszak vol- A miskolci Mezőgép Válla­tak: ezen a napon ismét te- iaí termelését átprogra­temes mennyiségű eső zúdult mozta. és mar megkezdték a a vidékre. 12 ezer kalászemelő gyártá­Békés megyében az ár- és sát- Ezeket az emelőket a belvizek által veszélyeztetett kombájn vágószerkezete elé gabonák gyors betakarítása csatolják. ad rendkívüli feladatot. Az A tröszt szükség esetén érintett gazdaságokban ked- még több szerelót és szer­űen saját gépeik mellett 25 vizkocsit is bevon ügyeleti kölcsönkombájn is vágta a szolgálatába és a iavitóüze­búzát. mekben. alkatrészgyártó A Mezögéptröszt aratási műhelyekben átcsoportosít­ügyelétét a felgyorsult mun- ja a dolgozókat. (MTI) v

Next

/
Oldalképek
Tartalom