Délmagyarország, 1980. július (70. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-30 / 177. szám

s Szerda, 1980. július 30. i RÁBIDTELEX ÚRBAN LAJOS MOSZKVABA UTAZOTT Urbán Lajos közlekedés­és pontaügyi minisztériumi államtitkár kedden Moszk­vába utazott, ahol a szov­jet—magyar külkereskedelmi áruszállításokról tárgyal a szovjet közlekedési miniszté­rium és a vasútügyi mi­nisztérium vezetőivel. FÜGGETLEN ÁLLAM: ÜJ-HEBIUDAK Uj-Hebridák, Franciaor­szág és Nagy-Britannia kö­rös külbirtoka helyi Idő sze­rint kedden éjfélkor Va­nuaaku Köztársaság néven elnyerte függetlenségét. Az ország miniszterelnöke, Wal­ter Linl felesketésével és a francia és brit lobogó levo­násával véget ért a két or­szág hetvennégy évig tartó közös fennhatósága a Csen­des-óceáni szigetcsoport fe­lett NÉPSZERŰEK AUSZTNIABAN A SZOVJET GÉPKOCSIK Népszerűek Ausztriában a volgai autógyár termékel. A Lada és a Niva gépkocsik az ország minden részében megtalálhatók, helyi szakér­tők szerint a szovjet gép­kocsik elsősorban megbíz­hatóságukkal, egyszerű ke­zelhetőségükkel, takarékossá­gukkal és jó terepjáróképes­ségükkel vívták ki a vásár­lók elismerését. A magán­tulajdonosok mellett egy­re gyakrabban vásárolják a szovjet gépkocsikat vállala­tok, hivatalok Is. Csupán az osztrák posta tulajdonában már most 350 ilyen gyárt­mányú gépkocsi üzemeL ESŐZÉSEK. ÁRADÁSOK Csaknem 200 ezer hektár termőterület került víz alá Romániában az elmúlt na­pok nagy esőzései és ára­dásai következtében. Leg­nagyobb a gond Szatmár megyében, ahol 116 ezer hektár áll víz alatt. Egyes helyeken 40—60 centiméter magas víz borítja a búza, az árpa, sörárpa, cukorrépa, kender, len, dohány, nap­raforgó, kukorica, burgonya és más takarmánynövények termőterületeit. Bihar me­gyében 40 ezer hektár ter­mőterületet és 15 ezer hek­tár kaszálót öntött el a víz. Arad megyében 11 ezer hek­tár áll víz alatt. A felhősza­kadások, viharok és jégesők nemcsak a mezőgazdaságban okoztak károkat. Sok he­lyütt földcsuszamlások mi­att fennakadások keletkez­tek a közüti és vasúti köz­lekedésben. MEGALLAPODAS Románia ég a Közös Piac megállapodást kötött egyes Ipari termékek kereskedel­méről, és egy vegyes bizott­ság felállításáról. A két egyezményt hétfőn írták alá Bukarestben. Románia és a Közös Piac küldöttsége hét­főn megbeszéléseket is tar­tott a gazdasági és keres­kedelmi kapcsolatok fej­lesztéséről. FOLYTATNI KELL A PÁRBESZÉDET Jean Francois-Poncet fran­cia külügyminiszter hét­főn este a francia televí­zióban röviden nyilatkozott a nemzetközi helyzetről. A külügyminiszter hangot adott annak a véleményé­nek. hogy nincs szó olyan válságról, amely súlyosan fe­nyegetné a világbékét, de „hosszabb időszakra kell felkészülni, amelynek során meg kell őrizni a nyugal­mat, a hidegvért, nagyon ha­tározottnak kell lenni, és közben folytatni kell a pár­beszédet". BEIKTATTAK A PERUI ELNÖKÖT A perui fővárosban hét­főn hivatalosan beiktatták tisztségébe a május 18-án megválasztott új államfőt, Fernando Belaunde Terryt. A z eseményen 83 ország kül­döttei ypltak jelen. Bolívia Megtorlások, letartóztatások o La Paz, Lima (EFE) Az argentin kormány hi­vatalosan elismeri a nemrég hatalomra került bolíviai juntát — közölte Cerruto Calderon de la Barcával, a katonai rendszer külügymi­niszterével Argentína La Paz-i nagykövete. Argentína az első ország, amely meg­adja az elismerést Luls Gar­da Meza kormányzatának. A bolíviai junta vezetői elhatározták: a közeli na­pokban megbízottakat kül­denek szét a világ több or­szágába, hogy „megmagya­rázzák a katonai rendszer céljait és feladatait" — kö­zölte Limából ottani értesü­lések alapján a TASZSZ szovjet hírügynökség. A lépést, melynek célja nyilvánvalóan a puccsal ha­talomra jutott rendszer kül­földi elismertetése, átlátszó belföldi propagandaakciók kísérik: Luis Garcia Meza tábornok, a katonai rendszer vezetője hétfőn „valamennyi bolíviai összefogására" szó­lított föl egy közelebbről meg nem határozott „külső ellenség ellen", amely állító­lag „blokád alá akarja ven­ni az országot". A tábornok szerint a fegyveres erők ha­talomátvétele megakadályoz­ta azt, hogy a „nemzetközi szélsőséges erők hatalmukba kerítsék az országot". Luls Garda Meza a Terce. ra de la Hora című chilei lapnak adott nyilatkozatá­ban ugyanakkor közölte: kormányzata kész felújítani a kétoldalú kapcsolatokat a chilei juntával. A tábornok kijelentette: „Sok közös vo­nása van" Pinochettel, a san­tiagói katonai kormányzat fejével. Szemtanúk cáfolják a ka­tonai juntának azokat a köz­leményeit, melyek szerint az országban „normalizálódik" a hdyzet. Az éjszakai kijá­rási tilalom óráiban La Faz­ban és Bolívia más városai­ban pokolgépek robbannak és géppisztolysorozatok hal­latszanak. A főváros egyik kerületében a helyi munkás­osztagok összecsaptak a jun­ta járőreivel. Az országban folytatód­nak a megtorlások és a le­tartóztatások. A legyilkoltak számát ezernél is többre be­csülik. Különösen heves kampány bontakozott ki a baloldali újságok és újság­írók ellen. Korunk égető problémája a leszerelés Andrej Gromiko cikke a Kommunyisztban Hazánkba látogat a francia külügyminiszter • Budapest (MTI) Jean Francois-Poncet, a Francia Köztársaság külügy­minisztere Púja Frigyesnek, a Magyar Népköztársaság kül­ügyminiszterének meghívására ma. szerdán hivatalos lá­togatásra Magyarországra érkezik. 3ean Francois-Poncet életrajza * Moszkva (MTI) A Kommunyiszt legújabb száma „Korui 'c égető prob­lémája, a lc- '.erelés" cím alatt közli Andrej Gromi­kónak, az SZKP KB Poli­tikai Bizottsága tagjának, a Szovjetunió külügyminiszte­rének cikkét. A Szovjetunió — írja Gro­miko — abban látja fő fel­adatát, hogy a nyolcvanas évek a leszerelés, nem pe­dig a fokozódó fegyverkezé­si hajsza folytatódásának év­tizede legyen, hogy sike­rüljön megvédeni, megerősí­teni és továbbfejleszteni mindazt a pozitívumot, amit a fegyverkezés visszafogá­sában a hetvenes években elérhettünk. Moszkva to­vábbra ls kész együttmű­ködni azokkal az országok­kal, amelyek Őszintén ér­dekeltek a leszerelés kér­désének megoldásában, a nemzetközi biztonság meg­szilárdításában. A fegy­.verkezési hajsza fokozására Irányuló kísérletek láttán — folytatódik a dkk — a Szovjetunió és a többi szo­cialista ország arra hívja fel a Nyugatot, hogy állítsa le ezt a folyamatot, mert a katonai fölény megszer­zésére irányuló törekvése kilátástalan. A szovjet külügyminiszter cikkében nemzetközi csúcs­találkozót javasol a béke- . politika kulcsfontosságú problémáinak megvizsgálá­sára. Korábbi javaslatai alátá­masztásaként, a Szovjetunió a közelmúltban azt indft­Jean Francois-Poncet 1928. decemben 8-án született. Gyermekkorának egy részét Berlinben töltötte, ahol apja Franciaország nagykövete volt a II. világháborút megelőző években. Párizsban elvégezte a jogi egyetemet, és elnyerte a gazdasági tudományok dok­tora címet. Diplomát szer­zett két amerikai egyetemen is. A francia országos köz­igazgatási iskola elvégzése után, 1953-ben diplomáciai pályára lépett, a külügymi­nisztérium politikai főigaz­gatóságán kapott beosztást. 1957-ben a Közös Piac és az Euratom szerződéseinek tárgyalásával megbízott fran­cia delegáció főtitkára. 1958­ban a külügyminisztérium európai szervezetekkel fog­lalkozó Igazgatóságának ve­zetőjévé, majd 1963-ban az afrikai és közel-keleti osz­tály helyettes vezetőjévé ne­vezték kl. 1965-ben a tudo­mányos kutatások országos központjában . nemzetközi gazdasági kérdésekkel fog­lalkozott, és ezzel párhu­zamosan előadásokat tar­tott a párizsi politikai ta­nulmányok intézetében a je­lenkori német gazdaságról. E témáról 1970-ben könyve je­lent meg. 1971-től öt éven keresztül egy francia ipar­vállalatnál felelős irányító beosztásban dolgozott. 1976. Januárjában visszatért a dip­lomáciai pályára, és kül­ügyi államtitkárként a fran­cia kormány tagja, majd ugyanebben az évben a köz­társaság elnöki hivatal fő­titkára lett. 1978. novembere óta kül­ügyminiszter. ványozta, hogy kezdjenek tárgyalásokat a közép-ható­távolságú nukleáris rakéta-1 fegyverekről, ez ezzel szoros | összefüggésben az előretolt [ állásokban elhelyezett ame­.rikai nukleáris eszközökről. Figyelembe veendő — Írja végezetül a szovjet diplo­mácia vezetője —, hogy az ezen a téren születendő meg­állapodások gyakorlatilag a SALT—II. érvénybe lépésé­vel valósithatók meg. Az ENSZ'kösgyülcsen Szavazás a palesztin vitában # New York (MTI) Az ENSZ közgyűlésének a palesztlnké.déssel foglal­kozó rendkívüli ülésszakán kedden este határozatot fo­gadtak el. Ez november 15­ében szabja meg annak ha­táridejét, hogy Izrael meg­kezdje n kivonulást az 1967­ben megszállt összes arab területekről. A határozat egyidejűleg sürgeti, hogy a Jordán folyó nyugati part­ján é« a Gaza-övezetben pa­lesztin államot hozzanak léi­re. A javaslatot 112 küldött támogatta, heten szavaztak ellene, és 24-en tartózkod­tak. Bizottság a nyílt konvencióért # Washington (MTI) közülük már mintegy szá­Michael Barnes demok- zan helyeslik a nyílt kon­rata parti képviselő hétfőn v«nció gondolatát. A „párt bejelentette: megalakult a elnökjelöltje" cím elnyeré­„Bizottsúg a nyílt konven- séhez 1666 szavazatra van cióért", A szervezet célja szükség. Jody Powell, a Fe­löimenteni a demokrata párt her Ház szóvivője pedig hi­ttuguszius 11-én esedékes vatalos derűlátássá! jelentet­országus konvencióján a te ki, hogy az elnök „nem párt 3331 küldöttét ama veszi tul komolyan" a de­kötelessége alól, hogy arra mokrata parton belül ellene az elnökjelöltre adja szava- megnyilvánuló bizalmatlan­zatát, aki mellett a kon- ságoL venció előtt elkötelezte ma- IHMMIMHHHHM^MHB gát. A párton belüli kisebb­ség ezzel megtette az első lépést afelé, hogy a jelenle­gi elnökkel szembeni elé­gedetlenségét és bizalmat­lanságát konkrét formába öltse. V A szóvivőként tevékenyke­dő Barnes közölte, hogy a bizottság Irodát nyit Wa­shingtonban és New York­ban, s mindent megpróbál annak érdekében, hogy au­gusztus 11-ig meggyőzze a küldötteket álláspontjának helyei, a párt érdekelt szolgáló voltáról. „Felelőt­lenség lenne részünkről, ha nem tennénk meg minden tőlünk telhetőt azért, hogy megakadályozzuk Ronald Reagan bejutását az elnöki­székbe" — hangsúlyozta Barnes. Ezzel Ismét kifeje­zésre juttatta a felmérések által is megerősített han­gulatot, amely szerint je­lenleg a republikánusok je­löltje utcahosszal vezet Car­ter előtt: 100 amerikai kö­zül 61 szívesen látná a volt filmhőst az elnöki székben, mint Cartert, akinek mind­össze 33 százalék szavaz to­vábbra is bizalmat. Mint ismeretes, a tavaszi előválasztások során a de­mokratáknál Carter 1981 küldött támogatását szerezte meg. Fortney Stark képvi­selő (Kennedy híve) szerint Eltemették Reza Pahlavit Továbbra is faszült Irán belpolitikai helyzete # Kairó (MTI) francia, japán és más nyu­Kedden Kairóban eltemet, gatí diplomaták a háttérben ték Reza Pchlavi volt lróni maradtak, bár Reza Pahlavi uralkodót. A szigorú bizton- uralkodása alatt Irán a Nyu­sági intézkedések közepette gat fő szövetségese volt a lezajlott szertartás az Abdi- közép-keleti térségben, ne Palotában kezdődött. Az iszlám országok közül majd a gyászmenet végigvo- csak Marokkó küldte el kép­nult a Italról utcákon. viselőjét. A koporsót katonai ala- # Teherán (MTI) kulat és zenekor követte, a „A sah halála fordulatot gykiztaenclel pedig Anvar eredményez az amerikai tú. SzaJ.at egyiptomi elnök ve- szok ügyében" — jelentette zette. A szertartáson ott volt kt Rafszandzsani ajatollah, Richárd A'ixor. volt ameri. az Iráni parlament elnöke, kai elnök és Konsztantin Hétfőn Teheránban tartott görög ex király. A külföld sajtóértekezletén az ajotollah képviseletében viszont nem bejelentene azt is, hogy egy jelent meg egyetlen állam- héten belül — augusztus el­fő, vagy kiemelkedő politi- ső napjaiban — a Medzslisz kus sem. Az amerikai, brit, különbizottságot alakit, Aggasztó háromszög Űj-Delhiben mind több szó esik arról, hogy Indiára ismét ráterül a pakisztáni fenyegetés hosszú árnyéka. Ez a fenyegetés — mint lndira Gandhi miniszterel­nök asszony egy minapi in­terjújában kijelentette — most annyival súlyosabb a korábbiaknál, hogy Pakisz­tán nukleáris fegyver előké­szítésén munkálkodik. A pakisztáni atombombá­nak megvan a maga kalan­dos története. Néhány eszten­deje a világlapok első olda­lén szerepelt a hír, amely szerint „egy nyugat-európai országban dolgozó pakisztáni atomtudós értékes dokmen­tációt juttatott el Iszlámábád illetékes köreihez". Nem sokkal ezután hírek szivárogtak ki arról, hogy a pakisztáni Lahore térségében hatalmas építkezések kez­dődtek és ezek jellege „kísér­tetiesen emlékeztet egy nuk­leáris üzemkomplexum mun­kálataira". A nemzetközi közvélemény számára újabb logikai lánc­szemnek bizonyult az a je­lentés, hogy a pakisztáni hadsereg elitegységei herme­tikusan lezárták az említett térséget. Ekkor már számos ország — természetesen az elsők kőzött a legközvetle­nebbül érintett, szomszédos India — tiltakozott a Ziaul Hak tábornok által „iszlám bombának" titulált nukleáris terv ellen. Akkor még az amerikai külügyminisztérium, a State Department nyilatkozata is .felháborítónak és feltétle­nül megakadalyozandónak" találta a pakisztáni tervet és az érvényben levő nem­zetközi megállapodásokra, mindenekelőtt az atomstop­egyezményre hivatkozott A tágabb térség ügyeit figyelemmel kísérők jól em­lékeznek arra, hogy — Bhutto kivégzése és a re­zsim fokozódó népszerűtlen­sége mellett — az „iszlám bomba" volt az egyik oka az Iszlámábád—Washington vi­szony romlásának. A Carter-doktrína meghir­detése azonban — az afga­nisztáni eseményeket ürü­gyül használva — stratégiai kulcsországgá tette Pakisz­tánt és Washington aggályai azonnal megszűntek. Egy­mást követték Iszlamabad­ban — Brzezinskí nemzet­biztonsági főtanácsadóval az élen — a magas rangú ame­rikai személyiségek. Az amerikai—pakisztáni viszony reneszánszával pár­huzamosan gyors fejlődésnek Indultak az egyértelműen aggasztó előjelű pakisztáni— kínai kapcsolatok is. Kína Indiát potenciálisan veszé­lyeztető stratégiai utat építelt gőzerővel Pakisztánon át (a hírhedt Kharakorum-út), nagy összegű katonai se­gélyben részesítette a Hak­diktatúrét és — ez a leg­utóbbi fejlemény! — felaján­lotta „legteljesebb közremű­ködését" a pakisztáni atom­bomba munkálataiban. A Washington—Iszlámábád —Peking háromszög olyan jelenség, amely az amúgy is veszélyeztetett térségben a legnagyobb joggal aggasztja Indiát. És nemcsak Indiát. Harmat Endre amely a túszprobléma Ügy-í rendi kérdéseiben lesz hi­vatva dönteni. A hírrel kapcsolatban a Bamdad című teheráni lap megjegyzi, hogy a fogva tar­tott amerikaiak ügyében egyetlen ember hozhat tény­leges döntést; Khomeini aja­tultah, aki viszont minded­dig nem volt hajlandó nyi­latkozni sem a sah halálá­val, sem a túszok várható sorsával kapcsolatban. A lap egyben a sah külföldre men­tett, Teheránban 25 milliárd dollárra becsült vagyonának visszajuttatását szabja meg a túszok szabadon bocsátá­sának feltételeként, A teheráni rádió kedden hajnalban közölte, hogy Ba­niszadr köztársasági elnök visszavonta korábbi javasla­tát: Mosztafa Mir Szalim kormányfői posztra való je­lölését. Az elnök tanácsadói ugyanis felmérték, hogy a belügyminiszter-helyettes­nek, aki egyben a rendőr­ség főparancsnoka is, sem­mi esélye nincs arra, hogy a parlament jóváhagyja „mérsékeltnek" tartott sze­mélyét. Az Iszlám Köztár­sasági Párt ellenőrzése alatt álló Medzsllsszel szemben Baniszadr el akarta kerülni a nyilvános összecsapást és az elkerülhetetlennek látszó vereséget; a teheráni lapok azonban a jelölés visszavo­nását is az elnök kudarcá­nak minősítik. Ugyancsak a rádió közöl­te, hogy a kővetkező első félévben zárva marad Irán valamennyi egyeteme. A hír­adás valószínűnek tartia, hogy a felsőoktatási intéz­mények — az orvostudomá­nyi egyetem kivételével — a második szemeszterben sem nyitják meg kapuikat. Illetékesek Indoklása szerint legalább ennyi Időre van szükség ahhoz, hogy a felső­szintű oktatást hozzáigazít­sák az „iszlám kulturális forradalom" követelményei­hez, s kidolgozzák az isz­lám alapokon álló képzés módszereit és tananyagát

Next

/
Oldalképek
Tartalom