Délmagyarország, 1980. július (70. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-16 / 165. szám

4 Szerda, 1980. július 16. Szegedi klubiérkép 2. Gyengélkedő kapcsolatok — Igen, tudok róla — mondja Nagy Károly, a városi tanács vb művelődésügyi osztályának főelőadója, mikor a klubokról készült felmérést említem. — Örülök is neki, mert elősegíti a helyzet pontos feltárását. A klubközi kapcsolatok eddig nem voltak valami sikeresek. A klubvezetők ugyanis csak ritkán maradnak a helyükön két-három évnél tovább. Elzárkóznak, mondván, hogy nem érdeklik őket a kívülről jövő javaslatok, nagyon jól tudják. alkalmas lenne — fűzi hozzá Havasi Zoltán, a KISZ városi bizottságának titkára. — Tapasztalt klubvezetők tetésre szolgálhat alapuL Talán nem elhibázott következtetés, hogy több ilyen térkép is készülhetne a fiavannak közöttük, az ifjúság talok életének egy-egy davalamennyi rétegét képvise- rabkájáról. lik. Kár, hogy a városi ifjúságpolitikai bizottságnak vannak alárendelve holott szerintem a közművelődési bizottság jobban segíthetné a munkájukat. Eddi? a felmérésig csak valamiféle nosztalgikus kép volt forgalomban a városi ifjúsági klubokról. A KISZ-bizottság mellett működő agitációs és hogy mi kell a közönség- propagandabizottság tevé- rosi bizottságával nek. A munkatervüket csak a legritkább esetben küldik be hozzánk. Legtöbbjük még a közművelődési alapképzés valamilyen formáján sem vett részt. Ösztönösen dolgozik, és nem szívesen cserél tapasztalatokat másokkal. Vajon miért nem? Talán fél, hogy előbb vagy utóbb lelepleződnek a hibái? őrzi tehát monopol helyzetét az intézmény vagy vállalat kultúrmisszionáriusl tisztjét. Persze, ez az állapot sem sokáig tartható. Egyöntetű népszerűségre pedig aligha lehet így szert tenni, — A másik — folytatja Nagy Károly — hogy a városi klubtanács sem áll a helyzet magaslatán. Pedig volt, amikor a puszta megalakulásától sokat vártunk. Arra lenne hivatott. hogy összehangolja az igényeket, alkalmat nyújtson a programok egyeztetésére, és egységes hálózatot teremtsen a mostani összevisszaságból. De mivel a klubok egymással sem tartják a kapcsolatot, nemhogy a különféle intézményekkel, szervekkel, továbbá adatokat se szolgáltatnak tevékenységükről, nem is lehet tőlük követelni. Nem rendelkezünk olyan eszközzel sem, amellyel rábírhatnánk a klubvezetőket az összehangoltabb munkára. Goldschmiedt József. az Ifjúsági Ház igazgatója némi restellkedéssel vallja meg. hogy ő lenne a megyei ifjúsági klubok felügyelője. — Nem jósolok nagy jövőt a kluboknak — közli — Már régóta nem azok, aminek indultak, s amik lehetnének. Nagy műsorszolgáltató házak jöttek létre. Ezekben már nem beszélgethetnek, s ismerkedhetnek kedvükre a fiatalok. mert hiányzik a bensőséges hangulat. Eleve más a funkció. Meg lehet nézni és meg le het tapsolni a műsort, de aztán a legtöbben hazamennek. Nem egészen a fiatalok a hibásak ezért, hiszen elhatalmasodott az a törekvés, hogy több pénzzel színvonalasabb műsort adjunk. Kinek van erre szüksége? Még az Ismertebb művészek, politikusok emberközeibe hozása is rendszerint kudarcba fullad A hallgatóság húzódozik feltenni az életszerű kérdéseket, a hivatalból kérdezőkre pedig senki nem kíváncsi. Egyedül az öntevékeny körökben látok némi fantáziát Ezek a nagy házak jó oldalaihoz tartoznak. De a kis klubokat ls fel kellene karolni. Persze azok se hagyják mindig magukat. Inkább ..nyögik a vállalat vezetőjének irányítását", vagy idővel kinőve saját környezetükből, a város fiataljaira építenek. Tény, hogy sokféle, egymással ellentétes vonás uralkodik egyszerre a klubmozgalomban. Ideje lenne már közöttük egyszer rendet teremteni. A tanács, a KISZ, a módszertani központ, a szakszervezetek tanácsa, és mé? kl tudja hány „Illetékes" együttvéve sem tud jelenleg annyit tenni. mint amennyit egy hatékonyan Irányító testületnek kellene. A közbelépés nem váratott sokáig magára. rr Erre a klubtanács ís kenységének eredményeként működve dolgozza azonban jobban megismerhettük a helyzetet. Ügy tűnik, hogy az általános véleménnyel szemben, a maga sajátos módján fejlődik a klubmozgalom. Jóllehet, nem egészen abba az irányba, amerre szerettük volna. A kis közösségek kialakulását azonban nem lehet erőltetni, Lehet viszont segíteni a kisebb klubok életre hívását. A városi KISZ-bizottság ajánlásokat dolgoz kl az Intézmények, szervek részére. Ezek közül fontos, hogy a klubvezetőknek jobb kapcsolata legyen a KISZbizottsággal és a KISZszervezetekkel; az Ifjúsági Ház több módszertani segítséget adjon a kluboknak; a városi tanács jobban használja fel ösztönzésre, eszközeit; a megyei módszertani központ pedig erőteljesebb propagandát fejtsen ki a klubvezetők között, * Dám. egyetlen tartalmas felmérés mennyi következA közelmúltban a városi tanács végrehajtó bizottsága is foglalkozott egyik ülésén az ifjúsági klubok helyzetével. Határozatokat hozott, melyek a felmérés tartalmának ismeretét, elemzését támasztják alá. Utasította a művelődésügyi osztályt, hogy „a KISZ váegyüttki a klubok anyagi, erkölcsi támogatásának, szakmai segítésének rendszerét, módját"; „a társadalmi szervekkel, fenntartókkal együttműködve vizsgálja meg a klubok egységes nyilvántartásba vételét"; továbbá felhívta a klubok fenntartóinak figyelmét „a támogatás fokozására, az ellenőrzés-segítés hatékonyságának növelésére"; felkérte „a Szakszervezetek Megyei Tanácsát, a KISZ Szeged városi bizottságát, a társadalmi és politikai szerveket. működjenek közre az ifjúsági klubok munkájának színvonalasabbá tételében"; valamint szükségesnek tartotta, hogy „az újjászervezett városi klubtanács szorosabb szervezeti kapcsolatban álljon a művelődési kérdésekkel foglalkozó tanácsi bizottsággal. jobban támaszkodjék a KISZ Szeged városi bizottsága. a Módszertani Intézet tevékenységére". Jámbor Ernő Vásárhelyi Tanulmányok A hódmezővásárhelyi ta- Utcai lámpák világánál címnács vb művelődésügyi osz- mel a vásárhelyi közvilágítályának kiadásában megje- tás kezdeteiről számol be, lent a Vásárhelyi Tanulmá- Varsányi Péter István tollányok című helytörténeti so- ból pedig az 1848-as hódmerozat kilencedik füzete. A zővásárhelyi nemzetőrségről helytörténeti dolgozatokat olvashatunk figyelemre méltartalmazó, érdekes és tar- tó dolgozatot, talmas kiadványban többek Egy kiváló, 1968-ban elközött Kovács István tanul- hunyt magyar régész, Gazmányát olvashatjuk egy XI. dapusztai Gyula életének és századi temetőről Hódmezö- munkásságának bibliográfiávásárhely-N agy szigeten, He r- iát Kovács István és Kruzsczeg Mihály pedig egy 225 éves dokumentumot mutat be — egy vásárhelyi küldöttség bécsi útjáról. Szenti Tibor írásának első része a vásárhelyi tanyák adatait tárja elénk, az 1744-1848ból megőrzött becsűjegyzőkönyvekből. Fenti szerző a Vásárhelyi Tanulmányok legújabb számában közli Újabb adatok a Szabó-testvérek betyárkodásáról című tanulmányát Is. Makó Imre lich István állította össze: a jeles tudós munkássága nagymértékben kapcsolódott Hódmezővásárhelyhez és Csongrád megyéhez. Végül egy igen érdekfeszítő tanulmányra hívjuk fel a figyelmet: Soós János 1864-ben írott, Hód-Mező-Vásárhely című írására. A forrást Herczeg Mihály közli, s ő látta el jegyzetekkel ls a dokumentumot Változó Alföld Az Alföld sok ember kép- Berényi István, dr. Borai denciáját tekintik át, hanem zeletében ma is úgy él, mint Ákos, dr. Kukovics Sándor, a tájegységet, mint sajátos az ország egyik viszonylag dr. Somogyi Sándor, dr. Su- fejlődési modellt szemlélik, elmaradott gazdasági, föld- hai Ferenc, Sury Tamás. Te- figyelembe véve konkrét tájrajzi tájegysége. Sokszor mesi Ida, dr. Tóth József, adottságait. Gazdag ténytöbben figyelmen kívül hagy- dr. Zoltán Zoltán a föiarajz- anyag, táblázatok, szemléltető ják az Alföld lemaradása el- tudomány szakemberei, lrá- ábrák sokasága teszi szemlélen vívott harc három és fél saik felölelik az Alföld-kuta- letesse az olvasó előtt az „Alévtizedes eredményeit. A tás szinte minden lényeges föld-kérdés" lényegét. Növeli nemrégiben megjelent Vál- kérdéskörét. Foglalkozik a a kötet széles körű használtozó Alföld című tanulmány- kötet a tájegység jellegzetes hatóságát az írások végén gyűjteménynek éppen az a' talajtípusaival és azok hasz- közreadott gazdag irodalomcélja, hogy egy reálisabb, a nosításának körülményeivel, jegyzék és a mellékletként jelen körülményeket helye- a vízgazdálkodás kérdéseivel, csatolt színes térképek is. sen értékelő „Alföld-képet" megismerheti az olvasó az Hű tükröt tartanak az olalakítson ki a köztudatban, állattenyésztés és a növény- vasó elé ezek a tanulmányok Nem közömbös ugyanis e termelés alföldi jellemvoná- az Alföld mai életéről, gazfél magyarországnyi terület sait is. Külön fejezetet kapott dasági viszonyairól, széttörve gazdasági-társadalmi élete, a könyvben a dél-alföldi a hagyományos „elmaradottfejlődése, s az arról alkotott szénhidrogének kitermelésé- ságról" alkotott képet. Jól blvélemény sem. vei és értékesítésével kap- zonyítva, hogy e tájegység é6 Az Alföld ipari elmara- csolatos kérdéskör éppen a többi országrész közötti dottsága, egyeduralkodó ag- úgy, mint a településhálózat, örökölt aránytalanság egyre rár jellege a magyar gazda- a népesedési viszonyok. a inkább a múlté már. Ságnak egyik sarkalatos prob- kulturális helyzet, vagy az Nemcsak a földrajzi kérlémája volt szinte a legutób- urbanizáció problémái. A tér- dések iránt érdeklődőknek, bi esztendőkig. A hatvanas ség iparosításának helyzeté- nyújt maradandó élményt a évek elején megindult fórra- vei dr. Zoltán Zoltán, a kötet Tankönyvkiadó új kötete, hadalmi változások azonban szerkesztője foglalkozik írá- nem haszonnal forgathatják egyre inkább átformálják e sában. A kötetet zá- mindazok, akik érdeklődéssel térség gazdasági szerkezeté- ró tanulmány az Alföld figyelik hazánk, s azon belül nek egész rendszerét. Ezt az természetvédelmi kérdéseire egy-egy tájegység egyre diátalakulást, fejlődést követik keres választ. namikusabb fejlődését, s a. nyomon a kötet tanulmá- A tanulmányokat író szak- szűkebb „haza", az Alföld nyainak szerzői: dr. Belusz- emberek nemcsak, az Alföld arculatának átváltozását, ky Pál, Bereczki József, dr. fejlődési eredményeit, ten- Rafai Gábor ———— f Vihar egy tányér levesben Soha nem jutott eszembe, Szó. ami szó. valóban netn hogy bűnös felelőtlenséggel az, de a fél évig ott étkezők költségbe verem a vállalatot aligha a kanálcsattogásra, amikor beszállok szép iroda- vagy az ételszagra felfigyelházának még szebb liftjébe, ve „tértek be" az egyébként könnyed mozdulattal meg- is a legfelső emeleten levő nyomom a gombot odafönt kiszállok az autó- elképzelhető, hogy hamisímatikus nyitással táruló aj- tott vagy lopott ebédjeggyel A gazdasági vezető: — A konyhavezető nem mond igazat Más: — Ez a sok (végül is nem fogyasztással jár. Ki fizeti ezeket a költségeket? A gyes-rol visszatérők szabadsága maid étkezdébe. S az is nehezen tudjuk pontosan, a strigulák szerinti 140. vagy a szakacs szerint bevallott 70 igaz-e?) tón, aztán besétálva az üze- jutottak a tányér~"leveshez" f.™^ ,lif"el megy mi étkezdébe, elfogyasztom Tudtak róluk, engedték. fo1- h£Uel 1ón le- Az energiaaznapi adagomat s vissza- n térve lefelé ismétlem meg ugyanazt. Miért is nem gon- Az intézkedést kiadó gaz- A szerkesztőséghez küldött doltam erre?,.. dasági vezető így indokolja levél írói erre is gondoltak. a döntést: „Elfogadhatóbb indoknak * - Ez az étterem az Iroda- látszik az- h2£..az Efféléken töpreng immár ház dolgozóiért van. s nem uzemeltetese kulonbozo koltkét hete több mint félszáz az idegenekért Akkora volt ségek felhasználását teszi ember, akit egy gyors, de itt a zsúfoltság. hogy meg- szükségessé, mint például határozott intézkedéssel ..ki- elégeltük A házban levő energia, lift, takaritas stb..,, tettek" a Lenin körút „Ola- energiafelügyelettől és a Vö- Ugy érezzük, nem ez a draszjos" székház étkezdéjéből, röskereszttől is nehezmé- tikus intézkedés a megolKis vállalati egységek dolgo- nyezték hogy a külsők miatt dás • • • javasoljuk, hogy az zói ők (Pl ÉRT-kirendeltség, goj^t ken sorban állni, ezért olajosok határozzak meg az Videoton-márkaszerviz. lka- inkább elmennek máshová f®" . ebedre eso járulékos rus. írószerrészleg. Állami ebédelni ök is felvetették, költségeket. Azt a bejáró Biztosító fiókja), s a korábbi hogy csak a háziak marad- dolgozók az étkezési díion összevisszaság után megvál- janak. felül szívesen megtérítetást.jelentett nekik, a szék- A Vöröskereszt képviselőházban januarban megnyílt • erről" étterem, ahol hivatalosan, le- , , . gálisan étkezhettek. Egészen ~Az az igazság, hogy mi idő alatt a felvonóba per_ egy fél évig. Július elseje valóban nem itt ebédelünk. selyt tennének „Étkezési célóta viszont ismét ki merre de nem azért, mert ..idege- W1 li£tezők energia-hozzájálát. miután üzemi konyha nek Járnak ide. így mi mm ruiása" felirattal... egyik helyen sincs. A fel- » kérhettük, hogy küldjek A ,eyél másik kéréskénl mondást megpróbálták meg- el okét tolmácsolt javaslata: „A kitudni a kiebrudalt ebédva- Az energiafel ügyelet: vülről bejáró dolgozók válrók. s mint a levelükben ír- _ Időnként valóban sokat iaiatai járuljanak hozzá étják. „a legkülönbözőbb in- kellett várakozni, de amióta kező dolgozóik arányában a formációkat kaptuk, többek kürták az étkezdében, hogy költségekhez..." között azt. hogy az olajos külsők csak egy óra után jöhetnek, nincs problémánk. Tőlünk akármeddig így maradhat, csak tartsák be az előírást. — Ez már nem érvényes kiírás, mert nincsenek külsők. — Nincsenek?? felül nék." Elképzelem, hogy egyéni átutalási számla híján ebédszékház nem vendéglő". A gyermekgondozási sza- badságon' felül ls megkapta szabadnap illeti meg. A fibadságról visszatérő dolgo- u fizetett szabadságát, még- zetett napokra vonatkozó zó nők szabadságáról ér- pedig 1977. augusztus 2£i-tól jogosultság szabályai nem deklödik B. J.-né szegedi december 31-ig. Tehát a teszik a jogosultság előfelolvasónk. 1977-ben, amikor gyes idejére járó egy évi tételévé a teljes évnek munszült, az egész évre járó fi- fizetett szabadságából még kaviszonyban, illetve munzetcil szabadságát kivette, nyolc hónapra eső szabad- kában való töltését. Élihez A szülése június 9-én volt. ságra jogosult. képest a szabadnapra való Most három évre munkába Most, hogy Június 9-én jogosultság — időarányosan állt. Kérdezi, jár-e a gyes visszatért dolgozni, jogosult — azt a dolgozó nőt is megidejére a gyermekek után a gyes idejére, vagyis nyolc illeti, aki év közben szüli, fizetett szabadnap, továbbá hónapra eső fizetett szabad- vagy például a gyermekazt is szeretné tudni, hogy ságra és erre az évre pedig gondozási szabadságról munesetében a fizetett szabad- az évi szabadságának hét kahelyére év közben tér ságot hogyan kell kiszá- hónapra eső részére. vissza, illetve év közben mítani? Arra a kérdésére, hogy a kerül a vállalathoz. gyes idejére a gyermekei A rendelkezések szerint A rendelkezések szerint a után hány nap fizetett sza- olvasónk a gvermekgondogyermekgondozáson eltöltött badságra jogosult, nemleges zási szabadság idejére külön időből legfeljebb egy év ará- választ kell adnunk. még gyermekei után fizenyában jár a rendes (alap- A rendelkezések szerint a tett szabadnapra nem jogoés pót)-szabadság. Levelében dolgozó nőt évenként — a sult. Jogosult azonban erre közölt adatok szerint olva- fizetés nélküli szabadnapo- az évre. mégpedig a munsónk ennek egy részét már kon túlmenően — a 14 éves- kába állás napjától az év igénybe vette. Ugyanis az nél fiatalabb gyermeke után végéig az éves fizetett sza:977-ben munkában töltött kettő, két gyermeke után öt, badnapoknak erre az időre és szülési szabadságon töl- három és ennél több gyer- eső részére, tött idő arányában járó sza-. mek után kilenc fizetett Dr. V. M. Idéztem a javaslatot — Nem látszik ez megoldásnak? —Ki tudja azt kiszámolni, mennyi energiát használ öt vagy nyolc dolgozó? Képtelenség. No. és miért mi foglalkozzunk velük, amikor semmi hasznunk nincs abból. — A kívülállókkal együtt már háromszázan voltunk. A gazdasági vezető másik hogy ők étkeznek. magyarázata: „ ~ Tehát akkor «z lezárt ugy? — Lezárt.,"; , . , , ., , — A konyhafőnők arról pedig a konyha csak kétszáz panaszkodik< hofíy nincs ki_ személyt bír el. Valaki húz- használva a teljes kapacitás, ta a strigulákat és megszá- — Már megegyeztünk: molta. hogy száznegyvenen hozzájárulunk, hogy a szomjönnek. Itt a „kőolajnak" szédos Centrum Áruház dol„„ , . .. gozóinak 90 adagot főzzenek van 80-90 dolgozója. az naponta a miénken felüL Olajtervnek 50-60. aztán az _ És a plusz kilencven energiafelügyelet Vöröske- dolgozó? reszt.„ — ök nem járnak ide. * mert elviszik egyszerre az A konyhavezető: ételt nekik... — Az'engedélyezett meny- végül is a házigazdák aka• , , rata érvényesült, amelyet nyiseg 200 adag. de annal azonban egyszerűbben u ér_ nem is főztünk többet, mert vényre juttathattak volna, a külső dolgozókkal voltak Ha nem is a kölcsönös kétszázan. Most. július else- megnyugvás jegyében, de eljétől csak százharminc sze- csitult a hirtelen jött vihar mélyre főzünk. Amíg teljes ~ a tányér levesben. Melylétszámra dolgoztunk. 65 ez- ben azért sokaknak most ott res forgalmunk volt. most maradt egy kedvrontó apróúgy 32—35 ezer lesz. Ez így hajszál... nem éri meg. Igriczi Zsigmond