Délmagyarország, 1980. május (70. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-13 / 110. szám

4 Kc'dd, 1980. május 13. 4 Felemás ösztönzők Sokat emlegetjük a különböző szintű vezetők nyereségérdekeltségét, azt, hogy személyes érdekeik essenek egybe az általuk vezetett gazdálkodó egységek érdekel veL — Ml alapján Ítélik jártak egy téeszvezető munkáját? — Elsősorban a gazdasági eredményeket veszik számításba. De a jobb vagy roszszabb eredmények egyformán függnek ^ vezető személyiségétől és attól a közegtől, amelyben dolgozik. Milyen kapcsolatot tud tartani a munkatársaival. Menynyire képes az instrukciókat betartva és mégis önállóan dönteni a saját területén. Milyen adottságú a termelőszövetkezet. milyen a rendelkezésre álló munkaerő — válaszolta Gubacsi Béla, a szegedi Felszabadulás Tsz elnökhelyettese. — Mit tehet egy }6 képességű vezető egy gyenge téesz ben? — Attól függ, mitől gyenge az a gazdaság. Ha rossz a talaj, ha gyakori a belvíz, akkor ezt figyelembe veszik, kisebbek a követelmények. De lehet másféle ok is, a falusi vezérkar „nem veszi be" a téeszelnököt Hangulatot keltenek ellene. Gyengébb téeszben a tagság minden új vezetővel bizalmatlan, fenntartásai vannak. Egy-két hónapon belül persze eldől, hogy az új vezető el tudja-e fogadtatni koncepcióját velük. Ez Idő alatt azonban könnyű lehetetlenné tenni, szándékait kiforgatni, főleg olyanoknak, akiknek már van gyakorlatuk az efféle el lenpropagandába n. Ezt — külső segítség nélkül — egy vezető sem tudja kivédeni Nincs ls olyan érdekeltségi rendszer, amely igazán tehetséges vezetőt maradásra késztethetne ilyen helyen— Égy fecske nem esi nálhatna nyarat7 — A vezetés csapatmunka. Mindenkinek megvan a maga önálló feladata a csúcsvezetőségben. Az elnöknek és a párttitkárnak ismernie kell ugyan a jelentősebb szakmai összefüggéseket, ők mégis inkább politikai értelemben vezetői a téesznek Az első számú vezetőnek nem muszáj mindenhez értenie; elég, ha olyan embereket tud választani, akik a lehető legjobban megoldják a feladatot Nekik az emberekkel kell tudni bánni: a személyes problémáiktól a munkafegyelem vagy a vagyonvédelem kérdéséig. Nem könnyű dolog ez manapság. Amikor én kezdtem, tizenöt éve, még nem voltak Ilyen, a szó rossz értelmében dörzsöltek az emberek. A termelés Irányítójának jó szakembernek kell lennie, korszerű Ismeretekkel, de emberekkel ls kell bánni tudni. A főkönyvelőnek ls a szakmáját kell főként tudnia. A csúcsvezetőségnek egységesnek kell lennie A kulcs az első számú vezető kezében van, hiszen — többnyire — 6 választhatja meg munkatársait. — És a középvezetők? — Rájuk hasonló követel mények vonatkoznak, csal. nem az egész termelőszövet kezet, hanem az ágazat, az üzemegység munkáját kell irányítaniuk. A közösség szempontjait azonban nekik is ismerniük kell, és nem te hagyhatják figyelmen kívül azokat. — Ez volna az ideális ve•&tói pnagatartás, ennek a termelést eredményekben ls tükröződnie kell! Milyen mutatókhoz lehet kötni 1 vezetők anyagi ösztönzésit? — A negyedik ötéves tervben még úgy szólt az utasítás, termeljetek hektáronként minél többet. Akkor kaptunk pénzt, ha növekedett a bruttó termelési érték. Egy ágazatvezető például úgy kapta a Jövedelmét, hogy csak 23 százalékát garantálták a besorolt fizetésének. A többi a terméstől függött. Kopott mázsánként 4—5 fillért. Ha az előirányzott átlagot túlteljesítette, kaphatott maximum 40 százalék prémiumot. — A mennyiségi szemlélet virágkora... — A maga Idejében korszerű volt ez a szemlélet. Az élvonalhoz is, a lehetőségek hez képest is alacsonyak voltak akkor a terméshozamok A ráfordítás jóval kevesebb volt mint most, olcsóbb az energia, a gépek, a kemikáliák, a munkaerő szintén. Gépekhez és a vegyi anyagokhoz nehéz volt hozzájutni, pazarolni pedig végképp nem lehetett. Később azonban ml és más téeszek is elérték azt a termelési szintet, «mely sz Itteni talajadottsáságok mellett már jónak mondható. A terméshozamokat. nem lehet nagy összegű ráfordítások nélkül, gazdaságosan tovább emelni. Bizonyos szint fölött ugyanis a Jövedelmezőség erősen csökken- Mindenkinek meg kell vizsgálnia tehát saját viszonyait — Vannak viszont közgazdasági szabályozók és mutatók is. Alkalmasak ezek a vezetők megméretésére? — Ma már az ösztönzők kialakítását nem lehet pusztán a termelés mutatószámainak függvényévé tenni. A körülmények figyelembevétele, az ösztönzés szövet kezeten belüli finomítása nélkül aligha érik el céljukat A számok egyébként is csalósak: mert mihez ls viszonyltunk? Ha csak az alaptevékenységet nézzük, a hektárra vetített nyereség a legjobb mutató, a segédüzemekben az egy dolgozóra eső nyereség. Mi ezt a Felszaba dúlás Tsz-ben úgy oldottuk meg, hogy minden ágazat ban kitűzzük feladatul a le hetséges nyereség eléréséi. Ettől tesszük függővé az ágazatvezetők jövedelmét — Mondana példát? — A pártalap6zervezetünk nemrég tárgyalta meg azt a 25 oldalas dokumentumot, amely leirja, hogy ki, mikor, milyen teljesítmény után részesülhet javadalmazásban. Például a gépesítési ágazat vezető annyiszor plusz 1 szá zalék prémiumot kap. ahány 182 ezer forinttal a főágazal eredménytervét túlteljesítik. A prémium azonban nem lehet több az évi jövedelme 20 százalékánál. Ha a traktorüzem és a kombájnüzem is túlteljesíti az eredménytervét, kaphat másik 20 százalékot, természetesen az eredménnyel arányosan. Ha azonban a raktárban az al katrészkészlet emelkedik a tervezetthez képest, 20 százalékot levonhatunk a prémiumából. — És a központi vezetőség? őket mi ösztönzi a jobb munkára? — Minket még a tömegtermelésért premizálnak. Éz nagy ellentmondás ebben az átmeneti Időszakban. En például a fizetésem 20 százalékát kaphatom a bruttó termelési érték növelésére. Tíz százalékot a nagyberuházásunk terv szerinti irányítására, másik tízet a sertéságazat eredményeire vehetek feL Várjuk a módosítást, de egyelőre késik. — Vagyis, ha maga keres ni akar, növelnie kell a termelési értéket? A költség nem számit? — Mi akkor kapunk prémiumot, ha a tömegterme lést forszírozzuk. Ha pluszpénzt karok — veszteségbe hajszolom a gazdaságot. Tehetem? Nem. Másrészt pedig; csak akkor kaphatok prémiumot, ha a gazdálkodás nyereséges. Egyébként nem lenne se gazdasági, se erkölcsi alapja annak, hogy ml prémiumot kapjunk. Tanács István Á festéktől a fényig Moholy-Nagytól —Moholy-Nagyról Bizony, lassan jutnák' el hozzánk világhírű hazánkfia könyvei. Ki tudja, miért ilyen hosszú Moholy-Nagy László útja hazulról hazáig? A Művészet kiskönyvtárának több mint kétszáz kötete között máig sem jutott neki hely. Az anyagtól az építészetig c. könyvét (1929) több mint négy évtizedes késéssel, 1973-ban vehettük kézbe magyarul. A Festészet, fényképészet, film (1925) és a Bauhaus színháza (1925), A többi. külföldön úttörő munkaként számon tartott és tucatnyi nyelvre lefordított munkájára még nem rezonált könyvkiadásunk. A bukaresti Kriterlon kiadó meglepő gyorsasággal sorjázó Téka-kötetei között „új Moholy-Nagy-könyv" jelent meg. Sugár Erzsébet a művésznek a kolozsvári Korunkban 1929 és 1936 között megjelent cikkeit gyűjtötte egybe, kiegészítve a MoholyNagyról szóló alapvető tanulmányokkal: Kállai Ernő, Gaál Gábor, Molnár Farkas, Gró Lajos, Siegfried Giedion és Gropius nehezen elérhető írásaival. A kötet élén Mezei Józsefnek, a bukaresti Művelődés c. folyóirat szerkesztőjének tanulmánya áll. Mezei rámutat, hogy a gyűjtemény annak köszönheti létét, hogy a romániai magyar művészettörténet, ha ké3ve is, de fölfedezte, hogy van saját Moholy-Nagy öröksége. Az érdem a hallhatatlan szerkesztőé, a máig elevenen ható Gaál Gáboré, Gaál elolvasta a művésznek Az anyagtól az építészetig c. könyvét, lelkesen ismertető sorokat írt róla a kolozsvári Keleti Üjságban (1930. jan. 21.), sőt bőven közölt belőle a Korunk 1930. évi februári számában. Sajnálatos, hogy Gaál fordításáról, fordítói telitalálatairól nem vett tudomást hazai művészettörténeti kutatásunk. Mándy Stefánia például a Gaál Gábor-J szeletember helyett a nehézkes szektorszerű ember kifejezést használja. Micsoda ellentét: a két háború közti magyarországi sajtó — a Kassák szerkesztette Munka néhány cikkének kivételével — nem tartotta szalonképesnek az emigráns művész írásait. Fekete listán volt a forradalom művészete, nem kellett a művészet forradalma sem. Gaál, a marxista szerkesztői és fölfedezői munka klasszikusa hét éven át adott fórumot a Bauhaus-embernek, aki a Korunk hasábjairól küldte gondolatait hazájába. Kettejük palackpostája most, ezzel a kötettel ért végleg célba. Moholy-Nagy egyik alapvető gondolata szerint a technikai fejlődés olyan szakosított emberfőket, szeletembereket követel, akiknek megszűnik a munka tárgyával való élményszerű kapcsolata. Adjuk hát vissza az alkotás iránti igényt, a munkavégzés örömét, és rögtön kiderül, hogy senki sem tehetségtelen. Mezei elsőként mutat rá. hogy ez a gondolat József Attilánál is föllelhető: Csak nézzétek, a drága jószág / hogy elvadult a gépi / ...No szóljatok rá! / Mi tudjuk a nevét. / A város peremén. Kár, hogy a kötet néhány téves életrajzi adatot ellenőrzés nélkül átvett a különben szűkös irodalomból. A könyv hatezer példányban jelent meg Bukarestben. Hozzánk átkerült darabjai napok alatt elfogytak a könyvesből tokból. Ügy látszik, a pictor sapiens lassan megleli hazáját. (Kriterion, 1979.) Apró Ferenc Irodalmi barangolások a televízióban Irodalmi barangolásra invitálja a nézőket a közeljövőben a televízió: a Duna-kanyar és Szabolcs-Szatmár megye irodalmi nevezetességeivel ismerkedhetnek meg a literatúra barátai. „Kertem az egész táj" a címe annak az összeállításnak, amely Esztergomba, Visegrádra és Leányfalura kalauzolja el az érdeklődőket. A műsorban elhangzanak Balassi Bálint versei, Móricz Virág és Karinthy Ferenc történetei. Elidőzhetnek a nézők Babits Mihály előhegyi házában, Visegrádon Aprily Lajos és fia, Jékely Zoltán kertjében, s Móricz Zsigmond és Karinthy Ferenc leányfalui otthonában. Duna-kanyárbeli utazás,, Szentendre bemutatásával zárul. Az összeállításban közreműködnek a Színház- és Filmművészeti Főiskola hallgatói. Szabolcs-Szatmár megye irodalmi emlékeiről „Kelet felől" címmel készített műsort a televízió stábja. Nyíregyházán Felidézik. Bessenyei György alakját, majd felkeresik az utcát, amelyben Krúdy Gyula született, bemutatva emlékmúzeumát, felelevenítve a szülőföldjéről szóló írásait. A júniusban látható adásban eljuthatnak a nézők Szatmárcsekére, Kölcsey Ferenc egykori lakóhelyére Is. Nagy Péter Irodalomtörténész sorai kísérik Tiszacsécsének, Móricz Zsigmond szülőfalujának bemutatását. Elhangzik a műsorban a megye „fogadott fiának", Szabó Lőrincnek a verse is. Az adás végén visszatérnek Nyíregyházára, ahol Váci Mihály szülőháza előtt a költő verseit és Illyés Gyula sorait tolmácsolják az előadóművészek. (MTI) HAZASSACI Dr. Herczeg János és Víirtte. nyt Ágnes Anna. Kun László Géza es Szász Mária Magdolna, Dudás János ég Sándor Julianna, Gyuris Nándor és Vldács Ágnes. Kuczora Péter és Lengyel Györgyi. Simon Mihály István és Döme Rozália, Bencsik Gábor és Bajzák Aranka F.rzsébet. Gllly Zsolt László és Várkonyl Ágnes Rozália, Németh István Sándor és Vass Aranka, Császár József és Kosár Erzsébet. Kovács Imre és Pilán Mária, Bernlnger Tánoa és Zichó Ilona. Sánta Zsolt és Prjevara Ágnes Hona. Gombos Szilveszter és Szánk a Adél, Szabó Imre és Szekeres Margit, Szakács László és Farkis Judit Andrea, Guba József és Mészáros Erzsébet, Katona Dezső István és Kátal Adél Margit, OcKké Kálmán éa Bakoe Ilona, Wisnvákov Iván és nórlán Hajnalka Katalin. Daróezl György István és Császár Zsuzsanna házasságot kötöttek. SZÜLETÉS Hnlászevlcs Jánosnak és Bálint Margitnak Gábor, Tandari Jánosnak és Borbély Editnek Csilla. Hctényl Antalnak és Ko. vács Erzsébetnek Antal. Dallos Pálnak *s Kunszabé Erzsébetnek Péter Tóth Attila Tibornak és Elek Katalinnak Orsika, Árendás Györgynek és Frankó Tündének Tünde. Janlga Istvánnak és Varga Piroska Ágnesnek Blanka. Veres Antalnak és Fehér Idának Tünde, Vlg Djulának és Vlgh Irénnek Gyula. Kis. Elek Imrének és Csenkl Erzsébetnek Dolli. Csorba Tibornak éa Kenéz Andreának Norbert Tibor, Nagy Józsefnek és Józsa Anasz.tázta Margitnak Annamária. Nehéz Aladár Zoltánnak és Kollarlcs Ágnesnek Boglárka, sánta József Mátyásnak és Tóth Évának Judit. Sánta József Mátyásnak és Tóth Évának Emóke, Szigeti Györgynek és Erdei Zsu. zsanna Katalinnak Andor Dánlel, Budai Istvánnak és Huszár Mártának Albert. Lukács Imrének és Klrálv Gizellának Tibor, Tor. nyal Bélának és Lajos Évának Szabolcs Béla, Szabó Gézának eg Máttoa Margitnak Géza, Bu-_ Családi események ela Istvánnak és Köles Ágnes Teréznek István, Mtksl László, nak és Magyar Erzsébetnek Róbert László, Börcsök Józsefnek és Bálint Erzsébetnek Gábor, Szanlszló Istvánnak és Mészáros Máriának Zsolt, dr. Gombos Lászlónak és Hasznos Mariának Katalin. Árkus Józsefnek és Kiss Erzsébetnek Krisztián József. Kiss Károlynak és Mészároa Irmának Beáta. Bella Andor, nak és Kis Ágnesnek Izabel, szilágyi Mihály Lajosnak és Hegyi Ilonának Mihály, Nyerges Ldszlómaik és Módra Erzsébet Aranácánnk László, Varsányi Sándornak és Székely Annának Judit, Januj Jánosnak és Pusztai Katalinnak Ida. Flláry Jenőnek és Nagy Veronikának Ágnes. Jankovics Zoltánnak és Pajkó Eszter Arankának Zoltán, György Csabának és Bozó Zsuzsannának Petra Zsuzsanna, Farkas Józsefnek és Szabó Irmának Ágnes. Zslkal Antalnak és Juhász Edit Évának Balázs, Bodrogi Imrének és Podonyi Mária Ilonának Klaudia Éva, Karácsonyi Lajosnak és Asznlal Erzsébet Mártának Anett Renáta, Benkő Péternek és Szabó Ildikónak Gábor Péter. Ferenczl Sándornak és Veréb Etelka Máriának Katalin, Csizmadia Tibor Zoltánnak és Szögi Katalinnak Tibor, Rácz Lászlónak Matynsovszky Gizella Ildikónak Mónika, Tenke Ar.drás Györgynek és Tátrai Erzsébetnek Anna, Fazekas Mihálynak é3 Baranyai Zsuzsannának Mónika. Bósze Attila Tibornak és Gárgyán Etelka Juditnak Attila Tibor. Mészáros Józsefnek ég Kállay Katalinnak Norbert József, Vlczán Sándornak és Benkfl Ilonának Mónika. Frank Sándornak és fTjvari Eva Eszternek Tamas, Bárkányi Istvánnak és Kónya Annánalt Anna Ilona. Szeles Mihálynak és Tóth Zsuzsannának Róbert, Kertész László Imrének és Oszadszky Katalinnak Bernadett Tímea, Sárdl Gábornak és Juhász Mária Piroskának Norbert, Somogyvári Istvánnak és Ferümec Évának Éva, Mészáros Antalnak és Pete Ida Ibolyának Krisztián Miklós. Molnár Mihálynak és Zsember Erzsébetnek Katalin Erzsébet. Stefanlk Lászlónak és Kaposvári Etelkának Márta, Maróti Gábornak és Varga Ilonának Ágnes Katalin, dr. Hajdü Imrének és Hegedűs Margitnak Nóra. Nyerges Gábor Károlynak és Bérényi Ilonának Ilona' nevű gyermekük született. HALAI.OZA3 Breznyák Islvánné Horváth Erzsébet, Kovács Ferencné Szécsényi Mária, Csiszár István, Kopasz György. Virág Imréné Balog Rozália, Varró Imre, Borbán András. Kápolnai Mihály, Szabó Ede, Hackspacker Györgyné Gulyás Gizella. Kocsádl Sándorné Szőke Terézia. Kovács Ferencné Hegesüs Julianna. Somodl János, Farkas Ferencné Kovács Erzsébet. Nagy János. Kormos Sándorné Sárossv Julianna, Kovács András Györgyné Lapu Mária. Csamnngó Ferencné Zsufa Anna. Illés József. Burai Imréné Kucaka Marta Magdolna. Gora Jánosné Molnár Erzsébet. Dudás Istvánná Lajkó Veronika. Apró Lajos, Hanesz Márton, Palécz Sándor, Blaskovics Ferencné Krivácsy Irma Klára, Buzár Radoja. dr. Bodoni László. Fodor József, Bozsó Lajosné ördóg Veronika, Szögi Imre. Csecse Pál, Varga Sándorné Pap Etelka, Bokor István. Szegedi János, Savanya József. Kállty Emltné Leireinger Magdolna. Gyöngyösi László, Csomor Nándor, dr Szegedi Imre Károly, Kis-Vén Gergely, Rácz Ferencné Máté Hona, Ördögit Ferencné Illés Magdolna, Savanya Pilné Csonka Rozál, Surján Károly. Takács Sándorné Pau Etelka, Tóth-Buzder Vllmosné Makra Margit. Mihály János. Tóth Sándor, Kertész Imre. Nagy Sándor, dr. Metvkő Bclane Enyeüi Mária meghalt, Leragasztották... Z'.'i. Esős vasárnap délután, elbújni jő Jő, jó..." nyekereg a karcolt barázdáltról, ...úgy koppan az eső.... a nosztalgia discoban, „ ... felhők mögé bújt a napsugár, csókja nem éget. a didergő tavaszban..." Süss fel napi hallatszik az óvodából. Diorék a Hotel Intercontinentalban esőkabát- és esernyőbemutatót tartanak, természetesen az időjáráshoz alkalmazkodva. Persze mindez semmi. Nézhetem én Diorék sima léptű manekenjeit, a divatban csak az ezüstéremért lehetnek versenyben. Elegant divátmárka az élen! — olvasom a Május 1. Ruhagyár, puszta serdülő esőkabátjának használati utasításokat felsoroló címkéjén. Íme a 206/T jelű kezelési útmutató: Nem moshatói Nem vasalható! Vegyileg nem tisztíható! Aztán a címke alján három tiltó, egy megengedhető rajzos ábra, vagy nevezzük körnek. Az első piros „Behajtani Tilos" tábla közepén egy mosógép. A másodikban vasaló, a harmadik kör csak piros. Ezt értse mindenki ahogy akarja. Valószínű annyit jelent, hogy a nevezett esőkabátot esőben hordani tilos I A sárga kör közepén egy lavór és egy teknő, benne felirat 40* víz! Osak azt tudnám, ez a rajz miért nem piros kör közepén van, hiszen a szövegben így szól az első útmutatás: Nem mosható! Kicsit gondosabb megfigyeléssel aztán kiderült a turpisság. Á rajzok a címke eredeti feliratához kapcsolódnak, melyet időközben (valószínű sok volt a reklamáció) leragasztottak az előbb említett kezelési útmutató kis lapjával. Kíváncsi voltam az eredeti szövegre, mely egy lámpa segítségével olvashatóvá vált. Íme: B. KIP. 206/F. Mosás: kézmeleg (35— 40°) vízben kizárólag semleges. szintetikus mosószerrel, lehetőleg nagy edényben (teknő, fürdőkád) fektetve szivaccsal felületi lemosással. öblítés: legalább kétszer. Először a mosólével azonos hőfokon, majd hideg vízzel facsarás nélkül. Szárítás: az öblítővízből kiemelve vállfán függesztve kályhától, fűtőtesttől távol, szobahőmérsékleten. Az eredeti kezelési útmutató tehát teljesen világos, sőt megnyugtatja a vásárlót, hogy esőben is hordható az esőkabát, hiszen mosni is lehet, tehát vízzel találkozik. Igaz, csak kézmeleg vlz ajánlott, de sebaj, kl emlékezik Sodorna és Gamora óta meleg esőre? Ez az eredeti felirat azonban nem érvényes. Leragasztották.,. új került a helyére. Bosszankodhat aki megvette, potom 640 forintért, hiszen reklamációra sincs módia. Világosan tudtára adják, hogy a puszta serdülő esőkabát, vízzel nem találkozhat. Egy biztos, ezzel a kezelési útmutatóval az Elegant divátmárka tényleg az élre került! írják..., de ki hiszi el?.. Bagaméry László