Délmagyarország, 1980. május (70. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-07 / 105. szám

8 Szerda, 1980. május 7. Az ókori Hellasz éléstára Alig néhány száz méter­re emelkedett fel a helikop­ter, és a régészek a két és fél ezer évvel ezelőtti múlt­ban találták magukat. Ez történt a Krím félsziget észak-nyugati részén aTar­hankut-fokon, ahol légi fel­vételek segítségével felfe­dezték az ókori Görögország egyik legnagyobb földmű­ves-településeit. A földterü­let nagyságából ítélve a ko­lónia Hellasz éléstára volt. — Hasonló nagyságú ókori földművelőtelepeket eddig sem a Fekete-tenger men­tén, sem a Földközi-tenger partjain nem találtak. A régészek előtt csodála­tos látvány tárult fel: sok száz négyszögletes parcella, öntözőcsatornák, utak. föld­sáncok, a lakóházak és gaz­dasági épületek, gabonakész­letek maradványai. Ez év "nyarán a leningrá­di régészek folytatják az an­tik civilizáció e páratlan em­lékének feltárását. Elbúcsúzott a bautzeni „toronyőr" Az 1571-ben épült bautze­ni Péter Dómnak — akár­csak nagy hírű rokonának", a párizsi Notre Dame-nak — az elmúlt év karácsonyáig mindig volt tohanyőre. Századokon át egymást váltották a toronyőrök, az­az a harangozok, akik a dóm öt harangját szólaltat­ták meg ünnep- és. hétköz­napokon. A 47 méter magas, 214 lépcsőfokon megköze­líthető toronylakás volt az otthonuk. Amikor az utolsó közülük meghalt, és nem akadt utóda, özvegye egy darabig tovább folytatta fér­je mesterségét, de már csak vasárnaponként harangozott. 1963-ban azonban villamos szerkezetet szereltek fel a toronyban, amely felmentet­te fáradságos munkájától a bautzeni ,.toronyiakét". Anna Bergmann, az utol­só harangozó karácsonykor mondott búcsút a toronynak. A 77 éves asszony kényel­mes, városi otthonnal cse­rélte fel az őst torony la­kást József Attila közöttünk Jubileumi kiadványokról József Attila minden ver- Dési Huber István ismert ket. Olyan hatalmas, a má­sét és műfordítását az év- zénrajzát ihlető 1935-ös meg- gyar költészet történetében is fordulóra, születésének 75. tört, maga elé meredő fotog- kiemelkedő alkotások sora­évfordulójára a Szépirodai- ráfia. Mindezeket a Népmű- koznak a kötetben, mint mi Kiadó jelentette meg, a velési Propaganda Iroda fo Nagy László József Attila!, készülő új kritikai kiadás tótéka sorozata jelentette Juhász Ferenc József Attila eredményeinek íigyelembevé- meg Négyszemközt az utó- 6Írja, Váci Mihály Édes ha­telével, a versek időrendi korral címmel. József Attila zám, Illyés Gyula Doleo. er­sorrendjében, kiegészítve a fényképeinek ikonográfiáját go sum című költeményei. Curriculum vitae című ön- Macht Ilona állította össze. Külön öröm, hogy olvasható életrajzzal. A kötet időrendben közli a a kötetben két szegedi költő. A klasszikusainkká vált József Attiláról készült va- Katona Judit és Petri Csa művészek összkiadása általá- 1 amennyi ismert fényképet, thó Ferenc egy-egy verse is. ban az évfordulókon jelenik fotókhoz kapcsolódó leírás A Megtartó varázslat című meg új és új kiadásokban. S megadja a keletkezés helyét, gyűjteményt a képzőművé­erre — éppen a felnövekvő idejét, a fotós nevét, a képe- szek munkái díszítik, nemzedék érdekében — szük- ken olvasható ajánlások sző- Würtz Adám 25 rajzot ké­sén is van. József Attila szép vegét, csoportképek esetén a szitett József Attila versei­kiállítású gyűjteményes kö- felvételen látható személyek hez. A 75. születésnapra má­letét is bizonyára sokan meg- nevét. A kötet — mely né- sodik kiadásban jelent meg vásárolták az évfordulón, hi- hány nap alatt eltűnt a az album, melynek első ol­szen hem kevesebb, mint 11C könyvesboltokból, s most dalát Nagy László József At­ezer példányban jelent meg. az utánnyomást készítik — tila versének kéziratos lap­Fontos is ez, hisz József At- Péter László, irodalomtörté- ja díszíti. Würtz rézkarcain tila versgyűjteménye kézi- nész, a Somogyi-könyvtár a legkülönbözőbb oldalakról könyv, kincsesbánya, vilá- főmunkatársa lektorálta. közelítette József Attila bo­got átfogó, emberséget gaz- Amennyire viszonylag nyolult költészetét A FiataT dagitó művészi teljesítmény. visszhangtalan volt Jó. asszonyok enekének bravu­S legyen bár ezer és ezer ^ Attlla köu6. munkássá. ros írai aktja jeentia képi hangszalag, megannyi tele^- éIetébei% s amiiyen kevés megjelenítés egyik: pó utót, a ziós felvétel, interpretáció és ábrázolás fenn aköl. Hazam és a Külvárosi ej jel­megzenésités, a verseke, tórö, ol ^ ^zinü ^ " szürreális montázs négyszemközt a betűkkel, utóelete. Talán ^ költ6e technikaja a másik pólust, mindenkinek maga magának hazában a^ta, ki ne ereZné Ko7;te , a . Születésnapomra kell meghódítani. A könyv belső ^^^ írat. f oteszk cirkuszi kavalkád­muforditásai irányt mutat- lan wjtelességének József At- & af.^ondd;. érlel Vdágir°dal" tilához és róla szólni, versei- ciografikus életképei a Le­mi tájékozódására, hisz ilyen hez> él€téheZj műv^ pályá. vegot! expresszív jJakát^g­SÍ* 8 i -ínii Ühoz kapcsolódni. Az örök- 32 Es®J«et epikája, költők kozott, mint Villon, ^ q1 hogy ^ Betlehemesek filmszerűsége. Vízjelek a tiszta lapon Je­halála után tollat ragadott volt kénytelen ve­a Medáliák abszurd látomá­sa húzódik meg. Würtz Jó­Suhog a hideg szél, a der­mesztő eső végigzáporozott mindent. Megmosta a városi le tőket gólyahíres sömlyéket és az utakat amelyek má­jusból májusba kanyarog­nak a vetésede zöldjében. 1980 különlegesen hideg ta­vasza szomorú ornitológia! érdekességet is hozott Az öpusztaszer—Szeged közöt­ti országúton az elmúlt na­jx>k estéin 11 kecskefejő pusztult el. Az országút fe­lett vadászva, az útra ülve, a gépkocsik zúzták halálra e rigó nagyságú, igen ritka madarakat A kecskefejőnek j — más néven lappanytúnak — több népi neve is van:ál­mosfilkó, kecskeszopó, ba­goly föcske. álommanó, ma­ion fekvő. Sok különös tulajdonsága van, de mégis alig van em­ber. aki egyszer is lá.tná, mert szürkületi, éjjeli élet­módja mellett nagyon lágy tollú, hamuszürke, neszte­len reptű, „láthatatlan" ma­dár. Szeme sötét és óriási, csőre alig van, de öblös, szá­ja a szálló rovar elfogására hálószerűén működik. A kecskefejő név ősi babonán alapszik, mert e madarak nem képesek a Jószág meg­fejésére —. de az igaz, hogy könnyen lebegő vagv tova­> lövellő röptével a birka- és marjwöüueok táján kérés­it imbaud, Majakovszkij, szenyin, Jiri Wolker. számolni H , A(f., , . . József Attiláról mindössze ie Volt idő, amikor a kü- zset Attila-lapjai adekvát ké­Jietvenkét fénykép ismeretes. ](inállás, az elzárkózás volt a pi újrafogalmazásai a költő E fotók nagy része is gyen- kifizetődő, volt, amikor di- gondolatainak és érzesemek ge minőségű, alkalmi jellegű Vat lett néki ajánlani még a Vajon ennek a bonyolult és amatőr gépekkel készült, zsengéket is, de immár fél költői világnak egy-egy szik­Döntő többségük csoportkép, évszázada születnek szép rája, a költeményeknek egy­Igy is ismert közülük né- számmal vers-tej testvérek is. egy szakasza, mint cseppben hány, mint a mamával ké- Ezekből állított össze vaskos a tenger, fölidézheti-e a pá­szült hármaskép, a kisdiák versgyűjteményt Szakolczay lya kozmikus voltát? József arcmása, a makói csoport- Lajos József Attila 75. szü- Attila kifejezetten gyerek­kép, ahol a fiatalember letésnapjára. A József Atti- verset mindössze- egyet írt, 3 együtt állt Homonnai fény- iáról szóló műveket Megtar- szinte mindenki által ismert tó varázslat címmel a Mag- Altatót Van azonban jó <né vető Kiadó jelentette meg hány verse, melyeknek egy­Másfél száz pályatárs tiszteleg egy szakasza a gyerekek szá­a XX. századi magyar és vi- mára is felfogható-feldolgoz­világlíra egyik legnagyobb ható, egyszer majdan az élet­alakjának életműve és em- mű megismerésének idején beri sorsa előtt Azok, akik visszaidézhető. Ezekből állí­helyl arckép, vagy hogy még személyesen ismerték, sazok, tott össze néhány évvel ez­ismertebbeket említsünk, a akiknek műveiben rajzoló- előtt kötetet a Móra Ferenc csillebérci favágósorozat, az dott ki emberi és költői arc- Könyvkiadó, mely Gyönyö írógép mellett vagy a Duna- mása. A XX. századi ma- rü, gyönyörű címmel, Kass lépcsőn ülő költő, a Thomas gyar költészet, a kortárs lí- János színes rajzaival jelent Mannal társalgó poéta, vagy ra minden nemzedékének meg. Most ismét kiadta az képviselője megtalálható a évfordulóra a Móra. Olyan vaskos könyvben az idős al- költemények néhány . szaka­kotóktól, a már nem élő pá- sza vagy sora olvasható a lyatársaktól egészen a leg- kiskönyvben, mint a Márci­fiatalabb költőkig. A váloga- us, a Kertész leszek, a Ta­tó és szerkesztő Szakolczay vasz van! Gyönyörű!, a Nyár. Lajos egy-egy központi gon- az Eső. Ezekben a sorokban dolat köré csoportosította a József Attila már a négy­verseket. A kötet a József évesekhez is közel férkőzik. Attila halálára írott költe- Hogy ez a nemzedék később mények csokrával indul, s birtokba vehesse mindazt fölsorakoztatja az emlékmű- mi a költő „első strófájától" állító, szoboravató műveket az Íme, hát megleltem hazá­éppúgy,mint a József Attila- mat... tragikus verssoraiig sorokra rímelő költeménye- terjed. Tandi Lajos képező mester gépe elé 1924­ben Juhász Gyulával, Móra Ferenccel, Károlyi Lajossal és atyai barátjával, Espersit Jánossal. Mindinkább ismert­té válik a Polner Zoltán ál­tal 1966-ban megtalált vásár­a jubileumi kötet címoldalát díszítő bajuszos arckép és a gél, ahol megterem a bo­gárság. Forgó Mihály, öreg, szeri pásztor elmondása sze­rint néha a „mögfolyt", vagyis, megvámolt tejet igyekeztek a kecskefej^ számlájára íratni. Rég volt, talán igaz volt! Mára megfogytak a pász­torok is, alig maradt muta­tóba a köddé vált pásztor­népek, elkorhadt cserények kecskefejőjébóL A mostani országúti pusztulásuk több körülmény szerencsétlen ta­lálkozása okozhatta. Most ér­keztek vissza téli szálláshe­lyükről, a szokatlanul hi­deg ligetekben, rovarirtóval permetezett vetések között hiába keresték táplálékukat! Az országúton az autók ref­lektorai és a kipufogó gá­zok mágnesként vonzzák, feldúsítják az egyébként mindenütt megfogyatkozó ro­varvilágot. Nyomukba hú­zódtak a kecskefejők is. Így pusztulhatott el, majd egy tucat belőlük, a rendhagyó­an hideg tavasz, a rovarirtó kemizálás és a növekvő szá­mú gépkocsik véletlen — dé ugyanakkor törvényszerű összhatásán. Könnyű párák úsznak az esti országút felett, autó ro­han, előtte világosság, mö­götte sötétség, s körülötte a „lázas", tavaszi természet... Csizmazia György Gyerekkorom emlékezetes esete volt, amikor új fiú ér­kezett az osztályunkba. Rö­videsen kiderült róla, hogy rendes tagja a két napja fa­lunkban sátorozó vándor­cirkusznak. Tud egykere­kűn kerékpározni, kézen jár­ni a katedra körül, három törlőgumival zsonglőrködik egyszerre, és mint tanítói is tapasztalhatták, szorult bele némi bohóctehetség is. Az első nap persze nem vágott fintort, megilletődve ült a padban. Ezen mi ugyan­csak meglepődtünk. Akko­riban még a két lábon járás tudományával sem voltunk egészen tisztában. Elgondol­kozva vizsgáltuk térdünkön a legfrissebb plezúrokat: ennyit érne a tengernyi tu­dás? Titkon ugyanis azt reméltük, hogy újdonsült osztálytársunk zsonglőrködé­sének mintájára egyik pil­lanatról a másikra egye­dülálló szellemi produkció­val lep meg bennünket. De nem ezt tette. S így, némi zavart idézett elő iskolás tu­datunkban. Mi akkoriban nemigen hittünk a szerény­ségében, ifjak és hevesek lévén inkább a bátorságot, sőt egyenesen a vakmerősé­get tartottuk a megítélés helyes mértékének. A tudás önbizalomkeltő erejébe vetett hitünket vé­gül is Kender magos tanító úr adta vissza. Táblához hívta, és annak rendje­módja szerint bezúgatta a bűvészt. Aki a balsikerű produkció után a szünetben egy fejes vonalzó kisujj­hegyen esedékes megállítá­sával próbálta kiköszörülni a tekintélyén, esett csorbát. Mellesleg, nem eredményte­lenül. Az osztály viszont gazda­gabb lehetett egy tapaszta­lattal. Nevezetesen azzal, hogy a kivételes képességek csak ritkán transzponálód­nak a személyiség teljes egészére. A fejen állás bár­mennyire is frissíti a gon­dolkodást, azért nem biztos, hogy elegendő egy nehéz számtani feladat megoldásá­hoz. Mert más a testkultú­ra, és más a matematika. Az egyikben elért kiváló tel­jesítmény nem feltételezi, hogy az égvén a másikban is remekelni fog. A példa ellenkező érvé­nyű felfogásával mégis na­ponta lehet találkozni. Jel­lemzés készül a tovább ta­nuló diákról, az állást ke­reső pályakezdőről. A fele­lős pozíció betöltése előtt még erkölcsi bizonyítványt is kérnek. Számtalan vál­tozata létezik az alkalmas­ság és rátermettség regiszt­rálásának. Persze, egyik sem tévedhetetlen, és más kér­dés, hogy érdemes-e pre­parált érvekkel, skatulyá­hoz igazító mércékkel mérni az embert. Annál is inkább, mert ki tudja, nem fog-e merőben új képességeket ki­bontakoztatni a későbbiek­Á családi pótlék visszafizetéséről Négy hónap eltelte után szólították fel B. S. szegedi olvasónkat 1170 forint csalá­di pótlék visszafizetésére. A túlfizetés azért következett be, mert 17 éves fia kima­radt a gimnáziumból. Ol­vasónk arra kíváncsi, hogy 30 nap eltelte után kötelez­hetik-e a visszafizetésre, il­letve, van-e lehetőség a visszafizetendő összeg elen­gedésére. A társadalombiztosítást törvény rendelkezései sze­rint a jogalap nélkül fel­vett családi pótlékot akkor kell visszafizetni, ha a fel­vevőt erre a felvételtől szá­mított harminc, nyugellá­tás, baleseti nyugellátás alapján folyósított családi pótlék esetében pedig 90 napon belül írásban köte­lezték. A harminc, illetve a kilencven nap elteltével a jogalap nélkül felvett csa­ládi pótlékot attól lehet visszakövetelni, akinek az ellátás felvétele felróható. A jogalap nélküli felvétel a felvevőnek akkor róható fel, ha megállapítható, hogy a kifizetés jogtalanságáról tudomása volt, vagy a té­ves kifizetést éppen maga idézte elő. Felróható az a magatartás is, amikor a csa­ládi pótlék jogtalan felvé­tele nem szándékosság, ha­nem csak hanyagság, gon­datlanság következménye. Ilyen lehet a jogosultság megszűnésére vonatkozó be­jelentési kötelezettségnek, vagy a felvevőt nem illető családi pótlék visszaküldé­sének az elmulasztása is. Köztudott ugyanis, hogy a családi pótlékban részesülő személy nyolc napon belül köteles a pótlékot folyósító társadalombiztosítási szerv­nek bejelenteni minden olyan tényt, illetőleg ada­tot, ami a családi pótlékra jogosultságát érinti. Olva­sónk leveléből világosan ki­derül, hogy e bejelentési kö­telezettségének nem tett ele­get. hibáztatható tehát a csa­ládi pótlék jogtalan felvé­telében, ezért a visszafize­tésre való kötelezés négy hó­nap után is jogos. A rendelkezések szerint a tartozás elengedését, vagy mérséklését méltánylást ér­demlő esetben a társadalom­biztosítási bizottság enge­délyezheti. Mivel a tartozás mérséklése vagy elengedése a társadalombiztosítási bi­zottság kizárólagos jogköré­be tartozik, döntése ellen felszólalásnak nincs helye. Dr. V. M­ben. Igaz, senki nem lesz kevesebb attól, ha néhány­szor megmérettetik. Csak­hogy, nem mindegy, ki által, s mi által. Előfordulhat, hogy a jellemzések túloz­nak, és a háttérbe szorí­tanak bizonyos vonásokat. Az még nem lenne baj, ha nem eléggé objektívek, hi­szen- a személy, a szubjek­tum körvonalait próbálják megrajzolni. Ami pedig kül­ső megnyilvánulásaiban is meglehetősen változékony. A latin mondás szerint az egyéniség megfoghatatlan —, individuum est ineffabile —, tehát értelmetlen dolog a sokszínűsége dacára leegy­szerűsíteni. Éppen így kár a tizen- és huszonéveseket is tiszta lap­pal induló nemzedékként emlegetni. Való igaz, hogy ők az elődökhöz viszonyít­va sokkal kevesebb oldalt töltenek meg a történelem­könyvekben. De a helyzet, amelybe születtek, s nem belecsöppentek, mégsem volt tőlük teljesen függetlenül adott, mint ahogy a víz­jelek sem választhatók el a tiszta laptól. Ha fokozato­san is, de kezdettől fogva részt vettek az alakításban. Később pedig a beavatkozá­sukat egyszerűen nem lehe­tett nem észrevenni. S itt nemcsak az újsággyűjtő út­törőkre és a nagyestélyik kö­zött polgárjogot nyert far­meröltözékre. vagy a rádió mégnövekedett könnyűzenei műsoridejére érdemes gon­dolni. Hanem arra is, hogy ehhez a nemzedékhez tar­tozónak. vallja magát mű­vészeti, tudományos és tár­sadalmi életünk számos ki­emelkedő egyénisége. Kocsis Zoltán zongoraművész jól­lehet, szavai a világjárás közben szerzett tapasztalato­kat is tükrözik, de talán éppen ezért tudja kimonda­ni könnyebben azokat a problémákat, amelyeket a többi húszon év és fiatal ls magáénak érez. .Lovász Lász­ló, a szegedi egyetem ma­tematikaprofesszora ugyan­csak fiatalon, 30 évesen ér­demelte ki, hogy a Magyar Tudományos Akadémia tag­jai sorába válassza. A Re­gőczy—Sallal kettős világ­bajnoki aranyérme után se nyilatkozott másként, mint a siker előtt, s zömében ugyanolyan gondokról be­széltek. mint a hozzájuk ha­sonló korúak. Pedig, vala­mennyiükről igazán túlzás lenne azt állítani, hogy ér­demek nélkül indulnak néki a hátralevő évtizedeknek. A húszon túli nemzedék többi tagja is jórészt tett egyet s mást a közösség asz­talára. Főként elméleti tu­dással és kevesebb gyakor­lati tapasztalattal rendel­keznek. Mert hogyan is is­merhették volna meg a gya­korlat valamennyi oldalát, amikor azok egyre bonyo­lultabbak. Az oktatásnak pe­dig mindmáig megújuló gyengéje, hogy nem tud eléggé felkészíteni a jelen­re. Tény, hogy a valóság ép­pen a sokfélesége miatt is­merhető meg nehezen, és pláne, nem tárul fel köny­nyen, ha az iskolapadból szemlélik. Mégis, az új nem­zedék legfőbb sajátossága nagyobbrészt annak kö­szönhető. hogy a sokat hiá­nyolt gyakorlati képzés el­lenére alkalmazkodik a való élethez. Érzékenyen, sőt kri­tikusan reagál a változások­ra, és szeretné azokat minél többször befolyásolni. A vál­toztatás jogát pedig mag kell adni, akkor, ha a kö­zösség jól felfogott érdekét szolgálja. Így kétszeres lehet a siker, hiszen a fiatalok a tettekkel igazolhatják ké­pességeiket, s egyben ilyen­kor ismerkelhetnek meg sa­ját lehetőségeikkel. Vége­zetül pedig; csak a kész pro­dukcióról. az egész műről ér­demes, sőt kell véleményt mondani. Jámbor Ernó

Next

/
Oldalképek
Tartalom