Délmagyarország, 1980. május (70. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-07 / 105. szám

8 Szerda, 1980. május 7. Tudományos osztályülések Folytatta munkáját az MTA közgyűlése Kedden, tegnap több tudományos osztály ülésével folytatódott a Magyar Tudományos Akadémia 140. közgyűlése. Az agrártudományok osztálya, a biológiai tudományok osztálya, valamint a föld- és bányászati tudományok osztálya együttes tudományos ülésén beszámoló hangzott el az ország teljes természeti erőforrásait felmérő nagyszabású tudományos program első eredményeiről. Magyarország természeti adottságai alkalmasak a mezőgazdasági össztermelés jelentős növelésére az ezredfordulóig, amennyiben ehhez a megfelelő feltételeket biztosítják — állapította meg egyebek között a csaknem 400 szakértőből álló kollektíva. amely öt országos főhatóság megbízásából Láng Istvánnak, az MTA főtitkárhelyettesének vezetésével készítette el a részletes felmérést. A matematikai és fizikai tudományok osztályának ülésén a matematikai számítástudomány legfrissebb eredményeiről, az absztrakt tudomány gyakorlathoz való kötődésének lehetőségéről, automaták és számítógépek programozásáról esett szó. Az elmúlt négy évben végzett tudományos tevékenységről számoltak be a műszaki tudományok osztályának nyilvános ülésén. Délután a műszaki tudományok legfrissebb kutatási eredményeiről adtak képet, egyebek között előadás hangzott el az alumínium- és színesfémkohászat helyzetéről és fejlesztési irányairól az új, gazdaságos energiafelhasználást figyelembe vevő technológiákról. A matematikai és fizikai tudományok osztályának délutáni ülésén a fizika fejlődési irányelveivel foglalkoztak. Az orvosi tudományok osztályának ülésén Donhoffer Szilárd akadémikus, osztályelnök tekintette át az utóbbi négy évben végzett munkát. Szólt a fiatal orvosok az újdonsült diplomások sokoldalú szakmai tájékozódásának szükségességéről. Az egy-két éves külföldi tanulmányutak mellett például arra kell törekedni — esetleg szervezeti intézkedéssel is —, hogy itthon is ne csak egyetlen munkahelyet ismerjenek meg részletesen a leendő kutatók. Az elnöki beszámolót követően az agy tevékenységével és az Idegrendszerrel kapcsolatos új kutatások eredményeit ismertették a tudósok. A járványos agyhártya- és agyvelőgyulladásos megbetegedések számának ugrásszerű növekedése irányította a tudósok figyelmét a kórokozó vírusok kutatására. Így sikerült azonosítani egy korábban nem ismert, bélben élő vírusféleséget. Míg a kullancsok okozta vírusfertőzések ellen már megbízható védőanyag van, ezekkel az újonnan izolált vírusokkal szemben még tehetetlen az orvostudomány. Az osztályülésen előadás hangzott el az idegrendszer öröklődő betegségeiről is. Szovjet színházi küldöttség Budapesten Kedden szovjet szí'nházi küldöttség érkezett Budapestre, a szovjet dráma második szemléjének zárórendezvényeire. A küldöttség vezetője Oleg Jefremov, a Moszkvai Művész Színház főrendezője, aki az évad elején a Vígszínházban állította színpadra Vampilov Vadkacsavadászat című drámáját. A delegáció tagja Mihail Satrov író, az Égszínkék lovak vörös füvön című, a Thália Színházban nemrég bemutatott mű szerzője, Álla Mihajlovna, az SZKP KB kulturális osztályának mupka társa. Inna Visnyevszkaja és Larisza Pavlovna Szolnceva, a Moszkvai Művészettudományi Intézet tudományos főmunkatársai. Vszevolov lvanovics. a Szovjetunió Kulturális Minisztériuma színházi főosztályának munkatársa. A küldöttséggel együtt érkeztek azok a 4 színészek, rendezők, díszlettervezők, műfordítók, akiket a Kulturális Minisztérium hívott meg Magyarországra,^ elismerésként azért, hogy tavaly kiváló alkotó munkájukkal közreműködtek a magyar drámák szovjetunióbeli szemléjén. (MTI) Trikolidlsz vezényli a Falstaífot Szereposztás a szabadtérin — Jegyeket hétfőtői árusítanak A nyomtatás művészete A második békéscsabai alkalmazott grafikai biennálé nem jöhetett volna létre a magyar nyomdaipar utóbbi évtizedekben lezajlott rekonstrukciója nélkül. Az elEŐ, plakátművészetünket bemutató országos seregszemle után a Munkácsy Mihály Múzeumban ezúttal tipográfiánk, könyvillusztrációnk és nyomtatványkultúránk, került a közérdeklődés fókuszába. Békéscsaba nagyszerű helyszínnek bizonyult. A legnemesebb magyar tipográfiai hagyományok bölcsőhelye volt a Viharsarok, hisz éppen . a gyomai Kner Nyomda és a békéscsabai Tevan-műhely mutatott példát a század első felében arra, hogy szintetizálható a tömegméretű könyvtermelés, a legnemesebb és legprogresszívebb- irodalom, valamint az igényes művészi színvonalú tipográfia. Ezen az örökségen teljesedett ki azután az immár korszerű technikával rendelkező békéscsabai Kner Nyomda, született meg a gyulai Dürer Nyomda. Megvalósult tehát egy olyan technikai bázis, amely alapot teremi a nyomdatechnikához kötődő alkalmazott művészetek kiteljesedéséhez. A világon mindenütt keresik az utat, hogy a nagy példányszám és az esztétikum ne egymást kizáró, de magától értetődő együttese sokrétű technikai feldolgozás eredményeként valósuljon meg. Napjainkra a vizualitás igénye is óriási mértékben megnőtt, a fotó, a film, a televízió nagy hatással vannak az emberiségre, átalakul az egyén és a kommunikáció viszonya. Ebben a rohamosan növekvő információáradatban a. könyv és a nyomtatás hitele mindinkább megnő, hiszen a kor minden lényeges szellemi terméke és értéke, új eredménye, dokumentuma nyomtatásban koncentrálódik. A nyomdatechnika fejlődésevei egyre tökéletesebbé válik a reprodukálás, gazdagabbak a szerkesztési-nyomtatási feltételek. eddig megoldatlan részletproblémákra derül fény. Mindezek a jelenségek, és az ebből adódó törekvések látlelete a hatalmas anyagot fölsorakoztató békéscsabai kiállítás. Mintegy 150 grafikus küldte el több mint négyszáz művét, melyet kiegészítenek a Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete által beadott kötetek, amelyek 1974 és 79. között A szép könyv pályázatokon díjat nyertek. Kezdjük talán a könyvekkel. Két évtizede sincs, hogy sokan temetni kezdték a könyvet, a nyomtatott szót, magát a nyomdát. S íme, soha annyi könyvet nem termelt a magyar nyomdaipar, soha annyit nem forgalmazott a terjesztés, és nem vásárolt a közönség, mint éppen napjainkban. A magyar könyvművészet a hatvanas évek közepén épp a Gutenberg-galaxis alkonyán került a világ élvonalába. A könyvtervezés, az illusztráció, a könyvtermelés szerteágazó, sokszínű, kollektív munka. A folyamatos termelés során nyilván születnek tucatkönyvek igénytelenebb tipográfiával, gyengébb minőségű papíron, és vannak olyan művek, melyekre jobban odafigyel az illusztrátor, a tipográfus, a műszaki .szerkesztő és a nyomdász is. Ezeket küldi el aztán a kiadó A szép könyv versenyekre, melyet hazánkban 1953 óla rendeznek meg. A békéscsabai biennáléra 18 kiadó 360 könyvét hozták el, s ezeknek a címoldalát láthatja a közönség. Sajnos, csak a címoldalát! Így aztán az érdeklődő niába lenne kíváncsi a panír minőségére, a szövegtükörre, az illusztrációkra. a betűtípusokra, vagy éppen a nyomás minőségére, nem emelheti le a könyveket a polcokról. A biennálé másik részét könyvek-könyvtervek, illusztrációk, folyóiratok, napilapok, hanglemezborítók, naptárak, térképek, prospektusok, kiállítási katalógusok, árjegyzékek, műsorfüzetek, meghívók, dossziék — tehát az alkalmazott grafika szinte minden ága — teszik ki. Magas színvonalú vizuális kultúráról, komoly technikai felkészültségről és mesterségbeli tudásról árulkodik a tárlat. Jelen van szinte minden stíluslehetőség, megközelítési mód, műfaj, hagyományőrzés és megújítási kísérlet, szigorúság és oldottság, szellemes ötlet, technikai bravúr és precizitás. Öröm látni, hogy egyre igényesebbek már nemcsak könyveink, utcai falragaszaink, lemezborítóink. de kiállítási katalógusaink, ipari-műszaki prospektusaink, sőt vendéglői menükártyáink is. Ennek a kiállításnak gondolati élénksége, mozgékonysága, széles körzőnyílása minden bizonnyal újabb lendületet ad a magyar tipográfiának, illusztrációnak, reklámgrafikának; bizonyítják, hogy ezek a műfajok egyenrangúak a festészettel, szobrászattal; tapasztalatai termékenyítően hatnak egész képzőművészetünkre. T. L. Még két és fél hónap, hogy megfújják a harsonákat, az idei szabadtéri játékokon este kilencre, ekkor kezdődnek az előadások — a Dóm téren mársem tétlenkednek. Javítják a nézőtér deszkáit, festenek, csinosítanak. Odabenn, a Játékok Attila utcai igazgatóságán, ezekben a napokban véglegesítették az előadások szereposztását. , Páskándi Géza történelmi drámáját, a Kálmán királyt, melyet 1977 tavaszán folytatásban közölt a Tiszatáj, s ezúttal elevenedik meg a színpadon először, Ruszt József, a Népszínház főrendezője készíti elő. Ruszt debütál a szegedi szabadtérin, s több színészét hozza magával, akik már Kecskemétről tartottak vele a fővárosi társulathoz, s akik szintén először szerepelnek a dómszínpadon. Trokán Péter Álmos herceget. Szakács Eszter Eufémia királynét. Sára Bernadette Buzilla királynét, Kézdi György Alberieuszt, Farády István Celestinuszt alakítja. A címszereplő Balázsovits Lajos, a Madách Színház művésze lesz. s szóhoz jutnak még Hetényi Pál, Bárányi László, a szegedi színház egykori és jelenlegi művészeti közül Tolnai Miklós, Falvay Klára, illetve Kovács János, Máriáss Melinda, valamint Jordán Tamás, Áron László, Füzessy Ottó, Mihály Pál, Tóth Éva és mások. A díszleteket Csikós Attila tervezi, akinek munkái rendszeresen láthatóak a szegedi színházi előadásokon: a jelmeztervező Wieber Marianne. Páskándi Géza drámája nyitja július 19-én az idei Játékokat — még július 26-án és augusztus 2-án látható —, s Verdi Falstaff jának premierje folytatja másnap, július 20-án (a vígoperát július 25és 27-én játsszák). Az egykori nagy sikerű szegedi bemutató gárdájából szerződést kötöttek a rendezésre Horváth Zoltánnal, a oímszerepre Gregor Józseffel, s Falstaff csatlósainak, Bardolfnak és Pistolnak eléneklésére-játszására Juhász József fel, illetve Sinkó. Györggyel. Először kap lehetőséget a szegedi szabadtérin két romániai magyar művész, a kolozsvári Kriza Ágnes és Kónya Lajos — az előbbi néhány hónappal ezelőtt televíziós közvetítés ben mutatkozott be a hazai publikumnak, Verdi Attilájának női főszerepében, Kónya Lajos pedig gyakori vendége Budapestnek — a Ford házaspár szólamait éneklik. Partnereik az Állami Operaházból érkeznek: Berkes János (Fenton), Palcsó Sándor (Doktor Cajus). Pászthy, Júlia (Annuska). Jablonkay Éva (Mrs. Quickli) és Seregéiig Katalin (Mrs. Meg Page). A díszleteket Varga Mátyás, a jelmezeket Bata Igolya tervezi, karigazgató Molnár László, koreográfus Barkóczy Sándor lesz. A karmester pedig a görög Karolosz Trikolidisz, akit annál kevésbé kell bemutatni a szegedi zenebarátoknak, mivel az elmúlt napokban is vendégszerepelt nálunk; Verdi Traviatá jának nagy sikerű felújítását dirigálta a Zenés színházban. 1969 után kerül ismét színre Bizet operája, a Carmen — Pál Tamás vezényletével, Szinetár Miklós rendezésében, Varga Mátyás díszletei között, Márk Tivadar jelmezeiben. A címszereplő Mészöly Katalin mellett a tavalyi Végzet hatalmának Alvarójaként hallott Ilosfalvy Róbert lesz Don Jósé, a Kijevi Opera baritonistája, Ivan Ponomarenko pedig Escamillo — s ha már szóba került a tavaly nyári Végzet hatalma, Ponomarenko bemutatkozása remélhetően éppoly sikerrel biztat, mint a Végzetben hallott honfitársáé, Szergej Lejferkuszé volt Szegedi operaénekesek. Gregor József, Réti Csaba, Gyimesi Kálmán, Vámossy Éva és Kenesey Gábor osztoznak a további feladatokon fővárosi kollégáikkal. Kincses Veronikával és Seregélly Katalinnal. Bemutató augusztus elsején, a további előadási napok: augusztus 3-án és 9-én. A szegedi egyetem bölcsészkarát is megjárt Csemer Géza a társszerzője Szakcsi Lakatos Bélának a Fővárosi Operettszínházban évekkel ezelőtt bemutatott, s azóta külföldi sikereket is megért musicalnek, a Piros karavánnak, mely Vámos László rendezésében négy alkalommal látható a nyáron: augusztus 8-án, 10-én, 16án és 20-án. Nagy Ferenc vezényletével az operettszínház társulata lép a dómszíhpadra is, olyan ismert művészekkel, mint Galambos Erzsi, Suka Sándor, Kertész Péter, Kovács Zsuzsa. Farkas Bálint, Felföldi Anikó, Afucsi Sándor, Kishonti Ildikó, s szerepet kap az előadásokon Harsányi Gábor, valamint a Szegedről Budapestre visszaszerződött Rácz Tibor is. A díszleteket Kass János elképzelései nyomán Csikós Attila szcenírozza, a koreográfus Nóvák Ferenc, a jelmeztervező Piros Sándor. A szabadtéri játékok ötödik bemutatóját a Magyar Állami Népi Együttes adja augusztus 15-én. Egyebek között szatmári, rábaközi, palóc, udvarhelyi, kalotaszegi, sárközi és erdélyi táncokat láthat tőlük a közönség, kétrészes műsorban, ahol a néhai sikerszámok közül megelevenedik Rábai Miklósnak, az együttes alapítójának és legendás vezető koreográfusának két olyan ismert kompozíciója is, mint az Este a fonóban meg az Ecseri lakodalmas. Az Állami Népi Együttes augusztus 17-én és 19-én is tart előadást. Ami pedig a belépőket illeti: hétfőtől, május 12-től kezdik árusítani a jegyeket Szegeden, a Kárász utcai irodán. Naponta délelőtt 10 órától, folyamatosan. N. I. A békehónap programjából Nagygyűlés, koszorúzás A béke- és barátsági hónap alkalmából május 8-án, csütörtökön délután 5 órakor békenagygyűlés lesz a Bartók Béla Művelődési Központban, a KIOSZ Csongrád megyei szervezete és a Népfront megyei, városi bizottsága rendezésében. Május 9-én, a Győzelem Napja 35. évfordulóján koszorúzási ünnepséget rendez Szegeden, az MSZMP városi bizottsága, a városi tanácsé* a népfront városi bizottsága. A Széchenyi téri szovjet emlékműveknél délután 4 órakor. a Dugonics temetőben levő szovjet és a Belvárosi temetőben fölállított román emlékműnél délután 3 órakor helyezik el a koszorúzó intézmények képviselői a megemlékezés és a kegyelet virágait. M agyar gyermekkórus sikere Belgiumban Vendégszereplések Európa több operaházában vendégszerepelnek a következő hetekben magyar együttesek, művészek. A Győri Balett 33 tagú együttese május 20—28-ig Milánóban és San Remóban lép fel. A Magyar Állami Operaház balettegyüttesét a finnországi Kuopio tánc- és zenei fesztiváljára hívták meg. A Fővárosi Operettszínház balettkara június 18-an és 19én a grazi színházban, ad önálló estet Bulgáriában a Szegedi Nemzeti Színház operatársulata lép színre június 12. és 22. között Vendégrendezésre is felkértek magyar múvésat: Miké András, az Operaház Kossuth-díjas főrendezője a Dán Királyi Operában Verdi: Macbeth-jét állítja színpadra. (MTI) Kedden hazaérkezett a belgiumi Neerpelt városban rendezett nemzetközi ifjúsági zenei találkozóról a komlói Kodály Zoltán Gyermekkórus, amely elnyerte a fesztivál egyik első díját, és ezzel megismételte három év előtti sikerét. 1977ben ugyanis szintén első díjat — s mellette közönségdíjat — kapott kitűnő szerepléséért a bányászváros úttörőegyüttese. A belgiumi kisvárosban immár a huszonnyolcadik alkalommal rendezték meg az „Európai zenei fesztivál fiataloknak" elnevezésű találkozót, amely földrészünk legnagyobb ilyen jellegű eseménye. Számos európai országból 128 ifjúsági énekkar — hatezer gyermek — vett részt a találkozón. A komlói Kodály Zoltán ének-zene , tagozatos általános iskola hatvantagú körusát Tóth Ferenc karnagy vezényelte, akárcsak a há- , rom év előtti fesztiválon, s a magyar gyerekek különösen nagy tetszést arattak a versenyműsorukban bemutatott Bartók- és Kodályművekkel. (MTI) Munka és műveltség '80 Döntőik előtt Utolsó felvonásához érkezett idén Csongrád mesve brigádjainak legnagyobb szabású kulturális mozgalma, a Munka és műveltség vetélkedő. A munkahelyi és területi döntők után — a legutolsók következnek: a megyei „nagy" döntők. Az 1979/80-as vetélkedősorozaton minden eddiginél többen vettek részt: összesen 949 brigád nevezett be, több mint 12 ezer taggal. A résztvevők 60 százaléka fizikai dolgozó. Az ÁFÉSZ, a KISZÖV, a TESZÖV és a MÉSZÖV üzemeihez, valamint a Szakszervezetek Megyei Tanácsa intézményeihez tartozó brigádok közül a 33 legjobb teljesítményt nyújtó méri össze tudását május J8-án, délelőtt 9 órától az Ifjúsági Házban — az írásbeli döntőn. Közülük a legjobb nyolc jut a szóbeli döntőbe, amelyet május 25-én, szintén délelőtt 9-től az Ifjúsági Házban rendeznek majd meg. A megyei döntőkön négy nagy témakörben vetélkednek majd a brigádcsapatok: politikai, állampolgári, jogi és művészeti ismeretek témaköreiben (utóbbinál különös tekintettel — születésének 75. évfordulója alkalmából — József AtUla életművére), valamint sporttárgyú kérdésekben.