Délmagyarország, 1980. április (70. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-15 / 87. szám

Péníeír, 1980. április 3. 7 Emlékezés József Attilára A József Attila 75. szüle­tésnapjának megünneplésére alakult országos emlékbizott­ság két programját Csongrád megyében tartja. Ehhez kap­csolódnak a megyei emlék­bizottság programjai. A ren­dezvénysorozat keretében szombaton este a szegedi Bartók Béla Művelődési Köz­pontban költészetnapi irodal­mi esten emlékeztek a há­romnegyed százada született kiváló költőre. Tolnai Gábor akadémikus emlékező szavai után Major Tamás kétszeres Kossuth-díjas kiváló művész és Berek Katalin érdemes művész idézte József Attila költészetét, emberi és művé­szi alakját. Vasárnap dél­előtt a Móra Ferenc Múzeum Horváth Mihály utcai Kép­tárában József Attila közöt­tünk címmel dokumentum­kiállítás nyílt. Tegnap, hét­főn délután a JATE köz­ponti épületében nemzetközi műfordítói tanácskozás zaj­lott a József Attila-fordítás műhelyproblémáiról. Ezt kö­vetően a megye ifjúkommu­nistái koszorúzási ünnepsé­get rendeztek az egyetemek központi épülete előtt álló szobornál, majd a Magyar Rádió rendezésében ünnep* irodalmi estre került sor az aulában. Ma, kedden Makó az országos megemlékezések színhelye. Délelőtt 9 órától a városi tanács dísztermében ünnepi emlékülést rendez­nek, majd megkoszorúzzák a költő makói szobrát. Dél­után szoboravatásra kerül sor az Espersit-házban, ahol új emlékkiállítás is nyílik. Dr. Kristó Gyula, a JATE rektorhelyettese nyitotta meg az egyetem központi épületé­ben a nemzetközi műfordítói tanácskozást. Részt vett a tanácskozáson dr. Sebe Já­nos, a megyei pártbizottság osztályvezetője, £za bó G. T,ászló, a megyei és Bányai­né dr. Birkás Mária, a vá­rosi tanács elnökhelyettese. A műfordítói megbeszélés elnöki tisztét Garai Gábor Kossuth-düas költő, a Ma­gyar Írók Szövetségének fő­titkára látta el, a vitavezető Lator László, József Attila­díjas költő, a műfordítói szakosztály titkára volt. A magyar szakemberek mellett részt vettek a* tanácskozáson a baráti országokból érkezett költők és műfordítók is. Csehszlovákiából Tőzsér Ár­pád, Karol Vlachovasky és Magda Saturova; Lengyelor­szágból Aleksandr Wavroski; az NDK-ból Günther Deiche; a Szovjetunióból Margarita Aliger, Szergej Fagyejev és Szlava Szereda; Romániából Costantin Olarin képviselte a József Attila-fordítók né­pes táborát. A nemzetközi műfordítói tanácskozás a JATE-n; elnöke Garai Gábor Ifjúsági koszorúzási ünnepség Tavaszi határszemle Tegnap kezdődött me­gyénkben a tavaszi határ­szemle. A földhivatal min­den évben megvizsgálja, ho­gyan gazdálkodnak tulaj .Io­nosai a földdel, melyik terü­leten milyen lehetőségek rej­lenek a föld hasznosításá­ban. Idén szigorúbbak lesznek a szemlézők, következete­sebb a végrehajtás. Május 10-ig járják a határt a bi­zottságok, amelyekben a földhivatal képviselőin kívül helyet kapnak a növényvé­delmi és agrokémiai állomás, valamint az építési hatóság képviselői is. A határszem­lén ellenőrzik a magánsze­mélyek, mezőgazdasági nagy­üzemek és a nem mezőgaz­dasági tevékenységet folyta­tó vállalatok, intézmények tulajdonában levő földet egy­aránt. Megkülönböztetett figyel­met fordítanak azokra a te­rületekre, amelyek már ta­valy is vetetlenül maradtak. Azt is megnézik a szemlézők, megfelelően használják-e a tanácsi rendelkezésű földe­ket. Gyommentessé kell tenni a nem mezőgazdasági rendelte­tésű területeket is. A táblák szélét, forgókat, kazlak he­lyét, nem használt földuta­kat újra termővé kell ten­niük a tulajdonosoknak. Az elhagyott, romos tanyákat le kell bontani, helyüket meg­művelni. Az utak, vasutak környékét, töltésoldalakat, árokpartokat szintén gyom­mentesítéssel, az ott termő fű lekaszálásával és felhasz­nálásával kell rendben tar­tani. A növényvédelmi állomás szakemberei a helyszínen el­lenőrzik a gyomirtás idősze­rű tennivalóit: vegyszerezést, kézi vagy gépi kaszálást. A takarmánygazdálkodás­ban megnövekedett a gyepek szerepe. Sok helyen elha­nyagoltak, alacsony hoza­múak a kaszálók, legelők. Ezért szükségessé vált, hogy a tavaszi határszemléken a gyephasznosítást is rendsze­resen ellenőrizzék. A szem­lézők megtekintik a gyepte­rületeket, termőképes vagy gyenge termőképességű ka­tegóriába "sorolják őket. meg­határozzák a gyepgazdálko­dás további tennivalóit. Kü­lönös figyelmet fordítanak a tervezett telepítések, felújí­tások elvégzésére, a táp­anyag-visszapótlásra. nö­vényápolásra, gyommentesí­tésre, a legeltetés állat-egész­ségügyi előírásainak betartá­sára. A határszemlék után meg­határozzák az elvégzendő feladatokat. Ezek végrehaj­tására határidőt adnak. Ha a földhasználók ezután sem végzik el a hiányolt munká­kat, bírságolnak a földhiva­tal munkatársai. A magán­tulajdonban levő. elhanya­golt földterületeket bizonyos feltételek mellett állami tu­lajdonba lehet helyezni. Ter­melőszövetkezetekre a nem hasznosított, gyomos terüle­tek aranykorona-értékének ezerszerese róható ki bírság­ként. ven nyert milliók A deszki példa Részlet a dokumentumkiállításról Ifjúsági koszorúzási ünnep­séget rendezett a KISZ Csongrád megyei bizottsága és a József Attila Tudomány­egyetem KISZ-bizottsága a költő Dugonics téri szobrá­nál. Czupi Gyula másod­éves bölcsészhallgató idézte a költő alakját, majd elhe­lyezték a megemlékezés ko­szorúit. A tanulóifjúság ne­vében a JATE hallgatói, az ra Ferenc Múzeum és a So­mogyi-könyvtár rendezésé­ben a Horváth Mihály utcai Képtár harmadik szintjén. A költő — főként Csongrád megyei — kapcsolatait be­mutató, gazdag anyagot föl­sorakoztató tárlatöt dr. Pé­ter László kandidátus, a So­mogyi-könyvtár főmunkatár­sa rendezte. A megnyitó né­pes közönsége előtt Holman Endre mondta el a költő egy versét, majd Veress Miklós József Attila-díjas költő, a Mozgó Világ főszerkesztője tartott megnyitó beszédet. A megnyitásra jelent meg a Somogyi-könyvtári Műhely idei első, összevont száma, mely József Attila 75. szü­letésnapja alkalmából cik­keket, tanulmányokat és re­cenziókat közöl a költő éle­téről és munkásságáról. Március végén tudósítás­ban számolt be lapunk a Deszki Tüdőgyógyintézet új pavilonjának átadásáról. Ak­kor a tervezőkről kevés szó esett, pedig éppen a deszki példa bizonyítja, hogy mil­liókat lehet nyerni a terve­zés leleményein, megoldása­in, az emberi szempontok csorbítása nélkül. Most te­hát a tervezésről írunk. Az épület — három ápolá­si egységben — összesen 141 új tüdőgyógyászati ágyat tartalmaz, ezenkívül a tel­jes — 271 ágyas — kórházat kiszolgáló — az ágyhoz nem kötött betegek étkeztetését egyszerre kulturáltabbá és egyszerűbbé tevő — étter­met, központi laboratóriu­mot, valamint megyei diag­nosztikai feladatokat ellátó légzésfunkciós és TBC-labo­ratóriumot. Alapterülete a norma engedte maximális alapterület 97,3 százaléka, építési költsége -azonban — itt berendezés nélküli költ­ségekről van szó — a norma szerinti, s 1979. évi árszin­ten számított 37,1 millió fo­rint építési költség helyett í mindössze 30,5 millió forint j volt. Végül is — amint ez a tu­dósításból is kiderült — be­rendezésével együtt is össze­sen 36 millió forintba került az ú-j pavilon. A 6,6 millió forint megta­karításának a forrása az épület gazdaságos alaprajzi megoldása. A közelítőleg négyzet alaprajzú tömb homlokzatfelülete kisebb, mint az azonos alapterületű — de a költségnorma kidol­gozásának alapját képező eszmei tervnél alkalmazott 15 méter szélességű — épü let homlokzatfelülete, annak mindössze 83 százaléka. Energiagondokkal küszkö­dő korunkban talán az sem érdektelen, hogy télen lehű­lő — tehát fűtési hőenergiát igénylő — felületről van szó. Ez azt jelenti, hogy a Desz­ken alkalmazott megoldás nemcsak a homlokzatképzés építési költségeit, de az épü­let üzemeltetési költségeit is az átlagos alá szorította. Emellett a helyiségeket fel­fűző — körbefutó — folyosó­rendszer az ápolók munká­jakor elkerülhetetlen „gya­loglást" is a lehetséges mini­mumra csökkenti. Ilyen mó­don a választott alaprajzi megoldás — a beruházási költségen és fűtőolajon túl — az „emberi" energiával is takarékosan bánik. A gyógyintézet sajátos fel­adatánál fogva a betegek aránylag hosszabb ideig „la­kói" az épületnek. A takaré­kosan kezelt költségekből fu­totta arra is, hogy a beteg­szobákat változatos színű csempeburkolat tegye kelle mesebbé —, hogy a derűsebb környezet kedvező hatása is segítse gyógyulásukat. Az épület terveit — első­sorban az előzőekben leírtak miatt — vállalati nívódíjjal tüntették ki. A tervet Dar­vas Imre építész, Tóth P. József szerkezettervező, Bán­hegyi Géza épületgépész és Volosinovszki Miklós elekt­romos tervező készítette — mindannyian a Csongrád megyei Tanácsi Tervező Vál­lalat dolgozói. A tervezők remélik, hogy „háttérben végzett" munká­juk a gyógyítást a maga eszközeivel eredményesen se­gíti, és szeretnék a haszná­lat során összegyűlő tapasz­talatokat további egészség­ügyi tervezési feladataik megoldásánál hasznosítani. Az új épületegyüttes Ifjúmunkások képviseletében a textilművek és a MÁV fiataljai, a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok koszorúját a Szegedi Állami Gazdaság if­júkommunistái helyezték el. Koszorúzott az írószövetség és a Tiszatáj szerkesztősége is. Tegnap este az egyetemek központi épületének aulájá­ban a Magyal- Rádió rende­zésében irodalmi műsort tar­tottak. • József Attila közöttünk címmel nagyszabású doku­mentumkiállítás nyílt a Mó­<j Megkezdődött a magyar nyelv heti Hétfőn megkezdődött a magyar nyelv hetének eseménysorozata Kecskeméten, a Tudomány és Technika Házában megren­dezett ünnepségen. Katanics Sándor, a Bács-Kiskun megyei pártbizottság titkára köszöntötte a résztvevőket, majd Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Minisztertanács elnökhelyet­tese mondott beszédet. A többi között megállapította: — Az elmúlt 35 év fejlődése során nyil­vánvalóvá vált, hogy a társadalom de­mokratizmusához a pallérozott, szabatos beszéd is hozzátartozik. A társadalmi egyenlőség sem alakulhat ki történelmi­leg, ha az egyes rétegeket mély kulturális I — és ezen belül nyelvi szakadékok vá- j lasztják el egymástól. Az egyenlőség egyik ' lényeges eleme, hogy másokkal egyenlő • módon tudjuk kifejezni magunkat, meg­fogalmazni gondolatainkat, véleményünket. Lehetetlen és teljesíthetetlen kívánság, hogy az országban mindenki egyforma gazdagsággal, kiművelten, árnyaltan hasz­nálja anyanyelvét. De azt el lehet és el is kell érni. hogy ne csak szót váltson, hanem szót is értsen egymással két. különböző i képzettségű és hivatású ember, a magán­életben. a közéletben is. I Részlet a korszerű laboratóriumból

Next

/
Oldalképek
Tartalom