Délmagyarország, 1980. április (70. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-12 / 85. szám

55 Szombat, 1980. április 12. A kohászati és gépipari termékek minőségéről A korábbi kormányhatározatok és az azt követő minisztériumi és vállalati intézkedések nyomán az utóbbi időben általában javult a kohászati és a gépipari termékek minősége, néhány termékcsoportban azonban ingadozik, egy-egy területen pedig továbbra is sok a reklamáció, amelyek műszaki, technológiai és ellenőrzési hiányosságokra utalnak. A vasasszakszervezet elnöksége pénteken tárgyalt az ágazat termékeinek minőségi problémáiról, s megállapította, hogy a legtöbb minőségi kifogás továbbra is a gyártási selejtből adódik. Ugyanakkor örvendetes, hogy a vállalatok többsége fokozza a minőség ellenőrzését, s egyre több helyen bevezetik az ösztönző prémiumot, bérezést. A termékszerkezet korszerűsítésével összhangban, a nagyobb hazai és exportkövetelményeknek megfelelően egyre több licencet, knov-howot vásárolnak a vállalatok, közülük mintegy 100 egyúttal a minőség javítását is célozta. Az utóbbi években benyújtott újítások és találmányok 15 százaléka is a selejt csökkenését eredményezte. (MTI) Befejeződött a KGST-tanácskozás Pénteken befejeződött az egysejtű zöldalgák kutatásával és tömegtenyésztésével foglalkozó KGST koordinációs csoport ülése. A Mosonmagyaróvárod megtartott eszmecserén, a hazaiakon kívül bolgár, csehszlovák, lengyel, NDK-beli és szovjet szakemberek vettek részt. Megállapodtak abban, ho© elmélyítik, kiszélesítik kétoldalú kapcsolataikat. Az információcsere megjavítása érdekében a kétévenként esedékes tudományos ülések mellett, u©ancsak kétévenként szűkebb körű, speciális megbeszéléseket is tartanak, s í© ©akorlatiag minden évben találkoznak a témával foglalkozók. (MTI) Magyar híradástechnika az olimpián Misa mackó Integet az Elektroimpex eredményjelző táblájáról azon a kiállításon, amelyet Vlagyimir Popov, a moszkvai olimpia szervező bizottságának első elnökhelyettese nyitott meg pénteken a Kertészeti Egyetem Villányi üti A épületében. A tárlaton, amelyet a magyar—szovjet sportbarátok klubja rendezett, több mint e© tucat tablón láthatják az érdeklődők a moszkvai olimpiai játékokon szereplő 14 magyar cég — közülük kilenc az olimpia hivatalos szállítója — híradástechnikai termékeit, hazai iparunk, technikánk „olimpikonjait". A kiállítás április 20-ig tekinthető meg, hétköznap 10—18 óráig, szombaton és vasárnap 10—17 óráig. A megnyitót követő napon is alkalmi postabélyegzővel látják el a „Moszkva '80" emléklapot, hogy í© is emlékezetessé tegyék a kiállítást. (MTI) Áz energiatakarékos építésről Az építőanyagok, a kivitelezési technológiák és az épületek leggazdaságosabb energiamérlegeinek elkészítéséről és hasznosításáról tanácskoztak pénteken a Magyar Urbanisztikai Társaság székházában az európai építésiparosítási szervezet. az Europrefab meghívott szakértői, építésügyi kutatók és e©etemi tanárok. Fernando Aguirre spanyol professzor, az Europrefab elnöke vezette a tanácskozást, amelyen nyolc beszámoló alapján vitatták meg az energiatakarékos építés eddigi eredményeit. A tanácskozáson ajánlásokban foglalták össze a máris jól hasznosítható eredményeket, módszereket, és megjelölték azokat a kutatási irányokat, amelyek feltehetően a legrövidebb úton vezetnek el a kívánt célig. (MTI) Elismerés pártaktivistákiak Pénteken, tegnap Szegeden a me©ei pártbizottság kis tanácstermében pártaktivistákat köszöntöttek és — kedves figyelmességként — jutalmaztak. A megyei pártbizottság elismerését Gyárfás Mihály, a megyei pártbizottság titkára tolmácsolta. Elismerést kapott: Csikós Mir hály, Dáni Sándorné, Dunai Pál, Dudás István, Farkas Miklós, Fehér Lajosné, Kis Ernő, Margita Tibor, Rajnai István, Sajó Gyula, Tóth Tibor és dr. Váradi Márton. Az eseményen részt vett Szögi Béla, a megyei pártbizottság osztályvezetője is. A tisztább, szebb környezetért Megbeszélések a népfrontnál Tegnap jelent meg lapunkban a népfront városi bizottsága és a városi tanács felhívása, amelyben kérik Szeged lakosságát, az üzemeket, intézményeket, munkálkodjanak környezetünk tisztaságáért, szépségéért. A népfront megyei bizottsága — az országos tanács tavalyi, októberi fölhívására —, gazdag környezetvédelmi programot állított össze erre az esztendőre. Márciusban „Tiszta, kulturált környezetünkért" szorgoskodtak a KISZ-esek, s az újabb jelszó: „Rendet, tisztaságot a munkahelyeken május l-re!" Júniusban lesznek a Csongrád megyei környezet- és természetvédelmi napok, szeptemberben pedig az őszi társadalmi, tisztasági heteket rendezik meg a lakóterületeken. A környezet- és természetvédelem csak társadalmi öszszeíogással képes eredményeket elérni. A népfront is együttműködik az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal dél-alföldi felügyelőségével és minden intézménnyel, amelynek feladata a környezetvédelem. A megyei népfront környezetvédelmi bizottsága tegnapi, pénteki ülésén ezéit is tartott tájékoztatót a fiatal intézmény munkájáról Kmoskó András, a dél-alföldi felügyelőség igazgató helyettese. Egyebek között ismertette a természetvédelmi, hatósági feladatokat, valamint a környezetvédelemmel kapcsolatos teendőiket Dr. Mester János, a népfront környezetvédelmi bizottságának elnöke az idei munkatervet ismertette, végül Lednitzky András, a népfront megyei politikai munkatársa tartott tájékoztatást a környezet és természetvédelmi akció kezdetéről. Ugyancsak tegnap ülésezett a népfront városi bizottsága mellett működő környezetvédelmi társadalmi bizottság is. Itt a tavaszi iskolai kirándulásokhoz adott programjavaslatot a dél-alföldi felügyelőség. A társadalmi szervezetek, a környezet- és természetvédő szakemberek együttműködése, a lakosság tettrekészsége remélhetően szemmel láthatóan tisztábbá, szebbé teszi lakó- és munkahelyünk környékét. Országgyűlésünk a tényleges néphatalmat testesíti meg Jobban kell élni a parlament ellenőrzési jogával Apró Antal nyilatkozata Mlöleiasek sorozása Fontos tudnivalók A honvédelemről szóló 1976. évi I. törvényben foglaltak alapján az idén április 14. és május 14. között lartják Szegeden, az lfjúíági Házban az '962. évben született férfiak sorozását. A Szegeden állandó bejelentővel lakó fiatalokat a Csongrád me©ei Hadkiegészítési és Területvédelmi Parancsnokság írásban értesiti a sorozások pontos időpontjáról. Akik valamilyen oknál fogva a sorozáson való megjelenésre felhívást nem kapnak, azoknak május 14-én a sorozás helyén kell jelentkezniük. A Szegeden ideiglenesen lakó sorköteles fiataloknak a sorozását az állandó lakóhelyük szerinti me©ei, fővárosi hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokság végzi. A fiataloknak a sorozásra magukkal kell vinni a személyi igazolványukat, érvényes útlevelüket, a legmagasabb iskolai végzettségüket igazoló oklevelet, vagy igazolványt, a gépjárművezetői va©- műszaki munkagépkezelői engedélyt, a honvédelmi oktatásban való részvételről szóló igazolványt, továbbá a személyi körülményeiket tanúsító e©éb okmányokat. A sorozásra kerülő fiatalok kötelesek az értesítésben meghatározott időben megjelenni, vagy távolmaradásuk okát írásban, vagy szóban — esetleg hozzátartozójuk útján — a hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokságnak a sorozás időnontjáig jelenteni és igazolni. Fontos tudni azt is, hogy aki a sorozáson való megjelenési kötelezettságét önhibájából nem teljesíti, a rendőrség útján elővezethető es szabálysértés miatt pénzbírsággal sújtható. Az 1975-ben megválasztott országgyűlés, s a tanácsok megbízatása hamarosan lejár; az Elnöki Tanács határozata alapján június 8-án általános választásokat tartanak hazánkban. Ennek kapcsán Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyilatkozatot adott Mélykúti Attilának, a Magyar Távirati iroda munkatársának: — A demokrácia a szocialista társadalomban. így nálunk is, nem pusztán a közélet, az államirányítás eszköze, hanem annál jóval több, államrendünk és egész társadalmunk felépítésének lényegi vonása — mondotta. — Ahogy pártunk programnyilatkozata is leszögezi: szocialista társadalmunk fejlesztésének elsőrendű követelménye a szocialista demokrácia mind teljesebb kibontakoztatása. A dolgozók közvetve a választott testületek, a tömegszervezetek útján, s közvetlenül állampolgárokként is e©re nagyobb mértékben vesznek részt a társadalom életének irányításában, a közü©ek vitelében. A felszabadulás előtt, 1935-ben például 9 millió lakos közül 3 milliónak, vagyis az állampolgárok mindössze egyharmadának volt szavazati joga. A legutóbbi, 1975-ös választáson hazánk 10 540 000 lakosából 7 670 000 állampolgár élhetett az általános, egyenlő és közvetlen választójoggal, titkosan szavazva a jelöltekre. És a szocialista Magyarország jelenlegi parlamentjébe, az ország©űlés 352 tagú testületébe népünk — eredeti foglalkozás szerint — 157 munkást, 48 parasztot, 146 értelmiségit és egy egyéb foglalkozásút választott meg. Százegy nő és 37 harmincévesnél fiatalabb képviselő vesz részt a parlament munkájában. Országgyűlésünkben jelen vannak a fontosabb társadalmi szervezetek és mozgalmak képviselői, valamint egyházi személyiségek is. Mindezek alapján elmondhatjuk, ho© a Magyar Népköztársaság országgyűlése összetételében is a tényleges néphatalom megtestesítője, valóságos népképviseleti szerv, amely hű tükre szocialista nemzeti egységünknek. — Hogyan érvényesül a szocialista demokrácia az országgyűlés gyakorlati tevékenységében? — Parlamentünk fontos helyet foglal el és jelentős szerepet tölt be államszervezetünkben. Országgyűlésünk a Magyar Népköztársaság legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szerveként az elmúlt öt évben is felelősen gyakorolta a népszuverenitásból eredő valamennyi jogot. Biztosította a társadalom alkotmányos rendjét, meghatározta a kormányzás szervezetét, irányát és feltételeit. Az alkotmány előírásainak megfelelően tevékenykedtünk tehát, ami azt is jelenti, hogy nálunk — hasonlóan más szocialista országokhoz — az állami mechanizmus az államhatalom egységének elvére épül, vagyis minden állami szerv alárendeltje a parlamentnek. Elsősorban ebben fejeződik ki országgyűlésünk működésének iemokratikus, azaz néphalalmi jellege. A másik fontos elemet — amely egyébként szintén csak a szocialista országokra jellemző —. a választók és a képviselők folyamatos kapcsolata, s a képviselői tevékenység választópolgári ellenőrzése jelenti. Szocialista alkotmányunk rögzíti a képviselői felelősség két alapintézményét: a választók előtti beszámolási kötelezettséget és a visszahívás lehetőségét, így válik lehetővé, hogy a választók befolyása a népképviseleti szervekben a szavazással ne szűnjék meg, hanem állandósuljon, s e©re sokrétűbbé váljon. Országgyűlésünk ebben a ciklusban a kormány előterjesztése alapján 24 törvényt alkotott. Ezzel közelebb jutottunk annak a nagyszabású kodifikációs munkának a befejezéséhez, amely célul tűzte ki, hogy — alkotmányunk alapelveit szem előtt tartva — rendeletek helyett döntően törvényekkel szabályozzuk az alapvető társadalmi viszonyokat, az állampolgári jogokat és a kötelességeket, valamint az államszervezet felépítésének és működésének meghatározó elveit. A rendeletekkel történő kormányzásról tehát áttértünk a törvényekre épülő kormányzásra. — Milyen következtetések vonhatók le a törvénytervezetek társadalmi vitáiból? — Pártunk útmutatásának megfelelően az elmúlt öt évben tovább erősítettük a törvényalkotás társadalmi nyilvánosságát. Széles körben és rendszeresen megvitatva valamennyi tervezetet, hasznosítottuk az állampolgárok, a társadalmi s a szakmai szervek észrevételeit és javaslatait. Az elmúlt öt esztendő alapján tehát leszögezhetjük, hogy a törvények előkészítésében is erősödött a demokratizmus. A társadalmi fórumok szervezésében és értékelésében tevékenyen részt vettek a Hazafias Népfront bizottságai és a szakszervezetek. A lakosság javaslatainak hasznosításán túl ezek a párbeszédek segítették a leendő törvény előzetes megismertetését, s kovácsolták az állampolgárok e©etértését is. — Hogyan érvényesült az elmúlt öt esztendőben az országgyűlésnek az állami szervek működését ellenőr-" ző tevékenysége? — Elmondhatjuk, ho© ebben a fél évtizedes periódusban — amelyben országgyűlésünk 19 beszámolót vitatott meg — még jobban érvényesült a parlament ellenőrző jogköre. A beszámolókkal az országgyűlés belpolitikai életünk nagy horderejű kérdéseit tárgyalta meg, s jóváhagyta a kormány külpolitikai tevékenységét. Ezek a tanácskozások — lévén az országgyűlés ülései nyilvánosak — jól szolgálták közvéleményünk tájékoztatását, s ezen keresztül az adott állami feladatok végrehajtásába a lakosság bevonását is. A parlamenti ellenőrzés sajátos eszközével, az interpellációval 32 alkalommal éltek a képviselők. Az állandó bizottságok munkája egyrészt közvetlenül kapcsolódott az országgyűlés plenáris üléseihez, másrészt az ülésszakok közötti időben, ellenőrző funkciójukat gyakorolva biztosították az ország©űlés működésének folyamatosságát. E tevékenységük során öt év alatt 310 ülést tartottak, több mint 400 napirendi témát vitatva meg. Ezeken az üléseken számos képviselő fejtette ki a törvényjavaslatokhoz fűződő véleményét. Az ülésszakokon tárgyalt törvényjavaslatokhoz ebben a ciklusban a bizottságok több mint 100 módosító javaslatot nyúitottak be. — Milyen előrelépésről, milyen kezdeményezésről lehet beszélni a választókkal való közvetlen kapcsolat erősítésében, a választókerületi munkában? — A képviselők az elmúlt fél évtizedben választóik, a köz érdekében, a néptől kapott felhatalmazás felelősségét átérezve teljesítették megbízatásukat. A képviselők és a választók kapcsolatában a beszámolók jelentették az e©ik legfontosabb láncszemet. Parlamentünk tagjai tájékoztatták választóikat az országos és a helyi politikai életben végzett munkájukról, ismertették az országgyűlés tevékenységét, az időszerű állami feladatokat. E kötelességüknek a • képviselők önálló beszámolón, falugyűlésen, tsz-közgyűlésen, pártnapon, előadóként- vagy felszólalóként tettek eleget. A képviselők és a választók a ha©ományos fogadóórákon közvetlenül, személyesen is találkoztak. Az előre meghirdetett fogadóórák mellett mind több képviselő rétegtalálkozón, falugyűlésen vagy üzemlátogatáson tart fogadónapot A formák tehát változatosak, ám a hangsúly változatlanul a közvetlen kapcsolat kialakításán van. A képviselők választókerületi munkáját jól segítették a helyi politikai, állami és társadalmi szervezetek. A népfrontbizottságok — a HNF VI. kongresszusa útmutatásának megfelelően — részt vettek a beszámoló ©ülések, a fogadóórák szervezésében, a lakossági kapcsolat erősítésében. Jól látták el feladataikat a me©ei képviselőcsoportok is, segítve tagjaik felkészülését az országgyűlési és a bizottsági ülésekre. Gazdagították a képviselőknek a választókerületük életét átfogó tájékozódását és tapasztalatszerzését is. — A politikánkból eredő alapvető követelmények teljesítése mellett — az elmúlt öt esztendő tapasztalatai alapján — mely területeken fejlesztheti munkáját az országgyűlés? — Pártunk most lezajlott XII. kongresszusa meghatározta feladatainkat a gazdaság, az életkörülmények, a kultúra, az állami élet területén. Ezek a célkitűzések irányt mutatnak az országgyűlésnek is. A kongresszus külön is elemezte és meghatározta a parlament működésének irányát. Kádár János elvtárs előadói beszédében megállapította, ho© az országgyűlés az alkotmány előírásai szerint végezte munkáját, „széles körű nyílt vitákra támaszkodva a társadalom fejlődését szolgáló számos törvényt alkotott, folyamatosan napirendre tűzte, áttekintette a törvények végrehajtását, ellenőrizte a kormány tovékenységét". A kongresszus határozata szerint: „Az országgyűlés a jövőben is számoltassa be a kormányzati szervek vezetőit fejlődjék tovább az országgyűlési bizottságok munkája, fokozódjék a képviselők aktivitása választókerületükben és az országos kérdések megoldásában, váljék szorosabbá kapcsolatuk választóikkal ..." A határozatnak ez a megfogalmazása a parlament tevékenységének kétirányú, úgy is mondhatnánk, tartalmi és .módszerbeli fejlesztését jelenti. Az elmúlt, több mint e© évtizedes kiterjedt törvényalkotó tevékenységre támaszkodva az országgyűlésnek egyrészt még jobban kell élnie a meghozott törvények és más fontos döntések ellenőrzésének iogával. Másrészt — még jobban egybekapcsolva — fejleszteni kell a '"éiviselői munka három területét: az ors'óg^vűlé? plé•uimnin. a hizosttn "okban és a '"iias7»ó''»T-ületekben végzett munkát. Ügy gondolom, hogy a megválasztandó új országgyűlés az eddigi tapasztalatokra éWtve. s azokat továbbfejlesztve jól és eredményesen fogja szolgálni pártunk XII. kongresszusa határozatainak valóra váltását, állami és társadalmi életünk \ 'iemokratikus vonásainak további erősítését — mondotta befejezésül Aprq Antal.