Délmagyarország, 1980. április (70. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-01 / 77. szám

Kedd, 1980. április 1. 3 F-elszabadulásunk 35. évfordulója alkalmából Díszünnepség, koszorúzás, fáklyás felvonulás, díszszemle Hazánk felszabadulásának mán hősi emlékműnél. Dél- A fővárosban április 3-án, 35. évfordulója alkalmából előtt 11 órakor a Széchenyi ünnepi külsőségek között, díszünnepséget rendez Sze- téri szovjet hősi emlékműnél katonai tiszteletadással fel­ieden az MSZMP Csongrád helyezik el a megemlékezés vonják az állami zászlót az megyei, Szeged városi ésjá- és a hála virágait Országház előtt, a Kossuth rási bizottsága, a megyei és A megye társadalmi, gaz- Lajos téren, a Magyar Nép­városi tanács, a Hazafias dasági, politikai fejlődését a köztársaság nemzeti lobogó­Népfront megyei és városi a felszabadulástól napjainkig bizottsága. Az ünnepséget a bemutató emlékkiállítást áp­Zenés Színházban április 3- riüs 2-án, szerdán 14 órakor án, csütörtökön tartják; ko- nyitják meg a Csongrád me­rábbi közlésünktől eltérően gyei tanács aulájában, nem este hét, hanem hat órai A fiatalok széles tömegét ezen a napon koszorúzási kezdettel. Ünnepi beszédet mozgósító, felszabadulásunk ünnepséget tartanak a Sza­Török József, az MSZMP 35. évfordulóját köszöntő badság téri szovjet emlék­Csongrád megyei végrehajtó fáklyás felvonulást ugyan- műnél és a Hősök terén, a bizottságának tagja, a váró- csak április 2-án, este 8 órai magyar hősök emlékművé­si pártbizottság első titkára kezdettel rendezik meg. A nél. Népköztársaságunk fegy­mond. menet az Árvízi emlékműtől veres erői: a Magyar Nép­Másnap, április 4-én, pén- jndul, s a Széchenyi térig hádsereg, a határőrség és a teken délelőtt 10 órakor ko- vonul, ahol a fiatalok meg- munkásőrség egységei április szorúzási ünnepséget rendez- koszorúzzak a Széchenyi tér 4-én katonai díszszemlén kö­neli a Dugonics-temetőben a szovjet hősi emlékműnél és északi oldalan levő szovjet szonUk ját, a munkásmozgalom vö­rös zászlaját pedig a Gellért­hegyen. Harmadikán este díszünnepséget rendeznek az Erkel Színházban. Ugyan­Belvárosi temetőben a ro- hősi emlékművet. Átadlak az idei Ybl Miklós-dijakat Hétfőn a Magyar Építőmű­vészek Szövetségének szék­házában kiosztották a kima­gasló építészeti alkotásokat elismerő 1980. évi 'Ybl Mik­lós-dijakat. Ybl-díjat kapott: Bajnay Zsolt, a KERTI építésze, a siófoki vásárcsarnok: De­mény Tamár, az Iparterv építésze, az Özdi Kohászati Üzemek oxigéngyárának ter­vezéséért; Gettó József, a Dél-dunántúli Tervező Vál­lalat építésze az oktatási és nevelési épületek összefüggő tervezési folyamatában kifej­tért munkásságáért: Gere Mihály és Mohácsi Péter, a Keletterv építészei a házgyá­ri panelekből épülő lakó- és középületek, valamint a Ho­tel Zakarpatje tervezéséért és a házgyári fejlesztésben sze. a győri Martinovics tőr 1—2. számú műemlék épüle­tek helyreállításának terve­zéséért; Pál Balázs, az Ipar­terv építésze több évtizedes építéstervezési és építészel­méleti munkásságáért; K. Ráduly Piroska építész több évtizedes városépítészeti munkásságáért és Eger város településcsoportja általános rendezési tervének városépí­tészeti koncepciójáért: Roth János, a Lakóterv építésze a pozsonyi diákszálló, a csopa­ki vállalati üdülő, és más. szállásjellegű paneles épület tervezéséért: Tarnai István, a Délterv építésze a Szegedi Orvostudományi Egyetem Dóm téri oktatási épületének tervezéséért. A díjakat Ábrahám Kai­kifejtett tevékenységükért; . mán építésügyi és városfej­Hulyák Anna, a Vátti épité- lesztési miniszter adta át. Rózsa Ferenc-dijak Hétfőn a Parlamentben a közelgő felszabadulási év­forduló alkalmából újságíró­kat tüntettek ki. Rózsa Ferenc-díjat kapott Dobsa János, az MTI szer­kesztöségvezetöje, Dolecskó Kornélia, a Népszabadság munkatársa. Gombó Pál, a Magyar Sajtó főszerkesztője, Matolcsy Károly, a Magyar Nemzet szerkesztő bizottsá­gának tagja. Mészáros Ottó, a Pest megyei Hírlap fő­munkatársa és Vértes Éva, a Magyar Rádió főmunkatársa. Harminchármán részesül­tek állami kitüntetésben és 22-en vették át a Kiváló Munkáért kitüntető jelvényt. A kitüntetéseket Bajnok Zsolt, a Minisztertanács Tá­jékoztatási Hivatalának el­nökhelyettese adta át. Az ünnepi eseményen je­len voltak: Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyet­tese és Óvári Miklós, a Köz­ponti Bizottság titkára, a Politikai Bizottság tagjai, valamint Győri Imre. a KB osztályvezetője. hazánk felszabadu­lásának 35. évfordulóját. Szovjet hajóraj látogatása Á fasiszta Németország felett aratott győzelem kö­zelgő, 35. évfordulója alkal­mából a szovjet dunai flot­tilla egy hajóraja menetet hajt végre a Dunán, mely­nek keretében tisztelgő láto­gatásokat tesz az útvonal országaiban. A hajóraj, amely vasárnap délután ha­zánk területére érkezett, április 2—5. között Buda­pesten tartózkodik. Szovjet veteránok Budapesten A Magyar Partizán Szövet­ség meghívására hétfőn, teg­nap Budapestre érkezett a szovjet háborús veteránok bizottságának küldöttsége, Szergej Alekszandrovics Andrjuscsenko altábornagy vezetésével. A küldöttség tárgyalásokat folytat a két szervezet további együttmű­ködéséről, én részt vesz a hazánk felszabadulásának 35. évfordulója alkalmából ren­dezendő ünnepségeken. erw M; MSZBT-kiildöttség utazott Moszkvába \ Hétfőn Szakali Józsefnek, az MSZMP KB tagjának, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökének vezeté­sével elutazott Moszkvába a Magyar—Szovjet, Baráti Tár­sasáig küldöttsége. amely részt vesz a hazánk felsza­badulásának 35. évfordulója alkalmából rendezendő ün­nepségeken. A delegáció Fe­rihegyi búcsúztatásánál jelen volt Ivan Vasziljevics Szali­mon, a Szovjet Baráti Társa­ságok Szövetségének magyar­országi képviselője. SZOT irodalmi ösztöndíj Pályázati felhívás A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa — a Magyar Írók Szövetségével kötött együttműködési megállapo­dás alapján — pályázatot hirdet SZOT - rodalmi ösz­töndíj elnyerésére. Az. ösz­töndíj havi összege 3000 fo­rint, időtartama 1 évtől 2 évig terjedhet. Azok az írók pályázhatnak, akik már eddig megjelent műveikkel kifejezték tehet­ségüket, és akik az ösztöndíj időtartamán belül a célkitű­zéseknek megfelelő irodalmi mű alkotására kötelezettsé­get vállalnak. A pályázat életkorhoz nem kötött. A pá­lyázati kérelmeket 1980. má­jus 10-ig a SZOT kulturális, agitációs és propagandaosztá­lyára (Budapest VI.. Dózsa György út 84 *B 1415) lehet benyújtani. A pályázathoz csatolni kell: a pályázó ön­életrajzát. eddigi írói mun­kásságának részletes ismer­tetését és az ösztöndíj idő­tartamán belül megalkotan­dó műre vonatkozó tervét. agyarázkodnak, mentegetődznek még a legjobbak is, nem hogy a közepe­sek, a gyengék, azaz — tisztelet a kivételnek — majd mindenütt ezt tették, teszik a legutóbbi hónapokban. A ma­gyarázat, a mentegetés annak szól, miért nehezebb, kevésbé gazdag ígéretekkel teli a vállalat jelene, mint volt tegnapja, mi­ért várható a nyereség apadása, a fejlesz­tési források szűkülése, mivel a szabályo­zók, az elvonások... S itt hosszú lista kö­vetkezik, mi minden változott, módosult, s legtöbbször — ismét tisztelet a kivétel­nek — ez a mi minden kizárólag olyan tényezőket foglal magába, amik a vállala­ton kívül találhatók. A szabályozás, az irá­nyítás sokféle eleme terítékre kerül az ilyen beszélgetések alkalmával, s bár a magatartás érthető — mert valóban megvál­tozott az a környezet, amelyben a gazdál­kodó egységek napjainkban tevékenyked­nek —, de el nem fogadható. Nem elvi föltételezés, nem elvont igazság, hanem gyakorlati tapasztalatok igazolta tény ugyanis: a vállalat eredménye elsősorban saját munkájától, teljesítményétől — le­hetőségei hasznosításától — függ. Hivatkozásnyi tényt erre: különféle vizsgálatok, így egyebek között a Pénz­ügyminisztérium Bevételi Főigazgatósá­gának elemzései egybehangzóan azt mu­tatták, hogy a jelentős eredményromlás­sal dolgozó vállalatok kétharmadánál bel­ső okokra vezethető vissza — megalapo­zatlan fejlesztésekre szervezetlenségből fakadó költségnövekedésre, stb. — kedve­zőtlen változás! S mindennapos tapaszta­lataink is arra intenek, hogy míg erős a kritikai hajlam a környezeti elemek mó­dosítása miatt, a gazdálkodás cégen belü­li elemei alig kapnak figyelmet, törő­dést. Gyakran az egyszerű rend, az alap­vető szervezettség is hiányzik ott, ahol természetesnek látszó mozdulatokkal mu­togatnak kifelé, másokra és másra, azok­ban keresve az eredményromlás magya­rázatát. Olyannyira tipikus, tehát széles körben megtalálható ez a magatartás, hogy az MSZMP XII. kongresszusán is szót kellett ejteni róla, Kádár János, a párt első tit­kára, a vitát összefoglaló beszédében így fogalmazott: „... az igazgatók is hagyják abba a számitgatást, hogy ha csak a tava­lyi elvonás lenne, mennyivel több volna az idei nyereségük. A nemzetközi gazda­sági környezettel úgy kell számolnunk, ahogyan van. Ilyen a helyzet, így kéli élni. dolgozni és boldogulni". S persze: az igazga­gatók említése képletes csupán, hiszen nem egyedül ők azok, akik hajlanak az ilyes­fajta számitgatásokra, ez a felfogás, szem­lélet az irányító szerveknél éppúgy föllel­hető, mint a műhelyirodákban, a társadal­mi szervek gyakorlatában, azaz nem szemé­lyekhez kötött, sokkal inkább kapcsolódik munkastílushoz és munkamódszerekhez, olyan stílushoz, módszerekhez, amiket túl­haladott az idő, amik értelmét elvette a megváltozott gazdálkodási környezet. Emlékezzünk csak: a szabályzók változ­tatását mindenkor sopánkodás fogadta, s egy-két esztendő múlva kiderült, a válla­latok — némelyek nem is túlzott erőfeszí­tésekkel — növelték bevételeiket, nyeresé­güket. A magyarázat nemcsak abban ke­reshető, hogy a szabályozás sem volt kö­vetkezetes — fölmeptések megadása, egye­di elbírálások alkalmazása, stb. — hanem abban is, hogy a termelőegységek hozzá­nyúltak a féltve őrzött — meg: a még föl 6em tárt — tartalékaik egy részéhez. A legjobb érv soha nem a panász-szó, hanem a cselekedet, a feltételekkel szembesített cselekedet. Tökéletes szabályozás, irányítás nem létezik, nem teremthető meg, de folyamatosan tökéle­tesíthető, finomítható az, ami van, ehhez azonban nélkülözhetetlen a gyakorlat ki­rályvize. ami megmutatja, mi a nemes­fém, mi a hamisítvány. A gyakorlat ta­pasztalatait. elsősorban a vállalatok mun­kájukkal produkálják; áruik mellett ezt is megtermelik. S ezt, nem panaszokat, egyrészt-másrészt típusú okoskodásokat kell előállítaniuk ahhoz, hogy léphessünk, mind a szabályozás, az irányítás további javításában, mind — és elsősorban — a gazdálkodás eredményeiben. M. O. Kézműves­vásár Pécsett vasárnap tartották az első országos kézműves kirakodóvásárt. A látványos, mozgalmas eseménynek 50—60 ezer láto­gatója volt, s többségük nem­csak nézelődött, hanem vásá­rolt is valamit. Volt. miből. Az ország minden részéből csaknem kétszáz kézműves gyűlt össze és rakodta ki a portékáját az új vásárcsar­nokban. Tornaszoba az óvodában Pintér József felvétele Az első tornabemutató Tegnap, hétfőn délelőtt mar rögtönzött tornabemu­tatóval köszönthették a kék tornaruhás pöttömnyi gyere­kek a szerény ünnepségre meghívott vendégeket, a munkát elvégzőket. Kistele­ken. az 1. számú óvodát — amelyet a volt kollégiumból alakítottak ki — tavaly már­ciusban adták át rendelteté­sének A négy csoportban 136 gyerekkel - foglalkoznak az óvónők. A legkisebbek ne­velésének is fontos része a testnevelés, ám az ehhez szükséges feltételek ma még kevés gyermekintézményben biztosítottak. Elismerésre méltó hát minden olyan kez­deményezés. amely a megle­vő lehetőségek kihasználásá­val, s ha kell. társadalmi munkával igyekszik ezen változtatni. A tornaszobában bordásfal, gyűrű, nyújtó, forgódob. zsá­moly. padok, tornaszőnyegek és mászókötelek várják majd a kisteleki apróságokat. Az átalakítás során közel 30 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek a brigád tagjai. Mentsük értékeinket Április l-löl május 10-ig: pamutakció Sok szó esik manapság a háztartásokban eddig kido­básra ítélt hulladékokról, amelyek nagy része komoly érték lenne a népgazdaság számára. Az energiahordozók és az alapanyagok világpiaci árának növekedése hazánk­ban is arra a felismerésre vezetett, hogy nagyobb fi­gyelmet kell szentelni a hasznosítható anyagok gyűj­tésére és ezeknek az úgyne­vezett másodnyersanyagok­nak a fokozottabb ipari föl­használására. Hogy mi ösztönöz bennün­ket erre, miként menthetjük meg ezeket az értékeket, er­ről tájékoztatta tegnap, hét­tőn délelőtt Budapesten^ a lapok képviselőit • Molnár László, a MÉH Tröszt vezér­igazgatója. Elsősorban az ország gaz­dasági érdeke parancsolja, hogy ne dobjuk a szemétbe az odahaza fölöslegessé vált ruhaneműt, napilapot vagy képes folyóiratot. Ezek a hulladékok ugyanis nyers­anyagként újból * fölhasznál­hatók, méghozzá, mivel „be­épített" energiát tartalmaz­nak. igen olcsón. Nem lehet közömbös ez olyan ország számára, amely nem bővel­kedik természetadta nyers­anyagokban. Ugyanakkor bi­zonyos gyártási technológiák nem is nélkülözhetik a má­sodnyersanyagok fölhaszná­lását, mint például az ócska­vasat az acélgyártás. A hul­ladékok hasznosítására sar­kall bennünket a környezet­védelem is: nemcsak egész­ségünknek teszünk jót. ha igyekszünk minél kevesebb szemetet fölhalmozni és költ­séges módon megsemmisíte­ni, hanem közös pénztár­cánknak is. És az sem utol­só szempont, hógy egyre .gyérülő természeti kincsein­ket is megkímélhetjük így. Kimutatták például, hogy ezer tonna papírhulladék fölhasználásával 10 hektár­nyi erdőt menthetünk meg. Évről évre egyre több em­ber érti meg a hulladékgyűj­tés fontosságát, jelzi ezt a l MÉH növekvő forgalma is. A beérkezett háztartási tex­tilhulladék mennyiségével éa minőségével azonban nem lehet elégedett a tröszt, il­letve a magyar ipar. Nincs elegendő géptisztító ron­gyunk. S ha nincs, kényte­lenek vagyunk drága valu­táért importálni. A tröszt vezérigazgatója el­mondta a sajtótájékoztatón: április 1. és május 10. között országos méretű háztartási textilhulladék-gyűjtési akciót indít a MÉH a gondok eny­hítése érdekében. A cél az, hogy ez idő alatt ezer tonna textilhulladék jusson el a telepekre, s 2,5 millió forint értékű devizát sikerüljön megtakarítani az országnak. Milyen anyagokat vesz át a MÉH? Tiszta, fehér vagy színes, háztartási pamuttex­til hulladékot, de mosatlant is, alacsonyabb kilónkénti áron, és szükség van a ve­gyes háztartási textilhul­ladékra is. Pamutakció a ne­ve ennek a mostaninak, te­hát zömmel ilyen anyagot vásárolnak a telepek. Nem kizáró ok a kisarányú mű­szálkeverék sem.. Az esetle­ges vitát az átvevőhelyen tartott mintadarabok alapján lehet eldönteni. Hogy mi a fizetség a be­szállított ruhákért? Való igaz, ebből egyetlen család sem gazdagodhat meg, annál jobban jár azonban a nép­gazdaság. De hogy egyéni érdekeltség is fűtse az em­bereket, minden 20 forint ér­tékű, átadott textilhulladék után ajándéksorsjegyet nyúj­tanak át. A sorsolás június 20-án lesz, a csillebérci út­törőtáborban. Ott dől el, ki a főnyeremény, a Trabant személygépkocsi boldog tu­lajdonosa, és ki örülhet a Color Star színes televízió­nak, az Uranus tévének, va­lamint a több ezer és több száz forintos vásárlási utal­ványoknak. Keresse elö tehát ki-ki a szekrény alján helyet fogla­ló, porosodó, használhatatlan holmikat, elvégre sose lehet tudni... Ch. Á.

Next

/
Oldalképek
Tartalom