Délmagyarország, 1980. április (70. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-01 / 77. szám

4 Kedd, 1980. április 1. 4 • Vizek, vezetékek, csatornákA bels8éPítész műhelyében * ' Gyakorló belsőépítészek presszórészletek és borozók gatottsági tényező is deterA Föld vízkészletének alig víz folyt a csapokból. Tudo- zárt csatornában vezetik több mint két százaléka az mása volt erről a vízművek- hattyastelep felé, majd tiszédesvíz, de ennek nagy ré- nek is, olyannyira, hogy a titás után ömlik egy helyen sze is a sarkvidéken talál- vállalat jelenleg egyik legko- a Tiszába. ható, jégtakaró és gleccser molyabb gondja ls ezzel kap- Annál is Inkább sürgető formájában. A kevés hozzá- csolatos. Valamennyi szege- ez az alapvető korszerűsítés, férhető, ivásra alkalmas víz dl kút robbanásveszélyes a mert a vízfogyasztással azonban hovatovább termé- vízben oldott metántól — együtt nő a szennyvíz menyszetl ritkaság lesz: a Föld állapították meg a JATE ku- nyisége, azaz a Tisza fertőlakosságának 85 százaléka tatól. Méghozzá olyannyira, zöttsóge. A környezetvéde-' ugyanis már egészségre ár- hógy feltétlenül gáztalaníta- lem tehát műszaki lntézketalmas vizet iszik. Saját nl kell. Ennek egyik, olcsóbb dést is követel. A központi jövőnket veszélyeztetjük, ha módja — ha nagy felületen szennyvíztisztító telepet két nem álljuk ütját u vizek el- érlntkeztetik a vizet a leve- lépcsőben építik föl, először szennyeződésének. gővel — egyebek között a a mechanikai tisztítást oldkellemetlen megjelenésű, de ják meg ráccsal, homokfogóSajátos gondokkal kell egészségre nem ártalmas vaL, ülepítővel, majd a biomegküzdeníük világszerte a vashidroxid kiválást idézi lógiai szennyvíztisztítót kékörnyezetvédelem szakom- elő. E vízminőséget károsító szítik el. bőreinek, aszerint, milyen eljárás helyett más megöl- Ezen kívül jogi eszközökföldrajzi, geológiai, gazda- dást kere6 a vállalat kel is megpróbáljuk védeni sági körülmények határoz- Nálunk jelenleg jókora o víz tisztaságát és a csatorzAk meg az adott helyen a területek nem kapcsolódtak nák, a berendezések épségét. víz minőségét be a csatornahálózatba, s a Az az intézmény, amely 27 Hazánk felszíni vizelnek szennyvíz közvetlenül a ta- fajta anyag valamelyikének 9(i százaléka külföldön ered. lajba kerül szikkasztással, határérték fölötti mennyiséKét vizgyfljtőnk, a Duna és Sajnos akkor is, ha a talaj- gével szennyezi a vizet, köa Tisza övezetében egyenlőt- víz-viszonyok ezt nem en- teles bírságot fizetni, len a vízkészletek eloszlása, gednék meg. A városban A vízművek laboratóriumi elsősorban a földrajzi viszo-- egyébként 178,0 kilométer vizsgálatai szerint a szegedi nyok miatt. Nehezíti n víz- hosszúságú csatornarendszer üzemek, főként az élelminyerési lehetőségek bővíté- vezeti el a szennylvlzet, hol szeripari, a nehéz- és a gépsét, hogy ezelceá a területe- 20 centiméter, hol 270 centi- ipari üzemek, ülepedő anyagken épültek föl legnagyobb méter átmérőjű csöveken. A gal, zsírokkal, olajokkal, ipari városaink is. legszélesebb természetesen a szulfáttal és rézzel terhelik A szélesebb kitekintés legkorszerűbb, a rókus-móra- a közcsatornákat Emiatt után nézzünk szét szűkebb városi főgyűjtő, amely Észak- 1972-től 1979-ig 21,3 millió pátriánkban. Szegeden: ml- déli irányban szeli át a vá- forint bírságot kellett fizetlyen vizet isznak itt az em- rost. Mélycsatornának hív- niük. Hogy volt-e nevelő berek, milyen vizet használ Ják, noha a világ hasonló vagy kényszerítő hatása a föl az ipar és milyen vizet csatornái közül talán ez fek- pénzbüntetésnek? Néhány ad vissza a természetnek, szik a legkevésbé mélyen, üzemben hoztak lntézkedéelegendő vizünk van-e. és De, hogy a víz lefolyjék, seket a környezetvédelem cíelcgendő lesz-e, elég tiszta biztosítani kellett a lejtését, mén, de az igazi cél sajnos lesz-e majdan itt élő gyer- Átemelők közbeiktatása még a progresszív birság csökkeninekeinknek, unokáinknak? mindig gazdaságosabbnak tése vagy stabilizálása volt Minderről dr. Tószegi Leven- bizonyult mint a csatorna * téné, a Szegedi Vízművek és mélyebbre fektetése. Ezért Mindebből talán kitűnik: Fürdők laboratóriumának épüít föl a rókusi átemelő Szeged sem feneketlen kutakvezetője tájékoztatott is, ahol szivattyú segítségé- ból nyeri a biológiai és gazSzeged az ország legmé- vei jut a szenyviz az egyik daságl léthez nélkülözhetetlyebben fekvő települése, csatornaszakasz legmélyebb len vizet. És már tudjuk: az Viszonylag könnyen Jutunk pontjáról a következő leg- sem mindegy, miként szolgálitt vízhez, ugyanakkor ala- magasabb szintjére. tatjuk vissza a természetnek po6an megszenvedünk a összesen hét átemelőn ke- hajdani tiszta kincsét Ipari szenny- és csapadékvizek, a resztül visz a szennyvíz út- üzemek vezetőjének, és a belvizek elvezetésével. ja a Tiszába. Jelenleg négy városszéle lakójának egyaránt Sok évvel ezelőtt akár el- kifolyóból ömlik a város kötelessége, hogy takarékosbizakodottak is lehettünk szennyvize az élővízbe. Ez kodjék folyékony értékünkvolna: a város alatti, több nem lehet a végleges megöl- kel és a jövőre is gondolva rétegből nyerhető, magától dás. A tervek szerint a őrködjék tisztaságán. föltörő mélységi víztártaié- szenny- és csapadékvizet Chikán Ágnes kunk kimeríthetetlennek minálja. A Remy Martin presszóban például határozottan elkülönül az átfutó forgalom az intimebb, nyugalmasabb térrésztől, ahol vagyunk valamennyien. Alig képei váltakoznak a lapokon, várjuk, hogy fedél legyen a azután archaikus vagy könyfejünk felett, azon nyomban nyed formaképzésű székeket, hozzáfogunk a munkálkodás- homlokzati dekorációkat és hoz. Feltérképezzük sajátsá- lágy hajlékonyságú üvegedé- . gos térbeli adottságainkat, nyeket látunk. Olyan tárgya- ^ndTze^alálhato 'Magaaz majd bútorokkal, textiliák- kat és környezeteket, ame- renűszer található. Maga az kai, világítótestekkel — s a Jyeknéí a funkcionális és az legkülönfélébb tárgyakkal.— esztétikai tényezők szerencsésen kiegészítik egymást. Kovács Anikó tanulmánya is elsősorban ezt a kettős meghatározottságot veszi alapul, miközben nagy benépesítjük a lakást. Hogy praktikus, kényelmes és szép legyen, hogy jól érezzük magunkat benne. A hivatásos belsőépítész is ezt teszi vol taképpen csak naRyobb mé- bemutatja a jeles belsőépfretekben. önállóbb forma- íé?z. Pályaját. A jelentősebb képzéssel, komolyabb felelősséggel. Náluk n külső- és belső tér összehangolása, a belsőépítészeti rendszer megkomponálása majd mindig a szélesebb közönség érdekeit szolgálja, mert az előadóteU alakú bárpult kialakítása is újszerű, amivel egyrészt az optimális vendéglétszám ellátását, másrészt a kiszolgálók célszerű mozgását biztosította a tervező. Lám, vonalakban ennybf be!e?.zó' az vesz életvitelünk milyensegébei A sok-sok kötöttség ellenére persze az igazi belsőépípítész nem veszti el egyéniségét. A sörözők és borozók komponálása például lehetőséget nyújtott Mikó Sándornak, hogy visszatérjen kedvenc anyagához: a fához. A Rondella borozó vagy az Erdélyi Sörkert bútorzatában, térszervezésében a népi tárgyformálás évezredes tapasztalatai éppúgy jelen vannak, mint a népművéfeladatokra, a komolyabb ta nulságokkal szolgáló tervezői munkákra koncentrál, s mindehhez sokoldalú, meggyőző erejű reprodukciós anyagot mellékel. Mikó Sándor munkássága remben. a szállodában vagy főként a vendéglátóiparhoz az útszéli borozóban is jól kapcsolódik. Az előző felsokellene érezni magunkat. rolásból is kitűnhetett, hogy Amatőr belsőépítészek va- különböző rendeltetésű szálgyunk tehát mindannyian, lók. éttermek, presszók és de igazában keveset tudunk borozók belsőépítészeti terá hivatásos alkotók tevé- vezését végezte, amelyek kö- szetből kihámozott célszerű kenységéről Van aki a bú- zött ott van a Royal Nagy- gondolkodás. Egyébként is: tortervezésre szűkíti munká- szálló> a Dunapark Kávéház ját, mások meg teremberen- , az „Erdélyi Sörkert, dezőket látnak bennük. Hol- Nyilvánvaló hasonloságok, ott a belsőépítész egyszerre azonos kézjegyek ismerhetők rendező és tervező ember. fheV ezfb*" * JíZT'unfc aki a komplex térszervezés- ™ég's egye,db , • „i ? ,1. i i . * nos 'zu majd minden pro"f1*?®"^ falburkolatot tér- dukció A kfitet lróJa ^ elválasztókat, netán faliszo- tikuaan érzékeltetl> miként nyeget és gyermekjátekot ViUtozik a tervez6 gondolkokomponái. S ha betoppanunk dásmódja, ahogyan egy-egy egy-egy igényesen, esztétíku- újszerű feladat jelentkezik, san kialakított étterembe összehasonlítja az Amigo és vagy házasságkötő terembe, a Te meg én eszpresszó ki mondja meg. hol találjuk megoldását, amelyekben a meg az alkotok neveit. Szó- méretbeli adottságok eltérő Mikó Sándor kisteleki asztalosfiú, nála a kézművesség és a művészi formaképzés termékeny és természetes összhangban áll. Mint ahogy az alkotó és a közéleti ember is elválaszthatatlan az ő pályafutásában. A kötet végén található „dokumentumok" mindenesetre szerencsés ízelítőt adnak Mikó közösségi programjából, etikai arculatáról, ami szervesen illeszkedik személyes alkotói gyakorlatához. Hiteles és pontos a val nem sokat tudunk álta- kiképzésű forma- és szín- művész hitvallása: iában belsőépítészeinkről, együtteseket követeltek, egyszersmind a munkájukat Ugyanakkor azt is tapasztalse értékeljük mindig méltó- juk, hogy a tervezőt az épíképpen. Pedig modern tárgy- tészeti-városképi környezet, ./élés környezetkultúránk kialakításában domináns szerepet játszanak, igazában ők a környezetkultúra mindenesei. Lapozzunk csak bele a Corvina műterem legfrissebb kötetébe, amely Mikó Sándor belsőépítész munkásságát ismerteti — mindjárt meggyőződhetünk erről! Reprezentatív étterembelsők, intim a sajátságos szociológiai-látoadatunk, úgy formálni a környezetet, hogy az maga is emberformáló legyen." (Corvina műterem, Bp., 1979.) Szuromi Pál látszott. Az iparosodás, de a családok emelkedő életszínvonala is egyre több tiszta vizet igényelt. Míg 1972-ben 14 millió köbméter vizet használt el a város, 1979-ben már 21,5 millió köbmétert. Jelenleg 70—80, többnyire már szivattyúval fölszerelt kút, hét vízmű telep dolgozik Szegeden, közöt körvezetékbe, illetve közbeiktatott tárolómedencékbe és három víztoronyba juttatva a vizet. És a jövő? Az ezredfordulóra mai vízfogyasztásunk megsokszorozódik. Győzzük-e vízzel? A VlZITERV fölmérése szerint fogyóban vannak a Szeged alatti készletek. Ha a mélységi vízzel csínján bánunk, egy ideig ínég fönntartható a jelenlegi termelési mód. Es ha már nem? A szakemberek szerint három lehetséges megoldás előnyeit egyesítve kínálkozik a megoldás Szegedtől 10—12 kilométerre, az algyői olajmező fölött mélyfúrású kutakat, melléjük parti szűrésű kutakat telepítenének és kiépítenének egy olyan rendszert, amely közvetlenül a Tiszából nyerné a vizet. Első lépésként, a három helyről 60 ezer köbméter vizet szállítanának távvezetéken Szegedre • Milyen vizet isznak a szegediek? Az itt nyert viz az érvényben lévő szabványnak — a hőfok kivételével — megfelel- Tehát: fogyasztásra alkalmas, mentes olyan anyagoktól, amelyek károsalt az ember szervezetére. Kémiai, biológiai tisztítására nincs szükség, az esetleg bekerülő káros mikroorganizmusok ellen azonban klórozzák, mielőtt a körvezetékbe engednék. Jónéhány olvasónk valószínű gyanakodva fogadja e sorokat, hiszen amint a szerkesztőség postájából is értesültünk róla, a közelmúltban néhány. helyen barna HAZASBAO Vtgh Ferenc és Mlholka Erzsébet, Ágoston József és Rekecz.kl Etelka Rozália. Gárdái Lajos és Wtndecker Ibolya, Tassi i-ászló Lajos és Dávid ndJkó, Oláh István és Honkó Mária Zsuzsanna. Szögi József Imre és Gyencs Mária Margit, Bcive Lajos és Tanács Brtka, Öveges Lajos András és Hódi Zsuzoarvna, Gyuris István János és Hevesi Caáuár Zp^k Vékának Ádám,. Erdödl KáCsaládi események Bálint és Oltványi Erika, Daróczi Mihály cs Múlta Anna Mária, Molnár Sándor és Zsuppány Sarolta, dr. Czikó Mihály és Tóth Eva. Lantos László és Farkas-Csa mangó Zsuzsanna Mária. Kelomen Zoltán és Szalonlat. Anikó házasságot kötettek. SZÜLETÉS Tóth-Andor Lajosnak és Kiss Julianna Veroni kának Ztso.lt. Gábornak és Varcsik Gyöngyinek Csilla. Dankó Györgynek és Apró Nándor Lászlónak és Török Mária Erzsébetnek Zsuzsanna, Boszák Jánosnak és László Rozália Juditnak János, Berényl Lászlónak és Szabó Katalinnak Brigitta Rozália, Csikós Lászlónak es Szűcs Jolánnak Adrián, Masa Imre Lászlóinak és Makovlnszky Gyöngyi Erzsébetnek Tamás. Láíió Károlynak és Tóth Ágnesnek Zsuzsanna. Tábith Istvánnak és Locskal Erzsébetnek Judit. Tóth Sándornak és Eke Piroskának Gábor Pál. Halmágyi Tibornak és Jenel Mária Eszternek Helga. Szabó Sándornak és Szekretár Ilona Annának Edina, Nagy Évának Viktória Sarolta, Bajusz Jánosnak és Antal JuszNagy István Ferencnek és Ma- tinának Éva Adél, dr. Out Zolkó Juliannának OUlia. Renkó tán Vilmosnak és Daróczi ErPál Péternek és Szllasi Ágnesnek kábelnek Karola nevű gyerCsaba Norbert, Berta József mekük született. Károlynak és ördög Rozália nuiinzii Arankának Mónika. Sándor Vfis3 ^Tmié Hódi Lászlónak és Pelsöczl Klárának László, Szekeres Sándornak és Bódl Gizella Máriának László, • Piroska. Schembék Gyula, Santa Pálné Vetró Katalin, Vigh István, Osücs Béláné NéinettvKriszün — —«—'•— . -»•> _ . ., , . n ... uiune „elülte iiciiicwrnu .-su.i V*l, MiMly Sándornak és Ba- Margit. Bodó Imre. Joo Mihály kos Erzsébetnek Edina Elvira, Tóth Gyuláné Schulcz Frida, Kocsis-Savanya Lajosaié Födi Piroska. Szalma-Baksl István, Bugyi Ferencné Iván Viktória, Istvánné Szakái Ilona, Ibolya Ágnesnek Nikolett. Hízó "f^JESSS A« Józsefnek és Gacsó Éva Mag- EJM Mtaáljmé Farkas Viktória. Németh Zsuzsanna. Garas Vince, Szabó János. Kovács István. Madarász Mária Matildnak Matild, Ágoston Ball Jánosnak és Berec Enüé- Józsefnek és Szabó Jolán Katabeinek János Ezekiel, Kls-Faragó "JS?* *Jtut P*I£alc Lajosnak és Molnár Katalin s-^di Ikrának Eva Piroska Mó- ApnTjózsefné JóIrinnek Balázs, Bérezi Tamás- nás Rozália. DutSnJ Sandámé nak és Elok Ágnesnek Gergely. Í^SmSTÍSLSÍSS *** Etelka, Szűcs Sándor. Pusztay István Vincének és Mol- Istváninak és Pintér Terézianak m .,czA lmrL.Jlé Hidvéger Magnár Erzsébetnek István Gergely, MórUka. Takács Ferencnek és dQ™ " Somógyv.trl Zoltánné Csótt Lászlónak és Boksa Mar- 5?'°*h„ YÍY™ Y Y r, Bárkányi Zsuzsanna, Kertész ELtnak Lilla, Plgnlczkl István- c-vLri AnLtíit Lajosné Belte Katalin, Antelíi nak és Terhes Katalin Ilonának zlán£*Mihály, Tárkány-Szúcs Ferenc, Péter Pál. dr. Gallé László lm- és Pölft. Márta Amtanak Mó- Fod J6zwrné MoLnár Ilona, rének és Markos Mártának PéLf„Pd',Mk tll l Tihanyi Llpótné Bagó Erzsébet, Ágnes Anna. Székest Gézának és í^lr^rencn^T. tvS Y Zsemberi Márkné F«lor Anna. Kovács Eszternek SzUvta. Volent Fjremcnek és Bóka ErJózsefnek és Kovács Ildikó Ka- Irénnek Krisztián Nád- N Katalinnak József. Rózsi Ferenc- házl Gusztávnak és Molnár nak és Vlrgoncz Máriának nes. Pusztaszeri Jánosnak és . , , , SchJn Magdolnának Tamás Gá- dolnának Tlmea Éva, Medobor. Németh Józsefnek és Csö- ^arszkl Pál Tamásnak és Szabó ke Mártának Tímea Melinda, Piroskának Piroska, Medo: Józsetné yidaszücs Eszter VaiMárta Márknak és Szilágyi Irén- ™"zki Pál Tamásnak és Szabó ^ já7^sné Zádort Margit' Vogt nek Norbert Richárd. Gulyás ^dt^L.b^ lLX.8 'Boncz Györgynek és Horváth Irén ^rheT Iltas^ PA]"é E«zll Ilona. Jenel KálEvának Krisztina. Gyencs Lajos í™.11.,^' vSuLkS mánné Nagy Erzsébet. Papo Jánosnak és Pásttá Erzsébetnek f8 Istvánné Kelemen Teréz. KomKriszuna Erzsébet Józsa Gusx- ^élká^ak Gáb^ Zoítán vSS Vas Mihály, táv Istvánnak és Mocsal Andrea Etelkának uabor kottán, varga MJg istViin ordüg Ferenc JáAnisztáziának Fanni. Schwarcz Ferencnek és Belovai Gyöngyi- nos, Benyó István, Csányi Jenő, Emil Jánosnak és Páncsios Evá- nek Tímea. Gon.cta Antalnak és Haldü Farkasné Varsányi Klára! nak Emil. Papp Imrének és Pataki Margitnak Barbara Eva, Sonkolof. Ernő Istvánné Baráth Lővey Évának Andrea, Bunda Hlzner Andrasnak és Löri.k Ago- Matild, Bernáth Sándorné PálMihálynak és Szatmári Ibolya- ta Máriának András. Mészáros mafalvl Anna. Tóth-Csata Jártak Ibolya. Zsikat Lászlónak András Sándornak és Szász Pl- nosné Marsa ' Ágnes. Huszár és Mcdvegy Klárának László, rosikának Henrietta, Naesa Ist- Adámné Szabó Rozália, Tary Piti Sándornak és Menyhárt vánnak és Tóth Erzsébetnek sándorné Kohajda Piroska, Deák Juliannának Zsuzsanna, Debre- Márta, Verba László Attilának István. Bartók Istvánná Tatár cenl Pálnak és dr. Fekete Évá- és Ambrus Editnek Edit. Mol- Jusztina, Posa Jánosné Bársony nak Attila, Szekerei Jánosnak, nár Pál Jánosnak és Kis Klá- Terézia. Apró Antal. Miklós és Frank Editnek Szilárd. Hencz* rának Dorina. Huszta Gellértnek Szilveszter. Pósa István, Bakos Ferenc Bálintnak és Hegyközi és Ortuta.v Évának Miklós, Pá- András. Györkéi Miklós Lajosné Irén Etelkának Andrea Kamilla, linkö Zoltánnak és Tábit Ro- sári Mária, Matók Józsefné Sz.uknai László Sándornak és zállának Krisztina, Kovács Nán- Tóth Piroska. Argyelán MlhályOeskó Anna Magdolnának Gab- dórnak és Cslpal Piroskának , rlella. Nagy Imrének és Kis Ivett, Veres Istvánnak és Kakas ™ "eves! Erzsébet, SpmkutJ Mária Zsuzsannának Gábor. Be- Emmának István. Szép Zoltán- Józsefné Szörényi Emília, Eberregszászy Zoltánnak és Barát nak és Sebők Ilonának Zoltán, haxdt Lajos meghalt. Az Országos Anyagos Árhivatal közleménye 1980. április l-l hatállyal az alábbi hatósági árak változnak: A 86-os oktánszámú normál benzin literenkénti fogyasztói ára 10 forintra, a 92-es oktánszámú szuperbenziné 11,50 forintra, a 98as oktánszámú extrabenzíné 13 forintra módosul. Az általános gázolaj ára literenként 8 forint les2. Változatlan marad a háztartási tüzelőolaj fogyasztói ára. Az üzemanyagköltségek növekedése miatt emelkednek az áruszállítási tarifák. A taxi viteldíjak 30 százalékkal nőnek. Változatlanok maradnak az egyéb személyszállítási díjtételek. A faanyagok hatósági fogyasztói ára is változik, A fenyőfűrészáru ára átlagosan 16, a farostlemezek és faforgácslapok ára 19—30 százalékkal emelkedik. A faragott fenyőgerenda ára 33, a tölgy fűrészárué 49. a bükk fűrészárué 8, a nyár fürészárué pedig átlagosan 37 százalékkal nő. A faanyagok áremelése általában az azokból készült késztermékek árszintjét is növeli. Nem emelkedik az ára a fából készült ablakkereteknek. ajtóknak és a parkettának. A tűzifa fogyasztói ára is változatlan marad. A bútorok árszintje általában nem változik. Változatlan szintű • ártámogatás mellett is kisebb mértékben emelkedik néhány gyermekbútor ára. Az ártámogatás növelésének következtében nem nő a járóka és a gyermekágy fogyasztói ára. (MTI) üyereütényMfkönyvek sorsolása Az Országos Takarékpénztár tegnap, hétfőn Tatán renJ dezte a nyereménybetétkönyvek első negyedévi, sorrendben 115 sorsolását. A húzáson a március 29-ig váltott és a sorsolás napján forgalomban levő nyereménybetétkönyvek vettek részt. Mindazok a betétkönyvek, amelyek sorszámónak utolsó három számjegye (számvégzfldése) megegyezik az slább felsorolt számokkal, az 1980. első negyedévi átlagbetétjüknek a számok mellett feltüntetett százalékát nyerték. Sz&mvégződés ÓM osz MT 091 170 2110 332 359 539 934 Nyeremény (százalék) 50 100 23 23 25 35 >5 50 25 25 Számvégaődés 571 705 825 832 900 910 925 927 951 974 Nyeremény (százalék) 30 250 23 25 50 25 100 25 50 25 A nyereményösszeget a betétkönyvet kiállító OTP-flók, postahivatal, "vagy takarékszövetkezet április 18-tól fizeti ki (MTI)