Délmagyarország, 1980. április (70. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-29 / 99. szám

4 Kedd, 1980. április 22. 24 Munkalélektan és kürr»yéke Hiánycikk: a pszichológus Á Maros utcában egy eldugott, földszintes kis épület ad otthont a Volán munkalélektani és ergonómiai körzeti állomásának. Udvarhelyi Ferencet, az állomás vezetőjét és dr. Wagner Ádámot, az ideg- és elmegyógyászati klinika pszichológusát kértem meg. hogy beszélgessünk az intézet munkájáról. Annál is inkább. mert ma nálunk még fehér hollóként megy ritkaságszámba az a cég, amelyik pszichológus segítségét is igényli munkájához. Pedig hát erre egyre inkább szükség lenne. Dr. W. A.: Á munkapszichológusnak nem lehet egyetlen feladata a pályaalkalmasság vizsgálata. Igaz, ez nagyon fontos munka, hiszen az ember érdekében, védelmében ad véleményt. Pe például a munkahelyi légkör kialakítása, javítása ls feladata kellene hogy legyen, inert munkájával számos konfliktusnak veheti elejét. Csakhogy — bár a pszichológus segítségét egyre inkább igénylik különböző területeken — a képzés mégsem tart lépést az igényekkel. A megye mintegy harminc pszichológust tudna foglalkoztatni, de e létszámnak egyelőre csak a töredékévei rendelkezünk. A végzősök ugyanis nagyrészt Pesten maradnak. Szinte csodaszámba megy, hogy az Intézetbe hamarosan sikerül egy főállású pszichológust felvenni De ez is csak kompromisszum. Ugyanis kettőre lenne szükség. U. F.: Az állomás a kezdő és a gyakorló gépjárművezetők vizsgálatát végzi. Az új jelentkezők közül a szakmára alkalmasak kiválogatása a cél. A gyakorló gépkocsivezetők vizsgálata négy évenként kötelező. S azokat is megvizsgáljuk, akik új kategóriára kívánnak vezetői engedélyt szerezni, hogy mindenki a pszichés adottságainak leginkább megfelelő munkakörben dolgozhassák. így havonta három megyéből 90—120 embert vizsgálunk meg. Dr. W. A.: Tapasztalataink szerint a jelentkezők általában megfelelnek. Am különösen a fiatalok között meglepő néha az önfegyelem. az érettség hiánya. Ezért olykor kénytelenek vagyunk várakozási időt szabni, míg valaki a pályára kerülhet. Legalábbis a Volánnál. Az adatok? íme néhány: a 18—20 éves korosztályból 255, jelentkező közül 81 nem felelt meg a követelményeknek: a 21—25 éveseknél 257 közül 39. a 28—30 éveseknél lG4-ből 16. a 31—35 éveseknél pedig 109-ből 14 volt szerintünk alkalmatlan. Később. az életkor növekedésével. a nagyobb felelősségérzettel javul az arány. Hiszen a négyévenként kötelező vizsgálatnál. amely az ember „elhasználódását" hivatott kimutatni, meglehetősen jó az összkép. A reflexek késését és a korral Jelentkező egyéb tünetéket jól korrigálja a tapasztalat és a nagyobb önismeret. És az életkor hatása sem egyformán jelentkezik. Sokban függ az életmódtól, például az alkoholtól, nikotintól... De az idősebbek közül Inkább az egészségi állapot változása, romlása miatt kell néha embereket levenni a kocsiról. U. F.: A legtöbb vond valóban a fiatalokkal van. Énnek viszont nemcsak az életkori sajátosság az oka, hanem az is, hogy a gépkocsivezető szakmája nincs különösebben megbecsülve. Ezért azután sokszor igen gyenge iskolai eredményekkel. felelőtlen életszemlélettel Jönnek erre a pályára Nyilván ez is hozzá tárul a viszonylag rossz alkalmassági arányokhoz, Dr. W. A.: Országszerte egységes módszerekkel dolgozunk. amelyeket a .Volán tröszt munkalélektani központi állomásán dolgoztak ki. Hogy mit vizsgálunk? Többek között a reakcióidőt, a figyelemösszpontosítás képességét, a feladatmegoldó készséget, a mozgáskoordinációt, az indulati feszültségre, a szorongásra, vagy agresszivitásra való hajlamot. Az ezekből az adatokból összeálló személyiségkép már fontos Információkat adhat az egyén és a vállalat számára egyaránt hasznos döntéshez. U. F.: Hogy megéri-e munkánk a ráfordításokat? Adatokkal nehéz bizonyítani hasznosságát, hiszen baleseti helyzet javítása összmunka eredménye. Am az tény, hogy 1978-hoz képest tavaly jelntősen javult a szegedi Volánnál a közlekedésbiztonság. Az 1978-as 37 súlyos, salát hibánkból bekövetkezett balesettel szemben tavaly csak 23-at regisztráltunk. S az állomás is 1978-ban kezdte meg munkáját Mindenesetre már volt tapasztalat arra, hogy a pszichológiai vizsgálatokon nem megfelelő eredményt elérő ember alkalmazása után súlvos balesetet tömegszerencsétlenséget ls okozott. Dr. W. A.: A Volán vállalatnál szerzett tapasztalatokat másutt is hasznosítani lehetne. Természetesen nem csupán a gépkocsivezetők vizsgálatában. Igyekszünk rendszeresen és folyamatosan finomítani, fejleszteni munkánkat. Nagy Jelentősége van,az „utógondozásnak". Hiszen az ember nem változtathatatlan. Ha például valakinél a forgalombiztonsághoz szükséges személyiségtulajdonságok, szakmai és forgalmi ismeretek kívánni valót hagynak maguk után (agresszivitás, mások szempont jainak megértése, a segítségnyújtás szempontjából stb.), azon lehet változtatni, külön foglalkozásokkal. csoport-pszichoterápiával stb. Csakhogy ehhez is szakemberek Kellenének. A szakismertek nélkül végzett ilyen munka viszont többet ártana, mint használna. Szó sincs arról, hogy bárkit is megfosszunk a jogosítványtól, vagy annak „Jogosságát" bíráljuk, autentikusak sem vagyunk erre. Feladatunk az emberek és a vállalat érdekeinek védelme. Például azzal is, hogy segítsünk eldönteni, kit milyen területen célszerű foglalkoztatni a vállalatnál,' taxin, autóbuszon, vagy tehergépkocsin.., * Munkalélektan. Haszna alighanem fölmérhetetlen. Valahogyan úgy. mint a gépre fölszerelt védőrácsé. Lehet* rács nélkül sem sérülne meg sosem a kezelő. De ha mégis? És a rácsot ma már mindenhová kötelező fölszerelni, csakúgy, mint a traktorra a bukócsövet. Ám a munkalélektan nálunk jobbára még csupán elméleti fogalom. Pedig hát kiterjedtebb alkalmazásával talán sokfelé javulhatna a balesetvédelem helyzete, nőhetne a termelékenység, csökkenhetne a munkaerővándorlás, s ami talán szinten nem közömbös: kevesebb csalódott, munká Iával szemben közömbös, elkeseredett ember élne közöttünk. Csakhát ehhez is pénz (nem túl sok!),' szakemberek, s mindenekelőtt szándék és akarás kellene. A Volánnál szerencsére már megvan ez a szándék. S hogy ennek évente hány milliós értéket és hány emberéletet, s hány. az emberi személyiség sajátosságaihoz szabott, tisztességes és ió közérzetet biztosító életpályát köszönhetnek? Ezt talán sosem lehet kiszámolni... Szávay István Növényvédő szer — szerződésre Idén korlátozott mennyiségben lehet hozzájutni egyes, nyugati importból származó növényvédő szerekhez, Ilyen szer a paradicsoih Jól bevált védőanyaga, a Dithane M 45 is. A zákányszéki Egyetértés Szakszövetkezetben a tagoknak hektáronként 4 kilogrammot biztosítanak a szerződés felmutatása ellenében. A módszer tulajdonképpen természetes. Csak azért adjuk közre, mert másutt esetleg nem jut eszébe a vezetőknek. Pedig összehasonlíthatatlanul tisztességesebb ez a mód a hiánycikkek elosztásának némely helyen meghonosodott módszerénél, ahol a raktáros rokonai, ismerősei korlátlanul felvásárolhatják a szűkös készleteket, másoknak pedig semmi sem jut T. I. „Száműzik" a haknikat Száműzik az értéktelen, tartalmatlan műsorokat, az úgynevezett haknikat a művelődési otthonokból. Mint az Orszégos Közművelődési Tanács elhftkségének legutóbbi ülésén elmondták, szükséges, hogy a megyei művelődési központok együttműködjenek az Országos Rendező Irodával, műsorajánlatait eljutassák a művelődési otthonokba, s hangolják össze a művelődési, szórakoztató programokat. Így megakadályozhatják, hogy a művelődés otthonaiban helyet kapjanak kétesértékű műsorok, amelyeket az ügyeskedők kínálnak. Indokolt az előadóművészek alkalmi fellépésének szabályozása is. Fontos, hogy csak szakemberek által elbírált, jóváhagyott műsorok kapjanak színpadot a művelődési intézményekben. Nem kevésbé fontos követelmény a jelenleginél egységesebb honoráriumrendszer kialakítása, s a működési engedélyek kiadásának szigorítása is. Az adózásban tapasztalható súlyos hanyagságok és visszaélések sürgetik a szigorúbb ellenőrzést, a rendelkezések betartását. Az amatőr művészeti együttesek gyakoribb . fellépése a művelődési házak- J ban szintén növelhetné a műsorok színvonalát. A SxGw$etuMé t&rténete kéf kGt&ffoen A napokban kerülnek a könyvesboltokba a Kossuth és a moszkvai Progressz könyvkiadó közös kiadású kötetei: A Szovjetunió története. A nagyszabású tudományos ismeretterjesztő mű a legfontosabb tudnivalókat közli a Szovjetunió népeinek, osztályharcuknak a történetéről, a gazdaság, a társadalmi és politikai rendszer, az ideológia és a kultúra fejlődéséről. A Szovjet Tudományos Akadémia történettudományi intézetének kollektívája által írt mű orosz nyelven első ízben a hatvanas évek elején majd 1972-ben jelent meg. A magyar fordítás az utóbbi kiadás alapján készült. Az Akadémiai és a Oondolat Kiadó is több társadalomtudományi újdonsággal jelentkezik a közel lövőben. A történelem és a néprajz-tudomány találkozik Takács Lajos: Irtásgazdálkodásunk emlékei című tanulmányában, amely az Akadémiai Kiadó' műhelyéből kerül ki. A szerző a többi között az irtásfői deknek a jobbágyok életében betöltött nagy szerepét és jelentőségét vizsgálja, s nyomon ki" ári a tulajdon-változásokat ls. Ugyancsak az agrártörténet, agrárpolitika iránt érdeklődő olvasók figyelmébe ajánljak Kanyar József Somogy megye agrártársadalmáról írt tanulmányát, amely az első földreformtól a szocialista mezőgazdaság kialakulásáig tartó fejlődés főbb eredményeit summázza. Az irodalomtudomány ké' jelentős kritikai kiadassa jelentkezik a napokban: a Jókai Mór összes művei sorozatban lát napvilágot A jövő század regénye, s 37. kötetéhez érkezett a Mikszáth Kálmán összes műveit közreadó könyvfüzér. Még időben, jóval a szeotemberi iskolakezdés előtt hagyja el a nyomdát Nagy József tanulmánya, az „5—6 éves gyermekeink iskolakészültsége". A szerző tízezer gyermeket vizsgált meg, s tudásuk, magatartásuk alapján elemezte, menynyire érettek az Iskolára. A Gondolat Kiadótól Jiu rij Baribasnak, a jelentós szovjet kritikusnak Dovzsenkorol, a szovjet fi Imű vészét úttörőjéről és világhírű alkotójáról írt monográfiája kerül ki a napokban. (MTI) Számlák „házassága", avagy...? A takarékosság, az ésszerűség és a kényelem gondolatától vezérelve írt levelet Postaládánkba egyik olvasónk: miért nem „házasítja" össze számláit a DÉGÁZ és a DÉMÁSZ? — kérdezte. Az ötlet nem új. olyannyira nem, hogy az érintett vállalatok töprengései után legutóbb a város vezetői is fölvetették kedvezőbb formában kellene megszervezni az úgynevezett közüzemi díjak beszedését. Példaként előttünk áll a főváros: ott külön díjbeszedő vállalat látja el ezt a feladatot. Szegeden egyenlőre ez az út nem járható, összeültek a DÉGÁZ és a DÉMÁSZ szakemberei, hogy együtt törjék a fejüket' az együttműködés lehetőségein. A megbeszéléseken sok gond merült föl. Valamennyien megegyeztek abban, hogy ha továbbra is kéthavonta HÁZASSÁG .Taneeskó János és Tápat Bv» Marianna, Laczkó István és Tótmlhály Margit, Merhej Fouad és Laczlk Irén Piroska, Mandula Kálmán és dr. Gombás Katalin Erzsébet, Tóth Sándor és Virág Ilona Mária, Balla Sándor és Varga Tünde, Kovács Antal és Ludman Éva. Király Zoltán és Kristyák Magdolna, Illcncslk László és Czlrok Mária, Bánszky András és Gárgyán Ildikó, Dervaderics István es Karácsonyi Zsuzsanna, Kószó János, és Szkokk Erika, Szendró Gábor és Pintér Teréz, ördög Géz i László és Tézsla Anna Margit, Kocsis Miklós Gyórg.v és Czutor Rozália Teréz. Radócz Csaba Árpád és Pásztl Györgyi Erzsébet házasságot kötöttek. SZÜLETÉS Takács Józsefnek és Molnár Anna Máriának Katalin. Torma Lászlónak és Kiss Katalin Annának Melinda Katalin, Répa Imrének és Karclos Erzsébetnek Katalin, Répa Imrének és Kardos Erzsébetnek Marianna, szplsják Györgynek és Vénusz Katalinnak Georgina, Tomatás Ferenc Lászlónak és Pető Évának Szilvii Hefkó Józsefnek és Ludvlg Erzsébetnek Tímea Andrea, Vass Istvánnak és Vékony Ilonának István. Farkas Tibor Józsefnek és Kántor Irénnek Regina. Bot'ka Sándor Elődnek és Égető Máriának Sándor Mátyás, Juhász Antalnak es Karácsonyi Ilonnnak Edit Róna. nium Lászlónak és Skulecov.i Magdolnának László, Debreczent Jánosnak és Kovács Verontkánnk Ildikó, Apró Tlbornnk és Deák Erikának Norbert Tibor, Farkas János Istvánnak és Vajda Erzsébetnek Györgyi. Döme Ferencnek és Kósa Elvirának Anita. Gróf Lajosnak és Vörös Margit Emmának Krisztina Ayncs. Tombátz Gyula Jánosnak és Kószi Ilonának Gyula Zsolt, Zombori László Györgynek és Nacsa Márta Annának Márta Kornélia, Mari Mátyásnak és Varga gtélka Magdolnának Családi események Magdolna, Gábor Andrásnak és Répás Ibo'.ya Juliannának Izabella, Lestár Józsefnek és Nagy Hona Martának Gergő, Sárközi Zoltánnak és Vass Juliannának Zoltán, Kurusa Ferencnek és Barthn Juditnak Gergely Ferenc, Sztuparin Jánosnak és Németh Zsuzsannának Nóra. Kovícs Zoltánnak és Krucsó Rózának Anikó, Szabó Tibornak és Lovászi Mária Magdolnának Csilla Noémi, Lele Nándornak és Kovács Évának Nándor, Somogyi Jánosnak és Angyal Gabriella Melindának Vanda. Lázár Zoltán Ferencnek és Tábith Máriának Szilvia Tünde. Tamás Sándornak és Biter Ildikó Máriának Akos Gergő. Nagy litvánnak és Vajner Mária Eszternek Norbert. Adamcsák Zoltánnak és Dankó Teréz Viktóriának Ildikó Ágnes. Dudás Lajos Bélának és Kajtár Anikónak Zsófia, Ancsa-Molnár Ottó Pálnak és Józsval Juliannának Orsolya. Papdl Istvánnak és Tajti Erzsébetnek Rita Katalin, Szekeres Mihálynak és Fodor Mártának Beáta, Cziezerl Ferencnek és Zab Katalinnak Melinda, Baté Károlynak és Juhász Veronika Borbálának Krisztina Margit. Pintér Lajosnak és Tóth Mariának Kitti Eszter, Grcgus Lajosnak és Kömeeyi Rozáliántik r.njos, Várt Péternek és Káily Mária Katalinnak Tamás, Kukla Jánosnak és Molnár Annának Edina, Kalmár Lajosnak és Vajas Annának Gábor. Blto Lászlónak és Juhász Ildikó Irénnek Sllvia, Fülöp Lászlónak és Kakuszi Ilonának Anita, Hetényl Józsefnek és Szakái Ibolyának Viktória. Békési Józsefnek és Stein Irmának József, Mészáros Fcrgncnek és Terhes Gizellának Mariann, Csuzdl Lajosnak és Bércesl-Badlr Ilonának Lajos, Szakter Gyulának és Kovács Erzsébetnek Ildikó, Tóth Ferencnek és Szlrákl Ilona Juliannának Judit Anna, Németh János Lászlónak és Holl Margitnak Róbert Nándor, Badenyi Sándornak és Csicsák Ka talinnak Katalin, Horváth Ferenc Tibornak és Mezei Veronikának Melinda, zádori Istvánnak és Simon Annának Győző, Zádori Istvánnak és Simon Annának Szeréna, Radlcs Józsefnek és Födi Honinak Andrea, Varga Árpád Istvánnak és Sólya Etv. tehetnek Alex, Varga Imre Károlynak és virág Rónának Beatrix Virág gyermekük született. HALÁLOZÁS Varga Ibolya, Kószó Sándor, Balla András. Zalai Sándor. Zábai Sándorné Kovács Zsuzsanna, Csűri István, Tóth András, Vajas Józsefné Gondt Ilona, Sánta Jánosné Ábrahám Mária, Sváby Gyuláné. Kélmán-Pikó Anna. Jenel Istvánná Hasznos Rozália. Tóth Szilveszter, Korchmáros László, Balla József, Molnár Jánosné Csányi Piroska, dr. Pereznyák Sándor. Szekeres János, Néme'h István, Bálint József, Szabó Ferencné Kletn Margit, Matuszka József Imre, Bodó Pál, Lakatos Mihályné Puskás Rozália. Szabó Ferencné Traum Erzsébet, Bakacsi Józsefné Komlós! Veronika. Szabó Ferenc, Gyulay Endrené Tamás Eszter Blanka. Welker György, Noell Vllmosné Sulyok Margit, Kocsis Dezsőné Marti Ibolyka. Hantos János. Pintér Ferencné Braun Rozália, Kiss Teréz, Nugygéczt józsefné Szalma Erzsébet. Czuth József. Tlsoczkl Jizsff. Czlcze Aladár Antal. Polgár Ferencné Kutnv Gizella, Tajtl János, Kovács-Tamás Ferenc. Varga Imre, Rózsa József, Fábián József. Fürdők Jánosné Rádóezl Piroska, Katona Elek meghalt. jelenne meg egy-egy családban a díjbeszedő, csakhogy ezúttal egyszerre kérné a villany- és a télidőben különösen tetemes gázdíjat, bizony sehol nem fogadnák szívesen őket. Ha meg havonta fölváltva kérnék az áramfogyasztásért, illetve a gázfogyasztásért járó pénzt, netm beszélhetnénk sem murikaerőtakarékosságról, sem a lakosság kényelméről. Célszerű megoldás lenne, ha általánossá válna az OTP átutalási betétszámlája: egy bizonyos befizetett összegből „leemelné" a takarékpénztár a villanyért, gázért járó ellenszolgáltatást, rendezni lehet így az újság-, a telefonszámlát. a lakbért és különböző törlesztéseket ' is. De szó sincs róla, hogy ezt a munkát át akarná ruházni más intézményekre a két vállalat. A DÉMÁSZ — amint azt Plavecz Pál gazdasági vezérigazgató-helyettestől megtudtuk — követni szeretné az országban elsőként Keszthelyen, majd öt más városban is bevált gyakorlatot: az előző éves fogyasztás alapján általányt állapitanának meg. s ezt az összeget várnák évente ötször a fogyasztóktól. Csupán a 6. alkalommal jelenne meg személyesen az áramszolgáltató alkalmazottja, aki óraleolvasó, műszaki ellenőr és pénzbeszedő egyszemélyben. Ilyenkor kéri az átalánydíj és a tényleges fogyasztásért fizetendő összeg közötti különbséget. Milyen előnyel lennének a módszemek? Az egyszeri leolvasással munkaerőt takarít meg a vállalat. Az évi öt befizetés alkalmával sem kell becsöngetniük a lakások ajtaján, ugyanis ki-ki előre kitöltött csekken fizetheti be a számára megállapított átalány összegét. A tapasztalatok szerint ezt a megoldást kedvezően fogadnák a fogyasztók is. Itt jegyezük meg, hogy a tervek szerint nem az év utolsó havában kémé a DÉMÁSZ mindenkitől a számla kiegyenlítését. minden hónapban a fogyasztók egytizenketted része kapná a végelszámolás összegét. Ha mindez olyan ésszerű és kézenfekvő, miért nem vezette be már eddig is a DÉMASZ? — kérdezhetnénk. Bizonyos feltételek szükségesek mindehhez. A posta egyelőre nem tüdja vállalni ekkora pénzösszeg fogadását. Szegeden például 60 ezer villamosított háztartás van. így évente 300 ezer tétel és a végső leolvasás után újabb 60 ezer tétel végöszszeget kellene fölvennie, továbbítania a postának. Erre csak gépek birtokában vállalkozhat. Az ország említett hat területe fogyasztóinak csekkjeit a posta — ígérete szerint — már az idén fogadja. Magának az áramszolgáltató vállalatnak is föl kell készülnie az újfajta számlázásra. A DÉMASZ-nak már van megfelelő gépe, amely jelenleg kéthavonta számlákat készít, és fogyasz_ tőnként nyilvántartja a befizetéseket. A további, szükséges programok kidolgozása és országos egyeztetése már folyamatban van, s előreláthatóan még egy-két év, míg a szegediek is így fizethetik be villanyfogyasztásuk ellenértékét. A DÉGÁZ-t ls foglalkoztatja — távlatokban — a számlázás korszerűsítésénél? gondolata, tudtuk meg Papp Györgytől, a vállalat üzemgazdasági főosztályvezetőjétől. Távlatokban, hiszen a DÉGÁZ nemrég tért rá a kéthavi számlázásra, és már ezzel is elérték, hogy fele annyi ember foglalkozik leolvasással, díjbeszedéssel, mint korábban. Ha bevezetik az éves számlázást, az újabb eredményt hoz a munkaerő-gazdálkodásban. Az elképzelések szerint a fogyasztóra bízzák, hogy évente ötször mennyi átalányt fizet, hatodik alkalommal viszont ki kell egyenlítenie ezt az összeget a ténylegesen elhasznált gáz értékére. / A számlák „házasságának" gondolatát az ésszerűsítés Igénye szülte. Az alapos mérlegelés és az eddigi tapasztalatok szerint is bebizonyosodott: itt az ideje annak, hogy a szolgáltató vállalatok korszerűsítsék számlázást módszerüket. A DÉMASZ és a DÉGÁZ, úgy tűnik, igyekszik engedelmeskedni az idők narancsának. Reméljük, hogy a fogyasztóknak is kedvezőnek tűnő újításokat a gyakorlat is igazolja majd. Ctaikán Ágnes