Délmagyarország, 1980. április (70. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-29 / 99. szám

Kedd, 1980. április 29. Zenei naptár Mozart, Verdi, Rossini SZÖKTETÉS A SZERÁJBÓL. Az a bizonyos preiniei-sőr, amit nyílt színen utalványozott Gregor József az akasztófa-áriában befújt kútmély hangért Hans Keidnek, úgy látszik, járandósága lesz a fagot listának. Tudniillik újólag megkapta a pénteki Szöktelésen, s még rá is dolgozhatott — a basszista ismé. telni volt kénytelen, alig akarták elengedni a függöny elől, brillírozott. Ellenállhatatlanul vezényelt Pál Tamás is; élmény hallgatni, nézni, ahogyan Mozartot dirigál, bárkinek jó szívvel ajánlhatom, nem szabad kihagyni. Grazban vendégeskedett minap, ugyancsak a Szöktetéssel. s örömmel újságolta, visszahívták. nem csoda. Sőt, akadt még a premier óta külföldet járt szólistája az előadásnak, Vámossy Éva: Lengyel Ildikóval koncertezett múlt szerdán Berlinben, az NDK-beli magvazenei napokon — 6 vo't megint a Blonde. Mindenki más új szereplő Mozart színpadán. Terebessy Évához hasonlóan Gyulát Edit (Constanza) is friss szerzeménye a színháznak. Pécsről szerződtettek az eleddig üresen ásítozó koloratúr szerepkörre, s alapvetően ő sem keltett csalódást. Kissé modoros játéka könnyen kezelhető, magasságai és koloratúrúl létezőek, bár olykor kiütközik mögülük a csináltság; szép és kezdetleges megoldások váltakoztak áriáiban (persze több volt a széo). s föltehetően az elfogódottsága sínylette néhány kopottas frázisát. Bizonyítania persze lesz Ideje bőven, mindjárt rendelkezésére áll a Szöktetés, ahol Blondét is énekelt már. Vérbeli Mozart-tenor Réti Csaba (BeL monte): ideálisan formál, zeneileg kifogástalan. csu pán hangjának állapota még nem teljesen intakt, főleg a magasságoknál. (A vasárnapi Traviatát ki is hagyta.) Bárdi Sándor után valamivel harsányabb, vastagabb Pedrillónak tűnt Juhász József, ami nem baj. új szint hoz a társaságba, s minthogy áriáit szépen, látványosan kivitelezi, erőssége az előadásnak. TRAVIATA. A fiatal Verditől múlt évadban fölfedezett Johannához, a Giovanna Darcóhoz kereste eiő repertoárjából most a szegedi operatársulat az érett Verdi közikedvelt, népszerű remekét, s tart pár előadást belőle. A vasárnap esti fölújításra. természetesen a Zenés Színházban. Horváth Zoltán rendezőnek majdhogynem maradéktalanul sikerült átmentenie a néhai ószínház deszkáira tervezett produkciót, s ha némileg zsúfoltabbnak tűnt a színpad. ellensúlyozta a díszietek dekorativitása (még a szegény Sándor Lajos munkája). és az ügyesen manőverező világítás. Attrakcióról pedig a betervezett karmester és a terven felüli tenorista gondoskodott, a görög Karolosz TrikolHisz, illetve az operaházi Nagy János. Trikolidisz nem először dirigálja a közreműködő szimfonikusainkat. Először viszont itt operát, s minthogy ambíciója, érdeklődése láthatóan zenekarközpontú, a velük való törődése, kontaktusa, hajlandóságai határozták meg mindenekelőtt az előadás zenei tablóiát. Az a muzsikusszemlélet, -igényesség, konok következetesség a zenei folyamatok kitisztítására, átvilágítására, mely kétségtelenül Trikolidisz erénye, jobbára az orchester hangzásvilágán kamatozott — az énekessel kevesebbet törődik, mintha egyetlen hangszernek tekintené csupán az együttesben. Néhány szokatlan tempóvétele, lassításai, gyorsításai! arról tanúskodnak, szívesebben figyeli az operát lentről, mint a színpadról. Vagyis hát vérbeli koncertdirigens. Nemigen ártott tulajdonképpen a produkciónak ez a fájta erőteljesebb zenekarvezetés, felszínre hozta a mű azon tulajdonságait. melyek máskor tán rejtve maradnak. esetleg kevéssé jellemzőek. A nagy hármas: Violetta. Alfréd és az idősb Germont persze megkapja azt a lehetőséget, amiről Verdi oly bőkezűen gondoskodik. s élnek is vele. A Réti Csaba helyére utolsó pillanatban beugrott Nagy Jánosnak régi, bár régóta nem énekelt szerepe az Alfréd, s az összeszokottság, próbák hiányát érzékelni is az együtteseken — áriáiban, kettőseiben viszont, remekelt. A hálás publikum ezúttal is megcsodálhatta született tenoristáképességeit, amiképpen a fölfelé kinyíló dallamívekben megigézővé, varázslatossá vá'ik a hangja, betölti a színpadot. A Violettaként bemutatkozó Bajtay Horváth Ágota mindenekelőtt a formálás biztonságával, meglepő érettségével tudott érzékeny partnere lenni. Nehéz és problematikus szólam a kaméliás hölgyé. Drámai sűrítést és pasztel finom lírát egyszerre hordozó, koloratúrái masszív anyagból gyúrtak, nem felhőtlen csilingelést, de következetes dramaturgiai építkezést kívánnak, mely feltételeknek általában eleget is tesz Bajtay, egyelőre azonban külön-külön inkább, mindig az adott szituációra összpontosítva. Pianói üdék, természetesek, ha kell. színesen visszafogottak, amint azonban szopránját dinamikai terhelés alá helyezi, még érezni azt a súlyt, melyet az énekesnek nem tanácsos éreztetni. Miként a kétszerkettő természetességével növeszti és apasztja, kezei iformálja baritonját Gyimesi Kálmán, egyazon öntvényből kimunkálva az öreg Germont férfias líráját. Régi nagy szerepe tér vissza Gyimesinek, tagadhatatlanul gazdagabb élettapasztalattal, melynél fogva oly emberi mélységeket is bevilágít, ahol fhár eltűnik színész, énekes, szerep, csak a művészet drámai igazsága, hitele létezik. A „nagy hármas" őszinte, megérdemelt közönségsikerén osztozott méltán Varsányi Mária Flórája. Gortva Irén Aninája, Juhász József Gastonja, az előadás valamennyi résztvevője. ROSSINI KISMISÉJE. A filharmónia A jelzésű kamarabérleti sorozatának idei zárókoncertjéti hangzik föl a Szevillai borbély komponistájának. Rossininek kevéssé ismert Ünnepi kismiséie, a Petite Messe Solennelle, mely a mester utolsó alkotói korszakának egyik legjelentősebb kompozíciója. S bár salát gyászszertartásának szánta, először három hónappal később, 1869 februárjának végén hangzott föl a oárizsi Olasz Színházban. Szegeden Pál Tamás vezetésével a színház és a Zenebarátok Kórusának szólistáiból alakult kamaraegyüttes muta'ja be holnap, szerda este fél 8-től, a Tisza-szállóban. A közreműködők: Tokody Ilona. Mészöly Katalin, Bárdi Sándor, Gregor József. Pál Tamás és Nagy Imre. Nikolényi István ^^^ 1 m képernyő i • • „Február 8-án Tápiószecső közönségét vidám műsoros estre invitálta a plakát, a Napsugár eszpresszóba. A forgatócsoport elkísérte vidéki útjukra az est közreműködőit." Ennyi az ajánló szöveg a Vastaps című, csütörtökön, a második műsorban sugárzott dokumentumriporthoz, amelyet Bohó Ró bert rendezett. A szűkszavú műsorismertető fölkeltette a kíváncsiságomat Az volt a gyanúm, hogy a stáb ezúttal lerántja a lepedőU (vagy ráhúzza a vizeset) a Közművelő berkekben keserű belenyugvással emlegetett „konkurrenciáról", a vendéglátóhelyek kétes értékű szórakoztató műsorairól. Meg lesz a véleménye a riportnak a hakniról és a „közművel hetetlen", alacsony igényszintű, értékzavarokban szenvedő közönségről — gondoltam. Kicsit féltettem ettől a stábot (Sugár Róbert, Király Péter, Soma sí Péter. Szántó Judit). Mert a lepedőrángatást célszerűtlennek, haszontalannak, sok embert sértőnek találom. Az a helyzet ugyanis, hogy bár sokan vagyunk, akik nem toJakszunk asztalt foglalni különféle szórakozóhelyeken, ha műsort hirdet a plakát, s kiűzetni a nagy pénzeket efféle szórakozásunk áraként; de sokan, úgy hiszem, többen vannak, akik megteszik. A közművelő teljes tehetetlenségének nyíltszíni bevallása, gyengeségének legszembetűnőbb jele, ha a giccs híveit elítéli, mint akik személyes hibáik folytán vétenek az érték és nem érték közötti választásban. Ez az egyszerűbb magatartás a legkézenfekvőbb kibúvó. A riportfilm készítői nem ezt választották. Egyszerűen csak megmutatták, hogy a blőd, rdsszul előadott, jópofáskodó monológoknak, a megfelelő hangmagasság után sajnálnivalóan nyújtózkodó operettsláger előadónak, az egykor népszerű táncdalénekesnő fénykoridézésének és a mai. jobb sorsra érdemes énekesönjelölteknek— sikerük van. Nemcsak Tápiószecsőn, országszerte, s nemcsak a napsugárról, hanem egyéb égi és földi tüneményekről elnevezett vendéglátó egységekben is. Megmutatták még azt is, hogy a haknibrigád tagjai örülnek a 6ikernek, elhivatottságot éreznek a közönség felvidítására, s természete • sen a jótett helyébe pénzt várnak. Minthogy ők is abból élnek. Van rendes munkaadójuk, szervezetten dolgoznak, betöltik a társadalmi munkamegosztásban nekik biztosított, általuk választott helyet. A pressz > tömve volt — mutatta még u kamera, s hallatszott a va taps. Ilyenformán fölöslege, lett volna riportalanyt vá lasztani a közönség soraiból is, és föltenni az ilyenkoi szokásos, igazán eredeti kérdést: hogy tetszett? Nekem tetszett, hogy a tévedések szimplán reprodukálták a tényeket, s ezzel k mondták: ez a rendszer (a : ilyenfajta szórakoztató szolgáltatása. befogadj, sa, igénylése) működi1', ténylegesen f unkcioná'. tehát mondjunk, vagy higgyünk róla akármit, van valami valóságos szerepe a mi mai valóságunkban. Ha betölti a szerepét, miért kéne jobbat találni? — sugallta a kérdést a riport, és ezzel talán többet használt a közművelődés ügyének, mintha direkten és számonkérően ágált volna mellette, érte. Hiszen ez a kérdés önmagában olyan drasztikus, hogy alkalmas a széplelkű, eredményeket soroló közművelő magatartás revíziójára rávenni mindazokat, akiket kívánatos. Ámbátor.. Münchhausen bérónak ennél biztosan könnyebb dolga volt, amikor a saját üstökénél fogva kihúzta magát az ingoványból. Sulyok Erzsébet EH Vfisi... ra rádiófigyelő A. flwrttai Bnmepén remderanKWÍ nagygyűlés miatt a Széchenyi telén <£ a csatlakozó utvonalakon íei-galarrVkarlátooaás, Illetve j>orfcolasi tUolom lesz. Május 1-én reggel nyolc-t ót délelfltt 10 óráig a felvonulási útvonalaikat a Nagykörútion belül lezárják a kózutí forgalom dói. (A felvonulási útvonalak — Kossuth Lajos sugárút; Attila utca és Nagy Jena utca: Tolbuhin sugárút; Dugonics ter és Kárasz utca; Petőfi Sándor sugárút, Dugonics ter és Kárász utca: Április 4. útja és Kelemen utca; Roosevelt tér és Hid utca, illetve Tanácsköztársaság útja és Vörösmarty utca — a SzécheflH térre vezetlek.) A fogatolt járművek á feli-unulás útvonalaira május elsejéin nem hajthatnak ra. A Szecltenyí tér körüli parkolási tilalom április 30-án 14 órától másnap déli 11 óráig tart. A régi hidat május 1-én reggel 9 órától 13 óráig zárják le a járművek elöl. A villamosok a fel-vonulás alatt a Kossuth Lajos sugárút és a Nagykörút kereszteződése és a rókus! állomás, valamim n Hősök kapuja és a nagyállomás között ingáznak, a fel-vonulás után az Annarkúttg. illetve a Somogyi utcáig járnak. A trolibuszok helyett reggel 8 és déli egy óra között kék színű, troli pótló autóbuszok járnak, ingázva a múzeum és az újszeged! végállomás, illetve a Vidja es Bartók Béla tér között. A Volán helyi autóbuszai 1s r-ódositott rend szerint közlek d.nek. Május 1-én 9 és 10 óra ! özött a kővetkező változások J -sznek: a lé-es és 90-as autóbuszok Tariámból és Petöfitelepről indulva csak a Lénia körút 35Forgalomkorlátozás 87. srárnű házig mentnek, s a Juhász Gyula utcán, Nagykörúton érnek vissza végállomásukra. A 33-as kocsik mindkét trányhain a Nagykörúton, Hunyadi János sugárúton jámolc s megállnák a Marx tennél. A M-es buszok mindkét irányban a Nagykörúton, Kossuth Lajos «ugaruttm mennek, s a Hétvezér utcánál állnak még. A 36-ös kocsik a Nagykörúton, Tolbuhin sugárúton járnak, ideiglenesen megállnak a Marx terén. Kilenc és tíz óra között a 41-es kocsik a Bartók Béla tér helyett a Marx térről indulnak. Ott a 75-ös buszok megállójában szállhatnák le o-z utazzuk. A 45-ös kocsik a Marx térre érkeznek, s a Londoni körúton, a Kendergyámnál levő megállótól indulnak vissza. A 62-es buszok a Marx téren, az üzletsor előtti megállóba érkeznek, s onnan Indulnak vissza. A 66-os autóbuszok a Bartók Béla tér helyett a kendergyárnál levő nagykörúti megállóból indulnak. s a Marx terre érkeznek. Tenelőütjúk a Nagykörút—Petőfi Sándor sugárút lesz. A 80-as kocsik 9-10 öra között a Marx térig mennek, s onnan indulnak vissza az Északi városrészbe. Az autóbuszok néhány vonalán a változás 9-től 12 óráig tart. A 17-es vonalon a kocsik a Márx térig közlekednek, a 22-esen — Pútóüteiep felöl — a Lenin köréi gr—27. számú házig, ormain a Juhász Gyula utcán, s a Nagykörúton mennek vissza Petőfitelepre. Az 5ó-es autóbuszok mindkét. Irányban a Nagykörűiül híd útvonalon haladnak, ideiglenesen a Rozsa Ferenc sugarúinál es a Marx térnél állnak meg. A 60- és 60/V jelziesii buszok mindkét Irányiján a Nagykörúton és az ú.i hídon tudódnak, minden megállóban megállnak és a Marx téri üzletsor elé érkeznek, onrta.n indulnak vissza. A 70-es kocsik az Odessza emlékműig mennek, s onnan Indulnak vissza a füvészkertig a Székely sor. Odesszai körút, Csanádi útoa útvonalon. A 7i-es autóbuszok mindkét irányban az új hídon át, s a Nagykörúton mennek. s minden megállónál megállnak. A forgalomkorlátozás a Szegedről Induló helyközi és távolsági autóbuszjáratok forgalmát nem érinti. Csongrád megye többi városában részleges forgalomkorlátozásokra és-terelésekre kell számítaniuk a járművezetőknek és az autóbuszok utasainak. A helyközi autó buszforgalomban mutatkozó kisebb fennakadások miatt késések fordulhatnak elő. A volán mentesítő autóbuszokat is indít a távolsági vonalakon. Április 30-án Hódmezővásárhelyről Budapestre 6 órakor, vissza 15 órakor; Makóról Budapestre 5 óra 20 perckor, vissza 15 óra 45 pereikor Indul autóbusz. Május harmadikán Vásárhelyről Pestre 6 óraltot, vissza 18 óraikor, Szegedről Gyöngyösre 5 óra 25kor. vissza 15 órakor; Békésről Szegedre 16.20jkor. Dunaföldvárról Szegedre 17.20-kor; Szegedről Kalocsára 11 órakor; vissza 16.10kor indítanak mentesítő autóbusz*. Mióta ilyen sok az irodalmi évforduló, gyanakszom. Gyanakvásom egyenes arányban nő a kampányokkal, amelyek egy-egy nagy és — tinédzserkori felfedezésörömeimre gondolva — szinte „szent" név körül örvénylenek. Állandóan motoszkál bennem a kisördög: vajon mi marad meg igazából az évfordulói emlékestek, emlékülések, műsorok résztvevőinek, a memoárdömping, a különszámok és -kiadványok olvasóinak — a jubileumi hivatalos tiszteletadás gesztusain felül? Csakis nekik, legbelül, senki másra nem tartozóan, legintimebb, legszuverenebb privát ügynek, mint egy észrevétlenül az arcon elmorzsolt könnycsepp az autóban, elrobogva a temető előtt Ha pedig József Attiláé az évforduló — személyes élményeim a versekről még inkább előtérbe tolakodván — az aggodalmak csak meghatványozódnak. Ezért hát érdeklődéssel, ám egyben meglehetős szkepticizmussal vár- 1 tam a múlt héten, szombaton délután a Petőfi rádióban „Én, József Attila, itt vagyok!" címmel megrendezett. vetélkedő közvetítését Ám hadd kopogjam le, hogy a budapesti és a debreceni tudományegyetem bölcsészkarának. valamint a Gödöllői Agrártudományi Egyetemnek csapatai inkább kellemes meglepetést okoztak. Egyszerű, sallangmentes, szerény és mértéktartó módon, fegyelmezetten, egyúttal pedig szinte tudományos alapossággal mutatták föl ismereteiket József Attiláról. Nem tudom, milyen szempontok alapján válogatták össze az egyes csapatok tagjait, de egyvalami tény: ahogyan például József Attilának a párttal való konfliktusát taglalták a versenyzők — az a tájékozottság, magabiztosság, az az átgondolt és okos érvelés — gyanakvást csillapító s egyben némi optimizmusra is okot adó volt. A költő három versének, A város pereménnek, az Ódának és a Hazámnak közös elemzése-taglalása — mondjuk ki bátran — ürügy volt csupán. Akárcsak maga a vetélkedő. A valódi tét nem az első helyezés, a „ki tud többet József Attiláról?" kérdéssel bajnokká avató versengés volt, hanem a mai Ifjúság elitjének, a leendő magyar értelmiségnek József Attila-képe került megméretésre. „Én, József Attila, itt vagyok!" — hogy itt van-e, mennyire és hogyan — erről szólt az Ifjúsági Rádió műsora. Szabó Gyula értő, szép szavalatai kellő indítást adtak. Makai Ödönné József Etelkának. pedig, József Attila Etus nővérének közvetlen, lebilincselő hatású élménybeszámolója világirodalmi óriássá vált öccséről csak fokozhatta az intimitást a hallgatóság egyedeiben. S hogy akkor végső soron hogyan is fest a kép? Nem könnyű a válasz. A műsorvezető, Antal Imre föltette a kérdést: mi miatt állhat közel József Attila egy mai fiatalhoz? A válaszok — kevesebbet mondtak a versenyszerű kérdésekre adott pontos, kitűnő feleleteknél. Azért reményt mindenképpen adott ez az egy óra: akár azzal a válasszal, miszerint „nincs kedvenc József Attila-versem, ez koronként es hangulatonként változik", akár azzal az imponáló ismeretanyaggal és tapasztalható lelkesedéssel, amellyel a fiatalok e kiválasztottjai visszhangozták a költő felkiáltását. Igen, ö itt van, ez azért látszott. S hogy még mindig konokul gyanakszom azért, arról nem ls a műsor tehet. Mert arra azért nem adott választ: vajon eléggé van itt? Domonkos László Mérges gomba, üzletben Mérges gombát árusítottak Szegeden a Csemege 110. számú. Karász utcai üzletében — hangzott el tegnap a rádió déli krónikájában. Az információt a városi tanács szolgáltató üzeme igazgatójának kérésére tették közzé azzal, hogy aki vasárolt a gombából, ne fogyassza azt el, hanem haladéktalanul vigye vissza a Csemegébe. A felhívás bizonyos eredménnyel járt, de lássuk az előzményeket. A galibát okozó gombát tegnap reggel vizsgáltatta meg a szolgáltató üzem Marx téri kirendeltségén egy sándorfalvi lakos. A szakértő a gombát kucsmagombának minősítette; kiadta a íorgalmazasához szükséges engedélyt. E gombafajta mindezidelg ismeretlen volt Szegeden és környékén, jellemzőit a szakértő nem tapasztalatból, hanem a szakkönyvből szerzett ismeretek alapján állapította meg. Tegyüik rögtön hozzá: tévesen. Erre akkor derült fény, amikor nem sokkal később egy másik gyűjtő is jelentkezett árujával * a Marx téren. A gombát megvizsgálva a szakemberben felmerült a gyanú: ez utóbbi a kucsmagomba, az előzőleg szemügyre vett portéka ennek csak a mérgező párja, neve redős papsapka A gyanút később egy újabb, felsőfokú képesítéssel rendelkező szakértő kétségét kizaróan megerősítette. A szolgáltató üzem igazgatója idejekorán intézkedett, hogy a mérges gombát kivonják a forgalomból. A Csemege 6 kilogrammos készletéből így csak négyen, 1 kiló 20 dekagrammot vásárollak meg. A rádióban közzétett felhívás eredményeként égy vevő visszavitte a gombát, egy másik vásárló — aki már ebédet főzött belőle — a hír hallatára szemétbe dobta az ételt A késő esti érákig még nem sikerült a másik két vásár! nyomára bukkanni. Ha ménem fogyasztották volna el vacsorára, feltétlenül vigyék vissza, ne használják fel a gombát. Az ügy nagy tanulsága: ha a szakértő nem Biztos a dolgában, ne adjon engedélyt a somba árusítására. 9