Délmagyarország, 1980. április (70. évfolyam, 77-100. szám)
1980-04-26 / 97. szám
3 Szombat. 1980. április 28. Tanácskozott I Szovjet a KNEB 'A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság pénteken ülést tartott. Az ülés napirendjén a takarmánytermclés, -ellátás és -felhasználás utóvizsgálatáról készült jelentés szerepelt A jelentés arról ad átfogó kcpet, hogy milyen eredményeket értek el az 1976. évi vizsgálat óta a takarmánygazdálkodás javításában, az abraktakarmányok takarékos felhasználásában, a tömegtakarmány-termelés növelésében, az élelmiszeripari és a mezőgazdasági melléktermékek hasznosításában, valamint a háztáji és a kisegítő gazdaságok takarmányigényének kielégítésében. A takarmánygazdálkodás jelentősége közismert az élelmiszer-termelés és a népgazdasági egyensúly javítása •zempontjából. Az állattenyésztés céljaira felhasznált csaknem 70 milliárd forint ráfordítás háromnegyedét a takarmányköltségek teszik ki, s az utóvizsgálat jelentós tartalékokat tárt fel az üzemegben, és a tapasztalatokat összesítve népgazdasági szinten az abrak- és a tömegtakarmány-gazdálkodásban, az élelmiszeripari melléktermékek, valamint egyes ipari termékek felhasználásában. Az utóvizsgálat 14 állami gazdaságra, 107 termelőszövetkezetre és társulásra, 39 vállalatra terjedt ki, és a Hazafias Népfront bizottságaival. aktivistáival együttműködve 1588 állattartással foglalkozó kistermelőt is megkérdeztek a népi ellenőrök. A KNEB a jelentést megvitatta, elfogadta és felhatalmazta elnökét, hogy javaslataival a kormány elé terjessze. A bizottság ezután egyéb ügyekről tárgyalt. (MTI) vendégek Szegeden Az Élelmezésipari Dolgozók Szakszervezete központi vezetőségének meghívása alapján hazánkban tartózko- j dó vendégeket fogadtak tegnap Szegeden, a szakszervezetek székházában. L. N. Zsivickij, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája moszkvai élelmiszeripari kutatóintézetének tudományos munkatársa, M. F. Omelcsenko, a budapesti Szovjet Kultúra Háza munkatársának kíséretében érkezett Szegedre. A vendégeket az SZMT székházában Csikós Mihály, az ÉDOSZ megyebizottságának titkára fogadta. A megye élelmiszeriparáról folytatott eszmecserét követően üzemlátogatást tettek a szovjet vendégek a Dél-alföldi Pincegazdaság új, Márkatöltő üzemében, majd a kora esti órákban elutaztak Szegedről. Csapatzászló a határőröknek 'A kőolaj- és földgáztermelés fejlődésével déli határvidékünkön új kapcsolat erős szálai teremtődtek, és váltak kölcsönös eredményforrássá a határőrség, valamint az olajipari közösségek között. Ennek ünnepélyes megnyilvánulásaként, a munkás és harci együttműködés további erősítéséért csapatzászlót adományozott a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelö Vállalat dolgozó kollektívája a kiskunhalasi határörkerület katonaközösségének. Tegnap délután adták át a zászlót a halasi határőrkerületi laktanyában, ahol ez alkalomból ünnepséget rendeztek. A Himnusz hangzott el az esemény nyitányaként, •majd Pápa Aladár, a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat vezérigazgatója szólt a katonák és a határvidéki olajbányászok sokoldalú kapcsolatáról, szocialista együttműködéséről, és átadta a vöröszászlót Vasmanszki Károly határőr alezredesnek, a halasi kerület parancsnokának, aki válaszbeszédében tolmácsolta határőreink köszönetét, és igéretét: híven végrehajtják ezután is, amire a zászló kötelez. Következett a szalagok felkötése. Belügyminiszterünk nevében Tóth Imre vezérőrnagy, a határőrség országos parancsnoka, az országos parancsnokság nevében dr. Ábel László vezérőrnagy. az adományozók nevében Juratovics Aladár szegedi üzemigazgató avatta fei a lobogót díszes szalaggal. A Csongrád megyei pártbizottság nevében dr. Horváth Károlyné osztályvezető kötött szalagot a csapatzászlóra. Ezután a területi mozgalmi szervek, a Hazafias Népfront, a határvidék ifjúsága, a KISZ- és az úttörőszervezetek, valamint a társ fegyveres testületek szalagjait kötötték a csapatzászlóra. Ünnepi beszédet mondott ezután Tóth Imre vezérőrnagy, majd az Internacionálé hangjai fejezték be az ünnepi csapatgyűlést Végül a határőr-díszalegység díszmenetben vonult el a csapatzászló előtt. Javuló ellátás a termelőszövetkezetekben A tsz-ek szociális és kulturális ellátása ugyan még elmarad az ipari üzemekétől, számos jel azonban arra utal, hogy az a több százmillió forint, amit évente saját erőből fordítanak a felzárkózásra, nagyot lendít helyzetükön. A munkakörülmények javítására évente több mint 600 millió forint, az üzemegészségügy korszerűsítésére pedig 100 millió forint jut. A tsz-ek kétharmada rendelkezik már szociális létesítményekkel és 450—500 óvoda fenntartását közvetlenül segítik a közös gazdaságok. A baranyai tsz-ek rendszeres támogatásának köszönhető, hogy mind több faluban sikerült olyan magas színvonalú egészségügyi, oktatási és közművelődési ellátást teremteni, amilyen korábban csak az iparvidékekre, városokra volt jellemző. Sokat tesznek a gazdaságok az üzemi étkeztetés javitásaért, hatvanhárom oaranyai tsz közül 45-nek van már üzemi konyhája és étterme és nünden második tag rendszeresen igénybe veszi az étkeztetést. A Csongrád megyei tsz-ek egyebek között arra költenek nagy összegeket, hogy megkönnyítsék a tagok munkába járását. Amíg régebben kerékpáron vagy jobb esetben lovas kocsin jutottak ki a szántóföldekre a tagok, ma már 75 autóbusz viszi ki őket — menetrend szerint dolgozni, illetve szállítja őket haza. Amikor a földeken ivggel kiszállnak az autóbuszokból, a járművek visszafordulva a tanyákon levő családok gyermekeit viszik el az iskolába. A csongrádi ísz-c/c egyharmadában működik üzemi konyha. Sok helyen a helyi AFÉSZ-vendéglőből viszik az ebédet a földeken dolgozóknak, hozzájárulva az étkeztetéshez. A megyében jelenleg 24 tsz-ben van heti egy-két órás üzemorvosi rendelés. Évente 22 millió forintot költenek a Bács-Kiskun megyei tsz-ek és a szakszövetkezetek tagjaik szociális ellátására. Sokfelé működik már gyermek- és belgyógyászati szakrendelés és üzemi fogászat. A kecskeméti kórházban toxikológiai állomást hoztak létre, ahol rendszeresen szűrik azokat a dolgozókat, akik kemizálással foglalkoznak és ellenőrzik a traktorosok egészségi állapotát. i Kiskőrösön szintén mezőgazdasági szűrőlaboratórium épül, amelyet a környék nagyüzemei közösen alakítanak ki. A laboratóriumban 18 ezer agrármunkást részesítenek majd szűrővizsgálatban, gyógykezelésben. Hajdú-Bihar megye tsztagságának több mint 40 százaléka nyugdíjas. A legtöbb közös gazdaság a szociális alapból karolja fel őket, évente mintegy 15 millió forint jut erre a célra a nyugdíjasoknak, járadékosoknak, illetve özvegyeiknek térítésmentesen terményt juttatnak. Gyakori, hogy a közös gazdaság részben vagy egészben vállalja a háztáji föld müvelését is, segítve ezzel a mozgásban akadályozott idős embereket. Több tsz önállóan, mások a községi tanácscsal közösen ápolókat alkalmaznak, akik a rászorult, idős emberekkel törődnek. (MTI) Tanfolyam időszerű ifjúságpolitikai kérdésekről Április 22—25. között az Állami Ifjúsági Bizottság titkársága tanfolyamot rendezett időszerű ifjúságpolitikai kérdésekről Budapesten a minisztériumok, az országos hatáskörű szervek, valamint a fővárosi és a megyei tanácsok, ifjúsági titkárainak részvételével. A tanfolyamon Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ KB első titkára konzultációt tartott időszerű ifjúságpolitikai kerdésekről, Barabás János, az ÁIB titkára előadásában értekelte az 1979. évi állami ifjúságpolitikai tevékenységet és ismertette az 1980-as év feladatait. A tanfolyamon előadást tartott Varga József, a Minisztertanács titkárságának vezetője, a szocialista demokrácia és az áilamélet fejlesztésének kérdéseiről, Berecz János, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője időszerű külpolitikai és Racz Albert munkaügyi minisztériumi államtitkár gazdaságpolitikai kérdésekről. (MTI) Egy este - együtt Arcokg hangulatok tanácstagi ielőiö gyűlésekről Jelölő gyűlésen furcsa így marasztalni a vendéget: üljön le, ne vigye el az álmunkat! Opusztaszer határában, Karakástelepen idős Szabó Lajosné az udvaron fogadja az idegent is, szomszédot is, és pár percre annak is le kell ülnie, aki K. Kovácséit tanyájába, a másik jelölő gyűlésre igyekszik. Az is furcsa első hallásra, hogy valaki a saját lakását engedi át néhány órára a köz céljaira, de szemmel látható, hogy Szabó néni örül neki. Megkérdezzük mégis, nehogy félreértés legyen belőle. — Az a jó, hogy jönnek, és az a baj, hogy ritkán van ilyen. Ha minden este öszszejöhetnénk, sokat beszélgethetnénk, mindjárt könnyebben telne az éjszaka. Beszélgetéssel kezdődik, azzal is fejeződik be a karakástelepi jelölő gyűlés, és kiadós beszélgetés maga a hivatalos rész is. Amíg a két rekamiéra. székekre, kályhára és varrógép mellé húzódva leülnek az emberek, arról beszélnek, ki hány esztendeig főzött együtt az anyósával, de nem azzal a végső következtetéssel, hogy bezzeg a mai fiatalok mindjárt külön akarnak menni. inkább azzal, hogy itt van ez, meg ez. nősülni akar, pedig még háza sincsen: hová akarja vinni az új asszonyt? A vége persze az lesz, ilyen dolgokba nem lehet beleavatkozni, de jellemző, hogy az egykori nagyon szegények könyörületföldjén az a természetes, ha az induló párnak saját födél van a feje fölött. A végén arról folyik a szó, hogy lesz-e végre telefon a Sárga-tanyában, ahogy régóta ígérték, mert körülbelül nyolcszázán lakják a telepet, és sürgős segítségre sokszor éjszaka is szükség van. Arról is, miért áll meg a busz a tanácsháza előtt két emberért, illetve miért nem áll meg — hivatalosan nem áll meg! — a Pusztaszer-majornál, ahol igen sokan szállnának le is. föl is. A közbeeső időben Csendes Istvánné vezeti a gyűlést, és dr. Gyuris Tibor tart rövid beszámolót arról, hogy az utóbbi öt esztendőben bővült a vízhálózat bent a faluban, készen van az óvoda, és talán elkezdik még ebben a hónapban az új iskola alapozását, járdából kevesebb lett, mint amennyit terveztek, de a napközi bővült; öt buszváróbódé készült, szebb lett a házasságkötő terem, fölújítják az egészségházat, és több pénzt fordíthatnak az öregek gondozására is. Ebben a körzetben most is ifjabb Szabó Lajosné a népfront jelöltje, mindenki megszavazza. hogy őt írják föl a szavazólapokra. de útravalóval szépen ellátják. Családias a biztatás: Te még bírod, vállald el. mert nekünk nagyon megfelelsz, de el ne felejtsd, hogy ... Nem szabad elfelejtenie, hogy kitisztították a kanálist, de ilyenkor minden ideiglenes átjárót leszednek róla. mert az nem a társulás tulajdona. Gera bácsi háborog: miért szorították bele őt is. meg a többit is a sárba azzal, hogy nem lehet átjárni a csatornán? 'Javaslat: csináljanak rendes hidat, mert úgyis rámegy az autó meg a traktor is. talán az ideiglenesre is. és tönkreteszi. A másik útravaló is a világgal való kapcsolattartás könnyítését célozza: nagy erőgépek teszik tönkre a földutakat. maradjon erejük rá, hogy rendbe is hozzák. Anyósa tanyájában hálás szavakkal köszöni meg a bizalmat a jelölt, és megbízható őszinteséggel ígéri, intézi a falutól messze lakó. sokfelé dolgozó emberek ügyeit, és föltétlenül képviseli érdekeiket. H. D. * A Csongrádi sugárúti Zalka Máté általános iskolában két tantermet nyitottak össze a választóknak. A széksorok mégsem maradtak üresen. Aki netán nem ismerte volna a járást, számíthatott a folyosón dolgozó takarítónő segítségére, vagy pedig az izgatottan zsibongó úttörőkre figyelhetett fel. A gyerekek kedves műsorral, virággal köszöntötték az egybegyűlteket, s ettől kellemesen oldódott a hangulat. „Aki közéleti feladatot vállal, az üljön közel a tűzhöz" — hallatszott innen is. onnan is a tréfálkozás. Akadt kontrázó megjegyzés is: ..A volt tanácstag inkább a vízhez ül közel." Ez így igaz. ürdögh József az 1970-es tiszai áradás idején az ATIVIZIGNÉL dolgozott. Egyik irányítója volt a gátat védő munkának. Később pedig közreműködött az új partfal tervezésében és építésében. Pásztori Béláné ezért szentelt több időt az árvízvédelem eredményeinek a város fejlődéséről szóló beszámolójában. Megemlítette a forgalomváltozást is, amelyet az új híd elkészülte tett lehetővé. Aláfestésül a teremben is hallani lehetett a körút esti csúcsforgalmának zaját. Gera Ferenc fel is vetette: ha már ígv is. úgy is kiszélesítik az úttestet, legalább próbálják a fiatalabb fákat megmenteni, hiszen a zöld. a természetes növényzet segít megóvni a város tiszta levegőjét. a járművek által kibocsátott, egészségre káros füsttől. A Csuka utcaiak régi probiémáiukkal: a renddel és a tisztasággal hozakodtak elő. Az apró-cseprő gondok felsorolása közepette azonban nem feledkezdtek meg arról, hogy kiálljanak a régi tanácstag újbóli jelölése mellett „Az ajtaja mindig nyitva" — mondták a többszörös nagyapára —. „hozzá bizalommal fordulhatunk a gondjainkkal." A 67-es választókörzetben egyhangúlag Ördögh Józsefet jelölték tanácstagnak. J. E. * „Örömmel hallom, hogy Csorba Mihályt Gyálarét saját szülöttjének érzi. Ez annál is inkább érdekes, mert Csorba Mihály nem Gyálaréten született".., A 113. számú választókörzet tanácstagjelölő gyűlésén hozzászóló választó jól jellemezte azt a népszerűséget, amelyet a körzet eddigi tanácstagja, s egyben új jelöltje a lakók között kivívott. A mihályteleki Űj Élet Termelőszövetkezet gyálaréti üzemegységének vezetője több mint másfél évtizede képviseli a választókörzet érdekeit. Míg Gyálarét önálló község volt. huszadmagával. s a község csatolása után egyedül szerepel mint gyálaréti tanácstag. Különös jelölő gyűlésnek lehetett tanúja az idegen ebben a városrészben. Sokkal inkább fejlődést, eredményeket és gondokat áttekintő számadás, pergő ritmusú falugyűlés. mint a választások előkészületének egyik állomása volt a rendezvény. Szó esett a közvilágítás-fejlesztésről, a régi gond valósággá érett megoldásáról: a vízvezeték-építésről, arról, hogy bővítették az óvodát, melynek kis neveltjei igazi, lámpaláztól mentes, színes kis műsorral kedveskedtek a gyűlés résztvevőinek. Akik egyébként ígéretnek is beillően azt is javasolták, hogy további lépéseket tegyenek a helybeli gyerekek és fiatalok játék- és szórakozási lehetőségeinek bővítéséért S ennek n kérdésnek a válaszát már — a különös gyűlésnek szinte csupán részévé, s nem végcéljává lett tanácstagielölés után — maga a volt tanácstag és az egyhangú szavazattal támogatott jelölt adta meg: Gyálaréten még az idén új játszóteret avatnak. A gyálaréti jelölő gyűlés két óránál is tovább tartott — ám senki nem unatkozott I. Zs. * Egy darabig minden úgy megy, ahogy ilyenkor lenni szokott A jelölők lassan gyülekeznek, a terem gondnoka morgolódik: no, ennek se lesz már vége időre. Két régi tanácstag mesél a múltról, az ötvenes évek tanácsi munkájáról. Majd hivatalosan megkezdik a jelölő gyűlést. Az előadó fölolvassa a hivatalos szöveget, az emberek lehajtott fejjel hallgatnak, kalapjukat gyűrögetik. elmerengnek, várják a végét Aztán más is történik Sándorfalván. — Álljon meg a menet — kér szót Böröcz József. — Szeretném, ha arra a szavazókártyára mást is ráírnának. Kicsit meglepődik mindenki, csak Jakab József levezető elnök készséges: Semmi akadálya, a választótörvény kimondja, hogy a körzet lakói mást is javasolhatnak, mint a népfront Tessék megtenni a jelölést. A fiatalember körbehordozza pillantását a maroknyi seregen. — Darázs Istvánt javasolnám, mert őneki más az elfoglaltsága, többet tudna találkozni az utcabeliekkel, mint Kothencz Sándor. — A jelenlevők egyharmados szótöbbsége kell. amit kézföltartással szíveskedjenek jelezni... Zavar támad, sehogy sem akar kikerekedni a dolog. Fischer Lajos azt javasolja, kérdezzük meg az új jelölte, hogv egyáltalán elfogadja-e. Az asztalnál ülők egymás után elmondják, hogyan, s mint kell ezt hivatalosan is elintézni. De Böröcz József köti az ebet a karóhoz: — Elnézést, az úgy nem jól van. hogy külön-külön szavazzunk, mert ahhoz kevesen vagyunk. Ebbe nem megyek bele. Tatár Emil magyarázza — bér ő csak most tudta meg. hogy neki kell megtennie a népfront jelöltjére a javaslatot, hiszen csak a megbetegedett elnök helyett ugrott be —. a jelölés csak egyenként érvényes. Kérdezzük meg Darázs elvtársat, vállalja-e? A magas, bársonyruhás ember kerülgeti a választ. — Én nem készültem erre. belekerülhetek én is a rossz helyzetbe, nem erre készültem. csak éppen erre jártam, bejöttem, de ha Kothencz elfogadja .. . — Azt mondd. igen. vagy nem? — Hát. ha Igy akarják, igen. Kis huza-vona után aztán mindkét jelölt fölkerül a listára. Történik még más is. Amikor másodszorra számoliák össze a' magasba iartott kezeket, gyanúsan pillantanak egv ősz haiú emberre, aki egyszer sem szavazóit. Mielőtt bárki bármivel is vádol 1a. gvorsan megmenti magát: — Elnézést, elvtársak, én nem tartozok ide. csak benéztem a gyűlésre. M. T.