Délmagyarország, 1980. április (70. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-26 / 97. szám

4 Szombat. 1980. április 28. család A szépség iskolája otthon Hímzés a ruhán Á szép hímzésdíszítés mindig emeli a ruha eleganciá­ját, hangsúlyozza egyedi jellegét. Amellett előnye az is, hogy nemcsak egy-egy ruhadarabot díszíthetünk vele. ha­nem már a meglevő régebbi ruháinkat is újjávarázsol­hatjuk. A népművészet kedvelt hfmzéstechnikája — éppen egyszerű leszámolhatősága miatt — a keresztszemes hím­zés. Ebből mutatunk be egy csokorra való különféle csil­lagmintát, amelyet azután vízszintes, függőleges sormintá­ba kialakítva, jól alkalmazhatunk gallérok, kézelők, ruha­kivágás díszítésére. Rajzunkon néhány modell érzékelteti, hogyan, ml módon helyezhetjük el akár új gallér, kézelő formájában a hímzést. 1 -.'iíL B. K. Prágai sonka Számos kedvelt ételünk máshonnan származik, mint ahogyan elnevezésükből gon­dolhatnánk. A prágai sonka eredete az olasz hentesmestereknél ke­resendő. Észak-olaszországi l ús főzőmesterek, főleg Kria­ulban. művészi tökélyre emelték ezt a foglalkozást, ismerték őket egész Európá­ban. A 15—19. században főzött és füstölt hússal lát­ták el a magyar várakat, hogy kellő élelemtartalékkal rendelkezzenek ostrom ese­tén. Az olaszoktól megtanul­ták e mesterséget a cseh hentesek is, akik tovább fejlesztették szerzett tudá­sukat és megteremtették a prágai sónkul, mely, fim' speciális készítmény volt Cseh. morva, galíciai, bu­kovinai sertéseket vásárol­tak. és ezekből készítették el e jellegzetes sonkát A ser­téseket főleg angol yark­shixe-i fajtából válogatták, de nem lehetett súlyuk 50 kg-nál több. Ezeket a ser­téseket szabadban nevelték, ezért izmosak, soványak voltak. A levágott állatok sonkáit melyek nagyjából egyforma súlyúak és minő­ségűek voltak, különleges páclével, kádakban besóz-1 va, 3—4 hónapig tárolták, érlelték majd felfüstölték, végűi megfőzték. Ma már hazánkban ls készítenek Prúfiai-típusú sonkátí ^ A szépségápolást ugyan­úgy, mint a gyermek ne­velését, már a csecsemőkor­ban el kell kezdeni. Ebben a korban. a szépségápolás teljesen összeolvad az egész­ségápolással. Az egészséges és ápolt csecsemő mindig szép! Csak akkor nem szép, ha valami baja van, akár a bőrével, akár mással. Az első időben a bőr olyan vé­kony és finom, hogy való­sággal semmi ellenállást nem tanúsít a külső ártal­mak ellen. A vékony, ér­zékeny, könnyen megizzadó bőrre rátapad minden ma­szat, szennyeződés, aminek a bomlási termékei átha­tolhatnak, felszívódhatnak. Már csak ez is oka a min­dennapos fürdetésnek. A für­detés szárítja a bőrt, vigyáz­zunk, csak 'olyan szappant használjunk, ami semmiféle izgatóanyagot nem tartal­maz. A babaszappan nyug­tatja ugyan a baba bőrét, de még ebben az esetben is pó­toljuk a lemosott zsírkö­penyt kamillás babakrém­mel. Már ebben a korban ls mutatkozik, hogy szárazabb vagy eléggé zsíros-e a baba bőre. Ha nagyon száraz, a rendes lemosás után a hajla­tokat azulénes babaolajjal töröljük át, befejezésül fer­tőtlenítő és hámosító anya­gokat tartalmazó hintőpor­ral szórjuk be. Nagyon őrülünk, ha a ba­ba arca szép pirospozsgás, de elvétve a pirosság foltok­ban jelentkezik, bőre szá­razzá válik és viszket, ezért a pici állandóan dörzsölt Ez már kezelendő. A bőr különösen száraz, vagy zsí­ros típusának előjele. Mozgási szabadság, cse­csemőtorna, napozás, kvarc­kezelés —, mind hozzátar­tozik a szépségápoláshoz. Azután, ahogy a hónapok telnek, a tehetetlen csecse­mő kisgyermekké fejlődik. Ebben a korban kell a jó szokásokat kialakítani. A mosakodás örömét a szülők részvétele megteremtheti. Egy-egy önfeledt játszás gu­milabdával, gumibabával, ha­jóval a fürdőkádban, meg­szeretteti a kisgyermekkel a vizet, egy szép habos szi­vacs mosdásra serkenti. A saját kis fogkeféjének ki­zárólagos. büszke tulajdono­sa legyen, s ellenőrizzük a napi két fogmosást Gyakori hiba a köromrá­gás, előzzük meg azzal, hogy gyakrabban vágjuk rövidre. A gyermek egészségéhez és szépségéhez a jó alvás is hozzátartozik. Időben fek­tessük le, nagyon rossz ne­velési módszer, ha rábízzuk a kisgyermekre, mikor akar lefeküdni. Hiszen, neki még rókkal több alvásra van szüksége, mint a felnőttek­nek. Néhány év elteltével a kisgyermek serdülővé vá­lik. és itt kezdődnek a ko­molyabb kozmetikai problé­mák. Ebben a korban a leggyakoribb a pattanásos, mitesszeres bőr. Ennek, és a különböző bőrrendellenes­ségnek nemcsak ápolatlan­ság lehet1 az oka, hanem hormonegyensúlyi zavarok is közrejátszhatnak. Pattanás, mitesszer keletkezhet még anyagcserezavar, helytelen táplálkozás és életmód mi­att is. Ha a kiváltó ok hor­monális eredetű, vagy emész­tési zavar, úgy ezt elsősor­ban orvossal kell kezeltet­ni. E kozmetikai hiba le­küzdése türelmet, rendszeres bőrápolást igényel, amit a belső és külső kezelés össz­hangjával tudunk csak el­érni. Miután a mitesszeres, pat­tanásos arcbőr zsíros erede­tű, külsőlegesen a bőr szá­rításéval keli kezelni. Első­sorban és rendkívül fontos a reggeli és esti alapos mo­sakodás. A- mosdáshoz szá­rító hatású szappant kell használni. További külső kezelésre arcszeszes letörlé­seket. és a nemrég megje­len teenager-készítményeket ajánlom, melyek kifejezetten e korosztály részére ké­szülnek. A serdülőkorban jó hatást érhetünk el gyógy­növényes pakolás alkalma­zásával is. Erre a célra a gy ógynövényszakü zletben kapható „Arcápoló keve­rék" használata előnyös. A fürdést vagy zuhanyozást kössük össze kefés masz­százzsal, de legalább is mosdókesztyűs ledörzsölés­seL, melyek során a hátat sohase hagyjuk ki, mert ép­pen a fiataloknál gyakori itt a mitesszerképződés. To­vábbá igen fontos a bélmű­ködés rendben tartása, eny­he növényi hashajtók, vagy vértirsztító tea, „Hprom virág tea" fogyasztásával. Ez men­tesíti a szervezetet a káros salakanyagoktól és segíti az emésztést. A tizenévesek ét­rendje különösen legyen táp­láló és fűszerszegény. Ke­rüljék a zsíros, nehezen emészthető ételeket, ellen­ben bőségesen fogyasszanak friss gyümölcsöt, tejet és tej­terméket. ' A fiatal nőnek szépségét kell megtartani. Ebben a korban a kozmetikai keze­lések feladata a szépség megőrzése. Arcbőrtípustól függően használjuk az arc­krémeket, a házilag készít­hető arcpakolásokat, és ha­vonta tisztíttassuk ki bőrün­ket kozmetikussal. Néhány évvel később ter­mészetesen többet kell ten­nünk egészségünk, fiatalsá­gunk. szépségünk megőr­zésére. Sajnos, a megöregedést nem lehet elkerülni, de jó dolog szépen elérni az öreg­kort. Az öregedés a szer­vezet minden szervében, szövetében elváltozásokat hoz létre. Nemcsak a bőrön látsza­nak ráncok, hanem ugyan­akkor az érrendszer, ideg­rendszer, a belső elválasz­tási mirigyek hormonter­melése is megváltozik. A meszesedéstől megkeménye­dett erek, a szem fehér­jén áfttűnő kis véredények jelzik az idő múlását, de legkorábban a bőr sínyli meg az időt. Ha tiszta, jól­ápolt, idős embert látunk, jó érzés tölt el bennünket. De jó érzés, magáinak az idős embernek is a gondo­zott arc, haj és ruházko­dás. Ilyenkor kell azon len­ni, hogy az öregedést mi­nél távolabb tartsuk ma­gunktól. Az ér-torna, a min­dennapi néhány perces tor­na. megfelelő pihenés, kü­lönösen a napközben ello­pott néhány perces fekvés, magasabban fekvő háttal, hosszú évekkel hosszabbítja meg a fiatalságot. A mérték­tartó étkezés, a rendben tar­tott emésztés, a kiegyensú­lyozott családi élet, s a fia­talsággal tartott kapcsolat—, a fiatalság titka. * Láthatjuk, 1 végigvezetve csecsemőkortól az időskorig: a szépségápolás nem igé­nyel többletmunkát. Jól be­osztott idővel, a kornak megfelelő feladatokat szem előtt tartva, napi néhány perces törődéssel kijárhat­juk a szépség iskoláját, és jó osztályzatot kaphatunk belőle. Csaba Éva Áz alvás helye A hálószoba a pihenés, az alvás színtere. Előnyös, ha a lakás szeparált részén, a zajtól távol rendezzük be. Aki házat épít, feltétlenül a fürdőszoba közvetlen köze­lébe tervezze a hálót. Ez több szempontból is prakti­kus. Közel a reggeli és az esti mosakodás, testápolás színhelye — nem kell háló­ruhában végigvonulni a la­káson, mindjárt üdén, fris­sen jelenhetünk meg család­tagjaink előtt. Aki líázat, lakást épít és módja van a hálószoba föld­rajzi elhelyezését is megvá­lasztani, a keleti, délkeleti fekvésű hálószobát részesít­se előnyben. Igy reggel de­rűs napfényre ébredhet, s este a kánikulai napokban is hűvös fekvőhely fogadja majd. Aki bérházban, már ko­rábban épített lakásban ke­resi a hálószoba helyét, s ilyen szempontokat nem tud figyelembe venni, variálhat az ágy, a hálószobabútorok elhelyezésével. Ne zsúfoljuk tele a hálószobát, • a hálófül­két. Az ágyon kívül az éj­jeliszekrénynek, az ágyne­műtartónak, a fésülködőasz­talnak, vagy az ezt a bútor­darabot helyettesítő polcnak és tükörnek van helye. Ru­hásszekrény csak akkor ke­rüljön a hálóhelyiségbe, ha méretei megengedik, hanem nyomasztanak, nem veszik el a teret A nyugodt pihenés, a jó alvás előfeltétele a jól ki­szellőztetett helyiség, a friss, ugyancsak kiszellőzött ágy­nemű. Legyen gondunk ar­ra, hogy télen, nyáron, hi­degben, melegben friss le­vegőben, s ne túlfűtött szo­bában aludjunk. „Hadüzenet" a konyha­szagnak A tervező építésznek nincs mindig lehetősége a lakáson belül úgy elhelyezni a kony­hát, hogy annak jó szellő­zést biztosító, nagy ablakai legyenek. A berendezők is „fellázadtak" az ellen a megkötés ellen, hogy a főző­és sütőkészülékeknek az ab­lakok közelében kell lenni­ük. Az is régóta problema­tikus, hogy a konyhai sza­gok ellenőrizhetetlen irányo­kat vesznek a lakásokban, más helyiségekbe is áthú­zódnak, megtöltik a lakószo­bákat. Ennyi igény láttán az ipari szakembereknek feltét­lenül meg kellett oldaniuk a konyhák pára- és szagel­szívási gondjait, aminek napjainkra eleget ls tettek. A legkézenfekvőbb megol­dásnak az mutatkozott, hogy a tűzhelyek fölé erős elszívó berendezéssel kombinált pá­ragyűjtőket szereljenek fel. Ehhez azonban olyan kürtő­re, kéményre vagy légjárat­ra van szükség, amely a szabadba vezet, aminek lé­tesítésére azonban nincs mindig lehetőség. Ilyen eset­ben a keringető üzemmód­ban dolgozó — ugyancsak a tűzhely fölé elhelyezett — „szagsemlegesítő" használha­tó. E készülékben ibolyán­túli sugarakkal vagy ózon­nal „roncsolják el" a szag­kompononseket vagy vegyi úton kötik meg, illetve bont­ják el őket. Ez utóbbi eset­ben a méhsejtre emlékezte­tő szerkezetű, csaknem kor­látlan élettartamú, speciális katalizátort tartalmazó szű­rő veszélytelen vizzé és szén­dioxidgázzá alakítja át a főzés folyamán keletkező szénhidrogéneket és a szén­monoxidot. A nyugatnémet AEG-Telefunken cég egyik konyhai páraelszívó megol­dása, amely szinte észrevét­lenül beilleszkedik a tűz­hely fölötti fali szekrény­sorba. E készülék nemcsak légelszívó, hanem keringető üzemmódban is működtet­hető. A fokozatmentesen ál­lítható ventillátor teljesítmé­nye keringető üzemmódban 140—250, elszívásos üzemben 140—350 köbméter levegő óránként. A készülék a buk­tatható ajtó felszitásával hozható működésbe. K. S. Elvált szülők gyermeke A szülők válását mindenképpen meg­sínylik a gyermekek. Mégis azt kell mon­danunk, hogy az állandó zsörtölődések, a zaklatott élet a békétlenség légkörénél jobb. ha a válást választják, ha már sem­miképpen sem hozható rendbe az elrom­lott házasság. Bármilyen erős elhidegülés, a férji vagy asszonyi önérzet súlyos meg­sértése előzte is meg a válást a közös gyermek (gyermekek) nevelése érdekében, ebben a kérdésben szövetségeseknek kell maradniuk a volt házasfeleknek. Tanítónői munkám során nagyon sok pozitív, de — sajnos — elég szép számú negatív példáját láttam az elvált szülök magatartásának. A leghelyesebb, ha egyeztetik a nevelési elgondolásokat, azonos követelményt állí­tanak a gyermek elé. Soha sem szabad a gyermeknek azt hallania, hogy a volt férj­ről. feleségről tiszteletlenül, tekintélyrom­bolóan beszél a másik fél. Még az új há­zastárs se tegye ezt! Könnyebb helyzetben van az úgyneve­zett „vasárnapi szülő", akinél kétheten­ként tölt egv-egy szép napot a gyermek. Azért mondom így. hogy „szép napot", mert a váláskor gyermektelenségre ítélt szülők a láthatás napjára rendszerint ösz­szesűrítenek minden szépet és jót: fagy­laltozást, bábszínházat, cirkuszt. finom ebédet, amit a kedvenc ételekből állítanak össze. Nincs tanulás ezen a napon, nincs „ellenőrző könyv" ellenőrzés, csupa gond­talanságból. mókából, játékból áll ez a nap. Ezután bizony sokszor nehezen zök­ken vissza a gyermek a hétköznapi gon­dokat. a 'nevelés felelősségét és összes ter­hét viselő szülőfél „normái" közé. Bizony az lenne helyes, ha a vasárnapi apukák és anyukák is számon kérnék a hétköznapi élet dolgait, megnéznék az ..el­lenőrző könyv'.'-et, a gyermek füzeteik • néha-néha elmennének a szülői értekez­letre is. Itt meg kell jegyeznem, hogy több olyan tanítványom volt. akinek az elvált édesanyja, illetve édesapja ls eljárt az értekezleteimre, a többség azonban nem. Túlsúlyban vannak a negatív példák, s amint rendezgetem emlékeimet, inkább ezek jutnak az eszembe. István, aki fon­toskodva magyarázta nekem (az édesany­jánál élt): „Tetszik tudni, az én apukám egy strici!", vagy Zsuzsi, akinek nagyon Izzadt a kis kezecskéje, s így magyarázta az elmaszatolt írást: „Izzad a kezem. Ezt apukámtól örököltem" — mond hozzátet­te—: „Mert én minden rosszat tőle örö­költem!" Rossz volt hallgatni a kis 6—8 éveseket, amikor ezeket a súlyos vádakat kimondták szüléikről, amit talán nem is értettek egé­szen. csak annyit tudtak, hogy az ő ap­juk „rossz". Gyakori jelenség, hogy a gyermek előtt szidják, becsmérlik az őt nevelő szülő új házastársát, a nevelő anyát, aki az elvált anya helyett gondozza a gyermeket. va«v az „új" apát akinek a házában él. s aki hiába szeretne jó apa lenni, ha róla a láthatáskor csakis rosszat hall a gyer­mek. Nem véletlenül vált szállóigévé a neve­lési problémát jelentő fiatalok magatar­tásának ilyen magyarázata: „Elvált szülők gyermeke." A szülők bűne ez. azoké, akik úgy versengenek a gyermek szeretetéért hogy a másik fél túllicitálásával. vagy éppen becsmérlésével akamak jó szülők lenni. Nem veszik észre, hogy a növekvő gvermek kétféle magatartást szokik meg. hazudozó lesz, ide igy. oda úgy beszél, he­lyezkedik. azaz: nevelési szempontból el­kallódik. sok esetben az otthonából me­nekülő kamasz lesz belőle. Dr. Gergely Károlync

Next

/
Oldalképek
Tartalom