Délmagyarország, 1980. április (70. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-20 / 92. szám

7 Vasárnap. 1980. április 20. Vendégségben Iljicsnél Kazányban, Kujbisevben, Razlivban, Leninoban, Susenszkojéban, a leningrádi Szmolnijban és a Vörös téri Lenin-mauzóleumban se szeri, se száma a látogatóknak. Gorkijban évente 300 ezer látogató fordul meg, Lenin szülővárosában, Uljanovszkban pedig ez év januárjában jegyezték be a tízmilliomodik nevet a múzeumok vendégkönyvébe. Belföldi kirándulók, turisták számos országból, érdeklődők, Lenin életével ismerkedők sokasága. De bármilyen sokan topognak is a Lenin-emlékhelyeknél, a világtörténelem nagy alakjának megidézése mindenütt csöndet, tiszteletet, elmélyülést parancsol. Épp ezért lepődünk meg a nagy nyüzsgés, zsibongás és kavargás láttán, ami a Központi Lenin Múzeumban fogad bennünket. A moszkvai Forradalom terén álló hatalmas épület előcsarnokában mintha ezer úttörő lenne: piros nyakkendők, hófehér ingek villognak, virágcsokrok tarka színfoltjai mozognak ide-oda a kisiskolások kezében. A Központi Lenin Múzeum egyik nagytermében gyerekek vizsgáznak. Mintha nem is kiállításon, hanem valamely szellemi vetélkedőn lennénk: kérdések, válaszok röpködnek Leninről, kommentárok füzetnek az egyes tablókhoz, majd fölzeng az őrs indulója és virágcsokrok kerülnek a Lenin-szobor talapzatára. „Vendégségben Iljicsnél" — így hívják wezt a rendezvényt, amely a mi úttörőavatásunkra emlékeztet. Csakhogy a Szovjetunióban sajátos próbatétel előzi meg. Mert „vendégségben Iljicsnél" van mit számba vonni. Több mint negyvenezer negatívról készült kópia, eredeti Lenin-kéziratok, dokumentumok, a szimbirszkl szülőház makettje, filmkockák, kéziratok, képzőművészeti alkotások, Lenin müveinek első kiadásai és fordítások a világ 126 nyelvén. Hallható a hangja; itt a nyomdagép, amelyen az Iszlóra első példányát nyomták. — Leninnel kapcsolatban egyre inkább az a törekvésünk — mondja Olga Krivoseina, aki 11 éve igazgatja a múzeumot —, hogy napjaink életét és a lenini tervek, jóslatok megvalósítását is bemutassuk. Az intézmény egyre inkább közművelődési feladatokat Is ellát, ezért az az elevenség, mozgalmasság, amin eleinte meglepődtek. Múzeumi közművelődés, hagyományápolás és hazafias nevelés hármas határkövénél időzve azt is megtudtuk, hogy a Központi Lenin Múzeum a 110. évfordulóra felújította, kicserélte, újabb dokumentumokkal frissítette föl a 36 szovjet városban levő kihelyezett tagozatának kiállítását, és hasonló segítséget nyújtott a Szovjetunió határain túl levő 16 Lenin-múzeumnak is. Taskenttől Lvovon és Ufán át, Susenszkojéifi, Londontól Tamperén át Jemenig mindenütt él Lenin szelleme. Olga Krivoseina asztalán kis Lenin-mellszobor — egy fiatal mozambiki szobrászművész ajándéka. Egyike ez az évente ide érkező több mint háromezer küldeménynek, amelyek a Lenin iránt világszerte megnyilvánuló tiszteletet jelzik. JUHANI NAGY JÁNOS l Munkásból vezető A Központi Lenin Múzeum előcsarnokában S

zeged munkáslakta kerületéből — Móravárosból — sokan elszármaztak párt-, állami és gazdasági vezetői posztokra a felszabadulás Utáni években, s ez a folyamat azóta is tart. Ennek gyökerei mindenesetre mélyen és erősen kapaszkodnak a múltban és a jelenben — a munkáscsaládokban. Móravárosinak vallja magát ma is. Martonosl Imre. a DELÉP vállalati pártbizottságának titkára ts. Apja kőművesmester, anyja gyári munkás volt. Kettőjük keresetére öt gyerek ehes szája várt. A kenyérkeresőicet és a munkát korán megtanulták becsülni a gyerekek. Az első, a legidősebb fiú is, akiről a portré készült. Az általános iskola után kisiparos nagybátyjához szegődött a1, asztalos tanulónak. Mint segéd, a Felszabadulás Asztalos Szövetkezetben dolgozott és ott lett, KISZ-tag. 1963-ban került a DÉLÉP elődjéhez, a Csongrád megyei Állami Építőipari Vállalathoz asztalosnak. A nagyvállalat légiköre, alakító ereje magával ragadta a fiatal szakmunkást, aki előbb szakszervezeti bizalmi, s 1909-ben párttag. Közben érettségizett az építőipari technikum esti tagozatán, s utána csoportvezetővé nevezték ki a vállalat asztalos üzemében. A tanulással párosult gyakorlat hamarosan előre vitte: előbb gyártáisetókészítő technikus, majd kalkulátor a segéd ipari üzemben. Mint jó párt- és társadalmi munkásra hamar felfigyeltek, s a vállalati szb függetlenített politikai munkatársa lett. A marxizmus—leninizmus középiskola után elvégezte az ugyanilyen elnevezésű egyetem hároméves esti tagozatát, s utána megválasztották a vállalat szb-titkárénak. Ezek után Is volt még tanulnlvaló, amikor mér a vállalat ötezer dolgozójának érdekképviseletével kellett foglalkozni? — Hátra volt még a főiskolai oklevelet adó szakosító elvégzése politikai gazdaságtanból, filozófiából és a tudományos szocializmusból, a magvar munkásmozgalom történetéből. Közben, 1978-ban megválasztották a vállalati pártbizottság titkárának. Ez milyen kötelezettségekkel járt? — E felelős tisztség további tanulásira ösztönzött, mert vállain tom közben vállalkozásban és létszámban is igazi nagyüzemmé fejlődött. Nemrégiben tettem felvételit a politikai főiskolán, Es me-választották Ismételten a pirt XII. kongresszusa előtt a vállalati pártbizottság titkárává. — Szívből köszönöm a bizalmat 520 főnyi párttagságunknak. Ösztönző segítségükkel váltam szinte egvidőben politikai és nagyüzemi munkássá. Nem dicsekvésként mondom: közülük legalább 400-at keresztnevén szóAz „iljicsevecek" gyárában emlékmű jelzi azt a helyet, ahonnan Lenin beszélt a rauukásokbos ^J kás igyekezete. Az egykor híres cserépkályha-készítő szakma rejtelmeibe akartam bepillantani, de az elutasító hidegségbe burkolózott idős mestertől csupán annyit tudtam meg, ismét eljön az ideje a szobadísznek is beillő kályháknak ... ... Vagyis már eljött! — mondja ezt pár héttel később Palotás Géza fazekas és cserépkályha-készítő, aki egyébként feleannyi idős és fele olyan óvatos, mint a morc mester. S hogy mennyire „itt is van" az ideje, azt aligha bizonyítja jobban bármi, mint az, hogy a hét éve kisiparos fiatalembert vasárnap is munkáiban találom. — Ajjaj! Csak azt ne írja! Hált persze, lázas munka, sok meló... Nehogy azt higgye, hogy ez jót tesz a maszeknak. Még majd elkezdenek kombinálni), számolgatni... — De hát fgy igaz. — Igaz. de az is, hogy most eeak azért dolgozom vasárnap, mert beteg voltam, lemaradtam, és hétközben sajnálom az időt erre a csempekészítésre. Ez tiszta pepeesmunka! A megyében már senki nem csinálja. — Akkor miből építik a kályhákat? — Kályhákból. Egyik helyen Kismesterek Kályhareneszánsz szétbontják, és kidobják, a másik helyen meg ugyanabból, újat raknak. — Divat lett a cserépkályha? — Ha az energiatakarékosság divat, akkor ez is az. Az emberek számolnak és rájönnek, ott, ahol nincs központi fűtés, nincs gázkonvektor, ez a leggazdaságosabb fűtőtest. A legjobb hatásfokú. Persze még ott is, ahol gázfűtés van, mert százszor többet ér ebbe gázégőt szerelni, mint kidobni és parapettre cserélni. Aztán van ennél érdekesebb is: a szabad tüzű kandalló. Azt is rendelnek. — Ezt a kályhát kinek készíti? — Mit mondjak? — Amit akar. — Szeged mellett egy faluba. Csak rendelésre formázok, azt is ritkán. Raktárra termelni nem éri meg. Amikor ezeket kiégetem, meghűlni sem lesz Idejük, már viszem is. — ön fazekas- és cserépkályhásmester... — De a mester most csak a kályhásra érvényes! , — Mert átpártolt? — Dehogy azért! Az Igaz, hogy három év óta alig ülök le korongozni, de akár leülök, akár nem, a fazekasságban ma már nem kérik számon a szakmai bizonyítványt. , — Akkor én is lehetnék fazekas? — Éppen lehetne, mert ez szabad ipar. Az váltja ki, aki akarja. Én megtanultam az apámtól, aki jóhírű mester — volt. Amikor ezt a szakmát még elismerték szakmának, ő volt a vizsgabizottság elnöke, ma viszont — igaz, már nyugdíjas — se vizsga, se szakma, se mester, megtanulni tehát nem lehet, tudás nélkül nincs mire váltani az engedélyt. — Ha a korongozás is ilyen nehéz, nem leszek még szabad iparos sem. Hét éve maszek. Mivel foglalkozott előtte? •— Fazekasságot apámtól tanultam, a kályhás szakmát Vásárhelyen, aztán voltam szakoktató a Tömörkény szakközépiskolában, ahol egyébként tucatjával tanítottam korongozni olyan csemetéket. akikről tudtam, hogy az életben soha sem lesznek szakmabeliek. Aztán a cserépkályhás szövetkezetben dolgoztam, azt átprofilírozták. Engem nem sikerült... IGRICZI ZSIGMOND lítok, további százat pedig a tefrjes nevén ismerek. Sokat jár ki a munkahelyekre? —• Ügy tanultam és úgy is érzem. hogy a személyes tapasztalat és kapcsolat a dolgozókkal és vezetőikkel elsődleges a pártmunkában az esetleges viták és az összeütközések ellenére, mert ilyenek ls adódnak. Ügy vélem, jó, erőteljes és gyümölcsöző pártbizottságunk és végrehajtóbizottsága kapcsolata a gazdasági vezetőséggel, hiszen egyet akarunk: továbbra is jó gazdasági eredményeket. Ennek elérésében nagy a szerepe 15 alapszervezetünknek és öt pártvezetőségünknek. Vállalatunk dolgozóinak létszáma 6500. Felnőttünk az országos feladatok elvégzéséhez túl azon, hogy eleget teszünk Csongrád, Békés és Szolnok megyéhez kötődő feladatainknak, a Paksi Atomerőmű építésében Kapott szerepünknek, lakásépítéseknek Budapesten is, sőt külföldön csarnokszerkezetek építésének. Véleményem szerint pártszerveink gazdaságpolitikai munkája, szervezése, irányítása és ellenőrzése ezekben testesül meg, a Jó döntésekben és azok végrehajtásában. Véleménye szerint mi a legnehezebb a pártmunkában ? — Ha jó a vezető, az irányító testület együttműködése a munkahelyi vezetőkkel és szervezetekkel, a vállalat gazdasági vezetőségével. a döntések előkészítésében, akkor nem adóthatnak problémáit a végrehajtásban 6em. Ha mindez nincs meg. akkor nehezül meg a pártmunka, legalábbis én úgy vélem. Nős. Van egy nyolcadik általános iskolás nagylánya. A családdal együtt lenni miikor jut ideje egy nagyvállalat pártbizottsága titkárának? — A szüleimtől otthon tanultam, a népes nagy családban, hogy egymás munkáját becsüljük és szeressük. Az összetartó erő az a kötelék, hogy kölcsönösen segítsük is egymást. Olykor visszajár-e látogatóba volt munkatársaihoz az asztalosüzembe, a szocialista brigádba, amelynek alapító tagja volt? — Kirándulásokon, közös rendezvényeken velük tartok. Egy nemrégen megszervezett kommunista szombaton ott gyalultam velük Jóleső'érzés: ma is az a véleményük, mint akkor volt: amit kiadnak a kezükből, az csak jó munka lehet. LÖDi FERENC