Délmagyarország, 1980. március (70. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-11 / 59. szám

4 Kedd, 1980. március 11. A „fehér technológia ff A háztartási gépek, készülékek gyártása — a „fehér technológia" — Jugoszláviában jelentős fejlődést mutat. Olyan nagyüzemek vesznek lészt e fontos feladat ellátásában. mint a velenjei GORENJE. a ljubljanai ISKRA, a zágrábi RADE KONCÁR, a a rüsi El, a cacaki SLOBODA, a cetinjai OBOD és még sokan mások. Termékeikből a hazai szükségletek kielégítésén túl bőven jut exportra. A 6ikerek egyik titka, hogy a gépgyárak közül több. külíóldi partnereikkel együttműködve, világszínvonalon álló, rendkívül korszerű háztartási eszközöket bocsát piacra. A jövedelmező tevékenység újabb beruházásokra, korszerűsítésekre ad lehetőséget. A cetinjei OBOD kombinát például új gyárat épít. A korszerű üzem termelési kapacitása évi 300 ezer hűtőgép és mélyhűtő berendezés lesz. A jugoszláv gyártmányú háztartási gépek a világ 50 országában kelendő árucikkek. Az elmúlt évben 215 ezer villany- és gáztűzhelyet, 154 ezer mosógépet, 347 ezer hűtőszekrényt, 108 ezer feketefehér televíziókészüléket exportálnak, az összes termelésnek mintegy a felét. 1980-ban az export jelentős növelésére ezámítanak. A vizek tisztaságáért A vízi moszatfajták a nitrogén- ás foszforvegyületek kilencven százalékát, valamint a cinket, kobaltot és mangánt ls eltávolítják a szennyvizekből. Az olyan ártalmas vegyületeket, mint például a poliklóros difenyl, kilencvenöt százalékban számolják fel a moszatok. A cseszlovák szakemberek magyar és lengyel kollégáikkal együttműködve keresik az olyan módszert, melynek segítségével a gyakorlatban is fel lehetne használni a moszatok e tisztító képességét a szennyvizeit tisztításában. Raktár, mostohán A tőltésoldal és a vasút fogja közre a Csongrád melyei Gabona forgalmi és Malomipari Vállalat szegedi üzemének a raktártelepét. Innen szállítják a takarmányalapanyagokat a keverőüzembe és a környékbeli téeszekbe. A telepen tizenöten dolgoznak. — Sok ez. vagy kevés? — Kevés — vágja rá Földi 1-ászló telepvezető. — Nézne, mindössze három (1) rakodónk van. — Miért nincs több? — Mit gondol, kl jön Mo trógerolni? — Nem flznök meg a munkájukat? — Normához vagyunk kötve. Ha ömlesztett árut raknak ki a vagonból. 52 fillér jár érte száz kilogrammonként. — Mennyi a napi norma 3 — Olyan nincs Reggel Réttől fél négyig dolgoznak, olykor tovább is. Amennyi árut ez idő alatt megmozgatnak. azt kifizetjük. Havi ötezer forint körül keresnek. Számolja kl, hány tonnát emelgetnek ezért. Januárban volt egy hosszú időszak, amikor csak egy (!) rakodónk volt. Képzelheti ... — Es győzte a munkát? — Ügy, hogy összefogtunk. Á raktárossal együtt ml is kimentünk, segítettünk beállítani a futószalagokat, görgettük a vagonokat, szóval így voltunk... — Mindent kézzel csinálnak? — A vagonklrakást két géplapát segíti. De azokat tartani is kell. A múltkor az egyik gyakorlatlan rakodót nekivágta a vagon oldalának. Mondanom sem kell, ez illető azóta már „elköszönt". A terület útvonalait valamikor kikövezték. Ez o '/inban nem ér semmit. Az eső sártengerré változtatja a terepet A töltésoldalról lefolyó víz rázúdul a telepre. A vasút irányából érkezői emberek, autók is hordják a sarat Az ebbe vegyülő kukoricától. búzától és őrleti ínyektől bűzlik a sártenger. Helyenként a gumicsizma háromnegyedéig merülünk az Iszapba. Traktor erőlködik, egy behemót szállítószalagot von maga után. amit ketten próbálnak irányban tartani. — Szerencse, hogy Jó a traktorunk, különben kézzel k»ll tolni a szalagot ebben a pocsolyában... Egy ember Igyekszik átvergődni az udvaron. Vállán fóliacafatok. Az alacsony férfi a telepet tisztogatja. — Már amikor — szusz•zan egyet Nagy Sándor. — Ha „latyakos" idő van. tehetetlen vagyok. Olyankor a raktárban Söprögetek. Körbejárjuk a telepet. Időnként óriási galambrajok szállják meg a magtár környékét. A faépítmény oldalai hasadoznak. A nyílásokon, a madarak nagy örömére kitódulnak a gabonaszemek. Egy új gép mellett állunk. — Tavaly novemberben kaptuk — mondja a telepvezető. — Rakodógép, az ömlesztett áru kiadásánál használhatnánk.., — Miért a feltételes mód? — Azért, mert a gép megérkezett, de a villanymotor nem. Azt ellopták valahol útközben. — A gép a szabad ég alatt van..I — Hová tennénk? Különben nemcsak ez áll a „csillaggarázsban". Van egy százezer forintot érő berendezésünk. Ha nulla fok alá süllyed a hőmérő higanyszála, a kerekei lefagynak. Reggelenként úgy kell kibányászni a fagyos földből. Nincs garázsunk! A rakodók helyére állítják a szalagot, várják a teherautót, ami zsákos árut hoz. A három férfi életkorát nehéz megállapítani ránézésre. Az arcukra tapadt por eltakarja vonásaikat A beszélgetés során derül ld: huszonhárom év körüllek. Közülük legrégebben Papp Géza dolgozik a telepen. Lefejti kezéről az elrongyolódott kesztyűt, nekitámaszkodik egy gerendának. — Nincs másik — mutatja. — Tavaly november óta kérünk új védőkesztyűket, máig sem kaptuk meg. — Miért vállalja ezt a munkát? — Több oka van.' Engem háztól házig szállítanak. Ez Jó. Meg aztán elvégeztem egy gépkezelói tanfolyamot is. Várom, hogy egyszer végre jók legyenek a gépek. Szeretek velük dolgozni. öccse. Papp István ló fél éve bátyja unszolására jött ide, — Megbánta? — Nézze, valamiből meg keTl élni. Nem panaszkodnánk, ha normális körülmények között dolgozhatnánk... Megérkezik az autó. A platóról hajigálják a szállítószalagra a zsákokat. A három rakodó a raktár egyik sarkába hordja azokat. Vállukon a teherrel, futnak... Hogy állják a versenyt a szalaggal... — Hány rakodó kellene még? Legalább hat — válaszol a telepvezető. — S hozzá két raktáros. Akkor két műszakban is dolgozhatnánk. Januárban több mint 18 ezer forint kocsiálláspénzt fizettek, mert nem tudták kirakni a vagonból az árut időben. Hogy a 18 ezer forintból hány embert lehetne megfizetői? Egyet se. A kocsiálláspénzt a költségkeretből fizetik... Hamarosan megüresedik a telepvezetői szék is. — Ilyen körülmények között nem lehet dolgozni —mondja Földi László, aki másfél évig bírta itt — Szél malomharc... Dr. Prohászka Ottó. a vállalat igazgatója ismétli a kérdést: — Hogy mi lesz a telep sorsa? — Nem tudom. — Hogyhogy? — Nézze, a terveinkben szerepelt a közraktár rekonstrukciója. 1978-ban el is kezdtük. Tavaly befejeztük. Csökkenteni kellett az ilyen jellegű költségeket... — Az emberek elmennek.., — Mit mondjak? Megpróbálunk szerezni másokat helyettük. — A környezet nem vonzó. — Ez tény. Egyelőre nem lesz látványos változás. Aj idén 600 ezer forintot költhetünk a telepre. Ennek jó részét az úthálózat építése jelenti: — A Jövő? — Üj raktárakat nem építhetünk. Nem kapunk rá engedélyt. Egyszóval: amíg nem nyilvánítják életveszélyessé a faépítményeket, addig toldozzuk-foltozzuk azokat. Még sokáig használhatók lesznek. Utána? A dorozsmai telepünké a jövő. EB a Jelen?!.,; Horváth István lljúkommunisták felelőssége Sajátos élénkség jellemzi mostanában az ifjúsági mozgalom alapszervezeteit. Az év elején megjelent a KISZ új akcióprogramja, meghatározta a dolgozó és a tanuló fiatalok idei céljait és feladatait. Mielőtt azonban sor kerülne a cselekvésre, az akcióprogramok megvalósítására, az alapszervezeti KISZ-taggyűlések értékelik a tavalyi mozgalmi munkát, s megválasztják az új vezetőségeket. Sokan felvetik a kérdést: szükség van-e az évenkénti választásokra? Nyilvánvaló, hogy erről az adott helyzettől függően más és más vélemény alakult ki az alapszervezetekben. Egy biztos, a teendőit kifogástalanul ellátó és közmegbecsülésnek örvendó Ifjúsági vezetőknek sem közömbös, ha a szavazatok kifejezik az iránluk érzett bizalmat. Nem beszélve arról, hogy a választás a szocialista demokratizmus fontos megnyilvánulási for. mája. Ha elmarad, az aligha vált ki helyeslést a fiatalokból. Joggal gondolhatják, hogy nem ls kíváncsiak a véleményükre, s az összejövetelek. melyeken az értékelés és a választás történik, csak a látszat megőrzésére szolgálnak. Lényeges tehát, hogy évenként megerősíthessék, szavazataikkal támogathassak azokat a társaikat, akiknek irányításával részt vesznek a mozgalom munkájában. A taggyűléseken az elmúlt évi tevékenység értékelése rendszei int megelőzi az új vezetőség megválasztását. A számadáshoz szükséges tapasztalatokat az egész közösség bevonásával célszerű Összegyűjteni. Ezt segítik az értékelést megelőző beszélgetések. Minden KISZ-tagot érdemes megkeresni, kérni a véleményét, s meghallgatni javaslatait. A száraz kérdezzfelelek formula helyett inkább arra kell törekedni, hogy a fiatalok ne rejtsék véka alá a véleményüket, hanem fejtsék kl azt. így kiderül, hogy mit vártak és mit kaptak, s melyek az alapszervezeti munka gyenge pontjai. Fontos továbbá, hogy saját szerepüket, aktivitásukat is póbálják tárgyilagosan értékelni. Erre szolgál a személyre szóló értékelés. Az elbeszélgetéseknek is személyhez szólónak kell lenniük. Amennyiben a fiatalok reálisan néznek szembe saját képességeikkel, cselekedeteikkel, helytállóan tudják megítélni az egész közösség munkáját is. Csak így fejlődhet jó Irányba az egyébként többnyire erőteljes és sokoldalú kritikai érzékük, cselekvőkészségük, amelynek hasznát látják a későbblekben. Nemcsak az ifjúsági mozgalomban, hanem felnőttként is hasznát látják, hogy alapfokú jártasságot szereznek a közéletiség gyakorlásában. Ehhez azonban nem szabad elfelejteni, hogy ók is élő, hús-vér emberek, akiket feltehetően nem a megszokás, a számítás, hanem a közösség Iránti érdeklődés tart az ifjúsági mozgalomban. S Jóleső érzés nekik, ha kíváncsiak a véleményükre. A hivatalos formáktól mentes, közvetlen hangon lefolytatott beszélgetésekre nyugodtan lehet építeni az értékelő beszámolót Közben érdemes óvakodni az általános és semmitmondó megfogalmazástól. Aligha váltana ki például elismerést az ilyen közhelyszerű mondat: javult az alapszervezeti munka színvonala, az egyéni vállalások fellendülése tapasztalható... Legtöbbször persze szinte kínálkozik a lehetőség, hogy a brosúra-ízű megállapítások mögé bujtassuk a mondandót. Előbb-utóbb azonban így 16 úgy is kibújik a lényeg. Ha máskor nem, a hozzászólásokban. Előfordul az is, hogy már a beszámoló közben hangnemet váltanak. Ilyen például az, ha a dicsérő szavakkal kezdődő értékelés valahogy így végződik : mégis a mozgalmi munkában lassú a fejlődés, az idén még lesz mit javítani... Ebből a megállapításból voltaképpen a pontos indoklás hiányzik. Pedig ha a vezetőségi tagok őszintén és értőn váltanak szót a KISZtagokkal. gyerekjáték eljutni a gondok és az azokat kiváltó okok kimondásáig. S nem kell és nem is érdemes semmit elhallgatni, s netán a valóságosnál kedvezőbb színben feltüntetni, attól félve, hogy a taggyűlésen jelenlévő munkahelyi vezetők nem éppen hízelgő következtetéseket vonnak le a KISZ-alapszervezet, netán a vezetőség munkájáról. Fontos, hogy a vállalatoknál, az intézményekben jól működjön az ifjúsági szervezet S ne csak a politikai összejövetelekre, s a szórakozásra mozgósítsa a fiatalokat, hanem lehetőséget is ad nekik a szólásra, a tettekben megmutatkozó elkötelezettség és a segitenakarás bizonyítására. Az ifjúság nem valamiféle „új ellenzék", ellenkezőleg: vállalkozó szellemét jól használja fel társadalmunk építése érdekében, részt kér a nagy feladatokból, s felelősséget érez azért, hogy a rá szabott teendők a valós problémák megoldását szolgálják. S ha már érzékenyen reagálunk a munkahelyen, az iskolában, s bárhol a világon előforduló hibákra, kötelességünk a saját házunk táján is rendet tartani. Túl kell lépni a taggyűléseken felvetődő álproblémákon, s időrabló, meddő vitatkozásokon. Ha mindenki tisztában van önmagával, az eggyel több ok arra, hogy a közösség tevékenységét megfelelően értékelje. S ne teremtsen táptalajt a tovább burjánzó hibáknak. A felnőttek fiatalokról alkotott véleményét jelentőeen befolyásolja az, hogyan dolgozik közvetlen környezetükben a KISZ-szervezet. Az Ifjúsági szervezet beleszólási jogát a munkahelyi, az iskolai döntésekbe tagjaink magatartása is csökkentheti vagy növelhetL, A KISZ-tagoknak ezért ra kell szólalni a bizalomra. Ez a felelősségük. És nem is kevés.,. Jámbor Ernő Teraszos müveléssel a több termésért Lelkes tömegmozgalom bontakozott ki országszerte a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban a Munkapárt ötpontos határozatának végrehajtására. E pontok egyike a termőföldekben ugyancsak szűkölködő ország eddig nem HÁZASSÁG Kun Lajos György és Szombathelyi MArla, Halmos! Károly és Piakial Ilona Mária. Vladiszávlyev Milán és Papp Katalin. Horváth .Sándor és stmándi Zsuzsanna Katalin, Dobó Lajos és Karácsonyi Hona, Odiry László és Nagy Zsuzsanna. Mihály Pál és Nagy MairgíR, Kovács Imire Árpád és Molnár Beáta házasságot kötöttek. SZÜLETÉS Dmkó Károlynak és Bitó Magdolnának Anita, Feltébe Ferencnek és Márton Eszternek CsiUa, Pesti Tibornak és Loval Mária Maraífruaik Andrea. Tárkény Imirének és Lakatos Erzsébetnek Eszter Erzsébet, Kocsis Lajosnak és Ilarócz.t Katalin Magdolnának Krisztián Gábor, Takács Lászlónak és Selyem Gizelláinak Hajnalka Tímea, Szvoboda Lajos Sándornak és Szűcs Veronikának Oyörey Lnios, Balogh István Lászlónak és Stefiké Katati ívnak Zsolt. Varga Andrásnak és Kiss Mariának András. Molnár Pálnak és Tr. rruesrwárl ménnek Ildikó. Bálint Mátyás Jánosnak és Grósz Juditnak Ágnes. Gidai Gábornak éa Győréi. Magdolna Eszternek Éva Miasrdolmia,- Zeótér Uudolínak és Fekete Irénnek Mónika, Lada Ferenc Sándornak és Süli Gyöngyvérnek Krisztina. Nyilasi Antal Mihálynak és S/emendei (Jva Ildikónak Éva Nóémt. Bor. bényl Péternek és Szepesi Valéria Magdolnának Péter. Maikra Sánciom-.ík és Szabó Tdm Gl/.eUórmw Tímea, Moyzea József, nek és Mogyar Zsuzsannának Gábor. Kis Attilának és Petrert ZsuzsmwtöTiik rc«r Tamás. Kis Attilának és Pelren zsuzsamíiá. nak Gábor Balázs, Virágh Istváininaik é* Nagy Bvának András, Tomalík Jánosnak és dr. Lovást Katóknak Ágnes Katalin, DeCsaládi események kény Gyulának és Erőd noná. n»k Andrea. Kovács LAszló' JóZBetnek és Barna Anna Máriának Lóránt. Pintér Ferenc Antalnak és Popdl Ilona Anamká. nak Hajnalka, Gasztány Zoltánnak és Jonácaik Mária Ilonának Tamás. Gazdag András Gábornak és dr. Segesváry Erzsébet Juliannának Gabriella, Török Lászlónak és Molinár-TóUi Katalin -Máriának Krisztina Katalin, Módra. Györgynek és Molnár Honának György Miklós, Nacsa Ferencnek és Sebők Ilonának: Marta. Gorbacs Józsefnek óa Darócz.t JUrzeébetawk Gábor Zoltán. Szendrel Tibor Ernőnek ég Móréin Jolán Almának Júlia. Szabó Antalnak és Godó Erzsébetnek Barbara, Puszta Sándornak és Kábódi Izabella Andreának Izabella. 8(111 8ándomak és Simon Évának Sándor. színes Mihálynak és Osrtrogonácz Eszternek Gabriella, Lévai Miklósnak és Miklósi Editnek Edit, V«MK Györgynek és Neigy RozAUAnak Edit, Ju. há«t Lajosnak es Tóth Erikának Renáta Erika, szögi istvAnn»k és Hursvár ZsuzmrttláTta* András István. Rákos Tamásnak és Brilágyi Évának Tsmáa, Enfil Géza Antalnak és Terhez Máriának tldiikö. Dobd József Anta.lóák és Barna Erzsébetinek Aranka. Császár Józsefnek és Hajdü Rozáliának Anita Krl sétánk, Fülöp Ferencnek ék Nagy Erz«6betmsác Flóra, Gádzser Gábornak és Grlgorenko Tatjánának Katalin Alexandra. Adóm Józsefnek és Szabó Éva Editnek Mónika Katalin. Kovács Istvánnak és Horkol Ilona naik Anita Ilona. S l'Wkl Lstvánnaik és Szűcs Rozáliának Ágnes, Szilágyi Ferencnek és Németh Sarolta Zsuzsannának Péter Pere" c. Molnár Béla Tibornak és Pál.án Editnek Anna, Dékány Adtainaik és Kovács Erzsébetnek Mónika Erzsébet nevű gyermekük szülelett, HALÁLOZÁS Bakos Ferenc. Szekeres Ferencivé Forgács MArla. Gyuris Jánosné Süveges Mária, Farkas Antalné Márta Ágnes, Szeli Lajos, Cschák BonaVéJitura, Széli Mihály, Szántó TatvAnaié Fehér Margit, Sr.nbedon Balázané Keller Erzsébet, Dobó Erzsébet, SÜtö Jánosné Bárkányi Piroska, dr. Bálint fWnóorné Németh Sorolta. Otelló József. Kasza Ferenc. PaipcU Péterne Kin* Veronika, Kaibók Erzsébet, Forogó Mihályné Gál Róra. K.iUey trtn. Rámán y ístvámné Tábith Etelka Ágnes, póplty Mihály. Bélovoa JósSéllné Terhes Roeá. Ua, Lakatos Józsefné Szántó RÓZJM, Bwbecz Gabriella Erika, Gyarmati Ferenc. Bálint János, Balogh Imre, Pap Sándorné Bombay Katalin. Métó Ferenc, Bodó Béládé TömbrtCz Terézia. NOgy Béla. Vér István. BaMr.* Jánosné Kis Ágnes, Kovács látván, Károlyi lajos. Dán Jó. zsef, Ma4cujA Adtaíné Varga Veronika, Sebők Balázsra Rt rí Rozália, Marion János, Várszegi József, Balogh Petemé Tóth MArik .Űr. Gallé LAszló, HéWWIch János, Rózsa Vincédé Kis Mária, viönrmainm Karoly János. An. dódí Perébe. Németh Sándor. Ivámdea JenO. Szépe István megművelt földdarabkáinak a megművelésére, teraszos parcellák kialakítására szólít fel. Első lépésként kijelölték azokat a domb- és hegyoldalakat, ahol ilyen táblák létrehozhatók, azután meghatározták, mi terem a legtöbbet ilyen körülmények között? Az első eredmények igen biztatóak. Kumcaon megyében például a gondosan előkészített földteraszokon a korábbinál nyolcszor több gabonát sikerült egy-egy hektárról aratni. Jól Elkerültek a Kongdong megyei Harl termelőszövetkezeti gazdaság első kísérletei ls, ezért az első száz után újabb hektár teraszosan művelt területet alakítanak ki kukoricatermesztésre. A szövetkezet kezdeti sikerén felbuzdulva, az egész megyében 160 kilométer hosszú hegyoldali talajt kívánnak „természetátalakítással" hasznosítani. A nagy terv megvalósításához 450 ezer négyzetméternyi kőfalat raknak az egyes parcellák között, ugyanennyi köbméter földet mozgatnak meg és teregetnek le ÜJ helyére, a munka színhelyére pedig külön traktorutót építenek ki. A gépesített és kézi munkát végző brigádok gyorsan haladnak: naponta 8 kilóméter hosszúságú kőfal rakásával készülnek el. A földtérkép, a szükséges vetőmagok, a kialakítandó munkaszervezés tervel Is készen állnak már.