Délmagyarország, 1980. március (70. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-09 / 58. szám

Vasárnap, 1980. március 9. MAGAZIN „Ihletettség s akaraterő a szárnyaim" Csontváry—Latinovits—Huszárik S

zületett egy film, melyre joggal mondhatjuk, öntörvényű.. filmszerű • alkotás. Olyan mű, melyet más műfajban nem lehet megteremteni. Huszárik Zoltán Csontváryfllmjéről van szó, melyet LatU novits Zoltán emlékének aiánL. „Képírásnak" nevezi alkotását a rendező: ^A képírás — egyelőre még eléggé kidolgozatlan, de lehetőleg érvényesnek maradó, t később is fölhasználható vagy primér — jeleit szeretném a celluloidon letapogatni. Esetleg egu új szimbólumrendszer kialakulásának alapjaihoz kavicsokat hordani." A film Ihletője a képzőművészet egyik legkülönösebb alakja. • nagy utópisták festőutóda. Csontváry Kosztka Tivadar. Az a művész, aki felnőtt fejjel, gyugyszerészdiplomával a zsebében hallotta meg a kinyilatkoztatás üzenetét: „... • fejem fölött hátulról hallom: Te leszel a világ legnagyobb napút (pleln alr) festője." Ez az életre szóló hallucináció indította el a lét végső kérdéseinek kutatására, a „Nagy Motívum keresésére." Fantasztikus energiával látott hozzá a jóslat teljesítéséhez, szent feladatnak tartotta azt A bomlott agy logikátlamágából ls kibontható korának sok lényeges kérdése. Annak a kornak, melyet „történelmi vákuumának nevezünk, amikor a tespedtség. a szellemi restség dívott s ha valaki újat akart kirántották lába alól a talajt álomvilágba menekült a miszticizmus kerítette hatalmába, vagy ez öngyilkosság Jelentette számára a föloldódást Korával perelő szellem volt Csontváry, aki éppen zsenijéből fakadóan tudott kortalan lenni, társalogni a hatezer éves libanoni cédrusokkal, szóra birnl a Jajcd vízesést, tetten érni a hortobágyi vihart, újra fölépíteni a taorminai görög azínháa környékét. Nem sorolható egyetlen fskoláhos. stílusirányhoz sem. Belső vezérlésű lüktura az övé. melyet egyszerre jellemez az álknnlttas líra. a víziókkal terhes monumentalitás, tz expresszív színvilág, a szimbólumteremtő erő. a próféták hevülete. Pórén odaállni a természet elé — ez volt sorsszerű pályájának mozgatórugója, ahol a realitás és a lényegre vonatkaSÓ absztrahálás páratlan egysége valósult meg. Végigjárta á lélek legnagyobb magasságalt én mélységeit, burjánzó vegetációlát és kihalt sivatagait, zúgó vízeséseit, és kénes kráterelt Hisz abban, hogy ha kimondja, megnevezi, lefesti, azzal le ls győzi a világot. Azt Irta a róla +zóló monográfia szerzője. Németh Lajos: -A pszichózis tehát nem kerítette hatalmába művészetének egészét. Tantázlarilága, lelki habitusa — ha fantazmagóriáiban néha irreálissá is vált — a gyakorlati élet alapvető kérdéseiben és az alkotó tevékenységben nem vált azzá. Sőt. a skizofrénia színezte mágikus világképe segítségével homogénnek ,éló organizmusnak élhette át a valóságot, és ez segítette a kora törpeségén való túlemelkedisben." S még egy mondat magától Csontvái> tói: „csak az lehet zseni, aki szerelmes volt a hazájába ét szeretettel gondolt a nagyvilágra." LatlnoviUnak ajánlotta filmjét Huszárik. Vele akarta eljátszatni a festő-zseni figuráját. Beszélgetéseikben közösen formálták a film képsorait. Am közbeszólt a halál. Így aztán Huszárik gondolt egy merészet és L-nek. a színésznek személyes sorsmotfvumait rákopírozta az évtizedekkel korábban élt festő életének a rendező által kiválasztott állomásaira. A kiváló és egyedülálló képlátó fantázia, belső vezérlésű festészet mellé a színész belső izzású zsenijét állította. Nem véletlenül írták Latinovttsról, az „agresz. szlv", „izgága", „szerződéseket bontó", művészről, hogy személyiségének varázsa képszerű látásában rejlik, hogy művészi alakításai a hallgatókban és nézőkben képszerű látomásokat Idéztek elő. Tanulságos összekapcsolni Csontváry és Lattnovits írásalt is, sok paralell gondolatot fedezhetünk fel bennük. „ín a szakmámat szenvedélyesen szeretem is szenvedélyes ember is vagyok, különben nem szerethetném szenvedélyesen" — nyilatkozta egy Interjúban Latinovits. majd hivatásáról ezeket írta: „Azt tartom, hogy egy színésznek, vagy színházi, omljernek a legfőbb feladata az, hogy felmutassa a kor tükrét, ahogy a Hamletben szerepel ez a mondat.,. És tulajdonképpen nemcsak kötelessége, hanem ez az a nyom, amit hagy maga után. Hiszen a játék mindennap meghal és másnap újrakezdődik. Tehát ha valami nyomot akar hagyni valaki, akkor any. nyit tehet, hogy korát kifejezze." Huszárik Csontváry ürügyén a festő sorsának motívumaiból, alkotásainak és az ihlető közegnek egymás mellé állításából, valamint a Csontváryt alakító színész küszködéséből két szálon futtatja az Igen laza cselek, ményt. S ebben a paralell szerkezetben nyer értelmet a festő, a színész és a rendező triásza, s kap értelmet a múzsák testvérisége. a különböző művészeti ágak kapcsolata. Latinovits 1972ben a Kisiparos Újság felkérésére cikket Irt asztalostanonc éveiről és a műhelyről. Ez érvényes a filmre ls: „Csodálatos műhely... Ahol az eredmény több ember ősszmunkájából, ősi törvényeken épül, ahogy egy I Kiss Benedek Egy névnapi üdvözlő lapra Zúzmara-várfokon riadalom: Fagy-pasa menekül viadalon. Szellő-pejkóral — zakó lobogja; Segélj, Szent Naftalinl — béget a bunda. S garabonc-félék. ím. gubátlan, hárman — porzik a lábbeli: oltári sár van —, jönnek, s megállván, nagy selymaságban csóválják fejük a felfordulásban: „Nohát! Nohátr Fut • pap, csurgat egy köcsög nohát. Sándor csak somolyog, József hümget, „sákot. réz Benedek, gyepre dől, koccint: Növessze Allah botor fülünket, mint orrunk hegyen a Berda-bordó szint! A városból kiröopen hét banki széplány, pillézve ülnek egy patakhi. '-karfán. Mese-jjimcs mind: húsvéti nyúl tojásra írást ró'uk tanúi! eszme társadalmat és közösséget kovácsol. Á műhelyben, ahol elválaszthatatlan a mesterség a művészettől... Ahol minden és mindenki ugyanazt a célt szolgálja, Ahol « munka szervez célt, a cél szervez embert ts munkát. Hányszor vágytam viszsza a handa-bandázó szervezetlenségből, művészi körökből a krisztusi műhelybe, oz ősi céhbe, ahol a tudás szab rangsort, ahol tiszta és emberséges minden. akár a cseresznyefa simogatása, a dió mélybőgö barnasága, a körte bölcs biztonsága... Mindennap tettünk valamit. Nyugodtan alszik az ember akár a bölcsőben, akár a koporsóban." összetett, bonyolult, első látásra feldolgozhatatlan, de mindenképpen magával ragadó, csodálatos filmet készített a képzőművészként ls ismert és elismert Huszárik Zoltán. A Szlndbád már egy új filmnyelv első biztos eredményeit mutatta, a Csontváry ennek az útnak kiteljesedése, a korszerű. 6ajátos és egyedi filmművészeti törekvések egyik lehetősége. Ez a ftlmcsinálás nem Irodalmi, nem fotós, nem képzőművészeti, hanem Hímes eszközökkel dolgozik. Bonyolult képi nyelve, a történelem évtizedeiben alakot és arcot váltó szimbólumai, az Idősíkok prizmáinak fénytörései, az egymásra koplrozott sorsok mind-mind szerves részei annak a szintézisre való törekvésnek. melynek célja: a korról szólni. Arról, hogy mivégre ls vagyunk a világon „Mea szeretném érteni szükségszerűségét — mondotta egy Interjúban a rendező —. Ügy vagyok vele, mint a prlmlHt) népek a ráolvasással: ha sokat mondom, esetleg megszűnik kegyetlennek lenni. Az ember megszületik a sok ember lehetőségével és semmi mást nem tesz, mint zsugorítja magát egy személyiséggé, aztán egy vagy fél emberként esik bele a koporsóba. Érdekel engem, mit veszít az ember születése pillanatától. miért nem tud jobban sáfárkodni, fofátlsabban kialakulni? Vajon miért nem tudunk megfelelni ennek a totális Igénynek?" Huszárik megpróbálkozik a lehetetlennel. Számára Csontváry profétlkus megjelenése révén azonos a küldetéssel. A színész sorsvonala a kényszerhelyzet, s a ráháruló, megoldhatatlannak tetsző művészi feladat miatt szétzúzza embert kapcsolatalt, szinte feloldódik Csontváry alakjában-szellemében. A festő a Napig repül, Z. szárnyaszegetten hull alá, hogy Csontváryként még megélje halálét és egy ország pusztulását. Huszárik azt keresi, amit Csontváry: eljutni a kozmoszig, a tűzlg, a vizig, áz energiáig. Képzelet, álom és valóság röpíti a film képsorait, a mélyrepüléstől a fellegekig. A láncszerű szerkezet kötőanyaga a Nagy Motívum keresése. S ebben a csodálatos képi világban születik meg az önarckép szuggesztív szempárjának és a hatezer éves cédrusnak egymásra vetített közös szimbóluma: „pici kis mag, melyből fejlődik a fa. tehát nekem is a fejlődés volt kijelölve, ez volt a kis magnak az értelme! A rendező értelmet ad a Csontváry-piktura motívumainak: a Jajcei vizesét zuhanó sugarai olyan hatalmas erőt képviselnek. mint A Nagy Tarpatak a Tátrában kopasz hegyormai, A Panaszfal bejárata Jeruzsálemben zsidóinak szakálla, a Mária kútja Názáretben fő figurájának kék kőpenyzuhanya. a Tengerparti sétalovaglás vörösfehér hegy-feleselése. A film végén megjelenik az aggastyán Ferencz Jóska, mögötte hatalmas trikolorral, s előttünk áll a Magyarok bejöveteléből Csontváry a teveháton, ma.id a ftlrdö zöldes vizében a bolondok fura játékai közepette úsznak-torzulnak, mint egy torzió optikában 66 év, egy világ dokumentumai, a festmények. A film elején egy madár verdes a vízen. Föl szeretne szállni. Föl a magasba, irigylésre méltó légi útra. De nem bir. Elnehezíti a Víz közelsége, a valóság. A film triásza föl tudott szállni ... „Ihletettség s akaraterő voltak szárnyaik." Egv baskír költő mondta: „A lángész azt csinálja meg amit akar, a tehetség azt. amit tud. a középszerű művész azt, amire éppen szükség van." TANDI LAJOS Nagydíjas grafikusok (2.) A Móra Ferenc Múzeum Horváth Mihály utcai Képtárában lalható az a kiállítás, amelyet a miskolci grafikai blennálék kilenc nagydíjasának alkotásaiból állítottak össze. A tárlat két cvtized grafikai fejlődését ls reprezentálja, bepillantást enged kilenc kiváló alkotó művészi birodalmába. Csonány Kálmán grafikusművész nyerte a* 1»«7 r» hlenn.tlé nagydíjat. At lSíS-lten születeti alkotó a népművészet forniaJtlnistéböl meríti mondandóját e» moliviiinnft, szúkszttvti, a vonal karakterére épüld grafikái. Gyakori szereplője a rsongriü megyei tárlatoknak Is. Képünkön a Sebestyén című rézkarca Pásztor Gábor 1933-hnn született. A* tusa-e* blennálén litográfiákat, cink és vnskanokat mutatón be, melyekkel elnyéite a nagydíjat. Többrétegű lapjain történelmi leckéket ad föl. Eröinj.,*, szuggesztív hangneme magával ragadja a aaemlélökei. Siratö mm. rima alkvlasau a diteótéges 133 nap bukásának tragikum.,ra figyelmeztet. „ 'j. 'K.'sagi Jha« -»ti CWW, I! 1 — mag HÜ , . „ tj• „JJ -,«e-M "5J.2J I // Hí »T Wl fi 9 UrVíSkUM* 1IVI i IFESÍH Würíi Adám egyik legtöbbet foglalkoztatott Ulusz'rltorunk virtuóz ^aiííí^fcí?<S,íero,• grafikai eszköztáráról, kuli aráit előadásmódjáról nevezetes. Az 1927-ben született művész 1971-ben a S or szagos grafikai biennálén Sltakcspeare-Ulusztrációhal nyerte el a tarlat nagydíjat. A Szentlvánéji alom című műhöz készített sorozatából való az Itt közölt lap