Délmagyarország, 1980. március (70. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-25 / 71. szám

7 Kedd, 1980. március 25. Kádár János elvtárs beszéde tán nevezhetjük ezt a Ma­gyar Szocialista Munkás­párt és a magyar nép közös akaratából született nagy vívmányunknak. A párt és a tömegek egysége és közös cselekvése a szocializmus si­keres építésének legtöbb záloga hazánkban. A pártéletről A Központi Bizottság je­lenti a kongresszusnak, hogy a beszámolási időszakban a párt belső élete egészsége­sen fejlődött, taglétszáma növekedett, szervezettsége erősödött, jelentősen emel­kedett a párttagság eszmei, politikai, szakmai és általá­nos műveltsége. A pártnak öt évvel ez­előtt, a XI. kongresszus idején 754 ezer tagja volt, 1979. december 31-én pe­dig kereken 812 ezer. Továbbra is nagy figyelmet kell fordítani arra, hogy pártunk egyéni elbírálás alapján azokat vegye fel so­raiba, akik meggyőződéses hívei, cselekvő részesei a szo­cialista társadalom építésé­nek, tevékenyek a közélet­ben, vállalják a közösség önzetlen szolgálatát, s a szo­cialista normák szerint él­nek. A párttagok soraiban növekedjék a termelésben közvetlenül részt vevők, mindenekelőtt a nagyüzemi munkások aránya, és orszá­gosan a munkások, a szövet­kezeti parasztok, a fizikai dolgozók legyenek többség­ben. A pártban helyük van azoknak az értelmiségieknek és alkalmazottaknak, akik munkájukkal, magatartásuk­kal tanúsítják, hogy érdeme­sek a párttag megtisztelő címére. Javítsuk a pártépí­tést a kommunista értelmi­ség természetes utánpótlását jelentő egyetemi, főiskolai hallgatók körében. Az ország előtt álló nagy feladatok megoldása, a poli­tika következetes megvalósí­tása azt igényli, hogy még többet tegyünk a párt esz­mei, politikai, cselekvési, szervezeti egységének maga­sabb színvonalra emeléséért Az elvi kérdésekben a tán­toríthatatlan szilárdság. a gyakorlati munkában pedig a rugalmasság a helyes kom­munista magatarlafc. Ügyel­nünk kell rá, hogy politi­kánk Időálló, változatlan alapelvei csorbítatlanul ér­vényesüljenek, azokat senki — se a dogmatlzmus, se a revizionlzmus irányában — el ne torzíthassa. Azt sem engedjük meg, hogy korábbi helyes döntéseink, állásfog­lalásaink dogmává váljanak. Nyitottaknak kell lennünk az új kérdések előtt, a jövő* ben ls kezdemt-'vezően kell fellépnünk mindenben, ami­ben a nép. az ország érdeke az általános előrehaladás végett változtatásokat nyel. tgy fogjuk fel politi­kánk fő vonalának folyama­tosságát; azt kell megőriz­nünk és továbbfejlesztenünk, ami az ország haladását se­gíti. a népet eredményesen szolgálja. Kritikusan és önkritikusan Az MSZMP KB első titká­ra ezek után kiemelte, hogy pártunkban érvényesülnek a demokratikus centralizmus elvei, a pártélet lenini nor­mái, majd a határozatok végrehajtásénak jobb meg­szervezéséről és ellenőrzésé­ről, a pártdemokrácia és a párt munkastílusának fej­lesztéséről szólt. Nem szabad megengedni, hogy bárki is önkényesen, saját szája ize szerint értelmezze a párt határozatalt. A végrehajtás­ban nem mindig érvényesül megfelelően a személyes fe­lelősség. A párttagság, a közvélemény részéről jogos az a bírálat, amely hiányol­ja a dolgozó tömegek által is Célravezetőnek tartott párthatározatok következete­sebb végrehajtását A jövőben még Inkább olyan szellemnek és munka­stílusnak kell érvényesülnie, hogy a párt fórumain meg lehessen vitatni minden oda­tartozó kis és nagy kérdést, mely a párt, az ország, a nép életét érinti. A párt minden tagja érezze köteles­ségének, hogy nézeteit, vé­leményét, álláspontját a párt fórumain fejtse ki. A párt­tagok viszont minden eset­ben kapjanak választ kérdé­seikre és tájékoztatást javas­lataik sorsáról. A pártdemokrácia érvé­nyes dése nélkülözhetetlen feltétele munkánk kritikus és önkritikus vizsgálatának. Ez megvédi a pártot és tiszt­ségviselőit, tagjait a hibák­tól, a tévedésektől, az ön­elégültségtől. Pártunkban a bírálat és önbírálat helyzete a fejlődés ellenére sem min­den tekintetben megnyug«­tató. Szóban elismerik ugyan a szükségességüket, de a va­lóságban sokan nem élnek velük. A párt politikájának gya­korlati érvényesítésében, a korábbinál bonyolultabb fel­adatok megoldásában sok munka és nagy felelősség hárul a káderekre, a társa­dalmi élet különböző terüle­tein dolgozó vezetőkre. A vezetők többsége . megfele­lően látjt el feladatát, képes arra, hogy a magasabb kö­vetelményekhez igazodva dolgozzék. Akit hazánkban a bizalom vezető posztra állí­tott — akár párttag, akár pártonkívüli —, annak tu­dása legjavát nyújtva, oda­adással kell szolgálnia a szocializmus, a nép ügyét. Meg kell felelnie a politikai megbízhatóság, a szakmai hozzáértés és a vezetői rá­termettség követelményeinek. A döntő a feladatra való al­kalmasság. Szavak és tettek e v/sége A pártnak kötelessége a néppel szemben, hogy a dön­tésre megérett káderügyeket — a közösség érdekét szem előtt tartva — idejében meg­oldja. Az a helyes és igaz­ságos, hogy aki nem tud a magasabb követelmények szerint dolgozni, aki miatt a kollektíva kárt szenved, ne maradjon vezető beosztásban. A stabilitásra törekvés csak addig helyes, amíg azokra vonatkozik, akikre építeni lehet; akik politikailag szi­lárdak, de nem merevek; akik szak mailag hozzáértők és széles látókörűek, kezde­ményezők, de nem kapko­dok; fegyelmezettek, ezt má­soktól is megkövetelik, ugyanakkor tisztelik és fi­gyelembe veszik mások vé­leményét, és saját gyenge­ségeikkel is szembe tudnak nézni; példamutatóan élnek és dolgoznak, akiket mind­ezért munkatársaik, a közös­ség tisztelete övez. Minded tisztségben ilyen vezetőkre van szükség. Itt az ideje an­nak is, hogy bátrabban lép­tessenek elő fiatalokat, olya­nokat, akik már a mi rend­szerünkben születtek, és vál­tak hozzáértő, vezetésre al­kalmas felnőtté. Pártunk történelmi múlt­jához és küldetéséhez híven a jövőben is teljesíti köte­lességét: szolgálja a magyar nép érdekét, a szocializmus ügyét. Pártunknak ma sú­lya, szavának hitele van. Fontos, hogy minden párt­tag szavának is tettekkel alátámasztott hitele legyen, a párt minden tagja példa­mutatóan teljesítse köteles­ségét, éljen jogaival, és hiánytalanul tartsa meg a párt- és állami fegyelmet; erősödjék a párt tagjaiban a közösségi szellem, a kommu­nista szerénység és a tettre­készség. Pártunk, amely része a nemzetközi kommunista mozgalomnak, a beszámolási időszakban a XI. kongresz­szus határozatait, internacio­nalista elveinket követve ak­tív nemzetközi tevékenységet folytatott. Kivette részét a békéért, a szocializmusért, a haladásért folytatott közös harcból, lehetőségeivel össz­hangban hozzájárult a vilá­got átfogó marxista—leninis­ta mozgalom egységének erő­sítéséhez, és maga is erőt merített nemzetközi mozgal­munk tapasztalataiból. A nemzetközi kommunista mozgalom az elmúlt évek­ben tovább növelte befolyá­sát a világban. A spanyol,, a nicaraguai, a hondurasi, a mexikói, az iráni és több más kommunista párt kivív­ta legalitását. Űj pártok jöt­tek létre, gyarapodott a testvérpártok taglétszáma, nőtt tömegbefolyásuk. A Magyar Szocialista Munkás­párt teljes mértékben szoli­dáris testvérpártjainknak,' a világ kommunista és mun­káspártjainak a küzdelmé­vel. Kommunista mozgalmunk helyzetét ma az jellemzi, hogy a pártok önállóak, sa­ját maguk dolgozzák ki és valósítják meg politikájukat. Ez növeli minden párt fele­lősségét a marxizmus—leni­nizmus alkotó alkalmazásá­ban, a szolidaritás erősítésé­ben, egymás tapasztalatainak tanulmányozásában és ab­ban, hogy fejlessze együtt­működését a közös célokért vívott küzdelemben. Pártunk következetesen azt az állás­pontot képviseli, hogy a mozgalmunkban felvetődő eltérő nézeteket elvszerű, tü­relmes eszmecserékben kell tisztázni, annak szem előtt tartásával, hogy az segítse a pártok összefogását, növelje a mozgalom erejét, hozzájá­ruljon a marxizmus—leni­nizmus tudományos elméle­tének gazdagításához. Pártunk megkülönböztetett fontosságot tulajdonít a kom­munista és munkáspártok nemzetközi tanácskozásai­nak, amelyek lehetőséget ad­nak az alkotó vélemény- és tapasztalatcserére, A nemzetközi kommunista mozgalom egységéért vívott harc megköveteli a marxiz­mus—leninizmus alapvető tanításainak védelmét, az egységtontás elleni határo­zott fellépést. Pártunk kö­vetkezetesen harcol az ál­forradalmi tendenciák, a marxizmus—leninizmus jobb­oldali és álbaloldaii torzítá­sai, a szakadár törekvések ellen. Szembeszállur.k az an­tikommunizmussal és a szov­jetellenesség régi és új meg­jelenési formáival. Határo­zottan elutasítjuk a maoiz­must, mint gyökerében anti­marxista ideológiát, amely már a hatvanas évek elején telítve volt nacionalista, szovjetellenes elemekkel, ve­zérpárt-törekvésekkel. Kez­detben leplezte lényegét, a leninizmusra hivatkozva a világszocializmus védelme­zőjeként az imperializmus el­leni küzdelem következetes harcosának tüntette fel ma­gát. Azóta a kínai vezetők politikájában mind nyíltab­ban előtérbe került a hege­móniára való törekvés, a szovjetellenesség, az impe­rialistákkal való együttmű­ködés. Pártunk a marxizmus—le­ninizmus, a proletár interna­cionalizmus elveitől vezérel­ve arra törekszik, hogy ápol­ja, fejlessze, erősítse együtt­működését minden testvér­párttal. A XI. kongresszus óta eltelt öt évben a világ különböző térségeiben műkö­dő 78 testvérpárt küldöttei­vel folytattunk hasznos két­oldalú megbeszéléseket. Együtt a közös célokért A Magyar Szocialista Mun­káspárt megkülönböztetett figyelmet fordít a Szovjet­unió Kommunista Pártjához fűződő kapcsolatainak erősí­tésére. Pártunk, népünk szá­mára is nélkülözhetetlenek Lenin pártjának, a szovjet kommunistáknak történelmi jelentőségű tapasztalatai. To­vább fejlődtek és bővültek kapcsolataink a szocialista országok testvérpártjaival; az új társadalom építésének kérdéseiben folytatott tapasz­talatcserék Igen értékesek számunkra. A kölcsönös szo­lidaritás elvének megfelelő­en erősítettük és erősítjük internacionalista kapcsolata­inkat a tőkés és a fejlődő offcüngok kommunista és munkáspártjaival. Pártunk az imperialistael­Ieties küzdelem közös céljá­tól vezetve erősítette kapcso­latait a fejlődő országok nemzeti demokratikus párt­jaival, nemzeti felszabadító mozgalmaival. Az elmúlt években tovább bővültek kapcsolataink a leg­több nyugat-európai szocia­lista, szociáldemokrata párt­tal. Ez hozzájárult az érin­tett országokhoz fűződő vi­szonyunk javulásához és a különböző társadalmi rend­szerű európai országok kap­csolatainak fejlődéséhez. Ez azt bizonyítja, hogy az ide­ológiai ellentétek és a poli­tikai nézetkülönbségek nem zárják ki az együttműködés lehetőségét olyan nagy, közös érdekű kérdésekben, mint a béke, a biztonság, a leszere­lés előmozdítása. A nemzetközi kommunis­ta és munkásmozgalom ko­runk hatalmas és egyre nö­vekvő ereje, amely előrevi­szi az egész emberi társada­lom fejlődését. A kommu­nistáknak nincs más céljuk, mint az, hogy a szocializ­mus, a haladás, a béke ügyét szolgálják népük és az egész emberiség érdekében. Pártunk továbbra is arra tö­rekszik, hogy hazafias, in­ternacionalista politikájának megfelelően egész tevékeny­ségével hazánk felemelkedé­sét s egyben a nemzetközi kommunista és munkásmoz­galom közös céljainak el­érését szolgálja. A Központi Bizottság ké­ri a kongresszust, hagyja jóvá az elmúlt öt évben végzett munkát, vitassa meg és fogadja el a beszámolót és a beterjesztett határozati javaslatot. Nagy törté­nelmi vívmányainkra ala­pozva, az eddigi politikai irányvonalat következetesen folytatva, a programnyilat­kozatban megjelölt célokat követve haladjunk tovább. Pártunk és népünk né­hány nap múlva megemlé­kezik hazánk felszabadulá­sának 35. évfordulójáról. Történelmünk három és fél évtizeddel ezelőtti sorsfor­dulója tette lehetővé, hogy népünk elinduljon a társa­dalmi haladás, a nemzeti felemelkedés útján. Kong­resszusunk közelgő nemzeti ünnepünk alkalmából a magyar kommunisták, az egész magyar nép nevében megbecsüléssel köszönti fel­szabadítónkat, a nagy szov­jet népet, a Szovjetunió Kommunista Pártját. A fel­szabadulásunkért harcolók áldozatai nem voltak hiába­valók. és soha nem merül­nek feledésbe. Népünk, pár­tunk vezetésével, élni tudott a szabadsággal. Sok nehéz­séget leküzdve harcol, cél­tudatos munkával nagyot, maradandót alkotott. A nép élete gyökeresen (megválto­zott, hazánk szabad, füg­getlen szocialista ország. A feladatok megoldhatók Az előttünk álló feladatok nagyok, de megoldhatók. A jelenleginél nehezebb aka­dályokat is leküzdöttünk már. Van világos célunk, és van erőnk. Pártunk a hat évtizedes harcban edződött, egységes, az országépítő munkában gazdag tapaszta­latai vannak. A Magyar Szocialista Munkáspárt bír­ja népünk bizalmát, és át­érzi az ezzel együtt járó nagy felelősséget. A mun­káshatalom. a dolgozó nép állama szilárd. A magyar "munkásosztály, parasztság, értelmiség, a magyar nép számtalanszor bizonyította, hogy nemes célokért kész és tud odaadóan dolgozni. Munkánkban támaszkodha­tunk népünk tehetségére, öntudatára, helytállására, tettrekészségére. Építhetünk a szocialista közösség kere­tében megvalósuló sokolda­lú együttműködésre, a nem­zetközi szolidaritásra. Meg­alapozottan bízhatunk ab­ban, hogy feladatainkat kö­zös erőfeszítéssel, a nemzet alkotó erőinek összefogásá­val megoldjuk, a Magyar Népköztársaság töretlenül előrehalad a szocialista fej­lődés útján. Éljen a magyar munkás­osztály élcsapata, a dolgozó nép pártja, a Magvar Szo­cialista Munkáspárt! Éljen a szocializmust épí­tő magyar nép! Éljen hazánk, a Magyar Népköztársaság! Éljen a szocializmus és a béke! * A Központi Bizottság be­számolóját, Kádár János előadói beszédét hosszan tartó nagy taps fogadta. Délután Benlte Valéria elnökletével folytatta mun­káját a kongresszus. Első­ként az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának je­lentése hangzott el, amelyet Brutyó János elvtárs, a KEB elnöke terjesztett a kongresszus elé. A KEB beszámolóid Brutyó János, a KEB el­nöke bevezetőben arról szólt, hogy a Központi El­lenőrző Bizottság á párt XII. kongresszusának határozatai alapján segítette a pártegy­ség, a pártfegyelem erősíté­sét, őrködött a part tiszta­ságán. A Központi Ellenőrző Bizottság a beszámolási idő­szakban is jól együttműkö­dött a Központi Bizottság­gal és a Politikai Bizottság­gal, a munkakapcsolatokat a legteljesebb összhang jelle­mezte. Hangsúlyozta, hogy a Köz­ponti Ellenőrző Bizottság egyetért a kongresszusi ok­mányokban foglaltakkal. A beszámolót és a határozati javaslatot úgy minősítette, hogy az a helyzet marxis­ta—leninista értékelését ad­ja. Reálisan veszi számba az eredményeket, őszintén szól a gondokról, a nehézségek­ről. a hibákról, és világosan megjelöli a tennivalókat. — Jó érzéssel állapíthat­juk meg — folytatta —, hogy volt értelme a munká­nak, a XI. kongresszus ha­tározatainak végrehajtásá­ban számottevő eredménye­ket értünk el. Ezek annak köszönhetőek, hogy érvénye­sül a párt vezető szerepe, a kommuhisták odaadással szolgálják népünket. A párt és a tömegek kapcsolata a kölcsönös bizalom szilárd alapjára épül. A tömegek támogatják politikánkat, s igénylik még következete­sebb folytatását. Érdemes volt dolgozni, alkotni, mert ezáltal gazdagodtak társa­dalmunk szocialista vonásai. A továbbiakban arról szólt, hogy a KEB — a Köz­ponti Bizottsággal összhang­ban — úgy értékeli: a párt fegyelmi helyzete jó. A párt­tagság túlnyomó többsége példamutatón dolgozik, kom­munistához méltóan él, s a szocialista építőmunka nehe­zebb feltételei közepette ts helytáll. Határozottabban lépnek fel a hibákkal, a gyengeségekkel szemben, na­gyobb rendet, fegyelmei, kö­vetkezetesebb cselekvést igé­nyelnek. Elutasítják a társa­dalmunktól idegen megnyil­vánulásokat. Ugyanakkor akadtak olyan párttagok, akik megsértették a pártfegyelmet. A két kongresszus közötti időszak­ban több mint harmincezer párttag részesült pártbünte­tésben. Ez a párttagságnak évente 0.8 százalékát érin­tette. A pártbüntetésben ré­szesítettek száma azonban nem fejezi ki, csupán jelzi a pártfegyelem állapotát. — A pártfegyelem erősí­tése állandó feladatunk. Nemcsak azért, mert a párt­ban az elmúlt öt évben is voltak olyanok, akik meg­sértették a pártfegyelmet, hanem azért is, mert a jö­vőben az eddiginél még ne­hezebb feladatok várnak ránk. Ezek csak akkor old­hatók meg hiánytalanul, ha a párttagok még jobban helytállnak, szilárd fegyel­met tanúsítanak. A párt egy­sége, tisztasága, a párttagság fegyelme nem csupán a párt belső ügye, hanem egyik feltétele a párt és a töme­gek kölcsönös bizalmon ala­puló kapcsolatának is. A Központi Ellenőrző Bi­zottság — mondotta Brutyó János — figyelemmel kísérte azokat a jelenségeket, ame­lyek a pártfegyelmet befo­lyásolják. Azt a következte­tést vonta le, hogy a párt­fegyelem erősítésében döntő a párt politikájának, határo­zatainak egységes értelme­zése és képviselete, mivel a párt politikája elsősorban az egyes párthatározatokban ölt testet. — Az öt év alatt szinte alig akadt pártellenes tevé­kenységet, frakclózást foly­tató párttag. Ezek törekvé­sei is elszigeteltek marad­tak, a párttagok körében nem találtak visszhangra. Ez ls a párttagság érettségét mutatja. De gyakoribb volt a párt politikájának, az egyes határozatoknak önké­nyes értelmezése, a politika melletti kiállás hiánya. Akadnak példák ellenzékies­kedésre. a párthatározatok­kal való szembehelyezkedés­re, a párt eszméinek és poli­tikájának nem megfelelő képviseletére is. Esetenként párttagok is, főleg antimar­xista nézetek, áramlatok ha­tására, valóságunkat eltor­zítva látták, az eredménye­ket lekicsinyelték, a hibákat eltúlozták. A továbbiakban hangsú­lyozta: állandó feladat a párt ideológiai, politikai egy­(Folytatás a 8. oldalon.) i t

Next

/
Oldalképek
Tartalom