Délmagyarország, 1980. március (70. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-25 / 71. szám

8 Kofl<i 1 í)S0. márcUni A KEB beszámolója (Folytatás a 7. oldalról.) segenek megőrzése és további erősítése. Minden párttagnak kötelessége a párt eszméit, a párt politikáját, határozatait képviselni és védelmezni. Ez a követelmény nem zárja ki, hanem feltételezi, szükségessé teszi a kommunisták alkotó vitáját. De ennek a vitának helye es értelme csak addig van, amíg a döntés vagy határozat megszületik. Azután már csak a végrehajtás módján lehet és szabad vitatkozni. A pártfegyelem másik fontos eleme a cselekvési egység. Ez azt jelenti, hogy a párt határozatait minden párttagnak egyaránt végre kell hajtania. A párttagok kötelessége az is, hogy ehhez megnyerjék környezetük támogatását. Egyesek még mindig nem látják, hogy helyzetünk kötelező erővel szabja meg a tennivalókat. Nincs idő várakozásra, tépelődésre — egységesen tenni keli! A többség igy is cselekszik, de még további szemléletváltozásra^ és ha kell, felelősségrevonásra is szükség van. A cselekvési egység erősítése számos' tényezőtől függ, de mindenekelőtt az irányító tevékenység jellegétől, minőségétől. Ennek gyengeségei. ellentmondásai hátráltatják az egységes cselekvést. A cselekvési egység, a határozatok következetes végrehajtása megköveteli a vezetők példamutatását. A vezetők nagy többsége példásan helytáll, hozzáértéssel dolgozik, megfelel a követelményeknek. A vezetőkkel szembeni igények viszont egyre nagyobbak, és tovább növekednek. — Kötelességünk — mondotta a KEB elnöke — segíteni a politikailag szilárd, a szakmailag jól képzett, alkotóképes vezetőket, akik szót értenek a dolgozókkal, de megkövetelik a fegyelmet. a rendet is. Napjaink fontos politikai kérdése, hogy a vezetők hiánytalanul betartsák a pártfegvelmet. a szocialista erkölcsi normákat. Legyenek igényesek önmagukkal szemben. mert csak fgv követelhetnek másoktól is fegyelmet. helytállást. A vezetők körében előforduló fegyelemsértésekről szólva kifejtette, hogy a legsúlyosabb a funkcióval és a hatalommal való visszaélés. Ennek minden megnyilvánulása kart okoz. A hatalmat — amelyet a párt, a társadalom, a nép javára kell gyakorolni — senki nem használhatja fel önös érdekei céljából. A hatalommal visszaélni súlyos bún, de az is hiba, ha valaki nem él a ráruházott hatalommal. Ma — mutatott rá — fontos tényező, hogy minden vezető bátran kezdeményezzen, felelősséggel éljen a hatalommal, megalapozottan és időben döntsön. A nagyobb önállóság. a több kezdeményezés egyben nagyobb felelősséget igényel nemcsak a vezetőktől, hanem a dolgozó kollektíváktól is. Minden vezető kisebb vagy nagyobb hatalommal van felruházva. Ez a hatalom azonban nem más, mint eszköz a nép szolgálatára. Azt sem szabad elfelejteni, hogy az ilyen címen vállalt és kapott megbízatás nem örökös. Aki érdemtelenné vagy alkalmatlanná vált, az nem maradhat vézető beosztásban. Különbséget kell azonban tenni azok között, akik becsületesen dolgoztak, de a nagyobb követelményeknek mar nem tudnak megfelelni, és azok között, akik hibáik, mulasztásaik, esetleg visszaéléseik folytán váltak méltatlanná tisztségükre. Aki pedig erkölcsi. politikai, anyagi kárt okozott, annak a továbbiakban erre ne legyen lehetősége. A Központi Ellenőrző Bizottság beszámolója rámutatott arra, hogy a pártfegyelem további erősítésében nagy szerepe van világnézetünk terjesztésének, a szocialista erkölcs és magatartás fejlesztésének. — Helyeseljük azt —mondotta Brulyó János —, hogy a Központi Bizottság erőteljesen fellép a mun'.ta szerinti elosztás elvének következetes érvényesítéséért, a munka nélküli jövedelemszerzés, a munkával arányban nem álló jövedelemforrások és az egyenlösdi ellen. A Központi Ellenőrző Bizottság tapasztalatai is alátámasztják, hogy a munka nélküli vagy a munkával nem arányos jövedelemszerzésnek még nem sikerült teljesen gátat vetni, jóllehet számos rendelet, intézkedés korlátok közé szorította ezeket. Szemben áll az emberi tisztességgel a munkáért járó béren túli külön juttatás, csúszópénz és hálapénz igénye. Az egyén-közösség-társadalom érdekegységében a gyakorlatban olykor az egyén vagy a szűkebb kollektíva érdekei javára billen a mérleg. Egyes esetekben a népgazdasági érdek helyett a csoport- vagy az egyéni érdek kerül előtérbe. Tűrhetetlen például, hogv az egyik vállalat a másiknak, vagy éppen a vásárlóknak kárt okozzon. Ezután az anyagiasság, a nagyobb lehetőségekkel való visszaélés okozta károkról szólt, majd így folytatta: — A szerénytelenség, a nagy lábon élés idegen a párttól. E téren erősödik az egészséges szemlélet és gyakorlat. De akadnak még olyanok, akik pazarolnak — főleg akkor, ha nem a saját zsebükről van szó. A Központi Ellenőrző Bizottság beszámolója a továbbiakban hangsúlyozta: a párt élcsapat szerepéből fakad. hogy a kommunisták történelmi küldetése szocialista hazánk és népünk javát szolgálni. Ez önzetlenséget, ügyszeretetet, helytállást igényel a kommunistáktól. A nép odaadó szolgálata feltétele annak, hogy a nép is elkötelezetten támogassa a pártot. A párttagok azért élvezik a társadalom megbecsülését, mert erre nemcsak munkájukkal, hanem társadalmi tevékenységükkel, erkölcsi magatartásukkal is rászolgálnak. A kommunista példamutatásnak hatalmas vonzereje van. hiánya viszont árt ügyünknek. A pártfegyelmi büntetések csaknem egyötödében az er-' kölcstclen magánélet, italozás játszik szerepet. A magánélet akkor válik közüggyé. ha az nem példás, ha kárt okoz a családnak, a közösségnek, a társadalomnak. Aki így viselkedik, az megsérti a párt normáit. A továbbiakban a beszámoló az ellenőrzés fontosságáról szólt, ami nemcsak a pártfegyelem erősítésének, hanem minden társadalmi tevékenységnek lényeges feltétele. — E téren van bizonyos fejlődés — állapította meg —, de ezzel nem lehetünk elégedettek. Nem mindenütt látják, hogy ez a tevékenység elsősorban segítő szándékú, a jó módszerek terjesztését, a hibák feltárását és kijavítását szolgálja. Az ellenőrzés gyengéi között szerepel, hogy olykor nem elég tervszerű, összehangolt, nem eléggé segíti a végrehajtást. a feladatok, a munka számonkérését. Ezután a Központi Ellenőrző Bizottság jelentette, hogy a XI. kongresszustól kapott megbízatása alapján ellenőrizte a Központi Bizottság pénzgazdálkodását. Brutyó János hangsúlyozta, hogy a pártszervek a célszerűségi. a takarékossági előírásokat figyelembe véve gazdálkodtak, s ez a tevékenységük a pártnormáknak, az állami rendelkezéseknek is megfelelt. A párttagok fegyelmezetten teljesítették tagdíjfizetési kötelezettségüket. A Központi Ellenőrző Bizottság jelenti a kongreszszusnak — mondotta —, hogy a Központi Rizottsás pénzgazdálkodása jól szolgálta a párt céljait. A pénzügyi és az elszámolási fegyelem szilárd, a párt vagyonának védelme megfelelő. A Központi Ellenőrző Bizottság elnöke a következőkkel fejezte be a beszámolóját: — Kemény munkával eltelt időszak van mögöttünk, és tudjuk, hogy még további nehéz küzdelmek várnak ránk. Ezért a Központi Ellenőrző Bizottság úgy látja, hogy a következő években még nagyobb szükség lesz a párttagok helytállására. Arra, hogy a kongresszus határozatainak megvalósításáért odaadással dolgozzanak, nyerjék meg hozzá a tömegeket, erkölcsi normáink szerint éljenek és dolgozzanak. Vita a beszámolók felett A párt Központi Bizottságának beszámolóját — melyet Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára ismertetett —. valamint a Központi Ellenőrző Bizottság munkáját összegező jelentést — melyet Brutyó János részletezett beszédében — követően megkezdődött a XII. kongresszus tegnapi ülésén a vita a beszámolók felett. Az. eszmecserében elsőként Méhes Lajos, az MSZMP Központi Bizottságának tagia. a budapesti pártbizottság első titkára kért szót. (Hozzászólását részletesen ismertetjük.) Méhes Lajos után Veszprémi István, a Szocialista Munka Hőse. a Tatabányai Szénbányák Vállalat brigádvezető vájára. Komárom megye küldötte emelkedett szólásra. Ezután dr. Grübt Lászlóné, marcali általános iskolai igazgató. Somogy megyei küldött felszólalása következett. A Somogv megyei küldött után Takács Imre. az MSZMP Fejér megyei Bizottságának első titkára. Fejér megye küldötte szólalt fel. (A három küldött felszólalását külön ismertetjük.) Méhes Lajos a főváros kommunistáinak felelősségteljes munkájáról A főváros párttagsága a Központi Bizottság kongreszszusi számadását az elmúlt öt esztendőben végzett munkáról és az előttünk álló feladatokról ' egyetértéssel fogadta. A vitában részt vettek pártor.kívüliek' is. Véleményük egyezik a párttagságéval. Ezért bátran mondhatjuk: a párt politikája a nép akaratának kifejezése — kezdte felszólalását a budapesti pártbizottság első titkára. — A párttagok és a pártonkívüliek elismeréssel szóltak róla: pártunk," miközben következetes munkát végez azért, hogy a változó feltételekhez igazítsa tevékenyeegét, ragaszkodik politikai íö vonalához, munkastílusának kipróbált, elvi jelentőségű vonásaihoz, őrködik a néphatalom szilárdságán, érvényesíti a párt vezető szerepét, erősíti a szocializmus építésének platformján a dolgozó nép összefogását. Fejleszti a szocialista társadalom termelőerőit, egész tevékenysége azt szolgálja, hogy u dolgozó emberek élete és munkakörülményei javuljanak, békében és biztonságban éljünk, gazdagodjék tartalmában és formájában a szocialista demokrácia, a tudomány és a kultúra eredményei minél szélesebb rétegekhez jussanak el. A főváros kommunistái — együtt.a varos egész lakos-. ságával — helyeslik a pár„t és a kormány tevékenységét, amelyet a külpolitikában, a nemzetközi munkásmozgalomban folytat. Ez a politika a magyar nép elemi érdekeire épül, a béke megőrzését szolgálja, következetesen ragaszkodik a proletár internacionalizmushoz, hosszú távra szóló elvi politika. Tartópillérei : a magyar—szovjet barátság és együttműködés fejlesztése, a Varsói Szerződés szervezetében és a KGSTben tömörült szocialista országok kapcsolatainak erősítése. Ez a politika biztosította népünknek a szocializmus építésének békés feltételeit eddig, és ez fogja biztosítani a jövőben is. A budapesti kommunisták egyöntetű kívánsága, hogy a párt több mint két évtizede kipróbált politikájának útján haladjon tovább. Az elmúlt négy évben — folytatta — a budapesti,ipar 70 ezres létszámcsökkenés mellett 16.6 százalékkal növelte termeiését. A gazdaságos termelési és termékszerkezet alakításában — ha ütemével elégedetlenek vagyunk is — az előrelépés a jellemző. Tudatában vagyunk a budapesti pártszervezetek felelősségének az országos gondok megoldásáért, hiszen a fővárosi székhelyű ipar adja az ország ipari exportjának a felét. A külkereskedelmi egyensúly javításában tehát meghatározó a budapesti dolgozók szerepe. Nagy öröm számunkra.' hogy a világban és hazánkban jelentkező és oly sokszor hangoztatott gondok közepette ebben az ötéves tervben a főváros építésében még kiemelkedőbb eredményeket értünk el. mint az eiőző tervidőszakban. Soha nem volt olyan öt esztendő Budapest történetében, amikor több lakás, óvoda, iskolai tanterem épült, mint most. Sok mindennel gazdagodott a főváros. Természetesen jól tudjuk, sok a gond is. Ismerve és nem felejtve ezeket. különös örömmel tölt el bennünket, hogy a város pereme, amelyről József Attila oly • megrázóan írt, már nem az, ami volt, és szüntelen változásban élnek ma is legnagyobb munkáskerületeink: Angyalföld, Csepel, Újpest, Kőbánya. Folytatódik Kispest, Pestlőrinc, Pesterzsébet, Öbuda korszerűsítése is. Természetesen szeretnénk, ha a város dinamikus fejlődése folytatódna. Tudjuk, hogy Budapestnek vonzáskörzetével együtt, összehangoltan kell fejlődnie. Tudjuk azt is, hogy nekünk, budapestieknek az eddiginél többet keil letennünk a nemzet asztalára ahhoz, hogy városunk tovább gyarapodjon. Méhes L3jos ezután a nemzetközi politikai cletben és a külgazdasági kapcsolatainkban bekövetkezett változásokat elemezte, majd rámutatott: A pártunk kongresszusát előkészítő vitában a párt politikájával való egyetértés mellett a leggyakrabban e politika következetes folytatását szorgalmazták. Ezért volt' pártértekezletünk központi gondolata, hogy mit kell tennünk e politika következetesebb végrehajtásáért. amikor a végrehajtas következetessegét hangsúlyozzuk. nem arról van szó. hogv mar nincs szűkség tisztázó, építő vitára. Úgy vélem, eppen az egységes cselekvéshez kell világossá termi, hogy meddig fogadhatunk el valamit. meddig mehetünk a tűrésben. és hol kezdődik az, ami elien már tiltakoznunk, harcolnunk kell. Most az elért gazdasági vívmányok, az elért életszínvonal megtariasa és megszilárdítása a cél. A jövő megalapozása végett egyei keli érteni azzal, és a parszervezeteknek azt kell támogatniuk, hogy a nemzeti jövedelem elosztásánál az első helyet a termelő beruházásom kapják. Egész politikánk következetesebb végrehajtásában elvi és gyakorlati jelentőségű, hogy az elosztás szocialista elve jobban érvényesüljön. Ehhez világos mércére van szükség, ami nem lehet más, mint a valódi munkateljesítményt honoiáló bér- és jövedelempolitika és az értékarányos árrendszer. Az éves bérfejlesztés többségének a hatékony-lob munkára ösztönzést kell szolgálnia. A párttagság általánosnak tekinthető igénye, hogy hatásosabban küzdjünk a szocialista társadalomtól idegen jelenségek ellen, hogv mértéktarló szerénység és ésszerű takarékosság érvényesüljön a munkában, a magatartásban, az élet minden területén. Arra sarkallnak bennünket, hogy következetesebben harcoljunk a munka nélküli jövedelemszerzés. a pazarlás a bürokratizmus. a protekció, a hatalmaskodás tilen. Elismeiessel beszélt párttagságunk arról! hogy menynyi szépet, emberit kaptak a művészetek tői. De a párlrr.mkásokhoz hasonlóan az alkotóművészeknek is számolniuk kell azzal, hogy mind műveltebb, igényesebb és ennek következtében kritikusabb közönséghez szólnak. A ma embere igényli s magas színvonalú művészeti alkotásokat. Azt is elvarja. hogy az alkotások róla, örömeiről, gondjairól, eredményeiről, tennivalóiról szóljanak. Gazdasagi. tarsadalmi! politikai céljainkat elérm csak műveltebb, ielelössegü • kel ismerő és vállaló emberekkel tudjuk. Kedves Elvtársak! A minisztériumoktól, a főhatóságoktól azt kérjük, gyorsabban döntsenek a meg • crett kérdésekről. A budapesti kommunisták, a fővárosi munkások és értelmiségiek értik és helyeslik pártunknak a munkát; paraszt szövetség erősítését szolgáló politikáját. Hazánk 35 esztendős fejlődésére viszi szatekintve, az egyik legnagyobb változás: a falu és a város közötti ' különbségek csökkenése, a munkásosztály és a parasztság közeledése, összefonódása. Társadalmunk két alapvető osztálya egyaránt a szocializmust tekinti jelenének és jövőjének. A budapesti dolgozók saját ellátásuk javulásán keresztül is meggyőződtek a párt agrárpolitikájának helyességéről. A párt agrárpolitikájának egésze: a termelési érdekeltség, az állami és szövetkezelt szektor meghatározó szerepe, a nagyüzemékre épülő háztáji és kisegítő gazdaságok lehetőségeinek teljes kihasználása nemcsak vidéken, hanem a fővárosban is egyetértésre talált. Ez igy van akkor is. ha kölcsönös árvitáink voltak és lesznek, ha zsörtölődes van olykor!amiatt. hogy a tsz-melléküzemágakba elmegy a nagyiparból néhány szakember. Méhes Lajos a továbbiakban leszögezte: a vezetőktöbbsége megfelel a ra varé feladatoknak Mégis indokol', hangsúlyozni, hogy azoknak a kádereknek az elölepteteset. szorgalmazzuk, akik az átlagosnál többre vállalkoznak. S araikor vállaljak a harcol, nern személyes hiúságuk, saját hasznuk, hanem a közösség érdekei vezérlik. Továbbra is harcra kell neve! nünk önmagunkat, a párttagságot, az ifjúságot. A mai 56 évesek, a*/ én nemzedékem volt a felszabadulas korszakának ifjúság--. A munkahelyeken főként ez a nemzedék köti össze az 1919-es és a két világháború közötti nemzedékeket a mai 40 évesnél fiatalabbakkal. Kötelességünk, hogy saját életutunk, munkánk és harcunk tapasztalataira építve, a nagy öregekhez fűződő személyes élményeinkkel a szívünkben. hittel és meggyőződéssel adjuk tovább a magyar munkásmozgalom hagyományait, győzzük meg a nyomunkba lepő nemzedékeket. hogy erdemes volt küzdeni. érdemes volt a szocializmust tarsadalmi eszménynek választani. Es ae« junk annvi bizalmai az ifjúságnak. mint amennyit mi kaptunk az idősebb nemz«»déktől. A budapesti kommunisták nevében egyetértek a kongresszus elé terjeszteti dokumentumokkal. Kadar János cJvtárs előadói beszedevel és Brutyó .János elvtárs leletilesevel. A songresszust előkészítő viták bizonyították, hogv a tóvaros kommunistái nemcsak hozzászólni hanem hozzátehm is akarnak a párt politikájához es annak végrehajtásához — mondotta befejezesul Mehes Lajos. Veszprémi leivén Fokozzuk szénvagyonuuk hasznosítását A felszólaló elsősorban a tatabányai szénbányászok helyzetét, gondjait elemezte. A XI. pártkongresszus egyértelmű határozatot hozott a hazai szénvsgyon fokozottabb kiaknázására, majd állami intézkedései; is történtek, ez eocénpn^raiu néven vált ismertté. Sajnos, az elmúlt év nem hozta meg a várt döntéseket, azt tapasztaljuk, hogy a kezdeti lendület megtorpant. Tudjuk, hogy a jövő a szénhidrogéneké és az atomé. De amiig odáig eljutunk, addig itt van a szen is. Me gyénk adottsagaiból fakadóan is javasoljuk, hogy fokozzuk szénvagyonunk gazdaságos hasznosításai a vúlamosenergia-termelés es egveb. energiaszükségletek kielegtie.se. valamiül sí rilSM-siáiiiiporl ceokkeiliese céljából. Nem akarom azt a látszatot kelteni, mintha nekünk csak gondjaink lennének. Ha lassan is, de épülnek az ui banyák, és ez a legfontoMbh.