Délmagyarország, 1980. március (70. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-25 / 71. szám

4 40 Kedd, 1980. március 25. Kádár János elvtárs beszéde (Folytatás a 3. oldalról) megoldásában. Ennek a helytállásnak nagyszerű bizonyítéka, az elemi köteleasétfteljeeitésen túl, a szocialista munka versenyben, a nemes, közösségi célú, önzetlen társadalmi munkában megnyilvánuló, növekvő számú felajánlás és ezek teljesítése. A teljes képhez hozzátartozik, hogy tapasztalunk közvéleményünkben a gazdasági problémákkal kapcsolatban, s az utóbbi időben a nemzetközi feszültség növekedése következtében bizonyos aggodalmat, valamint a társadalmunkban fellelhető negatív jelenségek miatt kritikai észrevételeket is. A párt, n Központi Bizottság, kormányzatunk a bizalom alapján a valóságos helyzetet tárja közvéleményünk elé, nyíltan szól a problémákról, a nehézségekről is, és figyelembe VMZÍ a megalapozott, jogos bírálatot. Ettől ez sem tart bennünket vissza, hogy társadalmunkban törpe kisebbségben ugyan, de akadnak olyanok is, akik szocialista rendszerünkkel. politikánkkal ilyen vagy olyan oknál fogva nem értenek egyet; sőt egyesek kritikátlanul átveszik az Imperialista propaganda szólamait, lebecsülik népünk eredmenyeit, kételyeket igyekeznek támasztani. A kongresszusi felkészülés hónapjai, az Irányelvek országos vitája megmutatták, hogy a párt és a nép egységes, eltökélt ós bizakodó. Közös törekvésünk, hogy a helyes határozatokat következetesen hajtsuk végre, határozottabban lépjünk fel a szocialista építőmunkát hátráltató. a közösség érdekeit sértő jelenségekkel szemben, A párttagság, népünk kész politikánk következetes megvalósítására; azoknak n terveknek, intézkedéseiknek támogatására, amelyektől várható vívmányaink megszilárdítása, az ország gondjainak megoldása, a további fejlődést és fölemelkedést akadályozó kedvezőtlen jelenségek leküzdése. Kádár János ezek után rámutatott, hogy a társadalom osztálytagozódása a legutóbbi öt évben nem változott A társadalom osztályai és rétegei, a párttagok és a pártonkívüliek, a materialisták és a hivők ma nemzeti egységbe tömörülve, egyetértésben dolgoznak a közös szocialista célokért. Fejlődésünket a munkásosztály, a parasztság, az értelmiség alapvető érdekeinek azonossága, a szocializmus építésének fő kérdéseiben megnyilvánuló egysége, alkotó együttműködése, egymáshoz való közeledése jellemzi. A jelenlegi kedvező helyzet kialakulásában meghatározó szerepe van a Magyar Szocialista Munkáspárt következetes szövetségi politikájának, amelynek megerősítése és határozott folytatása pártunknak, népünknek egyaránt érdeke. Munka ós közélet A munkásosztály az egész nép érdeltében eredményesen tölti be vezető szerepét. Politikai súlya, állásfoglalása, aktivitása és kezdeményezőkészsége, szemlélete ós magatartású Jó irányban befolyásolja az egész társadalom szemléletét és magatartását, A Központi Bizottság a XI. kongresszus útmutatásait követve rendszeresen foglalkozott a munkásosztály élenjáró szerepének erősítésével, a munkáitok, különösen a derékhadat alkotó nagyüzemi munkások helyzetével. A szocializmus építésének elengedhetetlen feltétele, népünk éideke, hogy a munkásosztály vezető szerepe tovább erősödjék. Gondoskodni kell arról, hogy a párt-, a társadalmi és az állami szervek vezető tisztségeiben, a választott testületekben • jelenleginél nagyobb arányban legyenek ott azok a tehetséges munkások, fizikai doigozók, akik a társadalmi tevékenységben is aktívak, a termelésben ls élen jámak. A szövetkezett parasztság szocialista fejlődése meggyorsult, a munkásosztály, nak szilárd szövetségese, becsülettel helytéll az építőmunkában. A mezőgazdasági termelés iparosodása, a munka és az elosztás Jellegében bekövetkezett változások ls közelítik a parasztságot a munkásosztályhoz. A jövőben is elő kell segíteni a parasztság pölltikat Öntudatának, közéleti aktivitásának növekedését, életés munkakörülményeinek javulását. Népi államunk legfőbb politikai alapja a munkás-paraszt szövetség, amelynek további megőrzése és még szorosabbra fűzése egész népünk alapvető érdeke. Aa értelmiség tevékeny részese a szocializmus építésének, szorosan kötődik a munkásosztályhoz, a szövetkezeti parasztsághoz. Pártunk, egész népünk nagyra értékeli az értetmiségiek munkáját. Szerepük társadalmunk éltalános fejlődésével, a tudományostechnikai haladással, a kultúra Jelentőségének növekedéséve! szoros összefüggésben fokozódik. Az előttünk álló feladatok megoldása szükségessé teszi, hogy szellemi erőforrásainkat, a szaktudást, a felkészültséget minden területen jobban, gazdaságosabban és szervezettebben hasznosítsuk, s fokozottan igényeljük ós biztosítsuk «z értelmiség részvételét a szocializmus építésében és a közéletben. Politikánk változatlan célja, hogy az osztályok és a rétegelt tovább közeledjenek egymáshoz, salátos érdekeik a társadalnji érdek elsődlegessége alapján érvényesüljenek. tovább csökkanjen a város és a falu, a szellemi és a fizikái munka közötti különbség. Pártunk a beszámolási időszakban ta megfelelően foglalkozott a nők helyzetével. Az Idei népszámlálási adatokból kitűnik, hogy a nők aránya hazánkban B1.5 százalék, közülük a munkavállalási korban levők 70 százaléka munkaviszonyban van, az aktív keresőknek pedig 45 százaléka nő. A nők a munkában, a családban, a közéletben növekvő hozzáértéssel, tiszteletre méltó szorgalommal és becsülettel teljesitik a rájuk háruló kötelezettségeket. Társadalmi egyenjogúságuk egyre jobban kiteljesedik. Mégsem lehetünk elégedettek. változatlanul nagy figyelmet kell fordítani a nők helyzetére: tovább kejl javítani egyenlő esélyeiknek, valamint a kereső foglalkozás és az anvaság együttes vállalásának gazdasági. kulturális és tudati feltételeit Ezt elő kell segíteni szakképzettségük emelésével, szociális Intézkedésekkel, a szolgáltatások bővítésével, a nők társadalmi szerepét lebecsülő maradi nézetek leküzdésével. Fontos, hogy a nők aránya — a társadalomban elfoglalt szerepüknek megfelelően — növekedjék a vezető beosztásokban és a választott tisztségekben. Számíthatunk az ifjúságra Pártunk megítélése szerint a magyar ifjúság döntő többsége híve a szocializmusnak, benne biztosítva látja jövőjét. Helyzetében, megetartásában a társadalom általános állapota js tükrözódlk. Felkészültségével és tetteivel bizonyltja, hogy lehet rá számítani, helytáll a tanulásban, a munkában, becsülettel teljesíti honvédelmi kötelezettségét, tevékeny a közéletben. A fiatalok lendületének, kezdeményezőkészségének, új iránti fogékonyságának, tehetsége kibontakozásának tág teret nyújt szocialista rendszerünk. Az ifjúságnak ezeket a tulajdonságait az. addiginál is jobban kall fejleszteni. Ügy neveljük a fiatalokat, hogy a szocializmus rendíthetetlen hívei és lelkes építői legyenek. Az is helyénvaló, hogy a fiatalok — életkori sajátosságaiknak megfelelően — szeretnek szórakozni, fontos azonban, hogy szabad idejüket is értelmesen és tartalmasén töltsék el; ehhez minden lehetséges támogatást meg kell adni. Ugyanakkor nem hagyhatjuk szó nélkül, hogy a fiatalok körében is tapasztalhatunk olyan negatív jelenségeket, mint a közömbösség, egyeseknél a cinizmus, a könynyelmű életre való hajlam. Ezek megváltoztatható tulajdonságok. Nem szabad lemondanunk egyetlen fiatalról sem, azoknak ts segítő kezet kell nyújtani, akijj rossz befolyás alá kerültek, a társadalom peremére szorultak. Az új nemzedékről történő gondoskodás, az ifjúság nevelése az egész társadalom ügye. Fontos szerepe van ebben az iskolának, a munkahelynek, a társadalmi szerveknek, és sokat tehet maga az ifjúság, az ifjúsági szövetség is. A fő felelősség azonban változatlanul a családé, amely társadalmunknak a legkisebb, de a jövő szempontjából is döntő jelentőségű közössége. Pártunk, szocialista államunk védi és támogatja a család intézményét. Arra kell törekedni, hogy növekedjék a család swrepe a személyiség kialakításában és a szocialista életforma általánossá tételében. Pártunk ismeri a fiatalok valós gondjait. Azért tevékenykedik, és arra ösztönzi az állami és a társadalmi szerveket is, hogy a fiatalok kapjanak egyenlőbb esélyt a tanulásban, a pályaválasztásban, a képzettségüknek megfelelő elhelyezkedésben, hogy javítsák a családalapítás, a lakáshoz jutás. az ótthonteremtés feltételeit. Társadalmunk kiegyensúlyozott helyzetét tükrözi az állam és az egyházak közötti rendezett viszony ls, amely sok figyelmet igényelt és igényel mind az államtól, mind az egyházaktól. Az állam az alkotmány szellemében biztosítja a lelkiismereti szabadságot és az egyházak autonóm működésének feltételeit. A vallásos emberek egyenrangú állampolgárként vesznek részt a szocializmus építésében, a közéletben. Az egyházak tiszteletben tartják államunk törvényeit, támogatják az országépítő munkát. Az egyházak vezetői éppen a közelmúltban állapították meg, hogy az állam és az egyházak kapcsolata az utóbbi években tovább fejlődött, és ma már nem egyszerűen rendezett viszonyról van szó, hanem a nép javára végzett közős munkáról. Az állam és az egyházak mai rendezett viszonya a közösen kialakított megállapodások korrekt megtartásának alapján jött létre, és igy fejlődhet tovább a jövőben is. A magunk részéről, elvi alapokon, ezen az úton kívánunk tovább járni, A szocialista alapokon nyugvó társadalmi összefogásnak fontos része, hogy az itt élő nemzetiségiek hazánk egyenjogú állampolgáraként vesznek részt az éjMtőmunkában, a politikai életben, Anyanyelvüket szabadon használják, nemzeti kultúrájuk ápolásához, és fejlesztéséhez megfelelő segítséget kapnak. A nemzetiségek otthonra leltek, jól erzík magukat hazájukban, a szocialista Magyarországon, Pártunk a lenini nemzetiségi politika következetes érvényesítését fontos etvt kérdésnek tekinti. Mindent megtesz, hogy a nemzetiségiek továbbra is aktív részesei legyenek társadalmi, politikai életünknek, megőrizzék és gazdagítsák nemzeti hagyományaikat, kultúrájukat. Arra törekszünk, hogy a hazánkban élő német, szlovák, délszláv, romén nemzetiségiek és a szomszédos szocialista országokban élő magyar nemzetiségiek hozzájáruljanak népeink barátságának és internacionalista együttműködésének elmólyltésébez. Népünk történelme úgy alakult, hogy a magyarságnak mintegy harmada az ország határain kívül él; a földkerekségnek szinte minden táján élnek magyarok, Rójuk gondolva jó tudni, hogy legtöbbjük lehetőségeihez mérten őrzi, ópolja anyanyelvét, nemzeti kultúráját, hagyományait, becsüli a szocialista Magyarországért. Tőlük azt várjuk, hogy nemzeti kultúrájukat ópolve, országuk tisztességes állampolgárai legyenek, s a térsadalmi haladást, a népek barátságát segítsék elő. Szocialista hazánk demokratikus politikai rendszerében jelentős szerepük van a társadalom sok millió tagját átfogó és tömörítő tömegszervezeteknek és -mozgalmaknak. Pártunk nagyra értékeli, hogy a Hazafias Népfront, a szakszervezetek, a Kommunista Ifjúsági Szövetség, a nőmozgalom és más társadalmi és tömegszervezetek tevékenységükkel segítik a fejlett szocialista társadalom építését. Növekedett aktivitásuk és társadalmi felelősségük, erősödtek munkájuk szocialista vonásai. Alkotó módon hozzájárulnak társádalmank szocialista fejlődéséhez, a népi hatalom politikai, gazdasági és kulturális alapjainak, erősítéséhez, a szocialista demokrácia kibontakoztatáséhoz. Nemzeti összefogással A párt a szocialista nemzeti egység erősítése érdekében folytatja bevált szövetségi politikáját. Ez elengedhetetlen feltétele az előttünk álló bonyolult és nehéz feladatok megoldásának. A nemzeti összefogás társadalmi céljainknak, az e célokhoz vezető utadnak, a fejlődés során felvetődő új kérdéseknek eszmei tisztázáséval, a közös munkában valósul meg és erősödik. Törekvésünk, hogy jó szóval, vitával, meggyőzéssel mindenkit megnyerjünk a közös gondolkodásra, az együttes cselekvésre, A szocializmus a párt és a nép közötti kölcsönös bizalom alapján az egész nép közreműködésével, az egész nep javára épül. A gyakorlatban igazolódott szilárd elvi álláspontunk, bogy a szocialista fejlődés egész korszakéban nélkülözhetetlen az éllam Intézményeinek jo működése, a gazdasági, a kulturális építést elősegítő szervező munkája ós védelmi funkciója. A beszámolási időszakbun a XI. kongresszus határozatainak szellemében tovább erősödött az állam Irányító szerepe a gazdasági ós a kulturális feladatok megoldásában, a honvédelem szervezésében. Államszervezetünk intézményei rendeltetésüknek megfelelően működnek, népi államunk betölti hivatását. A Magyar Népköztársaságban tovább szilárdult a jogrend, érvényesül a szocialista törvényesség. Kádár János a továbbiakban az országgyűlés, a Minisztertanács, valamint a tanácsok munkájával foglalkozott, és méltatta hazánk fegyveres erőinek és testületeinek helytállásót. Az állami munkában Is kulcskérdés a szocialista vonások erősítése, az egész nép érdekeinek becsületes szolgálata. Minden állami intézményben emelni kell a munka színvonalát, következetesebben kell érvényesíteni a társadalmi érdeket. Kívánatos, bogy a kormány még jobban összpontosítsa figyelmét a fő folyamatok irányítására, a végrehajtásra, a személyes felelősség érvényesítésére, az ágazati irányító munka és az állami fegyelem javítására. A központi és a helyi állami szervek éljenek jobban hatáskörükkel, jobban hangolják össze tevékenységüket. Az állami munka fejlesztésének alapvető feladatai kőzött kell számon tartani a még Jócskán fellelhető bürokrácia további visszaszorítását, Állami eleiünk fejlesztésének nélkülözhetetlen feltétele a törvényes rend szilárdítása, a törvények megtartása és megtartatása, az állampolgári fegyelem növelése. Közös érdebünk, hogy őrködjünk a közélet tisztaságén, és leplezzünk le, szorítsunk vissza minden társadalomellenes magatartást. Demokrácia — tartalmason Társadalmi rendszerünknek lényegi vonása a kapitalista elnyomástól megszabadult nép politikai aktivitását és fejlődését, alkotó erejének kibontakoztatását serkentő szocialista demokrácia. Partunk a legutóbbi években ta nagy figyelmet fordított • fejlesztésére, örömmel állapíthatjuk meg. hogy a lakosság véleményének nyilvánításával, javaslataival, kritikai észrevételeivel fokozódó mértékben vesz részt a közéletben. A XI. kongraszszus határozatának megfelelően létrehozott szakszervezeti bizalmi és főbizalmi testületek jól betöltik szerepüket. Erősödött a szövetkezeti demokrácia, formái fokozatosan igazodnak a megnövekedett üzemi méretekhez. A lakóhelyi fórumok ta gazdagítják a közéletet. A szocialista demokrácia érvényesülésének eddigi eredményeivel még nem lehetünk megelégedve. Gondoskodni kell róla, hogy a szocialista demokrácia fórumai rendeltetésüknek megfelelően, tartalmasén működjenek. Minden munkahelyen, minden közigazgatási egységben növekedjék a dolgozók részvétele az ügyek intézésében, és ez egyaránt terjedjen ki a véleményezésre, a Javaslattételre, az ellenőrzésre, valamint —mindazokban az egetekben, ahol lehetséges és szükséges — a döntésekre ta. A szocialista demokrácia nem gyengítheti az egyszemélyi felelősséget. Nem helyes az a gyakorlat, hogy sokszor a kollektív felelősségre hivatkozva halogatják a szükséges döntéseket vagy megfoghatatlanná válik a felelősség a rossz döntésekért. A szocialista demokrácia nem lehet a kötelességmulasztók vagy a fegyelmezetlenek mentsvára. Egyidejűleg jelent rendet és fegyelmet, összhangot a kötelességekben és a jogokban, megfontolt beleszólást a közügyekbe, tevékeny részvételt a munkában, személyes felelősségérzetet és felelősségvállalást a köz javára. • Foglalkozni kell azzal is, hogy az egyszemélyi felelősség fokozott érvényesülése mellett hogyan lehetne a kinevezeti vezetők tevékenységét érdemibb társadalmi ellenőrzés alá vonni. Ennek érdekében pontosabban kell meghatározni, hogy a vezetők milyen beszámolási kötelezettséggel tartoznak a demokratikus fórumoknak, éa azt is, hogy hogyan érvényesülhet a jövőben Jobban a dolgozó közösségek véleménye a vezetők kinevezésekor. Társadalmi rendszerünk hatalmas erőforrásának, a szocialista demokráciának elmélyítése, formális vonásainak megszüntetése megköveteli a pártirányítás és a pártdemokrécia erősítését, a társadalmi és képviseleti szervek szerepének növekedését, a társadalmi eltenőrzés fokozását. Q gazdasági építőmunka feladatai Régen feltárt igazság, hogy a társadalom fejlődését döntően két tényező határozza meg, a politikai hatalom és a gazdasági alap. Ebből következik, hogy jelenleg, a mi viszonyaink között, amikor a munkásosztálynak és szövetségeseinek a politikai hatalma szilárd, minden társadalmi kérdés megoldása,, az életszínvonal emejése, a kultúra fejlesztése, honvédő képességünk, s általában a fejlett szocialista társadalorh sikeres építése a gazdasági munka eredményeitől függ. A gazdasági feladatok megoldása viszont, csak az egész társadalom céltudatos erőfeszítéseinek eredménye lehet. Ebben fontos szerepe vap a sazdaságban dolgozókon kívül a tudományos, a művelődési, sz egészségügyi, az igazgatási és minden más területen tevékenykedők közös munkájának. A Központi Bizottság a beszámolási időszakban ennek megfelelően foglalkozott a gazdasági feladatokkal. A XI. kongresszus által Jóváhagyott gazdaságpolitikát követlük, ez V. ötéves terv valóra váltásáért dolgoztunk a feltételezettnél lényegesen nehezebb és bonyolultabb körülmények között. Számottevő eredmények Jelenthetjük a kongreszszusnak, hogy a beszámolási időszakbun a párt és a nép közös eiőfcszítései nyomán a gazdasági építőmunkában is számgttevő eredményék születtek. Fejlődtek a termelőerők, erősödött szocialista társadalmunk anyagi-műszaki bázisa. Gyarapodott a nemzeti vagyon, javultak az életkörülmények. Ha az idei népgazdasági terv előirányzatai teljesülnek, a nemzeti jövedelem öt év alatt 71— 22, az ipari termelés 24—25, az építőipari termalés 13— 14 Házalókkal nő, a mezögazdasági termékek termelése 15—16 százalékkal tesz nagyobb, mint a megelőző Öt évben. A munka termelékenysége a termelésnél gyorsabban emeLkedik, Kezdeti eredmények vannak a gazdaságtalan termelés gazdaságossá tételében. Illetve megszüntetésében. Az elmúlt öt esztendőben mintegy BO olyan — egyenként a félmilliárd forintot meghaladó — beruházás valósult meg, amely Jeli Hővé tette a termelés bővítését, ép segítette a termelési szekezet átalakítását lk Fejlődött a közlekedés és a szállítás. Fokozódott részvételünk a nemzetközi munkamegosztásban, Mindemellett ezt ta Jelentenünk kel), hogy a megtett erőfeszítések ellenére, döntően a számítottnál ta kedvezőtlenebbül alakult felit lejek miatt gazdasági fejlődésünk vérható eredményei elmaradnak az v, ötéves terv előirányzatai tol; • nemzeti jövedelem és ennek