Délmagyarország, 1980. március (70. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-25 / 71. szám

Kedd. íf)80. március 25. Kádár János elvtárs beszéde következtében az életszínvonal emelkedésének üteme is lassúbb a tervezettnél, A helyzet ma bonyolultabb, a gazdasági munka az eddiginél nagyobb erőfeszítést, szervezettséget követel. A nemzetközi gazdasági életben 1973—74. óta végbemenő gyökeres és tartós változások, a világpiaci árarányok bennünket hátrányosan érintő módosulása, egyes -tőkés országok diszkriminációs intézkedései kedvezőtlenül hatnak a magyar népgazdaságra is. Szocialista népgazdaságunk alapjainak szilárdságai és életképességét bizonyítja. hogy az elmúlt három évtized legsúlyosabb külső gazdasági hatását is képesek voltunk elviselni. Intenzíven, korszerűen Látnunk kell azt is. hogy a külső gazdasági feltételek kedvezőtlen megváltozása élesebben megmutatja gazdaságunk gyenge pontjait, munkánk hibáit. Felismertük ugyan, hogy a feltételek kedvezőtlen alakulásával szemben a termékszerkezét változtatásával, a szelektív iparfejlesztéssel kell és tudunk hatásosan fellépni, a gazdasági irányítás gyakorlata azonban nem tudott megfelelő mértékben, elég gyorsan és rugalmasan alkalmazkodni a megváltozott •körülményekhez. Az intenzív gazdálkodásra való áttérés, a termelés hatékonyságénak javulása, a termelési és a termékszerkezet korszerűsítése elmarad attól az ütemtől, amit a helyzet megkövetel, s amit népgazdaságunk jelenlegi műszaki, technikai színvonala már lehetővé tesz. A ifi. kongresszust követően a párt vezető testületei rendszeresen figyelemmel kisérték a fő gazdasági folv amatokat, és több célszerű határozatot hoztak a gazdasági munka javítására. A párt a cselekves számára megfelelő programot dolgozott ki. A párthatározatok alapján számos jó kormányzati intézkedés született. Az elmúlt esztendőt sikeresnek tekinthetjük abból a szempontból, hogy meggyorsult a kedvező tendenciák kibontakozásának, a világpiaci viszonyokhoz való alkalmazkodasnak a folyamata. Mindezek eredményeképpen 1979-ben javult a népgazdaság egyensúlya. Az idén és a jövőben is ezen az úton kell következetesen tovább haladni. A következő években is nehéz külső gazdasági feltételekkel kell számolni. A világgazdaságtól nem tudjuk magunkat függetleníteni. de munkánk megjavításával lényegesen csökkenthetjük a kedvezőtlen hatásokat. A Központi Bizottság javasolja a kongresszusnak: a VI. ötéves terv időszakában a gazdaságpolitika fő cella az legyen, hogy lassúbb fejlődési ütem mellett, a gazdasági fejlődés minőségi tényezőinek kibontakoztatásával, a termelés nemzetközi versenyképességének fokozásával javítsuk á népgazdaság egyensúlyát, és szilárdítsuk meg az eléri életszínvonalat Most. átmenetileg, reálisán ezt a celt tűzhetjük magunk elé. A következő évek nagyon fontos feladata, hogy gazdaságpolitikánk következetes gvako-iati érvényesítésével javítsuk külkereskedelmi és fizetesi mérlegünket, a költségvetési egyensúlyt, az árualap és a vásárlóerő. a munkaerő és a munkahelyek, a beruházásra fordítható összegek és a kivitelezési kapacitások összhangját. Ezeknek a céloknak kell alárendelni az ipari termelés növekedési ütemét a nemzeti jövedelem belső ' felhasználását és elosztását. Az ipari termeles erőteljese be növelese csak abban tt^edaetó meg, ha jelentős eredményt sikerül elérni a termékszerkezet korszerűsítésében, a termelés és az értékesítés hatékonyságúnak javításában, s így számunkra kedvezőbb cserearányokat tudunk létrehozni a külkereskedelemben. Differenciáltabb iparfejlesztés Az V. ötéves terv végrehajtása ez év december 31én fejeződik be. Ennek eredménye adja meg a reális alapot az új középtávú népgazdasági terv kidolgozásához. A Központi Bizottság ezért nem tartotta célszerűnek, hogy a kongreszszus elé terjessze az új ötéves tervre vonatkozó, most még kellően meg nem alapozott fő mutatószámokat. Jelenlegi becsléseink szerint a VI. ötéves terv időszakában a nemzeti jövedelemnek mintegy 15—17 százalékos növekedése látszik megvalósíthatónak. A mérsékelt növekedési ütem arra is lehetőséget ad. hogy műszakilag és minden más tekintetben megalapozzuk a későbbi lendületesebb. kiegyensúlyozottabb előrehaladást. Az már most is teljesen nyilvánvaló, hogv a népgazdaság fejlesztésének fő irányaként a következő ötéves tervidőszakban is a hatékonyság és a minőség javítását, a nemzetközi versenyképesség növelését kell megjelölnünk. A termelésnek rugalmasan kell alkalmazkodnia a belső és a külső piaci igényekhez. A tartósan veszteséges termelest gazdaságossá kell tenni vagy meg kell szüntetni. Gazdasági fejlődésünket alapvetően befolyásolja a nyersanyag, és energiahelyzet. További erőfeszítéseket kell tenni az iparban, a mezőgazdaságban, a közlekedésben, a szolgáltatások, az egész népgazdaság területén a nyersanyag- és energiatakarékosságra. Fokoznunk kell energiaforrásaink, szénvagyonunk feltárását, gazdaságos hasznosítását. Az ipar termelő alapjai, az elmúlt években lényegesen korszerűsödtek, a műszaki színvonal, a dolgozók szakmai tudása, hozzáértése emelkedett. Iparunk és építőiparunk termeli a nemzeti jövedelem 61 százalékát. A kép még egyenetlen, de jó látni és tudni, hogy vannak már olyan ipari vállalatok — s számuk növekszik —, amelyeknek munkája és termékei megfelelnek a kor követelményeinek, ki. állják a nemzetközi összehasonlítást. is. Az ipari termelést adottságaink figyelembevételével az eddiginél differenciáltabban kell fejleszteni. Mindenekelőtl azoknak a termékeknek az arányát kell növelni, amelyek kevésbé anyag- és energiaigényesek, illetve im_ portmegtakantast, nagyobb népgazdasági jövedelmet tesznek lehetővé. Minden ipari vállalat annak tudatában alakítsa termékszerkezetét. hogy a hazai és a világpiac egyaránt a hatékony munkát, <- korszei ű, jó minőségű. versenyképes termeket értékeli meg felelően. Csakis az ilyen lermelesnek van jövője. Követelmény: a hatékonyság Egész társadalmi fejlődésíink szempontjából nagy jelentősége van a mezőgazdaságiiul;. Az élelmiszer-termelés jelentősége világs/erte növekszik. Kérkedés nélkül, mégis büszkén szólhatunk történelmi vívmányainkról, a szocialista alapokra helyezett, lendületesen fejlődő magyar mezögazdasag eredmeny eiről. Az orszagban jelenleg 131 allami gazdaság működik Hü ezer dpfgozóval; 1350 termelőszövetkezet 618 ezer dolgozóval. A mezőgazdaság a szocialista átszervezés előtti évekhez viszonyítva jelenleg 7 százalékkal kisebb földterületen. 48 százalékkal kevesebb dolgozóval, 61 százalékkal több terméket ad az országnak. A fejlődésről szólva elég arra utalni, hogy az V. ötéves tervidőszak átlagában évenként az egy főre jutó kukorica- és kalászosgabona-termés együtt kereken 1200 kilogramm, a hústermelés pedig ugyancsak egy főre számítva vágósúlyban 190 kilogramm volt. Ez már a világszínvonalhoz mérve is élenjáró eredmény. Folytatjuk bevált agrár-és szövetkezeti politikánkat. Az állami gazdaságokra és a termelőszövetkezetekre alapozva. a háztáji és kisegítő gazdaságok lehetőségeit is kihasználva az egész élelmiszer-termelést összehangoltan fejlesztjük. Hasznosítani kell az iparszerű termelési rendszerekben, valamint a gazdasági együttműködés más formáiban rejlő lehetőségeket. A mezőgazdaságban is a fő feladat a hatékonyság növelése, a minőség javítása, a lakosság szükségleteinek jó kielégítése, a gazdaságos kivitel növelése. Ez megköveteli a termelő alapoknak. mindenekelőtt a termőföldnek a védelmét és ésszerű felhasználását. Folytatni kell a rekonstrukciót, az anyagi-műszaki bázis korszerűsítését, a mezőgazdasági' termelés és az élelmiszeripar. a tárolás és feldolgozás összehangoltabb fejlesztését. A mezőgazdaság megfelelően el van látva korszerű gépekkel, berendezésekkel, dolgozói pedig gazdag tapasztalatokat szereztek a technika, a vegyi anyagok, a tudomány eredményeinek alkalmazásában. A gazdasági építőmunkában előttünk álló feladatok sikeres megoldása megkívánja. hogy minél teljesebben feltárjuk és hasznosítsuk azokat a tartalékainkat, amelyen minden termelő és gazdálkodó egységben, a társadalmi tevékenység minden területén fellelhetők. Bánjunk ésszerűen és takarékosan szellemi és anyagi erőforrásainkkal. A takarékosságnak — amely az okos, ésszerű gazdálkodás követelménye — át kell hatnia egész tevékenységünket, s a gazdálkodás szerves részévé, életünk általanos normájává kell válnia. Kádár János ezek után rámutatott, hogy fejlődésünk mai szakaszában különösen nagy jelentőségű a kutatási eredmények gyorsabb és szélesebb körű gyakorlati alkalmazása, a munkaerő hatékonyabb foglalkoztatása, a munka jobb megszervezése, és a -fegyelem megszilárdítása. majd így folytatta: Gazdasági fejlődésünk, országunk adottságai egyaránt azt igénylik, hogy fokozzuk részvételünket a nemzetközi munkamegosztásban. Gazdasági, külkereskedelmi kapcsolataink ma is széles körűek, mintegy 150 országra terjednek ki. Exportunk elérte a nemzeti jövedelem 50 százalékát. Nemzetközi együttműködés Gazdasági fejlődésünkben kiemelkedő jelentőségű a szocialista országokkal folytatott sokoldalú együttműködés. A szocialista országok részesedése Magyarország külkereskedelmi forgalmában az utóbbi években több mint 50- százalék. Külkereskedelmünknek megközelítően egyharmadát a Szovjetunióval, csaknem egynegyedét pedig a többi szocialista országgal bonyolítjuk le. Arra törekszünk, hogy tovább erősödjék és szélesedjék a fejlődésünkben oly nagy szerepet betöltő gazdasási. tudományos és műszaki együttműködésünk a Szovjetunióval. Számunkra . létfontosságú, hogy a Szovjetunió hatalmas felvevőpiacára hosszú lejáratú szerződések alapján nagy menynyiségü árut exportálhatunk, ez elősegíti a hazai termelés biztonságát, gazdaságossá tételét. A Szovjetunióból szerezzük be a jövőben is á szükséges energia és nyersanyag, a műszaki fejlődést szolgáló gépek, berendezések és technológiák nagy részét. Sok kiemelt beruházásunk, köztük a legnagyobb a Paksi Atomerőmű is szovjet tervek és technológia alapján épül. Tavaly megemlékeztünk a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa fennállásának 30. évfordulójáról. Megelegedéssel állapíthatjuk meg, hogy a KGST keretéb°n megvalósuló együttműködés jelentős mertékben hozzájárul a tagállamok, köztűk hazánk gazdasági fejlődéséhez. Hazánk alapvetően érdekelt a KGST tevékenységének továbbfejlesztésében, tökéletesítésében. A Magyar Népköztársaság továbbra is keztíeményezően vesz részt a közös munkában, a hosszú távra szóló célprogramok megvalósításában. A jövőben is azon munkálkodunk, hogy hazánknak a tőkés országokkal l'ennallo gazdasági kapcsolatai a kölcsönös előnyök és az egyenjogúság alapján tovább fejlődjenek. A hagyományos külkereskedelem mellett fejleszteni kívánjuk a termelésre és az értékesítésre is kiterjedő együttműködést. Ez megfelel népünk érdekeinek és a békés egymás mellett élés gyakorlati megvalósítására irányuló politikánknak is. » A változásokhoz igazodva A világgazdaságban egyre nagyobb szerepet játszanak a fejlődő országok, amelyekkel hazai feladatainkkal és az egyes országok sajátosságaival összhangban alakítjuk együttműködésünket. A forgalom és a gazdasági együttműködés lényeges bővítésére törekszünk. A kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködés revén is segítjük a volt gyarmati országokat termelőerőik fejlesztésében, gazdasági önállóságuk megteremtésében. Gazdasági fejlődésünk megköveteli, hogy irányítási rendszerünket is jobban hozzáigazítsuk a változó viszonyokhoz. Gazdaságirányítási rendszerünk, amelynek alapelveit csaknem másfél évtizede dolgoztuk ki, figyelembe veszi a szocializmus építésének általános érvényű törvényeit és országunk sajátosságait. A társadalmi tulajdonra alapozott szocialista téri-gazdálkodás. összekapcsolva a vállalatok és a szövetkezelek önállóságával, a csoportérdeket és az egyéni anyagi érdekeltséget is érvényesítve, jól segíti gazdaságpolitikánk megvalósítását. Gazdaságirányítási rendszerünk működése azonban néhány tekintetben kívánnivalót hagy maga után. Az irányítás, a népgazdasági tervezés, a szervezeti rendszer nem alkalmazkodik elég rugalmasan a változó feltételekhez, nemegyszer késnek a szükséges döntések. A beszámoló a továbbiakban a központi és vállalati irányítás növekvő feladatával, s ezzel együtt a vállalatok nagyobb önállóságából adódó követelményekkel foglalkozott. A szocialista építés korszakának is megvannak a maga szigorú gazdasági törvényei, amelyeket nem lehet figyelmen kívül hagyni. Irányítási rendszerünk lényege a szocialista tervgazdaság, amely számol azzal is, hogy az áru-, a pénz- és a piaci viszonyok szerves alkotórészei gazdasági életünknek. A termelés hatékonyságával, a jövedelmező gazdálkodással és az anyagi érdekeltséggel a szocialista gazdaság törvényszerűségeinek megfelelően foglalkozunk. Az árrendszerről A gazdasági folyamatok szabályozásában fontos szerepe van az árrendszernek. Az áraknak megfelelően tükrözniük kell a társadalmilag szükséges és indokolt ráfordításokat. Ez nélkülözhetetlen feltétele a gazdasági tisztánlátásnak, a jó gazdasági döntéseknek, a termelés és a fogyasztás megfelelő szabályozásának. A világpiac értékítéletét is kifejező. reális termelői árak alapján ítélhető meg a termelés gazdaságossága. Csak az ilyen árakon alapuló jövedelmezőség ösztönzi megfelelően a gazdasági egységeket a hatékonyság növelésére, a műszaki fejlesztésre, a minőség javítására. Ezt figyelembe véve került sor az. év elején a termelői árak átfogó rendezésére. A fogyasztói árakat illetően nálunk szabály, hogy az alapvető létfenntartási termékek és szolgáltatások árát központilag, az. életszínvonal alakulását meghatározó döntésekkel összhangban állapítják meg. Az árrendszer azonban csak akkor töltheti be eredményesen gazdasági szerepét, ha szerves a kapcsolat a termelői és a fogyasztói árak között: tartósan nem szakadhatnak el eavmáslól. Ez fontos feltétet ahhoz, hogy a fogyasztás és annak összetétele gazdari.gi lehetőségeinkkel összhangban alakuljon. A szocializmus építésenek gazdasági törvényeiből és az előttünk álló feladatokból kiindulva alkalmazzuk a gazdasági szabályozókat, ami lyek az irányítás nélkülözhetetlen eszközei. Ezek az utóbbi időben minden vállalat számára szigorúbbak le tek. Tartósan már egyetlen gazdálkodó egységet sem menthetünk fel a követelmények teljesítése alól. A vállalatoknak. a szövetkezeteknek végzett munkájuk aranyában kell boldogulniuk. A jövőben még inkább arra kell törekedni, hogy a gazdasági szabályozás, az érdekeltségi rendszer a hatékonyan működő vállalatok, szövetkezetek gyorsabb fejlődését segítse, és jobban ösztönözzön a tartalékok feltárására. a jövedelmező gazdálkodásra. A szabályozók azonban önmagukban nem mindenhatóak, nem szabad csupán automatikus működésiikre hagyatkozni. Színvonalas vezetéssel A feladatok megoldásában különösen nagy terhek nehezednek a gazdasági vezetőkre. Túlnyomó többségük helytáll, megfelel a magasabb követelményeknek. A gazdasági feladatok színvonalasabb megoldása nagymértékben rajtuk múlik. A gazdasági vezetők megítélésében is nagyobb hangsú'vt kell kapniuk az olyan tulajdonságoknak, mint az új iránti fogékonyság, a felelősségvállalás, a végrehajtást színvonalas megszervezése nek és ellenőrzésének a képessége. Külön is szólni keli arról, hogy növelni keli a termelés közvetlen iránvito • nak. a művezetőknek a hatáskörét és — munkájukkal, felelősségükkel arányosan — anyagi, erkölcsi megbecsülésüket. övezze nagyobb társadalmi elismerés azokat a vezetőket, akik törődnek az emberekkel, kezdeményeznek, fegyelmezettek, a néo rájuk bízott vagyonával jól gazdálkodnak, a termelési követelményeket jól teljesítik. akik a rendet, a fegyelmet másoktól is megkövetelik. A gazdasági építőmunkában és a társadalmi tevékenység más területein is most az a legközelebbi feladatunk, hogy minden tőlünk telhetőt megtegyünk al idei. az 1980. évi népgazdasági terv sikeres teljesítéséért, és jó alapokat teremtsünk a hatodik ötéves terv megkezdéséhez. flz életszínvonal alakulása Politikánk alaptétele, hogy a szocializmus építésének menetében rendszeresen emelkednie kell a dolgozók életszínvonalának. Szabály az is, bogy előbb meg kell termelni a javakat, s csak azután lehet elosztani és. fogyasztani. A megtelelő ellátási színvonal tontos- feltétele, hogy egyensúly legyen az árualap és a vásárlóerő között. Pártunk, kormányojtunk az életszínvonalra vonatkozó politikáját megvalósította, vállalt kötelezettségeit teljesítette. Másfél millió lakás A szocializmus építésének legutóbbi két évtizedére visszatekintve- . azt látjuk, hogy az ország lakossága anyagiakban és szellemiekben jelentősen gyarapodott. 1960 óta a lakosság fogyasztása és az egy főre jutó reáljövedelem több mint kétszeresére nőtt. Felépült mintegy másfél millió lakás. Az ország lakosságának csaknem a fele új otthonba költözött. Általánossá vált a háztartási gépek: mosógép* porszívó, hűtőszekrény, továbbá a rádió, a televízió, a magnetofon és más tartós fogyasztási cikkek használata. Csaknem minden negyedik családnak van gépkocsija. Népünk élelmezési színvonala, öltözködési kultúrájú nemzetközi összehasonlításban is jo. Egészségügyi, szociális ellátási rendszerünk összhangban van gazdasági fejlettségünkkel. Társadalmi juttatásokra — reálértékben — ma négyszer annyit fordítunk, mint két évtizeddel ezelőtt. Az építőmunka eredményeként az elmúlt öt évben, a gazdasági nehézségek közepette is, érezhetően emelkedett az életszínvonal, javultak népünk életkörülményei. Az V. ötéves tervben kitűzött célokat nem érjük el teljesen, de az egy főre jutó reáljövedelem 9 százalékkal, a lakosság fogj asztása 14 százalékkal nő. Az áruellátás alapvetően kiegyensúlyozott. A termelőszövetkezeti tagok nyugdíjkorhatára ez évtől azonos a munkásokéval és az alkalmazottakéval. Felemelték a legalacsonyabb 'nyugdijakat. Altalánossá vall u 11 orás munkahét. Az idei előirányzatot is beleszámítva, a mostani ötéves tervidőszakban felépül 410—450 ezer új lakás. továbbá 107 ezer óvodai es 17—18 ezer bölcsődei hely. Fejlődik az egészségügyi hálózat, javul a tömegközlekedés és a szolgáltatás Még nem tudtunk kielégíteni minden. önmagában indokolt igényt, de népünk életszínvonala az elmúlt őr évben is emelkedett. Ismerjük a lakásra váróknak, a pályakezdő, csaladalapito fiataloknak, az alacsony nyugdíj és mas okok miatt néhezen élö embereknek a fc(Folytatás a 6. oldahnj