Délmagyarország, 1980. március (70. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-02 / 52. szám

110 Vasárnap, 1980. március 2. (Folytatás az 5. oldalról.) den és Hódmezővásárhelyen bevezettük a lépcsőzetes munkakezdést. A megalapozottabb fuvarszervezéssel javult a tehervonatok és tehergépkocsik kihasználása, folytatódott a vasútállomás körzetesítése. Gazdaságtalánságot jelent a munkás- és a menetrendszerű személyszállítás párhuzamossága, a rakodási készség hiányából adódó járműállás, valamint a közúti tehergépkocsik fuvarszervezésének hiányossága. Megyénk hírközlésének fejlesztésében jelentós előrehaladást értünk el a szegedi postai beruházás és több községi távbeszélő-központ, a szentesi UKH rádióprogram, valamint a tv Il-es műsort sugárzó berendezések üzembe helyezésével, és a tv-stúdió kialakításával. Fontos feladatként jelölte meg a beszámoló: — a megye területén a közlekedéspolitikai koncepció folyamatos megvalósításának figyelemmel kísérését és segítését; — megyénk közúthálózatának fejlesztése érdekében szorgalmazni kell az MS-ös autópálya építésének előkészítését Folytassák a városokat elkerülő útszakaszok építését; az útkorszerűsítéseket: a közútként üzemelő földutak kiépítését. Kezdeményezzük a nagy forgalmú közúti-vasúti keresztezések külön szintűvé építését, a tanácsi utak kiépítésénél a meglevő jelentős lemaradások mérséklését; — elősegítjük a Makó—Hódmezővásárhely—Szolnok közötti vasúti pálya rekonstrukcióját, a Szeged—Kiskunfélegyháza vonalszakasz villamosítását, az állomásépületek és üzemi létesítmények, a szállítási, rakodási és raktározási feltételek, valamint a fuvarszervezés további korszerűsítését; Szeged térségében központi körzeti pályaudvar kialakítását; — javasoljuk az olcsóbb vízi szállítás érdekében a szegedi medencés kikötő megépítését; — a postai szolgáltatások színvonalának emelésére ösztönözzük az elmaradt postai fejlesztések végrehajtását: a Szeged I. Postahivatal rekonstrukcióját, a szentesi távbeszélő-központ megépítését és egyéb területek távbeszélő-kapacitásának bővítését; — ki kell alakítani a szegedi rádió- és tv-stúdió működésének feltételeit Az előző pártértekezlet a kereskedelem fejlesztése érdekében a raktárbázis bővítését, a nagyobb eladóterek létesítésével a korszerű kiszolgálási formák további elterjesztését, a települések külső részeinek jobb ellátását és az elszállásolási lehetőségek bővítését szabta .feladatként Megyénk nagy- és kiskereskedelme növekvő ellátási feladatokat oldott meg, társadalmi szerepe és elismertsége számottevően fejlődött. A kereskedelemfejlesztésre az előző időszaknál többet — mintegy 560 millió forintot — fordítottunk. (Ennek körülbelül 50 százaléka központi erőforrás volt.) A bolti alapterületet 38 ezer négyzetméterrel bővítettük. A tervezett fejlesztésekből mintegy 7 ezer négyzetméter azonban csak a következő tervidőszakban fejeződik be. A lakásépítésekhez kapcsolódó létesítmények jelentős hányada azonban késéssel valósult meg. A feltételeket számottevően javította a szegedi koordinált kereskedelmi raktárház üzembe helyezése. A szövetkezetek növelték hálózatfejlesztésük és értékesítésük arányát a városokban. A magánkereskedelem szerepe nem változott. Bővült és szervezettebbé vált a határ menti árucsere. A határállomások forgalma közel másfélszeresére növekedett A szállásfeltételek kedvezőbbé váltak a szegedi Hungáriaszálló megépítésével és a campingfejlesztésekkel. A régi szállodák korszerűsítésére viszont nem került sor. Az Opusztaszeri Nemzeti Emlékpark kiépítése folytatódott Ezután a feladatokkal kapcsolatban a jelentés hangsúlyozta: — megyénk, kereskedelmi hálózatának az országostól még meglevő elmaradását a következő években fel kell számolni; a folyamatban levő nagyberuházások befejezésével; az előző időszakról áthúzódó létesítményfejlesztések meggyorsításával és a hálózat kb. 30 ezer négyzetméteres bővítésével ; — tovább szorgalmazzuk a régi kereskedelmi egységek korszerűsítését. ízzel az átbocsátóképesség növelését és a kereskedelmi dolgozók munkafeltételeinek javftását; — a városrekonstrukció és a régi épületek felújítási terveinek készítésénél előirányozzuk a más célra használt — volt kereskedelmi — helyiségek visszaalakítását; — növeljük az ipari és kereskedelmi vállalatok együttműködését: a közvetlen árukapcsolatok szélesítésével ez ipar és a kiskereskedelem között: a kereskedelemben hiányzó termékek helyi gyártását megszervezzük; — az idegenforgalom számára nagyobb kínálatot kell biztosítani a helyi lehetőségek jobb feltárásával, a meglevő szálláshelyek korszerűsítésével; további olcsó szálláshelyek létesítésé• vei, a tájvédelmi körzetek, a kirándulóhelyek kereskedelmi es vendéglátó ellátásának fejlesztésével. — Továbbra is törekedjünk az Ópusztaszert Nemzeti Emlékpark társadalmi összefogással történő fejlesztésére. IV. Megyénk lakossága életkörülményeinek alakulása Az 1975-ös pártértekezlet által az életszínvonal és az életkörülmények javítására hozott határozatok többségét megvalósítottuk. Számottevő, az országost is meghaladó fejlődést értünk el a lakásépítés, az ivóvíz- és gázellátás, a tömegközlekedést szolgáló feltételek fejlesztésében. Megyénk lakosságának életkörülményei, az országos tendenciáknak megfelelően, jelentős mértékben javultak. Növekedett a megye lakosságának száma Csongrád megye lakosságának saáma a beszámolási időszakban 4300 fővel gyarapodott és elérte a 461 ezret. Az országoshoz hasonló ütemű fejlődés nagyobbrészt a természetes szaporodásból adódott. A népesség növekedésében kisebb szerepe volt a bevándorlásnak. Ellentétben azonban a környező megyékkel — ahol elvándorlás miatt fogy a lélekszám — a bevándorlás nagyobb volt, mint az elvándorlás. A demográfiai tényezők alapián elfoglalt helyzetünk alig változott. A lakosságra vetített születésszám és halálozási arány — döntően a korösszetétel és az átlagosnál magasabb városiasodottság miatt — továbbra is kedvezőtlenebb az országosnál. Fontos feladat volt a foglalkoztatottság területi aránytalanságainak mérséklése, a nők alkalmazási feltételeinek javítása. Az iparfejlesztési célok megvalósításával, a munkahelyek megközelítési feltételeinek jobbátételével, a vállalati szakmai képzés számottevő bővítésével a foglalkoztatottság területi egyenetlenségeit részben megszüntettük. A munkát kereső nők alkalmazása gyakorlatilag közel teljes. A női foglalkoztatottak számának mintegy 2000-es rtövekedése mellett a férfi munkavállalók száma több mint négyezerrel csökkent. , A teljes foglalkoztatottság feltételei változatlanul biztosítottak. A munkahelyek kedvezőbb területi elhelyezkedésével, a lakosság városokba és falvakba költözésének fokozódásával, a munkahelyek megyei munkaerőforrásból való ellátottsága Javult A munkaképes korú lakosság száma nem' változott. Mintegy 14' százalékos a csökkenés a 60 éven felüli munkavállalóknál. Ezzel együtt a foglalkoztatottak aránya mintegy 1 százalékkal csökkent Ennek ellenére a foglalkoztatottság színvonala továbbra is magasabb az országosnál. Az életviszonyok szempontjából jelentős az a körülmény is, hogy munkaviszonynak nem 6zámító munkaterületeken (kiskertművelés, egyéb kisárutermelés) közel 30 ezer nyugdíjas tevékenykedik. Feladatliént jelölte meg a beszámoló: — megőrizni a foglalkoztatottság elért színvonalát; — keresni a hatékonyság növelése által feltáruló létszám — főleg női munkaerő — hatékony foglalkoztatási feltételeit; — szélesíteni a nyugdijasok alkalmazását a szükségletekkel összhangban. A szociálpolitikai intézkedések hatása Az 1975. évi pártértekezlet a lakosság jövedelmi helyzetének javításában feladatul szabta az országos bérszínvonaltól való elmaradásunk megszüntetésére, a nők bérezésében az egyenlőség megteremtésére irányuló -törekvés folytatását. Helyi gazdaságfejlesztési terveink megvalósításával, a kisárutermelés sokoldalú fejlesztésével ls az országos szociálpolitikai intézkedések hatásaképpen elértük, hogy lakosságunk pénzbevétele az országosnál és az előző öt év átlagánál gyorsabban, mintegy 40 százalékkal emelkedett. A jövedelemnövekedés az átlagkeresetek évi több mint 6 százalékos emelkedéséből, Illetve a mezőgazdasági termelésből származó és a társadalombiztosítási. valamint a mellék- és egyéb tevékenységen alapuló bevételek dinamikus növekedéséből származott. Főként a szociálpolitikai célú, valamint az egészségügyi ellátással kapcsolatos kifizetések növekedése miatt a társadalmi juttatások a munkából származó jövedelmek üteménél kétszerte gyorsabban fejlődtek. A munkásság és a parasztság közös munkából származó keresete közel azonos mértékben fejlődött. A különböző központi bérintézkedésekkel és kedvezményekkel mintegy 30 százalékkal nőttek a munkáskeresetek, gyorsabban mint a műszaki és adminisztratív dolgozóké. Az átlagbérek országosnál gyorsabb fejlődése ugyanakkor csak kismértékben mérsékelte korábbi elmaradásunkat, melyet csupán a textil- és textilruházati iparban sikerült felszámolnunk A bekövetkezett fejlődés .a bérek közötti különbségek csökkenésével párosult Az átlagostól való eltérés mértéke csökkent, a segédmunkások bére közeledett a szakmunkásokéhoz. Néhány területen nem sikerült az országoshoz képest indokolatlan különbségeket felszámolni (pL Szegedi Kábelgyár. Kéziszerszámgyár stb.) Hasonló tendenciák érvényesültek a nők és a férfiak bérezésében is, bár a különbség továbbra is jelentős. Ezt egyre inkább az eltérő szakképzettség és a munka eltérő jellege indokolja. A keresők és nyugdíjasok jövedelemkülönbsége viszont tovább nőtt, s ezt a központi intézkedések csak részben ellensúlyozták. A jövőben el kell érni: — a jövedelmek a hatékonyságjavulás sával összhangban, a munka ezerinti elosztás következetesebb érvényesítésével emelkedjenek; — határejzottan törekedjünk a munkával ném arányos jövedelmek visszaszorítására, a hála- és csúszópénz felszámolására; — továbbra is fordítsunk fokozott figyelmet az országos átlagbértől való elmaradásnak, a nők és a férfiak kereseti aránytalanságainak mérséklésére. Megyénk lakosságának vagyoni helyzete számottevően javult. A takarékbetétállomány közel 70 százalékkal emelkedett. A személyi tulajdonban levő lakások száma 13 000 magánerőből épült lakással gyarapodott. Az ezer lakosra jutó magánerős lakásépítés 40 százalékkal haladta meg az országost. Az üdülő céljára vásárolt tanyák száma megháromszorozódott. A lakosság 447 új üdülőt épített és a magántulajdonú kiskertek száma 15 százalékkal emelkedett. A zártkertek száma változatlan. Ma már mintegy 22 000 család rendelkezik a felsorolt ingatlanok valamelyikével. A lakosság jövedelmének növekvő hányadát fordította tartóé fogyasztási cikkek vásárlására, a szabad idő kulturáltabb eltöltésével Összefüggő kiadásokra. Közel 50 százalékkal nőtt a magántulajdonú személygépkocsik száma. Megkétszereződött az automata mosógépek, magnetofonok és négyszeresére nőtt a szfnes televízlók vásárlása. Ma már szinte minden család rendelkezik rádióval; a villamos energiával ellátott lakások zömében van televízió; a mosógéppel, felszerelt háztartások aránya megközelíti a 90 százalékot. A paraszti háztartások ellátottsága tartós fogyasztási cikkekkel még mindig alacsonyabb. A vagyonképzésben több negatív jelenséggel találkozunk, mind a szerzés feltételeinek megteremtésében, mind annak mértékében, valamint egyes rétegeknél a szerzés öncélúságában. Ez torzító hatású egyes csoportok tudatára, erkölcsi felfogására és életmódjára. A jelentés hangsúlyozta: — erőteljesebb politikai nevelő munkát kell végezni, és ahol szükséges, egyéb eszközök igénybevételével is fellépni a torz jelenségekkel szemben; — segítséget adni — főleg fiatal házasoknak — az életfeltételekhez szükséges lakás, legfontosabb tartós fogyasztási cikkek stb. megszerzéséhez. Áruellátás, árellenőrzés A fagyasztói árszínvonal a központi árintézkedésekkel együtt mintegy 25 százalékkal — gyorsuló ütemben — emelkedett, ami az élelmiszereknél és a szolgáltatásoknál volt a legjelentősebb. A pártértekezlet feladatul adta: „A területi adottságokkal arányban álló zöldség- és gyümölcsellátási színvonal fejlesztése. ezáltal az árak kedvezőbb alakítása továbbra is központi feladat." A kereslet kielégítése feltételeinek javításával töre- • kedtünk a drágább helyettesítő cikkek vásárlására kényszerítő hatások kiküszöbölésére (hiánycikkek körének csökkentésére a helyi árualapok bővítésével, határ menti árucsere fejlesztésével stb.). Szélesítettük és fokozottabban társadalmasítottuk az áruellenörzést az indokolatlan ármozgások visszaszorítására. A termelők közvetlen értékesítésének ösztönzésével, a kiskereskedelmi boltok termelőktől való felvásárlásával, a ZÖLDÉRT vállalat megyei értékesítő tevékenységének bővítésével, és egyéb módszerekkel elértük, hogy a zöldség- és gyümölcsárak emelkedése lelassult, és nem érte el az országost. A most következő időszakban törekedni kell; — a fogyasztói árszínvonal népgazdaságilag tervezett mértékének betartására; — az árukínálat javításával, az árellenőrzés további szélesítésével, valamint a vállalati ármunkával foglalkozó szakemberek jobb felkészítésével az indokolatlan áremelkedések megelőzésére. A lakosság áruellátásával sokoldalúan és kiemelten foglalkoztunk. Ennek eredményeként szélesedett az áruválaszték, és szűkült az üzletekből tartósan, vagy átmenetileg hiányzó termékek köre. Ebben a hiánycikkpótló helyiipari termelés megkétszerezése. a határ menti árucsere továbbfejlődése is szerepet játszott Előbbre léptünk a települések külső részei és a tanyai körzetek alapellátásában. Az indokoltnál lassúbb volt a fejlődés egyes új lakótelepeken és Szeged belvárosában. A kiskereskedelmi értékesítés volumene a beszámolási időszak alatt 13—14 százalékkal, az országossal közel azonos ütemben növekedett. Az átlagosnál gyorsabban fejlődött az élelmiszer- és a vegyesiparcikk-forgalom. A ruházati kereskedelemben és a vendéglátásban viszont a fejlődés lassú volt. Közel egyötödével emelkedett a közétkeztetést igénybe vevők száma. Törekvéseink ellenére hűs- és húskészítményekből és diabetikus termékekből az igényeket nem tudtuk maradéktalanul kielégíteni. Zöldség- és gyümölcsféleségekből hullámzó volt az ellátás, ugyanakkor bővült a saját termelésből való fogyasztás. A termelő gazdaságok szabadpiaci felhozatala és részaránya tovább csökkent Az alacsonyabb árfekvésű és a divatos ruházati termékekből az igényekhez képest lassabban javult a kínálat. Feszült volt az ellátás tüzeléstechnikai cikkekből, alkatrészekből. bútorokból és a lakásépítés egyes fontos anyagaiból. Átmeneti zavarokat okozott az áruellátásban a területünket érintő — Jelentősen hullámzó, de számottevő keresletet támasztó — idegenforgalom. A beszámoló fontos célkitűzésként jelölte meg: — az ellátásban az eddig elért színvonal megtartását, elsődlegességet biztosítva az élelmiszereknek és a napi iparcikkeknek; — a boltok árukínálatát jobban igazítsük az alacsony jövedelmű, sokgyermekes családok és a nyugdíjasok igényeihez; — tovább bővítsük a munkahelyi, gyer• mek- és diákétkeztetést; — jobban hasznosítsuk a határközelségből adódó lehetőségeinket; — építsünk jobban a helyi ipari bázisokra, a szövetkezeti szektor lehetőségeire a hiánycikkek megszüntetésében; — ösztönözzük jelentősebb ipari vállalatainkat (pl. a húsipart), hogy fokozatosan hozzák létre saját boltjaikat; — a testvérmegyei kapcsolatokra is építve szélesítsük tovább az áruházi cserét; — az állami, társadalmi, valamint a vállalati irányító és ellenőrző munka fokozásával szolgáljuk jobban a fogyasztók érdekeinek védelmét Á szolgáltatási tevékénység fejlődése Az. 1975. évi pártértekezlet határozatában előírtnak megfelelően a szolgáltatások fejlesztésében alapvető célunk a nők helyzetének könnyítése volt. A lakossági szolgáltatások volumenének 19 százalékos emelkedésével számottevő eredményt értünk el. A gépjárműjavítás és a kölcsönzés másfélszeresére nőtt. A tevékenység bővülését megalapoztuk több létesítmény üzembe helyezésével (Szeged. Makó. Kistelek stb.), új szolgáltatási formák bevezetésével és a tiszta profilú szövetkezetek kialakításával. A lakosság „csináld magad" javító-karbantartó tevékenységének feltételeit nem tudtuk megfelelően javítani. Többszöri sürgetésünk ellenére a tervezett barkácsszaküzletek megnyitása elmaradt A kisiparosok létszámát több mint 13 százalékkal növeltük, területi elhelyezkedésüket is kedvezően alakítottuk. Ma már az Igényeknek mintegy felét elégítik ki. Az ilyen jellegű feladatokról szólva a jelentés kiemelte: — dinamikusan kell továbbfejleszteni a szocialista szektor minden szolgáltatási tevékenységét; — a hálózat bővítésével mérsékeljük az ellátás meglevő aránytalanságait, segítsük az új forrnék bevezetését, a színvonal javulását, és a lakosság öntevékenységének kibontakoztatását; — területenként és szakmánként differenciáltan növeljük a javító és karbantartó kisiparosok létszámát. Lakásépítés, lakáselosztás A lakóhelyi körülmények javítása érdekében a pártértekezlet öt év alatt 23—25 ezer lakás megépítését, a kommunális és energiaszolgáltatás továbbfejlesztését adta feladatul. A lakóhelyi körülmények a tervezettnél kedvezőbben alakultak. A lakótelepek létrehozásával, a belvárosok rekonstrukciójával ütemes városépítés folyt. A községek korábbi elmaradottsága mérséklődött. A külterületi és tanyai lakosság helyzete lehetőségeinkkel összhangban javult Négy év alatt a tervezettnél mintegy 10 százalékkal több. 20 026 darab lakást építettünk. Tízezer lakosra számítva nálunk épült a legtöbb lakás az országban. Túlteljesítettük munkáslakás-építési tervünket, kérésünkre a kormányzati szerVek hozzájárultak e kedvezményes lakás-