Délmagyarország, 1980. március (70. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-02 / 52. szám

111 Vasárnap, 1980. március 2. Az Álgyön épült 2-cs számú gázüzem vezérlőberendezése építési forma kiterjesztéséhez megyénk minden városára. Ennek eredményeképpen 2271 munkáslakás épült. 1980-ban. az V. óteves terv utolsó évében további 4650 lakás megépítésével számolunk. Ezzel a megyei pártbizottság által elhatározott program teljesül. A tanácsi névjegyzék alapjan kiutalt lakások mintegy 70 szá­zalékát munkáscsaladok és közel felét fiatal házasok kapták. A'falvakban és a tanyán élő lakosság lakáshelyzete is ja­vult. 4161 új lakás megépitésevel. Ezek töobsége nagy alapterületű, korszerű, köz­művesített lakás. Az ismert okokból sok regi lakás szűnt meg. melyekből mintegy 800 külterületi, zömében romos tanyaépü­lei Ez.z.el viszont jelentősen változott a meglevő lakásállomány minőségi össze­tétele. Tovább emelkedett a kétszobásnál na­gyobb lakások aránya, de az igényeknél, es az országosnál lassabban. A lakások nagy részét korszerű, magas telszerelt.sé­gü, többszintes épületben, többségében la­kótelepeken építettük még. Nem tudtuk viszont pénzügyi és építőipari kapacitások hiányában egv időben megvalósítani a kapcsolódó létesítményeket, ami feszült­séget okoz. A 100 lakásra jutó népesség az orszagossal azonos ütemben, 281 főről 270 före csökkent, ugyanakkor a lakásigény­lők száma ném mérséklődött. Számuk a minőségi lakáscserére várakozókkal együtt megközelíti a 17 ezret. — többségük .sze­gedi lakos. Kezdeti lépések történtek a fiatalok, a nyugdíjasok és más egyedülál­lók lakásgondjainak részben átmeneti, részben végleges megoldására a garzonhá­zak építésével. Számottevően bővítettük az energiaellá­tást. A gázzal ellátott lakások aránya 87 ?«tázalékra emelkedett. A vezetékes gázzal ellátott háztartások száma közel 46 000-re emelkedett, palackos gázból igény szerinti az ellátottság. Az elektromosenergia-fo­gyasztás évente mintegy 14 százalékkal növekedett. Az újonnan épült lakások mind rendelkeznek villannyal. A távhő- és melegvíz-ellátásban részesülő lakások ará­nya több mint 2,5-szerese az előző idősza­kénak. A közműves ivóvízellátást — Csanyle­lek kivételével — minden településünkre kiterjesztettük. Az ivóvízellátás színvonala kedvezőbb az országosnál. A szennyviz­csatornazási terveinket az anyagi erőfor­rások koncentrálása cllenérf nem teljesí­tettük. A tömegközlekedés techniKai és szervezeti fejlődésével kulturáltabbá vál­tak az utazas feltételei. Több mint két­ezerre! növekedett a távbeszélő-készülé­kekkel felszereit lakások száma. A beszámoló rámutatott a lepfontosabb feladatokra: — a VI. ötéves tervben legalább húsz­ezer lakás megépítéséhez biztosítsuk a teltételeket, növekvő mértékben tá­maszkodva a magánerőre; — folytassuk tovább a munkaslakás­épitést; — a lakáscloszlási és -gazdálkodási te­vékenységet javítva, nagyobb figyel­met fordítsunk a fiatatok, az egyedül­állók és az idős korúak lakáshelyze­tének javítására és az indokolt — esetenkent többlépcsős — lakáscserék lebonyolítására; — az ésszerű takarékosság követeimé­nyel figyelembe véve tovább folytas­suk — a lakosság anyagi és munka­felajánlásait is hasznosítva — a gáz­és villamosenergia-ellátás kiterjesz­tését ; — a lakások hőenergia- és melegvíz-el­látásának biztosításában nagyobb arányban hasznosítsuk. termálvíz­készleteinket; — a közműves vízellátás fejlesztésénél törekedjünk a nagyobb biztonságra; — anyagi lehetőségeinkkel arányban bővítsük a csatornahálózatot, javít­suk a szennyvíztisztítás teltételeit; — a tömegközlekedés zsúfoltságát csók kentsük a mepetrendszerüség fokora tavai, eaaaerú koziekedesiizervezo in­tézkedésekkel: javítsuk az utaskiszol­gálás kulturáltságát; — tovább szorgalmazzuk városaink tele­fonhálózatának bővítését, korszerűsí­tését. Egészségügyi és szociális ellátás A beszámolási időszakban változatlanul figyelmet fordítottunk a munkahelyi kö­rülmények javítására. A fejlesztési és rekonstrukciós tervek kidolgozásánál ösz­tönöztük a jogos, reális igények teljesíté­sét. Mindezek hatásaképpen a munkahelyi körülményei; a megvalósult rekonstruk­ciókkal fz egységes jóléti és kulturális alapképzés bevezetésével a korábbiaknai gyorsabb ütemben javultak. Eredményt értünk el a korszerű szociálislétesitménv­hálózat (gyermekintézmények. , öltözők, fürdők, üzemi étkeztetések), a munka- és védőruházat és felszerelés alkalmazásá­ban. Az iparban csökkent a nehéz és egészségtelen munkahelyek száma. A me­zőgazdaságban a termelési rendszerek el­terjedése korszakos változást hozott; a hagyományos paraszti munkát szak-, illet­ve betanított ismereteket igénylő tevé­kenységgé léptette elő. Némileg lassúbb volt az előrehaladás a helyiiparban. Hangsúlyozta a jelentés: — változatlanul .álljon a munkahelyi pártszervezetek és a 'szakszerveze­tekben dolgozó kommunisták munká­jának középpontjában a dolgozó em­ber — különösen a fiatal és nődolgo­zók — védelme, a munkahelyi felté­telek javítása, a jóléti igények kielé­gítése. ' Az 1975-ös pártértekezlet irányelvül ad­ta: helyezzük előtérbe az egészségügyi, a szociális és a gyermekintézmények hálóza­tónak bővítését: gyorsítsuk az intézmények rekonstrukcióját; jelentősen bővítsük a gyermekek és idősek ellátását szolgáló in­tézmények férőhel.yei/iek számát: építsünk új. jelentős objektumokat: kezdjük meg a gyógyvizek és a helyi gyógytényezök hasz­nosítását szolgálo megyei program végre­hajtását. • A lakosság egészségügyi állapota és egészségügyi ellátása alapvetően javult, a közegészségügyi, járványügyi helyzet ked­vezően alakult. Ebben jelentős az egész­ségügyi dolgozók szerepe is. A higiénés viszonyok elsősorban az iparban javultak, de kedvező változás tapasztalható a nagy­üzemi tevékenységet folytató mezőgazda­sági üzemeknél is. A megelőző egészség­ügyi gondoskodás színvonalasabb biztosí­tásara megkezdődött a megyei KÖJÁL­székház építése. Fejlődött az anya-, gyermek- és HZ ifjú­ságvédelem a népesedéspolitikai intézke­dések hatására. Az intézeti szülések ará­nya közel százszázalékos, a csecsemőhalá­lozás 27,3 ezrelékről 18,1 ezrelékre csök­kent. A nők országosnál magasabb foglalkoz­tatási aránya egyrészt növeli a csecsemő­és gyermekintézmények iránti igényeket, másrészt az ilyen intézményekkel elégtelen ellátottság csökkenti a gyermekáldás vál­lalását.- A tervezett 830 bölcsődei hellyel szemben kb. 1045 létesül. 1930 végese 100 bölcsödés korú gyermekre 12,2 hely jut (or­szágosan 13). A területi anya- és csecsemővédelmi feladatok hatékonyabb ellátása érdekében 16 újabb védőnői állást szerveztek. A gyógyító-megelőző ellátáson belül javul­tak az alapellátás munka- és működési (éltételei. Az általános orvosi körzetek száma hárommal, a gyermekorvosi körze­tek száma hattal emelkedett. A gyermek­orvosi ellátottság legmagasabb a megyék között, az általános körzeti orvosi ellá­tottságban több megye megelőzi megyén­ket. A körzeti orvosi rendelőkben továbbra is gyakori a zsúfoltság, a hosszú várako­zás. A még jelentős számú tanyai lako­sok számára nehezebb az egészségügyi el­látás igénybevétele. Az üzemorvosi órák «zama napi 53 órával emelkedett. 22 fő­foglalkozású és 57 részfoglalkozású orvos látja el az üzemi dolgozók egészségvédel­mét. A rendelőintézeti hálókat kiépült, az in­tézetek felszereltsége funkciójuknak meg­felelően jó Felépült Szegeden a regioná­lis feladatot ellátó 26 férőhelyes MÁV Rendelőintézet. Az egészségügyi ellátás ki­emelt feladata volt a fekvőbeteg-ellátás fejlesztése. Elkészült a deszki 40 ágyas pavilon és a makói kórház műtőszárnya. A tervidőszak végéig Szegeden felépül egy 200 ágyas pavilon. Az Orvostudományi Egyetemen megépült a 12 ágyas korszerű intenzív osztály, emeletráépítéssel 12 bel­gyógyászati ágyfejlesztés történt, - átadták a megyei és regionális feladatokat ellátó Véradó Állomást. A tízezer lakosra jutó ágyak száma 89.0 (országosan 86.9). Az általános ágyellá­tottság a megyék közül a legmagasabb, tízezer lakosra 71 (országosan 63.2). A számszerűleg jó mutatók azonban csak látszólagosak. A kórházak épületeinek zö­me elöregedett, ezen belül jelentős része rossz műszaki állapotú. A mentőszolgálat az. igényekkel arányo­san fejlődött, Szentesen cs Kisteleken új mentőállomás épült. A folyamatos gyógy­szerellátás. a készletekben rejlő jelentős népgazdasági érték megóvása érdekében megkezdtük az új gyógyszertári központ és raktár építését. Egy új gyógyszertár épült, két gyógyszertár jelentős rekonstrukció­ban, 12 gyógyszertár felújításban része­sült. A gyógyszerellátás egyenetlen. Az V. ötéves tervben célul kitűzött szo­ciális otthoni fejlesztések közül az év vé­géig elkészült az ópusztaszeri 150 férőhe­lyes bővítése. Terven felül valósult meg 117 szociális otthoni hely, ami egyrészt az elhelyezés és a gondozás minőségét javí­totta. Az egész megyére kiterjedően ki­épült a házi szociális gondozószolgálat az egyedülálló, idős emberek gondozására — külön figyelemmel a tanyán élő öregekre. A napközi otthonok fejlesztése mérsékel­tebb ütemben halad, számuk 26-rót 32-re növekedett. Az egészségügyi és szociális ellátás fej­lesztésére az alábbi célkitűzéseket jelölte meg a beszámoló: — továbbra is kiemelt helyen kezeljük a lakosság egészségügyi és szociális ellátásónak fejlesztését; — szorgalmazzuk a 410 ágyas klinikai tömb megépítését; — gyorsítsuk a kórházi épületek felújí­tását és korszerűsítését; — az intézmények ellátóképességének mérsékelt mennyiségi bővítésével egyidejűleg szakmánként differenciált fejlesztés indokolt: — folytatni kell a kórházi agyállomány struktúrájának -korszerűsítését; — elsősorban az új lakótelepek ós a tanyai lakosság ellátására bövitén-i kell az abapellátas körét, s javítani működési feltételeit; — a bölcsődei ellátás mértekél a/ 1930 évi 12.2 százalékról 19 százalékra in­dokolt emelni: — a képezhetetlen testi és szellemi fo­gyatékos gyermekek intézeti gondo­zását meg kell oldani: — a megkezdett .KÖJÁL és a Gyógy­szertári Központ, kivitelezését 1981 végére befejezni: — a szociális otthoni fejlesztésekkel el kell érni. hogy tízezer 60 éven telíiii lakosra legalább 200 férőhely jusson Folytassuk a meglevő szociális intéz­mények rekonstrukcióját, növeljük a gondozás színvonalát; — Fejlesszük tovább n házi szociális gondozószolgálatot, n napközi otl ho­nokat és szélesítsük a társadalmi összefogást. A testnevelés és a sportmozgalom A XI. kongresszus óta eltelt, időszakban a testnevelés és a sportmozgalomban fi­gyelemre méltó eredményt ertünk el a sport tárgyi feltételeinek javításában, tár­sadalmi összefogással a sportlétesítmé­nyek sokaság épült fel 1975-től napjainkig. Megépült 13 iskolai tornaterem. 146 sza­badtéri sportpálya, sportudvar, a DÉLÍ-P sporttelepe, a szegedi sportuszoda, a Vo­lán salakmotorpálya, a porcelángyár sport­telepe. A beszámolási időszakban megyénkben a testnevelés és a sportmozgalom erdeke­ben végzett munka — az országos hely­zethez hasonlóan — az iskolai testneve­lésben, a tömegsportban jó irányú fejlő­dést eredményezett. Ehfiez sikerült az ala­pokat megteremteni, felkelteni az érdeklő­dést és pozitív irányban fejleszteni a szemléletet. A versenysportban az elért, ered meny nincs arányban a megyei lehetőségekkel, a kibontakozott nagy társadalmi összefo­gással. Az országos rangsorban — a nyári olimpiai sportágakban — megyénk éven­ként változóan a középmezőnyben a 6—8 helyet foglalta el. A most következő időszakban: — az eddiginél nagyobb igényesség következetesség szükséges a sport­politikai célkitűzések és a hozott ha­tározatok végrehajtásában: — a tömegsportban érvényesítsük a fo­lyamatosságot és a rendszerességet — mérlegeljük a versenysportban az erők koncentrálásának szüksegesseget és lehetőségét; — szorgalmazzuk — és ehhez a helyi feltételeket erősítsük —. hogy a EZEOL AK az országosan kieme.t sportegyesületek sorába kerüljön. V. Ideológia, művelődéspolitika, szocialista életmód Az ideológiai munka tartalmát az 1975. évi pártértekezlet a marxizmus—leniniz­mus hegemóniájának szilárdításában. a kétfrontos harc következetes alkalmazá­sában és az antimarxista nézetek elleni küzdelemben jelölte meg. Kiemelte.a szo­cialista hazafiságra és a proiefár interna­cionalizmusra nevelés fontosságát. Á propagandamunka fejlődése A propagandamunka fejlesztéséről szóló 1976. október 26-i központi bizottsági és az ennek alapján hozott megyei pártbi­zottsagi határozat nyomán a szocialista építőmunka előrehaladásával megnöveke­detl pártszervezeteink ideológiai tevékeny­ségének szerepe. A szocialista közgondol­kodás alakításában a dolgozók széles réte­gei nagyobb fetelősseggel vesznek részt, jobban felismerik az építőm unka feladatai közötti összefüggésekét, a fejlődés ellent­mondásosságát. Növekvő figyelmet fordí­tottunk a munkásmozgalom, a párt több évtizedes tapasztalataira, a gazdasági, tár­sadalmi folyamatok dialektikus és törté­neti elemzésére. A párt és a munkásmoz­galom történetének tanulságai mind haté­konyabban segítik a dolgozók politikai, erkölcsi nevelését. A párt, a KISZ, a ta­nácsköztársasági évfordulók méltó meg­ünneplese. az intézmények névadásának hagyományápoló szerepe, az. elhunyt ki­emelkedő személyiségek születési évfordu­lóiról történő rendszeres és gondosan elő­készített megemlékezések hozzájárultak nemzeti és munkásmozgalmi múltunk, ha­ladó hagyományaink megbecsüléséhez, a dolgozók és az ifjúság szocialista hazafi­ságra és nemzetköziségre neveléséhez. A beszámoló a továbbiakban hangsú­lyozta: hogy ideológiai munkánk mind szorosabban kötődik a szocialista építő­munka gyakorlati feladataihoz. A közgon­dolkodásban a társadalmi, gazdasági fej­lődés ellentmondásos hatásaival együtt erősítettük a szocialista módon végzett munka igényét, a munka szerinti elosztás teljesebb megvalósítását támogató törek­véseket. Ugyanakkor nevelömunkank gyen­geségéiből is adódik, hogy a teljes foglal­koztatottságot, a társadalmi juttatásokat. • létbiztonságot és a társadalmi érvényesü­lés lehetőségeit a köztudat gyakran — kü­lönösen az ifjabb nemzedék — természe­tesnek tartja, s nem a szocializmus vív­mányaiként értékeli. Ideológiái" munkánk támogatta az. élet­mód szocialista vonásainak erősödését:_ « szocialista munkavégzés, a közösségi, köz­életi magatartás, a rendezett magánelet egységét hangsúlyozta. Rámutatott az al­kotó munka, a művelődés, a szakismeret, és a szocialista demokratizmus egymást feltételező kölcsönhatására a szocialista ember formálásában. Pártszervezeteink­ben. a szocialista brigádmozgalomban es a társadalmi tevékenység más közösségei­ben erősítettük az emberi együttélés szo­cialista normáit. Növeltük a közéleti tisz­taság számonkérését és a szocialista érték­rend szerepét a köztudatban. E jelense­gek pozitív hatása mindjobban érezhető a magánélet társas kapcsolataiban és a családban is. A kispolgáriság elleni esz­mei küzdelem Ls a negatív jelensegek bí­rálata mellett egyre inkább a szocialista eivek és törekvések hirdetésében jut kife­jezésre Ugyanakkor a szocialista életmód komplex felfogása még nem általános. Egyes társadalmi csoportoknál a kiegészí­tőjövedelem-szerzés eltúlzása, az ifjúság egyes köreiben pedig a szabad idő szere­pének aránytalan hangsúlyozása" hat tor­zítóan. A szocialista hazafiság és n proletár internacionalizmus eszméjének terjedését segítettük a cselekvő hazafiság példáinak bemutatásával napjaink valóságában. En­nek során fokozatosan erősítettük azt a szemléletet, amely a hazafias és interna­cionalista magatartás elsődleges követel­irct.ytnek a mindennap színvonalasab­ban végzett alkotó munkai es az. eredmé­nyeink megvédésére való készenlétet tart­ja. Fejlesztettük testvérmegyei kapcsolatain­kat. Megyénk sokoldalú együttműködésé­nek úi vonása Odessza területtel cs Lodz. várossal a közvetlen cs a munka jellegű kapcsolatok kialakulása az üzemek, intéz­• menyek, termelőszövetkezetek között. A Szovjetunióhoz fűződő barátság erősite. e­. (Folytatás a S. oldalút.) > t

Next

/
Oldalképek
Tartalom