Délmagyarország, 1980. február (70. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-13 / 36. szám

2 Srerda, 1980. február 13. Budapest felszabadulásának 35. évfordulóján Díszünnepség Moszkvában # Moszkva (MTI) Nagyszabású díszünnepsé­get rendezett az SZKP moszkvai városi pártbizott­sága, a Szovjetunió Honvé­delmi Minisztériuma, a Szov­jet Háborús Veteránok Szö­vetsége, a Baráti Társaságok Szövetsége és a Szovjet—Ma­gyar Baráti Társaság Moszk­vában, a szovjet hadsereg központi házában tegnap es­te Budapest felszabadulásá­nak 35. évfordulóján. Az ünnepség elnökségében ott volt Z. Nurijev, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese, Aí, Georgad­ze, a Legfelsőbb Tanács El­nökségének titkára, V. Sztu­kalin külügyminiszter-helyet­tes. Ott voltak a Szovjetunió Honvédelmi Minisztériumá­nak, a hadsereg és a hadi­flotta politikai főcsoportfő­nökségének magas rangű ve­zetői, a moszkvai pártbizott­ság képviselői. Az elnökség tagja volt Pjotr Fedoszejev akadémikus, a Szovjet—Ma­gyar Baráti Társaság elnöke. Ugyancsak az elnökségben foglalt helyet dr. Szűrös Má­tyás moszkvai magyar nagy­követ és Halász Antal vezér­őrnagy, katonai attasé. Nagy számban jöttek el az ünnepségre a felszabadító harcok veteránjai, a szovjet hadsereg parancsnokai, a moszkvai dolgozók képvise­lői. Az ünnepséget Ny. Pono­marjov, az SZKP moszkvai városi pártbizottságának tit­kára nyitotta meg, majd Alekszandr Kolgunov légi­marsall, a Szovjetunió hon­védelmi miniszterének he­lyettese mondott ünnepi be­szédet. Ugyancsak beszédet mon­dott az ünnepségen dr. Szű­rös Mátyás, hazánk moszk­vai nagykövete. Gustáv Husik Hanoiban e Hanoi (TASZSZ) Gusztáv Husáknak. a CSKP KB főtitkárának. a CSSZK elnökének vezetésé­vel tegnap, kedden csehszlo­vák párt- és állami küldött­ség érkezett hivatalos láto­gatásra Hanoiba. A csehszlovák delegációt a VSZK fővárosában Le Duan, a VKP KB főtitkára, és a Vietnami Szocialista Köztár­saság más párt- és állami vezetői fofeadták. Magyar felszólalás Genfben Gromiko Indiában! rt Jel",é?,, Tito allapotarcl e Üj-Delhl (TASZSZ) Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, külügyminiszter, aki tegnap, kedden az indiai kormány meghívására hiva­talos baráti látogatásra ér­kezett Indiába, találkozott az Folytatódik a LEMP-kongresszus • Varsó (MTI) Plenáris ülésen folytatta tegnap, kedden reggel mun­káját a Lengyel Egyesült Munkáspárt hétfőn meg­nyílt nyolcadik kongresszusa. A megnyitás után a tanács­kozás elnöke üdvözülte a dán és a norvég testvérpárt kül­döttségét. amely hétfőn a késő esti órákban érkezett Varsóba. Ezzel a résztvevő kommunista és munkáspár­tok száma 34-re emelkedett Ezután megkezdődött á vita a Politikai Bizottság prog­' ramreferátumáról. amelyet hétfőn délután háróm és Tél órás beszédben Edward Gie­rek. a LEMP KB első titká­ra terjesztett elő. A beszédet a keddi lengyel lapok Ismertették. egyenes adásban sugározta a rádió és a televízió. A keddi vitába elsőként Zdzislaw Grudzien. a LEMP katowicei vajdasági bizottsá­gának első titkára szólalt Rövid szünet után a kong­resszus Miroslav Herma­szewskí űrhajós elnökletével folytatta munkáját. Elsőként Mihail Szuszlov. az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára szólalt fel és tolmá­csolta a tanácskozásnak a szovjet kommunisták üdvöz­letét Csehszlovákia üdvözletét Vasíl Bilak. a Csehszlovákia Kommunista Pártja KB el­nökségének tagja, a KB tit­kára. a Német Demokratikus Köztársaság jókívánságait Paul Verner. az NSZEP Po­litikai Bizottságának tagja, a KB titkára adta át a kong­resszusnak. A LEMP VIII. kongresszu- | sa ma folytatja munkáját, i ország államfőjével, Nilam Szandzsiva Keddi köztársa­sági elnökkel. A két politi­kus baráti légkörű megbe­szélést folytatott, amelyben áttekintették a két ország kapcsolatainak kérdéseit és néhány nemzetközi problé­mát. A nap folyamán Andrej Gromiko találkozott Indira Gandhi miniszterelnökkel ls, és átadta neki Leonyid Brezsnyeunek, az SZKP KB főtitkárának, a Legfelsőbb Tanács Elnöksége elnökének üzenetét. A meleg, baráti légkörben és a kölcsönös megértés szel­lemében lezajlott beszélgetés során a szovjet—indiai vi­szony kérdéseivel foglalkoz­tak. Hangot adtak készsé­güknek. hogy erősítsék és fejlesszék a kapcsolatokat arról a szilárd alapról kiin­dulva, amelyet a két ország béke-, barátsági és együtt­működési szerződése jelent. A megbeszélés folyamán a jelenlegi nemzetközi helyzet néhány időszerű kérdéseit is megtárgyalták. Jugoszláv pártkiildüttség látogatása • Belgrád (MTI) Tito elnök egészségi álla­potáról a ljubljanai klinikai központ orvosi konzíliuma az alábbi közleményt adta ki: „Joszip Broz Tito köztársa­sági elnöknél továbbra is za­varok tapasztalhatók a vese­működésben. A gyógykeze­lést megnehezítik a szívgyen­geség bizonyos tünetei. A be­tegen a szükséges gyógymó­dot alkalmazzák" — hangzik az orvosi jelentés. @ Genf (MTI) Tegnap, kedden ülést tar­tett a genfi leszerelési bi­zottság. A tanácskozáson felszólalt dr. Kőmives Imre nagykövet, Magyarország állandó genfi kénviselője, a bizottság munkájában részt vevő magyar delegáció ve­zetője. A nagykövet felszólalásá­ban sajnálatosnak minősí­tette, hógy a NATO-tagor-, szágok küldöttei a bizottság fórumát az afganisztáni ese­mények ürügyén szított szovjetellenes kampány cél­jaira használják fel. Elítélte a nyugati militarista körök­nek azon szándékát, hogy az afganisztáni események lep­le alatt a nemzetközi eny­hülési folyamat aláásására, fegyverkezési terveik ke­resztülvitelére törekszenek. Hangsúlyozta, hogy a jelen­legi feszült nemzetközi hely­zetért azok az imperialista körök a felelősek, amelyek katonai erőfölénvük elérése érdekében többé nem haj­landók együttműködni az egyenlő biztonság elve alap­ián. A leszerelési bizottság előtt álló feladatokról szól­va Kőmives Imre fokozot­tan időszerűnek tartotta a szocialista országok által korábban a nukleáris fegy­verek gyártásának beszünte­téséről, e fegyverek készle­teinek megsemmisítéséről a bizottság elé terjesztett ja­vaslatát A vegyi fegyverek gyár­tásának, készletei megsem­misítésének kérdéséről folyó :éig\alások legmegfelelőbb szervezeti keretnek egy munkacsoport létrehozását tartotta. A magyar küldött­ség vezetője végezetül hang­súlyozta. hogy az imperia­lista körök fegyverkezései­re tekintettel még szüksé­gesebbé vált az átfogó nem­zetközi szerződés kidolgozá­sa az új típusú tömegpusz­tító fegyverek kifejlesztésé­nek és gyártásának eltiltá­sáról. E témakörön belül javasolta a munkacsoport létrehozását azzal, hogy az 1980. évi ülésszak végéig kerüljön sor a radiológiai fegyverek eltiltásáról szóló szerződés kidolgozására — a korábbi szovjet—amerikai közös kezdeményezés alap­ján. Hangnemváltás • Budapest (MTI) A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak meghívására — Borisz­láv •Milosevicsnek, a Jugo­szláv Kommunisták Szövet­sége Központi Bizottsága El­nöksége végrehajtó titkár­helyettesének vezetésével — február U—12-én jugoszláv pártküldöttség tartózkodott hazánkban. A delegációt fogadta Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. Berccz János, a KB osztályvezetője megbeszéléseket folytatott a küldöttséggel a magyar—ju­goszláv kapcsolatok, a nem­zetközi élet, a nemzetközi kommunista és munkásmoz­galom időszerű kérdéseiről, s egyeztették az MSZMP KB és a JKSZ KB kétéves együttműködési munkater­vét. A megbeszéléseken részt vett Varga István, az MSZMP KB osztályvezető-helyettese és Milán Veres, Jugoszlávia budapesti nagykövete. (MTI) Ha hinni lehet a kiszivár­gott, de még inkább a kiszi­várogtatott értesüléseknek, akkor a teheráni tűszügy utolsó felvonásához érke­zett. Bizonyára senkiben nem kelt csalódást az óva­tos 'fogalmazás: a fogva tar­tott amerikaiak esetében már annyi ellentmondó je­lentés látott napvilágot, hogy mindenképpen indokolt a fenntartás. Ügy tűn'k, ezúttal Kurt Waldheim és az ENSZ felfokozott erőfe­szítései jelentenek új ele­met a több mint száz napja • tartó nyilatkozatháborúban. Persze, a bizonytalansági té­nyezőket most sem szabad figyelmen kívül hagynunk. Ismeretes, hogy közvetle­nül beiktatása után Bani­szadr, Irán államfőié élesen bírálta az amerikai nagykö­vetséget megszállva tartó „iszlám diákokat". A többi között megengedhetetlennek tartotta, hogy Irán külpoli­tikai irányvonalát önhatal­múan veszélyeztessék. Amió­ta ugyanis november 4-én túszul ejtették az ötven dip­lomatát és követségi alkal­mazottat, kétségtelenül ha­talmi központtá nőtte ki magát a fegyveresek cso­portja. Többször hangoztat­ták ugyan, hogy Khomeíni­nek engedelmeskednek, né­hány megnyilatkozásuk azonban arra utalt, hogy a vallási vezetővel sem min­denben értenek egyet. Az utóbbi időben Washing­ton magatartásában is ész­revehető változás mutatko­zik a túszügy megítélésében. Az amerikai hangnemvál­tást minden bizonnyal az indokolja, hogv a közép­keleti játszmában az USA •szívesen nllítaná a maga ol­dalára Teheránt, kárpótlá­sul Afganisztánért. Összecsengenek ezzel a törekvéssel Baniszadrnak a Le Monde hasábjain megje­lent elképzelései. Ezek sze­rint a túszok kiszabadulá­sához elegendő lenne, ha az amerikaiak elismernék: rész­ben őket is felelősség ter­heli a megbuktatott uralko­dó bűneiért. Bár Washing­ton sietve elzárkózott min­den ilyen szellemben fogant nyilatkozat elől, lehetséges, hogy a jövőben hajléko­nyabbnak mutatkozik. An­nál is inkább, mert esetleg már a közeli jövőben mtg­kezdheti munkáját Teherán­ban a sah bűneit kivizsgáló nemzetközi bizottság. Wald­heim főtitkár ezzel össze­függésben valóságos csomag­tervet dolgozott ki, amely­nek részletei ugyan nem is­meretesek. de egy ENSZ­szóvivő szerint most „rend­kívül érzékeny szakaszába érkezett" diplomáciai tevé­kenység. Persze, kérdéses, hogy a túszok őrzői miként reagál­nak a diplomaták igyekeze­tére. S arról is nehéz lenna jóslatokba bocsátkozni, hogy Khomeini ajatollah végül is beéri-e a nemzetközi bizott­ság vizsgálódásával, az USA esetleges önkritikájával. Annyi bizonyos, hogy Tehe­ránra rendkívül nagy nyo­más nehezedik Washington részéről. Ennek első számú kiváltója a túszügy. de en­nél alighanem már rég több­ről van szó. Gyapay Dénes Perui anziksz 8 A Hotel Dorado ebben • az építészeti környezet­ben idegen elem, bár figye­lemre méltóan az. Csak né­hány éve készült el, kívülről nincs rajta semmi különös. Hanem belülről! Elég szem­ügyre yennl a több részre tagolt hallt, oldalában a sza­badkéményes kandallót, kö­zépen a henger alakú lift­házhéjat, fehér natúrfalait, a folyosók és a szobák zöld vagy éppen türkizkék padló­szőnyegeit, némely helyiség 'földrengésszédülést, magas­völgyfelszín-lejtést egyaránt Idéző billent padlóját, a kür­tőszerű Járattal megoldott tetővilágítást, a virágszi­rom-mintájú kristályüveg ab­lakokat, a mélybarnára pá­colt fából készített ajtókat, a belső udvarra nyíló erké­lyeket, a kis kilátót, a falmé­lyedésekbe rejtett kovácsolt­vas- csecsebecséket, hogy el­mondhassuk: mintha a bar­celonai Gaudl — a Sagrada Família zseniális-hóbortos építője — tévedt volna Ide, egy épület erejéig megcsil­logtatva dús fantáziáját. Olyat alkotva egyben, amely — képletesen szólva — si­kerrel játssza el az orchi­deák kertjében a pompáza­tos művirág kétes, ám hatá­sos szerepét v Ellenben a személyzet tényleg eredeti. Halk léptű, udvariasra, mosolygósra, készségesre domesztikált ke­csua indiánok. Akik tízezré­vel tódulnak lefelé a hegyek­ből, elfelejtett völgykatlanok labirintusaiból. és közülük mindössze néhány szerencsés jut ilyen előkelő helyen biz­tos álláshoz. Ahányszor csak összeakadunk a folyosószöve­vény kanyarjaiban, a mere­dek esésű lépcsőzet pihénő­fordulóiban, mindig nagyon barátságosan, már-már sze­retettel üdvözöljük egymást. Alázatosságuk néha mégis el­szomorft. Az indiánok ellepik az ut­cákat. Mindegyikük cipel va­lamit, súlytól görnyedten Jár, hozzáedződve a teherhez épp­úgy, mint a magasfennsík ritkult levegőjéhez és a tá­volságokhoz. Mert hogy va­laki átkeljen a Cuzcót övező hegyormokon és leereszked­jék a völgybe, ahhoz hat­nyolc óra hosszát kell gya­logolnia. Ez az öregasszony is leg­később éjfélkor indulhatott. Bőrét hegyvidéki szél, trópu­si napsütés cserzette, már­már égettfekele, szürkésbe hajló árnyalattal, mintha ha­muval is megszórták volna. Hátán hatalmas málha: tol­dozott-foltozott műanyag ponyvába csomagoltam Alak­ja ebben a pillanatban: akár egy félig nyitott bicska. Lá­bán minden lépésnél kida­gadnak az erek, mintha drót­huzalok feszülnének törede­zett felületű, elvékonyodott bőre alatt. Hány éves lehet? Kort saccolni itt — ahol olyan ádáz harcot vívni a természet és a gazdasági fej­letlenség pusztító erőivel — .szinte lehetetlenség. Talán ... Valószínűleg ... Itthoni — még egyszer elismétlem ma­gamban a szót a cuzcói Nap úton ezen a hűvös reggelen: Itthoni — mértékkel számít­va: szociális otthoni gondo­zásra szoruló korú és álla­potú. Csípősen hűvös a kora reg­gel. A Nap még nem vette át az uraimat Cuzco felett. Fáz­nak a helybeliek. Sokukon kesztyű, lámagyapjúból szőtt poncho és ugyanilyen anyag­ból készült füles sapka, lluchó. Az öregasszony mezítláb lépked. Méterről méterre küzdi magát előre a kapta­tón, hogy aztán, amikor a Nap út belefut egy szálloda­házba, elforduljon majd bal­rp, a Santa' Clara utcán, és megindulhasson a piac felé. Most mintha kifogyott vol­na az erőből. Odatántorog egy földszinti vakablakhoz, félig fölegyenesedik, az ab­lak párkányára ráereszti a málhasúly egy részét. Levegő után kapkod, csuparánc ar­cán torz rángások, mint a fuldoklókon. Ellenkező irányba indul­nék. zavartan megtorpanok. Próbálom pillantását elkap­ni, de nem néz rám. csak mereven maga elé, a túloldal felé. Szemben a helyi — vélek­szem: kerületi — bíróság vaskos épülettömbje. Hiva­talnokok cikáznak ki-be a főbejáraton. A ház előtt kis térség. Itt az ügyfelek gyü­lekeznek. Csupa-csupa in­dián arc: hollófekete varko­csok, gumiabroncsból eszká­bált saruk, színes gyapjúha­risnyák, vállra vetett motyók, kendőkbe csavart gyerekek, toporgás, tétovaság. Rendőr vigyáz mindennap a rendre. Itt lehet a standja, naponta találkozunk (olykor többször is). Remekül szabott egyenruha — szürkészöld —, fehér szíjazattal, felfelé pör­dülő tányérsapkával. Tükör­fényes lábbeli, csípőre illesz­tett, kiálló agyú stukker. A fiatalember jól táplált, már­már drabálls, arca szinte kisfiús még, nyugalma pél­dás. Az öregasszony teleszívja magát levegővel, nekivesel­kedik. A málha szinte telje­sen eltakarja. fíem látszik feje, most nincs válla, mell­kasa, dereka, Hörzse se. Csak két lábszárát Játok, dróthu­Zalkértt kidagádt ereket. Az erek minlha ki akarnáhak robbanni a bőr alól. A málha imbolyog, majd eltűnik a sa­rokforüulóban. Elkap a nyelési reflex. (Nem tudom most — én, naiv, humanitáriuskodó ér­telmiségi —, hogy mekkora szükségem lesz itt még a részvéttartalékokra.) Reggeli után: piacnézőben. Követve az öregasszony út­ját: az Avenida F,i Sóiról el­kanyarodva tehát a Santa Clara utcára. Jobb oldalán gyönyörű inka falak, két és fél, háromméteres magassá­gig emelkedve — olyan tö­kéletes architektúrával, amit egyetemi szinten kéne oktat­ni. A falak mögötti részt — az egykori paloták helyét — nyilván feltölthették. és erre a mesterséges dobogóra há­zakat, házsorokat (elsősor­ban közhivatalokat) építet­tek. Már kirakodtak az árusok, Szinte az egész járdát, de még az úttest egy részét is elfoglalják motyóikkal. Ügy kell utat törni a tömegben, közben állandóan attól félve, hogy a láb kézre, árura, gye­rekre tapos. A Santa Clara utca hegy­nek kapaszkodik, mellékut­cáinak keskeny, macskakö­ves kanyonjai viszont a völgyfenék mélyebb bugyrai felé lejtenek. Itt sátrak áll­nak, szorosan egymás mellé szorultan. Magasba kupacolt áriilömeg a durván ácsolt asztalokon és körös-körül mindenütt, a sátortartó ru­dakra aggatottan. Gyapjú- és műszálas pulóverek elképesz­tő tömege, rajtuk — mintá­zattá átmentett, emelt, püly­lyesztett — perui indián­szimbólumok: istenábrázolá­sok, lámák, napok, áldozati kések. Pamutgarbók — észak­amerikai stílben; légitársasá­gi szatyrok minden mennyi­ségben, szalma- és posztó­sombrerók. Közöttük fél mé­ter átmérőjű díszpéldányok. Füles sapkák, kesztyűk, ci­pők, használt és elhasznált áruk áradata. Kiabálás, ne­vetés, gyereksírás, sátorsorok közt cikázó mozgóárusok. Papp Zoltán (Folytatjuk.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom