Délmagyarország, 1980. február (70. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-13 / 36. szám

Szerda, 19?H>. február 13. •i 3 Zárszámadási közgyűlések Közös a hang ügyen Tsazi közösség az algyői Rákóczi Termelőszövetkezet, példája lehet a tisztességes gazdálkodásnak.. Huszadik éve dplgoznak együtt és a hu­szadik évet zárták haszon­nal. Az idén több mint más­fél millió forint nyereséget könyveltek el. Pedig a terület nem tarto­zik a legjobb adottságúak közé. Közel a Tisza, a Ma­ros, mély fekvésűek a föl­dek. emiatt gyakran a víz járja a táblákat. Nehezebben boldogulnak, mint mások. Talán ezért is fognak össze jobban az ott lakók, hogy könnyítsenek sorsukon. Nyolcvankét tag dolgozik a Rákóczi és a Csergőtelepen rs jól megértik egymást az irányitókkal, a vezetőkkel. Pa rónai János elnök az egy­másrautaltság és a helyhez­kötöttség „kényszerének" nevezte az évenkénti nyere­séget. Az alig több mint ötszáz hektáron gazdálkodó téesz elsősorban növénytermesz­tésből, állattartásból él. és alkalomadtán közösködik a szomszédos gazdaságokkal. Erre a változó élet kénysze­ríti az algyőieket, akik idejé­ben látták az együttműkö­désben rejlő előnyöket, Ta­valy például a Tiszatáj Tsz­szel lucernalisztet készítet­tek, a^ maroslelei Rákóczi Tsz-szeí pedig termést szá­rítottak közösen. A munkahelyeken jobban ügyeltek az energiára, mint tavalyelőtt, nem pazarolták az üzemanyagot és kevesebb hibával szervezték a közös munkát. Ettől függetlenül maradt tennivaló az idei esz­tendőre is. A vezetőség be­számolójában is említették, hogy abrakból többet hasz­náltak a tervezettnél és még jobban lehetett volna spórol­ni a villannyal, a gázolajjal. Nagyobb lendületre ser­kenti a közösséget, hogy ta­valy nem haladtak úgy. ahogy évekkel ezelőtt meg­szokták. Évről évre kevesebb búzát termett átlagban egy' hektár az elmúlt három esz­tendőben. Mindezt elsősor­ban az időjárás számlájára írják, akárcsak az önköltség emelkedését. Kukoricából 52 mázsát terveztek, annyi is termett. Gondjuk volt a szá­rítással, de fólia alá földel­ték és ez valamit segített. A növénytermesztés árbevétele kevesebb volt a tavalyinál, az állattenyésztésé viszont több. A téesz közös vagyona gyarapodott, 11 millió 612 ezer forint volt zárszámadás­kor. Nehéz esztendőt zártak, ezt a hozzászólók is megerő­sítették, de annál értékesebb a munkájuk. Dr. Boda Sán­dor. a városi pártbizottság munkatársa arról szólt, hogy az idei év sem lesz köny­nyebb; ugyanezért a nyere­ségért többet kell dolgozni, s ez nehezebb terhet ró a ta­gokra, vezetőkre. Bízva a húsz év eredményes gazdál­kodásában az algyői közös­ség meg tud birkózni a fel­1 adattal. Az algyőiek példája bizonyítja, nehéz esztendő­ben is eredményes a gazdál­kodás, ha a tagok és a veze­tők megtalálják egymással, a közös hangot. Kedves színfoltja volt a zárszámadó közgyűlésnek az, hogy a tagok hatalmas vi­rágcsokorral köszöntötték a 20 éves munkájáért Paronai János elnököt. Eredmények Szatymazon Szolidaritás a chilei néppel Kedden több budapesti és vidéki üzem szocialista bri­gádja röpgyűlésen emléke­zett meg a . Chilei Egységes Szakszervezeti Kózpopt (CUT) megalakulásának 27. évfordulójáról. A gyüleseken a magyar szervezett dolgo­zóié a chilei hazafiakkal együtt követelték az alap­vető szabadságjogok es • a szakszervezeti jogok helyre­állítását, demokratikus, al­kotmányos kormány meg­alakítását Chilében. Cselekvő szolidaritással támogatjuk- a chilei testvér szaksze, veze­tek, a chilei dolgozók küz­delmét. A röpgyűlések részt­vevői kérték a szakszerveze­tek országos tanácsát és a szakmai szakszervezeteket, hogy követeléseikről tájé­koztassák a nemzetközi munkaügyi' szervezetet és szolidaritásukról biztosítsák a chilei iestvérszervezete­ket. (MTI) Korszerű öntöde merni Tavaly 4 millió forint ér­tékű paprikával és egymil­liót érő búzával kevesebb teimett a szatymazi Finn— Magyar Barátság Termelő­szövetkezetben. mint ameny­nvire számítottak. Száraz veit a május, amikor palán­lazlak, jég verte el, ami mégis megmaradt, és a má­jusi aszály rovására irható a nektáronként 12 mázsá­val kevesebb búza is. A' tegnap tartott zárszámadási közgyűlés elnöki beszámoló­ja az okok említése mellett arrcl szólt rögtön, hogyan szervezték át azonnal a munkát, hogy a vesztesége­ket ellensúlyozni tudják. Kapóra jött, hogy náluk az őszibarack 80 mázsát ter­mett hektáronként, az alma 94-et. és szőlőből is 82 má­zsái szüretelhettek. Másutt ebből volt kevés, a piac jó föi'ételeket kínált, úgv • kel­lett tehát szervezniük min­den munkát, hogy a lehető legjobb állapotban kínálhas­sák a portékát a vevőnek. Az őszibarackot 11 forintos atlagárral tudták értékesí­teni. az almát 8,50-ért, a fólia alatt termesztett földi­" epret pedig 63 forintért ad­tak el. Negyvennégymillió forin­tos árbevetel mellett a szö­vetkezet tiszta nyeresége 6 millió 445 ezer forint lett. Kevesebb ugyan az elözö évinél, de igy is jelentős összegről van szó. A költsé­gek és a nyereség egymás melié állításakor derült ki. hogy minden befektetett száz forint 16 forint és 60 fillér hasznot hozott. Mos­tani gazdálkodási körülmé­nyeink között ez az arány előkelőnek mondható. Át­lagszámról van szó a tagok keiseténél, ennél természe­tesen jobbak és gyöngébbek is varrnak: az egy dolgozó tagra jutó havi jövedelem 1ÚS2 forint volt, egy cvre szamitva -13 ezer 931; a tíz­órás munkanap bére — ez is figyelemre méltó szám — .00 forint. A végső elszá­moláshoz az is hozzátarto­zik, hogy a prémium fölté­leleinek megfelelő- fizikai dolgozók 15 százalékos több­•eriövedelemhez jutottak. Jói dolgoztak tehát a szaty­iaziak, és ez a keresetük­ben is tükröződik-. Arról is beszámolhattak, hogy minden eddiginél több pénzt fordítottak beruházá­sokra. Szociális létesítmé­nyekre egymillió fölött köl­.öltek, gépek vásárlására közel 4 milliót fordítottak. Újabb 43 hektáron fejezték be a talajjavítást. Nagy előnyre tettek szert, hiszen az elkövetkező evekben ha­soaio útemü cloreiepesre nem lesz lehetőségük, a mosiani beruházás előnyeit viszont élvezni tudják. Négy év alatt teljesítették az öt­éves . terv fejlesztési célki­tűzéseit. Eredetileg 1980-ra tervezték, de tavaly befejez­ték már 48 hektár ősziba­rack telepítését is. A következő gazdálkodási év tervezésénél abból a tényből kellett kiindulniuk a szatymaziaknak. hogv a kedvezőtlen termőhelyi adottságokból eredő ártá­mogatást tovább nem kap­hatják. A gyengébbeknek jáió mankó nélkül kell te­hát boldogulniuk. Bizakodva néznek így is az idei esz­tendő elé. hiszen 25 hektár szőlő. 5 hektár alma és 24 heglai őszibarack most for­dul termőre, a jól szervezett munkából pedig sok évre visszanyúló tapasztalatuk van. * .4 többi közös gazdaság­ban folynak az előkészüle­tek u zárszámadásra. Teg­nap küldöttgyűlést tartottak a szegedi, az ásotthalmi Fel­szabadulás, a röszkei Kos­suth Tsz-ben és a domaszé­ki Szőlőfürt Szakszövetke­zetben. Ma. szerdán a Tisza Befejező szakaszához érke­zett az ajkai timföldgyár és alumíniumkohó —Maros-szög Tsz-ben hasonló összejövetel. lesz magasnyo­masú öntödéjének építése. Elkészült a 150 méter hosszú nagycsarnok, megérkezett a 11 nagynyomású öntőberen­dezés és a szerelök meg­kezdték a technológiai sor kialakítását. A berendezések próbáját előreláthatóan még az első íélévben megtartják. Az épülő ajkai magasnyo­mású öntöde a maga nemé­ben egyedülálló lesz hazánk-" ban. Szerelésre kész, tehát megmunkált alumínium önt­vényt állít elő, a teljes fel­futást követően évente mint­egy 2700 tonnát. (MTI) Együtt a divattal Újdonságok az Universal ipari Szövetkezetben Hódítanak a gyümölcsilla­tú szappanok, dezodorok és samponok. A divat ismét megváltoztatta az ízlésünket. Egyre több külföldi illatszer kerül a boltokba. A kozme­tikai cikkekel. gyártó hazai cégeknek sem lankadhat a figyelmük, ha meg akarják őrizni versenyképességüket. Az Universal Ipari Szövet­kezetnek évek óta jó kapcso­lata van egy illatszereket gyártó ausz.triai vállalattal. Az osztrák cég szakemberei rendszeresen tájékoztatják a magyar partnert a legkere­settebb, várhatóan élre törő irányzatokról, s a szövetke­zet Ausztriából importálja a különböző illatú olajokat is. Az. Universal az idén több ujdonsaggal jelentkezik a ha­zai piacon. Arbcvctelük mint­egy 15 százaléka az. új ter­mekekból származik majd. Elmondták, céljaik között szerepel, hogy az egészségre és a környezetre ártalmas, freongázt tartalmazó készít­ményeik gyártását megszün­tessék. Áttérnek az úgyneve­:elt pumpás működésű dezo­dorok gyártására. Első ilyen termékük, a Médea szájper­met tavaly jelent meg az üzletekben. Az. idén a Sze­gedi Ipari Vásáron mutatják be a Fesztivál hónaljperme­tet. Ez sokban különbözik a hagyományos dezodoroktól. Legszembetűnőbb a formája: a kismeretü műanyag palack. A Fesztivál dezodorokat do­bozokba rakjak egy csomag­ba három, különböző illatú permet.tel töltött flakon és egy pumpa kerül, ami bár­melyik palackra rácsavarha­tó. Nemcsak praktikus, ha­nem olcsóbb is az eddig for­galomban levő dezodoroknál. Bővül a Médea termékcsa­lád. Keszítenek négyféle sampont is. Szintén újdonság a ginsengtartalmú borotvál­kozás utáni arcszesz. Ezt, csakúgy, mint az almaillalú szappant, és levegőfrissitőt, a Skála Áruház rendelte a szövetkezettől. Importot, helyettesítő ter­mék gyártását is tervezik. A növényvédő szerek egyik fon­tos alapanyaga a trimetil­foszfit. Ezt eddig az NSZK­ból hozták be; évente 200 tonnát. Az idén ennek a le­iét,- jövőre pedig már a tel­jes mennyiséget a szövetke­zetben gyártják. Ezért vál­toztatnak a technológián. Az. alapanyag gyártási receptjé­ben szerepel a desztillálás is. Ehhez, nagy nyomású gőz kell. Tavaly év végén üzem­be helyeztek egy gázkazánt, ami 7—8 atmoszféra nyomá­sú gőzt is ad. Egy veszteséget okozó ter­mék előállítását megszünte­tik: a szövetkezeiben gyár­tott Adria iürdősó iránt ugyanis csökkent a kereslet. At üj gázkazán a szövetkezetben V esződünk még mindig a gondolattal, mennyire ve­gyük figyelembe fizetésnél, ki dolgozik sokat, és ki keveset. Fölkapott szóval úgy illik mondani, diffe­renciáljunk. vagy ne. illetve mennyire. Látszólag nagyon egyszerű a dolog. Sokféle csoportba sorolható az emberi­ség. állítólag van ilyen fölosztás is: az egvik féle szeret dolgozni, a másik nem. Biztosan nem pontos a szétválasz­lás. hiszen az is tudhat jól és pontosan dolgozni, aki a hasát süttetni jobban szeretné a nappal. Úgy van azonban vele. a munkát maga vállalta, senki nem kényszerítette rá. miért ne csinálná? Ha már ott tölti el drága ideiét a munkapadnál, senki ne szidja később tíz kicsi körmét, megcsinálja rendesen. Mondhatnánk tehát úgv is a cso­portbeosztást. hogy vannak emberek, akik akarnak dol­gozni. és vannak, akik nem akarnak. Sokféle árnyalat be­lefér ebbe. mindenki tudja, de ha ennek az egyszerű té­telnek az ismeretében még mindig azon rágódunk, diffe­renciáljunk vagy ne. körülbelül ott vagyunk, mint amikor hatos munkakezdésnél nyolc órakor még azon tanakodik ötven ember, dolgozzunk ma. vagv ne dolgozzunk. Aki ennyi ideig nem tudta kitalálni, azt hiszem, nem is akaria. Látszólag egyszerű a dolog, mondtam az előbb, a va­lóságban nem az. Itt van például rögtön egv akkora prob­léma. ha nem vigyázunk minden jó szándék átbukhat rajta. Azt mondja valaki, igazát fejtegetve: jól van. diffe­renciáljunk, de ki dönti el tíz ember közül, melyik dolgo­zik jól és sokat, melyik rosszul, de sokat és ki az. aki na­gyon keveset csinál ugyan, de azt is minek? Azt kellene most eldöntenünk valahogy kinek kell eldöntenie egyálta­lán. ki kapja a több pénzt, és ki a kevesebbet. Üljön öez­sze a vállalati vagy a hivatali vezetőség — ki ne felejtsük a szeken ülő hivatalbélieket se, mert rajtuk túlontúl sok múlik —. és döntsön ő? Mondja el szépen mindenki egy­más után, hogyan vélekedik Kis Pistáról, majd csak osz­szeáll a kép. amire már'fizetni lehet? Az az érzésem, ez is differenciálás lenne, de nem az igazi. Hónap elején mindenki viszi a pénzét a postára. Bo­csánatot kérek attól a hölgytől, akit az én pénzem átvé­telére rendelt a sors. nem akarok rosszat mondani róla, mert nem tudom, mi minden bánthatta belül, amíg az embe­rek visszafojtotlák a mérgüket kívül, de szeretném példázat­ként említeni. Először a kispostára mentem, de ott annvi­an álltak a kisablaknál, egvmás elől szedték el a lélegze­tet is. Kéf ablak volt, a másik előtt semki. Ha nekem kel­lene differenciálnom, kevesebbet adnék az üres-ablakos­nak, hátha megtenné, amit az elődje eddig mindig meg­tett. Átszólt a sorba, hogy a sárga csekkesek nála is fizet­hetnek. Nyeltem egyet, és differenciáltam igv is: átmen­tem a másik postára. Rosszul tettem. Választhattam ugvan. melyik sorba állok be. elgondolván közben, hogy nálunk nem csak megkeresni' nehéz a pénzt, de tőle megszabadul­ni is fáradságos, most rosszul sikerült a választás. Egvik sorban is heten állnak előttem, a másikban is. Figyelem a szomszéd sort. én még mindig nyolcadik vagyok, amikor amott a hetedikből már első lett. Számolom a szomszédo­kat. elmegy már a tizenötödik is. most vagyok « negyedik, Oe már látok legalább tudom, mi történik előttem. Jött egy bácsi, legalább húsz csekkel, és ráadásul rosszul adta össze a számolócédulán, mennyit is fizet. Nagy rrjarék pénzről van szó. a megszámolás is. meg a kétoldali újbóli összeadás is viszi az időt, de ezt bele kell kalkulálnunk a iátékba. nem szólhatunk semmit. Akkor kezdik "el haraodálni szájuk szélét az előttem utánam jövők, amikor kötegelni kezd a hölgy. Ha meg­kérdeznének. biztosan azt mondanám, rend a lelke min­dennek, de megfordul a fejemben, nem lehetne máskor? Ha most ülne össze a bizottság, dönteni, kevesebbet kapjon-e Lassú Ilus. vagy többet, meglehet, erre is rá­mentve húsz perc. Az az érzésem, itt nem dönteni kene, hanem mérni. Nemcsak itt. hanem mindenhol. A mennyi­séget is. és -a minőséget is. Erre mondja legtöbb hozzáér­tő ember, hogy ezt nem lehet. Nehéz velük vitatkozni, hi­szen ők azt is tudjak, amit a kívülálló nem tudhat. Ezer mozzanat lehet, mind figyelembe kellene venni. Az is igaz viszont, a legtöbb ember másként dolgozik, ha tudja, hogv nem lehet mérni. Ügy tesz. mintha sokat dolgozna. A sem­mittevést is föltupírozza. Vetették ősszel a búzát megkérdeztem, hogyan ménk ezt a munkát. Támpont lehet az is. hány hektárt vetettek be. az is. hány mázsa mag ment bele. sőt a kettőt kombi­nálni is lehet, de még nem jó Fölírnak természetesen mindent, de amikor kel a gabona, megnézik a vaksorokat is. Egyszerűen megszámolják. Végig lehet látni a táblán, könnyen lehel utólag ellenőrizni. Aki rosszul vetett keve­sebbet kap. Mondhat akármit, a vetésnek akkor van ér­telme. ha kenyér lesz belőle. Akivel vitatkozunk azt mondja, nem ilyen egyszerű a játék. Szerinte kell valamilyen bizottság, amelyik figye­lembe veszi; hány gyereket nevel Julis néni, meg azt is, hogy a Kis Pista ugyan kevesebbet dolgozik, de ió közös­ségi ember, mert minden értekezleten fölszólal. Ha ő nem lenne, hallgatna mindenki. Mind valós érvek, es nem aka­rom vrcclje futtatni a figyelmet, de lehet olvan ember is, akinél figyelembe kellene venni, hogy ö tűr legjobban, ha nincs anyag a munkához, ő köszön legnagyobbat, söt. ne­tán. hajlónak is elmegy körvadászat alkalmaval. Ezek is lehetnek szempontok — csak nem a rendes munka szem­pontjai. Aki csak fölszólaiásnál tudja, mi a dolga, egyébkent nem, nem szokták elhinni a szavat, Kis Pistavaí' tovaob tehát ne foglalkozzunk. A mosolygokkal se Akármilyen csinos is valaki, akármennyire jólesik ranezm. ezért havi rizetest nem adhatunk. A Julis nénikre viszont figyel­nünk kell, ha három gyereket nevelnek egyedül. Ügy tu­dom. seeitik is a vállalatok, de nem úgy, hogy a munka­bért tekintik szociális segélynek. Ide valóban emberségen döntés kell néha. bölcsődénél, óvodánál, napközinél is ri» ez megint más lapra tartozik. A zt is hallani, az emlierek tiltakoznak legjobban « differenciálás ellen. Nem hiszem el. A legtöbb em. ber meg akarja mutatni, mit tud. igényt is tart rá, hogv észrevegyék. Az ellen pedig határozottan tiltakozik, hogv ő legyen eltartója a mellette lazsálónak. Hallgassuk csak meg még egyszer azt a véleményt, amire hivatkozni szeretünk. Az emberek mondják? De melyikek? Akik akarnak dolgozni, vagy azok. akik nem? Ha találunk egy embert, aki tud is. akar is az lenne a legjobb, ha nem döntenénk, mennyit fizessünk most neki. Legyen szabott ára a szabott munkának mindenütt, és azt fizessük. Ahol mérni nem tudják, ott elvégezni is nehéz. Természetesen azt is tudnunk kell mérni, akinek r mulasztásából mások nem tudnak mérhetően dolgozni Horváth Drco

Next

/
Oldalképek
Tartalom